Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
NÉPÚJSÁG 1988. március 26., szombat Ki fizet a végén? Hosszú pörön a bíró a nyertes! Harmadik esztendeje tart a per a Bélmegyeri Űj Barázda Tsz, a Pest Vidéki Gépgyár (PG) és a Tüzelés- technikai Alkatrészellátó Gazdasági Társaság (TAT) között. A tét — hozzáadva a kamatokat a kezdeti 60 millióhoz — 100 millió forintra rúg. Aki veszít — elveszett. De ki nyer azon, hogy már harmadik éve nincs döntés?! Meddig lehet húzni-halasztani egy pert, ;miköz- ben a kárvallott a pénzügyi, gazdasági lehetetlenülés állapotában vergődik? A történet 1984-ben kezdődik, pontosabban az előzmények ’81-re nyúlnak visz- sza. A Bélmegyeri Űj Barázda Tsz olyan földeken gazdálkodik, melyeken a tsz-éknek inkább vesztesége van, mint nyeresége. Ezért kerestek a ’70-es évek végén olyan tevékenységet, ami a jövedelmezőbb gazdálkodáshoz segíti őket. Ma a szövetkezet 500 millió forintos árbevételének 80 százaléka ipari és kereskedelmi, tehát nem mezőgazdasági. tevékenységből származik. A melléktevékenységek egyike, kazántesthegesztés és gázégőgyártás volt 1981-től. Néhány esztendővel később, a gázprogram felfutásával országos hiánycikk lett a gázkazán. Ekkor a Tüzeléstechnikai Alkatrészellátó kezdeményezésére, a begyakorolt szakemberekre és a TAT- ígérte kedvezményekre alapozva gázkazángyártásba kezdtek a bélrnegyenek. A megfelelő szakmai bázissal dolgozó Pest Vidéki Gépgyárral szerződtek, ennek szakemberei végezték a minőségi ellenőrzést is Bélme- gyeren. Az Űj Barázda 1984- ben 1100, ’85-ben 5000 Enta- spirál 25-ös kazán szállítását vállalta. A kazángyártás egy hiánypiacon indult el, és egy telített piacon teljesedett ki. Valahol itt kezdődtek a bajok. A tsz felkészült a gyártásra, megteremtette az ösz- szeszerelés, festés, stb. feltételeit, a műszereket és az automatikát a TAT szállította, és a Pest Vidéki Gépgyáron keresztül ő vásárolta fel a kazánokat. Azonban 1985 áprilisától kezdett elhúzódni a kazánok átvétele, a sűrű telexváltások sem segítettek, így ’85 augusztuséiban a szövetkezet leállította a kazánok gyárfását. Peregyesítés Noha a szerződés szerint csupán háromnapi „termék” tárolására vállalkozott az Űj Barázda, ekkor 1300 kész kazán (21 millió forint értékű) és 3800 félkész (39 millió forint értékű) kazán várta és várja azóta is a „jobb sorsot” a szövetkezet telepén. Eddig jól átlátható a helyzet, a továbbiakban azonban eléggé összekuszá- lódoak a szálak. A TAT, illetve a PG, a szerződés nem teljesítése miatt nem kötbérezhető, hiszen, mint megrendelőnek elállási joga van, azonban kártérítésre kötelezhető. így 1985 novemberében a bél- megyeri tsz a kártérítésért viszontkeresetet nyújtott be a Pest Megyei Bíróságra, ahol ekkor már per folyt 400 ezer forint meghiúsulási kötbérért (ami a per során végül 11 millió forintra növekedett) a TAT és a PG között. A PG ugyanis nem teljesítette a ’84-es keret- szerződésben foglaltakat, a felét sem szállította le a TAT részére az esedékes kazánoknak. Természetesen a gépgyár is perbe hívta a neki nem szállító Bélmegyert. A dolog pikantériája, hogy a szállítás végsősoron a TAT „hibájából” csúszott (ez később, a per során bizonyítást is nyert), mivel az nem szállította Bélmegyemek az automatikához szükséges import alkatrészeket. A két pert, a kötbért és a kártérítésért folyót, lévén mindkettőnek ugyanazok a szereplői, a bíróság 1985 őszén egyesítette. S megkezdte az ügy kivizsgálását, ami úgy tűnik, alaposan feladta a leckét a Pest Megyei Bíróságnak, hiszen még most, 1988 tavaszán is csupán a vizsgálatnál tart. Objektív szakértői, bírósági