Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

1988. március 24., csütörtök o Megkezdődött a kincstárjegyek kibocsátása Hogyan segítik a megyei koordinációs bizottságok az áttelepülteket? Országos érdeklődés kíséri a hazáinkban tartózkodó, le­telepedési és munkavállalási engedélyért folyamodó ma­gyar nemzetiségű román ál­lampolgárok sorsának ala­kulását. Az állami és tár­sadalmi szervek, a vállala­tok és intézmények, az egy­házak és magánszemélyek egyaránt nagy segíteniaka- rásról, felelősségteljes együttérzésről tesznek tanú­ságot. A legnagyobb gondnak — a lakás és a megélhetést biz­tosító munka feltételei meg­teremtésének — megoldásá­ban, az egyébként is nehe­zedő foglalkoztatási gondok ellenére az állami szervek, vállalatok és intézmények tehetnek és tesznek is a legtöbbet. A segítségnyújtást sok helyütt megyei koordi­nációs bizottságok szervezik és irányítják. A Dunántúl egyik legipa- rosodottabb vidékén, Veszp­rém megyében, máris több vállalat ajánlotta fel a se­gítségét. Közöttük van az Ajkai Timföldgyár, a Veszp­rémi Szénbányák Vállalat és a Hungarhotels. A mun­kaerőgondokkal küzdő Pá­pai Textilgyár harminc be­települő fogadásának felté­teleit teremtette meg: szö­vőnővé képezte ki őket. A tanácsok felkutatják a településeken különféle okokból üresen álló lakáso­kat. és keresik a módját, hogy — előnyös feltételek­kel — a hajléktalanok ren­delkezésére bocsájtsák. Pest megyében egyebek között Nagybörzsönyben és Zsám- békon kínálkozik ilyen alka­lom. A megyei tanács fel­kérte e falvak tanácsait, hogy tárják fel a hasonló le­hetőségeket. Bács-Kiskun megyében a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyára például a munkásszállásán helyezte el a nála dolgozó román állam­polgárságú magyar nemzeti­ségieket. A bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet búto­rokat ajánlott fel a rászoru­lóknak. Hajdú-Bihar megyében 250 munkavállalói engedélyt adtak ki eddig a tartózko­dási engedéllyel már ren­delkezőknek. Egy kihaszná­latlan bölcsődében átmeneti szállást alakítottak ki a rá­szorulók részére. A szállás lakóinak többsége a Gördü­lőcsapágy-művekben, az épí­tőipari vállalatoknál és a kórházakban már munkát talált, többen közülük pedig az ország más vidékeire mentek dolgozni. A Vöröskereszt kezdemé­nyezésére szerte az ország­ban — főként bútor-, ruha- és pénzadományokkal — a lakosság is bekapcsolódott a segítségnyújtásba. Az egy­házak fogadóhelyiségek ki­alakításával, fenntartásával és alkalmankénti pénzado­mányokkal is segítik őket. * * * Békés megyében a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak és a munkaerő-szolgá­lati irodának jelentik a vál­lalatok és az intézmények, hogy miilyen munkakörben, hány embert tudnak foglal­koztatni. Az ügyintézés gyorsaságá­ra jellemző, hogy a letele­pedni szándékozó a letele­pedési engedély kézhezvéte­létől számított 2-3 órán be­lül megtudja, hogy hol, és mit fog dolgozni, hogy hol fog lakni, és kézhez veheti a magyarországi élet meg­kezdéséhez szükséges se­gélyt is. A Békéscsabai Me­zőgép Vállalat például a vasas szakmában dolgozó­kat fogadja, a Tégla- és Cserépipari Vállalat pedig a szakmával nem rendelkezők foglalkoztatását is meg tud­ja oldani. A Mezőgép, a Békéscsabai Konzervgyár, a pamuttextil­művek és néhány más üzem nemcsak munkát biztosít, hanem szükség esetén albér­leti hozzájárulással is segíti a letelepülőket. A Budapest Bank szerve­zésében húsz banknál és pénzintézetnél — többek között az OTP-nél és a ta­karékszövetkezeteknél is — megkezdték a kincstárje­gyek kibocsátásét. Az új értékpapírokat 