könyvszakértői vizsgálat állapította meg, hogy a tsz követelése 56 millió 309 ezer forintig megalapozott. Ez a készlet értéke szűkített önköltségén, az egyéb költségek, az elmaradt haszon stb. Ehhez jön az elállás időpontjától a 20 százalékos kamat, ami mintegy 30 millió forintot tesz ki. Salamoni döntés Természetesen az ügyben felperesként szereplő TAT mindent megtesz, hogy ezt az összeget ne kelljen megfizetnie. — Különböző kifogásokat keres — mondja a szövetkezet jogásza, dr. Mészáros Gabriella —, például felvetette, hogy a kazán kellékhiányos, ugyanis nem rendelkezett MEEI (Magyar Elektronikai Ellenőrző In- tézet)-engedélilyel. A gyártási engedély és a K^rni szakvélemény megvolt, a gyártáshoz ez elegendő, a MEEI-engedély valóban hiányzott, azonban ennek beszerzése a forgalmazónak, a TAT-nak éppúgy kötelessége, mint nekünk. Ezt az engedélyt egyébként még ’86- ban beszereztük, tehát nem téma többé. A TAT minden eszközt megragad az időhúzásra. Az elsőfokú ítélet 1986. november 14-én született meg. A Pest Megyei Bíróság „salamoni döntése”: mindenki viselje a saját kárát, és mindhárman fizessenek 150 ezer forint eljárási illetéket. Ezzel az ítélettel egyedül a felperes, a TAT volt elégedett, a PG és a tsz fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság 1987. március 24-én tárgyalta az ügyet. A TAT ismét új kifogással állt elő, miszerint: a kazánok rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak, tehát őt megilleti — hibás teljesítés miatt — az elállás joga. Érdekes, hogy erre csak két esztendő múltán „döbbent rá” a TAT, de mit mond a jogásznő? — A tárgyalás előtt a TAT felkereste a Kermit, és egy peren kívüli, inkorrekt mérés adataira hivatkozva hamisan tájékoztatta, mire a Kermi kiadott egy forga- lombahozatalt tiltó iratot. Ezt ott a tárgyaláson csatolták. A Kermi később visz- szavonta ezt az iratot, de akkor, ott a bírósági fórumon, amiatt nem születhetett döntés. A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra visszaadta az ügyet a Pest Megyei Bíróságnak és megállapította: a felperes (a TAT) elállása az addig megjelölt jogcímeken alaptalan; a Pest Megyei Bíróság elsőfokú ítélete iratellenes; az alperes raktárában levő kazánokról szakértői vizsgálat derítse ki, alkalmas-e rendeltetésszerű használatra, ha van hibája, az javítható-e. űz ítélet késik Tehát az ügy visszakerült oda, ahonnan indult. És újabb elgondolkodtató dolgok történtek. Az Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet (IMSZI) feladata lett volna a kazánok műszaki paramétereinek bemérésé, azonban a TAT elfogultságra hivatkozva kérte: ne olyan szakember (sőt, ne is annak kollégája, ismerőse) vizsgálja a kazánt, aki már eljárt az ügyben. A Pest Megyei Bíróság ezt a kérést respektálta. Tehát elfogadta, hogy egy igazságügyi szakértő elfogult lehet... Az IMSZI végül visszaadta a megbízást, mert aki a szakmában szóba jöhetett, a TAT-nak egyik sem felelt meg. Közben, persze, teltek a hetek, hónapok, mígnem ez év januárjában a Budapesti Műszaki Egyetem kalorikus tanszékének közreműködésével sor került a kazán bemérésére. Az egyetemnek nincs e célra szolgáló laboratóriuma és csak városi gázzal rendelkezik. Azonban így, a legrosszabb körülmények között, kazánházban történő mérés alapján is megállapították: jó a kazán. Hatásfoka az előírt 83-mal szemben meghaladja a 90 fokot. A két éve raktárban álló kazánokat repasszáini (eredeti állapotba hozni, a károsodásokat megszüntetni) kell és egyúttal beszerelni egy fojtóelemet, ami a sorozatgyártás során kimaradt. Ezzel együtt is! 