3, 6 és 9 hónapos lejárattal hoz­ták forgalomba, 5 ezer, 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, il­letve 1 millió forintos cím­letekben. A kincstárjegyek évi kamata 8, 9, illetőleg 10 százalék, a kamatot 20 szá­zalékos jövedelemadó ter­heli. Az érdeklődés a várt­nál nagyobb — hétfőn, a ki­bocsátás napján, mintegy 60 millió forint értékben ad­tak el a pénzintézetek kincs­tárjegyet. Az elsődleges kibocsátás­sal párhuzamosan megszer­vezik az új értékpapírok másodlagos forgalmát is. A Budapest Bank minden, már eladott kincstárjegy visszavásárlására vállalko­zik. A most kibocsátott 5 mil­liárd forint értékű kincstár- jegyen kívül jelenleg mint­egy 27 milliard forint értékű kötvény van forgalomban, ezeket az elmúlt 5 év során bocsátották ki a vállalatok és a pénzintézetek. A kincs­tárjegyek számottevően nö­velik a kínálatot, a szakem­berek mégsem számolnak a kötvények keresletének csökkenésével. A kincstárjegyek kibocsá­tására — mint ismeretes — azért került sor, mert a költségvetés mind nagyobb mértékben kívánja értékpa­pírokkal finanszírozni az ál­lamháztartásban jelentkező hiányt. A költségvetési tör­vény alapján az idén 15 milliárd, forint értékben bo­csáthat ki az állam kincs­tárjegyet. Ezt a pénzintéze­tek, vállalatok és szövetke­zetek mellett magánszemé­lyek is megvásárolhatják. Visszafizetését az állam sza­vatolja. Hazai Tükör Ma, csütörtökön 17 óra­kor ismét jelentkezik a te­levízió 1-es programján a Belpolitikai Főszerkesztőség kétórás élő műsora, a Hazai tükör, amelynek helyszíne ezúttal a budapesti II-es stú­dió mellett a Nógrád megyei Szécsény. A tavaszi munkák megindulásával egy időben szinte lépésváltás tanúi lehe­tünk a mezőgazdaásgban is. Hallhatunk vállalkozókról és vállalkozásokról, és tőkeér­dekeltségről a mezőgazdasá­gi szövetkezeteknél is. Melyek a legjobb keretei ma a termelésnek a mező- gazdaságban? Csodaszer-e az érdekeltség vagy a gazdál­kodó ember jogaiba való visszahelyezése — a felelős­séggel együtt? Többek kö­zött ezekre a kérdésekre ke­resik a választ a műsor első részében a tsz-elnökök és a mezőgazdasági tárca veze­tői. A műsor második részé­ben — körülbelül 18.40-től — annak megvitatására vál­lalkozik, hogy vajon milyen az erkölcsi megbecsülés hi­tele 1988-ban, sok-e vagy ke­vés a kitüntetés hazánkban? Ezen a délutánon is jelent­kezik a Telesport a Hazai tükörben. A 19.05-ig tartó műsor készítői a 129-088 és a 129-410-es telefonszámon várják a nézők hozzászólá­sait, kérdéseit. Ítélet a megyei bíróságon Nyolc év fegyház emberölési kísérletért „Jó estét” — üdvözölte hajdani tanárát egy hazafelé igyekvő asszony tavaly má­jus 24-én, éjfél után fél órá­val Orosházán, a Rákóczi utcáiban: Szűcs Péter egy tízemeletes épület falának dőlve figyelte a nőt, de ahe­lyett, hogy viszonozta volna a köszönést, hirtelen letolta a nadrágját és pucéran, sze­mérmet sértően mutogatta magát. A nő rémületében futásnak eredt, miközben jó ideig hallotta maga mögött Szűcs szapora lépteit. Az eset után hetekig sem­mi baj nem volt Szűcs Pé­terrel. Július 3-án délután takarítgatott a lakásán, köz­ben megivott 5 deci bort és egy üveg pezsgőt. Maga vé­gezte a házi munkát, mert a feleségét a szegedi klinikán kezelték. Hat óra körül kilé­pett a lakásból, és kezében a szeméttel a tároló felé in­dult. Alig tett néhány lé­pést, ajtócsapódást hallott a háta mögött. Kizárta magát saját otthonából — nyugtáz­ta gondolatban. Becsöngetett egy földszinti lakásba, hogy pénzt kérjen, és telefonon segítséget hívjon. Amikor lakótársa kis időre magára hagyta, Szűcs felkapott egy kést, 