'pozitív szakértői vélemény született, ám, ha azt hisszük, ezzel vége a bélmegyeri szövetkezet kálváriájának, tévedünk. A Pest Megyei Bíróság 1988. március 17-re tűzte ki a tárgyalást (egy év telt el az előző óta!) és ismét nem hozott ítéletet. A bíróság adminisztrációs hibájából és a TAT mulasztásából fakadóan a tárgyalást elnapolták. A bélmegyeri tsz-elnök- nek, Perecz Sándornak enyhén szólva megingott a bíróságba vetett hite. — A szövetkezet 1985-től fizetésképtelen. A bank 1987 januárja óta nem ad hitelt. A bankszámlán a kiegyenlítetlen tartozások 20 százalékos büntetőkamattal gyarapodnak. Tavaly csak a kamat 31 millió forintot tett ki, az adósságállomány kb. 160 millióra „hízott” a három év alatt. A kazánügyből, és főképp annak elhúzódásából származó kár tulajdonképpen fel sem mérhető. Mennyi többletenergiába kerül úgy manőverezni, hogy a csődöt elkerüljük?! * * * Egyelőre úgy tűnik, egyedül a gyártó szenvedi a kárt. És hogy ki lesz az igazi vesztes? A közmondás minden esetre úgy tartja: hosz- szú pörön a bíró a nyertes . . . Szatmári Ilona Enta-spirál — árspirál Az Enta-spirál gázkazán gyártására 1984-ben a Bélmegyeri Üj Barázda !Tsz a Pest Vidéki Gépgyárral (PG), iaz pedig a Tüzeléstechnikai Alkatrészellátó Gazdasági Társasággal (TAT) kötött szerződést. Az egyébként jó műszaki paraméterekkel bíró Enta-spirál termelői ára 15 ezer forint volt. A PG 17 ezerért adta tovább, a TAT a kiskereskedelemnek diszponálta a terméket, a fogyasztói £r 22 400 forint volt. A különbözet: 7 400 forint, a termelői ár fele . . J A raktárakban összesen 5100 kész- és félkész Enta-spirál áll, ma már 15 ezerért sem akad rá vevő. A hagyományos és modern fűzáruk készítése mellett jelentős részt képvisel a Fontex békési üzemében a konfekciórészleg, ahol többek között felnőtt- és gyermekhálpzsákok készülnek belföldre Fotó: Veress Erzsi Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy üzemigazgatóságunk, valamint békéscsabai kirendeltségünk telefonszáma 1988. április 1-jétől megváltozik. A megszűnő telefonszámok: Ü zemigazgatóság Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 46. Tel.: 23-777 Békéscsabai .Kirendeltség Gábor Áron u. 1. Tel.: 24-777 A számváltozás után mindkét üzemegységünk a 22-544 hívószámmal hívható. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakossági hibabejelentő száma változatlanul 22-400. Démász Békéscsabai Üzemigazgatóság Energetikai főiskola épül Pakson Energetikai főiskola építése kezdődött meg Paks városközpontjában. Az újszerű oktatást ugyan már tavaly szeptemberben megindította Pakson a Budapesti Műszaki Egyetemi és a Paksi Atomerőmű Vállalat, de saját iskolaépület híján egyelőre a szakközépiskola épületében tanulnak az első évfolyam hallgatói és még az idén szeptemberben kezdő .második évfolyam is ott kap ideiglenes tantermeket. A főiskola — hivatalos (nevén energetikai üzemmérnöki szak — épületének beruházási költségeit, mintegy 70 millió forintot teljes .egészében a Paksi Atomerőmű Vállalat fedezi, fenntartásáról, az oktatás finanszírozásáról is maga gondoskodik. Az egyetem gépészmérnöki karának 'oktatóin kívül az atomerőmű szakemberei is rendszeresen tartanak előadásokat, illetve gyakorlati foglalkozásokat az intézményben, valamint az erőmű blokküzemeiben, számítóközpontjaiban és szimulátoránál. Szentandráson megtört a jég • V Magyar módszerrel a Szovjetunióban Szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatott Békés- szemtandrásra február végén a szórva vetéses búza ügyében. A küldöttség Andrej Gromiko kíséretével érkezett hazánkba. A csoportot I. K. Goloratij, a Ter- mopolii Területi