2 fürdőköpenyövet, 1 pár kesztyűt, miközben a harmadik emelet magányos lakója, egy 26 éves nő járt az eszében. A „felfegyverke­zett” férfi váratlan látoga­tásra készült. A nő gyanútlanul tessékel­te szobájába Szűcsöt, akit — szakmabeliek lévén — távoli ismerősként köszöntött. Le­ültek, beszélgettek. Egy gya­nútlan pillanatban Szűcs megtámadta fiatal áldozatát: a nyakát szorongatva a kis- szobába vonszolta, és ott a heverőre dobta. A nő re­ménytelen helyzetbe került; a nála jóval erősebb férfi kezét-lábát összekötözte, s a száját zsebkendővel betöm­te. Előrántotta a kést és fe­nyegetőzött: „Ugye, akarsz élni! Megteszel .mindent, hogy életben maradj?!” A nő intett a fejével. Miközben Szűcs a végtagok szabaddá tételével foglalkozott, a sér­tett felkapta a kést és vé­dekezésül maga elé tartotta. Dulakodás közben több he­lyen megsebezte a férfit. Szűcs kivette a nő kezéből a kést, és áldozata nyakán, mellkasában a szívtájékán, hasüregében olyan súlyos sebeket ejtett, hogy azzal közvetlen életveszélyt oko­zott. Életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A ház lakói ugyanis — a ki­szűrődő kiáltások hallatán — értesítették a rendőrséget, és perceken belül a mentők is a helyszínre siettek. A Békés Megyei Bíróságon dr. Berndt Ádám büntetőta­nácsa tegnap hirdetett ítéle­tet Szűcs Péter ügyében. A vádlottat előre kitervelten, aljas indokból és különös ke­gyetlenséggel elkövetett em­berölés bűntettének kísérle­tében és szeméremsértés vét­ségében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül nyolc évi fegyházra ítélte és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. L. E. Békés — Szeghalom — Mezőhegyes Nőtt a népfrontbizottságok szerepe és tekintélye Nagy port vert fel Mosonmagyaróváron a környezet- védelmi egyesület [alakuló ülése, amelyről valósággal ki­tessékelték a városi népfronttitkárt. Erről a sajnálatos esetről a Magyar Nemzet február elején számolt /be, s a cikk szerzője igyekezett megkeresni a kérdésre a [fe­leletet. ,Egy Szó mint száz: a HNF tisztségviselőjének ki­utasítását (főleg a további konfliktusok elkerülésének szándékával indokolták az érdekeltek. Mindehhez csak annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy csaknem másfél évtizedes újságírói munkám során ilyen kellemetlen üggyel szerencsére nem találkoztam Békés megyében. Sőt, ,a (legtöbb településen évek óta azt tapasztalom, hogy egyre inkább növekszik és mind nagyobb hang­súlyt kap a tömegmozgalom szerepe, jelentősége. Nem­rég két városunkban tés egy nagyközségünkben érdek­lődtem az eredmények és a soron levő feladatok iránt. Mennyire komolyan veszi a népfrontot Békésen a he­lyi vezetés, jó példával szol­gált erre a HNF városi bi­zottságának legutóbbi ülése, amelyen részt vett és fel­szólalt Verbai László ta­nácselnök, valamint Nagy Imréné, a pártbizottság képviselője. A mozgalmi munka félidős értékelését Varga Sándor HNF-titkár is­mertette. A beszámoló sok fontos megállapítást tartal­mazott, s ezek nagy része a közéleti tevékenység kibon­takozására, a fő teendők gyakorlati ellátására, s a népfront egyre szélesedő kapcsolatrendszerére vonat­kozott. A fórumokon és az egyéb rendezvényeken fo­kozódott a vitaszellem, meg­nőtt az igény a nyíltság és nyilvánosság iránt. Az vi­szont már ma gondot jelent, hogy a tisztségviselők, aktí­vák olykor erejükön felül vállalnak el funkciókat, ami hátrányosan befolyásolhatja a munkát. A HNF-testű letek egyebek között olyan témákat is megvitattak, mint a városi tanács településfejlesztési terve, a gazdaságpolitikai célkitűzések elérésének le­hetősége, az állampolgári fe­gyelem, az ifjúság helyzete, a cigány lak osság beilleszke­dése és így tovább. A nép­front segítséget nyújtott az iskolatanácsok megalakulá­sához öt alsó és középfokú oktatási intézményben. Most folynak az előmunkálatok a városvédő és -szépítő egye­sület megalakítására. A HNF-székhézban kapott he­lyet a galamb tenyésztő egye­sület. Legszembetűnőbb a fejlő­dés a társadalmi munkák szervezésében. 