Szövetség elnökhelyettese vezette. A látogatók között volt T. P. Ignasov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági attaséja. Békésszentandiráson ezen a napon konkrét megállapodás született arról, hogy már ez év őszén a Szovjetunióban 3 ezer hek tár terű léten vetnek búzát 4 Hrabovszki- félé szórva vetéses módszerrel. Levél és csend Hrabovszki Mihály, a Zalka Máté Tsz elnöke 1986 decemberében levélben felajánlotta szórva vetéses módszerét Mihail Gorba- csovnak. A levelet lapunk is közölte teljes terjedelmében. Azóta több mint egy év telt el, de az ügyben előrelépés a látogatásig nem történt. Hogyan és mi módon sikerült végül is a találkozó? — Az ügy tulajdonképpen még 1984-re nyúlik vissza. De az akkori kezdeményezéseim az érdeklődésen kívül eredményt nem hoztak. Gor- bacsovhoz írt levelemtől függetlenül Stefanov Vlagyimir újságíró, a Moszkvai Rádió és Televízió magyarországi tudósítója felkeresett — nyilván értesült a szándékomról — és film- felvételt készített a szórva vetésről, melyet a moszkvai televízió az elmúlt év októberében műsorára is tűzött. Hogy végül is a megállapodás milyen intézkedések eredménye, kik segítették valójában az ügy előmenetelét, konkrétan nem tudom. Tény azonban, hogy a Szovjet Televízió és a magyar- országi nagykövetség munkatársai sokat segítettek.- Kísérlet 3000 hektáron Kevés ember hisz abban, hogy a Hrabovszkii-féle vetési módszer átütő sikert hozhat a szovjet gabona- programban. Ám ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen, ha meggondoljuk, itthon is hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a gyakorlatban már tért hódított szórva vetést elismerjék az ágazat szakemberei, kutatói. A Hra- bovszki-féle vetési módszer azonban — és ezt sikernek kell venni — az ellmúlt évi KITE-technológiában is szerepel. Időközben a tsz-elinök felvette a kapcsolatot — bár a négyéves eredménytelen próbálkozás egy kicsit megtörte — a MÉM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályán keresztül Romanyenko földművelésügyi miniszterhelyettessel is. — A vetési mód gyors, biztonságos és hatékony. A Szovjetunió hatalmas gabonaterületein az optimális vetéli időt nem tudják megtartani, s ezért rendkívül nagy a terméskiesés. Módszerünkkel azonban a 70-80 millió hektár búzaterültet két-három hét alatt bevethető. Ez hozzávetőlegesen egymilliárd rubel megtakarítást jelentene az ágazatnak. A szovjet búzafajták termőképessége jó, tehát ez nem szabhat gátat a magasabb termésnek. Meggyőződésem, hogy ha a kísérleti 3 ezer hektár bizonyít a Szovjetunióban, néhány éven belül az ország olyan mennyiségű gabonát termelhetne, amely önellátását megoldaná. Utazás Ukrajnába Hrabovszki Mihály és az Agroinnova — vetőgépgyártó társaság — ez év április végén Ukrajnába utazik, hogy kijelölje a 3 ezer hektárnyi kísérleti területet. Terveik szerint csupán egy HSZV—12-es vetőgépet használnak. — Azért viszünk csupán egy vetőgépet, mert 3 különböző éghajlati zónáiban vetjük el a búzát. Északon kezdenénk szeptember 1-jén, a középső részeken októberben, és az utolsó ezer hektárt ráérünk novemberben vetni a déli területeken. Amikor a mag a földbe kerül — valamennyi területen —, végig ott szeretnék lenni. A vetésben közreműködő szovjet szakembereknek külön gyakorlati és elméle- ti oktatást tartunk a nyár folyamán Békésszemtandrá- son. A beszélgetés végén Hrabovszki Mihály azt is elmondta, úgy érzi, az itt járt delegáció nemcsak hisz a módszerben, de szeretné meg is valósítani azt. Kérdés csupán az, hogy milyen gyorsan és eredményesen ltehet majd intézkedni. Rákóczi Gabriella