1985-ben. csak 15 millió forint volt ennek az értéke, egy év múlva már a 100 millió körüli lett. Az előzetes számítások szerint azóta az eredmények to­vább növekedtek. Sikeres volt a HNF-nek az általános iskolák úttörőcsa­patainak együttműködése a hasznos hulladék gyűjtésé­ben: 27 tonna vasat és egy- egy tonna rongyot, illetve papírt szedtek össze. Vagy például: az elmúlt időszak­ban a HNF megyei bizottsá­ga 20 ezer, az országos ta­nács 30 ezer forint értékű facsemetét juttatott a város­nak. A béke-barátsági munká­ban, a közművelődés patro- nálélsálban és még sok más területen tapasztalható elő­rehaladás, amely a különbö­ző szervekkel közösen való­sulhatott meg. A HNF ugyanakkor nagy gondot fordít a társadalmi, közéleti tevékenységben kitűnt aktí­vák elismerésére. A másik két településen elbeszélgetések alapján tá­jékozódhattunk az ottani helyzetről. Szeghalmon Var­ga Istvánná, a városi nép- frontbdzottság titkára a mozgalmi feladatok közül a lakó- és közterületek tisztán tartására, a zöldövezetek ki­alakítására irányuló közös­ségi és egyéni törekvések fontosságát emelte ki. Mint mondotta, sok még a ten­nivaló az elültetett fák, bok­rok és virágok gondozásával kapcsolatban. Nemcsak köz­egészségügyi, hanem eszté­tikai szempontból is sürgős feladatnak számít a jelenle­gi szeméttelep felszámolása. Ugyanis a mostani a kutak közelében helyezkedik el; az égetésikor keletkező füst és pernye nagymértékben szennyezi a levegőt, a kel­lemetlen szagról nem is be­szélve. A népfront már ed­dig is szorgalmazta a telep megszüntetését és egy új lé­tesítését a szennyvíztisztító mellett. De előtte ehhez geo­lógiai vizsgálatok szüksége­sek, nehogy veszélybe ke­rüljön a Berettyó vize. A HNF-testület még 1987 nyarán véleményezte a vá­rosrendezési tervet, most pe­dig arra összpontosítja ere­jét, hogy a tanácstagi be­számolók minél tartalmasab­bak legyenek. A párt-, álla­mi, társadalmi szervekkel, a lakókörzetekkel jó munka- kapcsolat jött létre. Az már viszont kevésbé örvendetes, hogy a póttanácstagok fel­adatköre . országosan nincs egyértelműen rendezve. Kí­sérletezés van ugyan, ám nagy kérdlés az, vajon ki foglalkozzon velük. A nép­front úgy foglalt állást, hogy nem szabad magukra hagyni, mert a következő választáson nehéz lesz má­sodik jelöltet állítani. Úgyszintén a közélettel van összefüggésben a mun­kaidőn kívüli ügyfélszolgá­lat tapasztalatainak elem­zése. Ez a téma nemrég tes­tületi ülésen is szerepelt. A népfront mindent megtesz azért, hogy a nyújtott idejű ügyintézés lehetőségeit pro­pagálja a lakosság körében. (Például a postának, bíró­ságnak jó a hozzáállása eh­hez a kérdéshez. A tanács­nál és a pénzintézetekben szintén el lehet intézni hét­főn és szerdán az ügyes-ba­jos dolgokat este fél hétig, míg az Állami Biztosítónál csak panaszt vettek fel 16- tól 18 óráiig.) A népfront sok egyéb tennivalója mellett többet kíván foglalkozni a családok gondjaival ebben az évben. Mezőhegyesen Spániel Jó- zsefné dr. vb-titkárral, va­lamint Bulik József HNF- titkárral beszélgettünk el az együttműködési szerző­désről, amelyet — más ilyen megállapodáshoz hasonlóan — két-három évente felül­vizsgálnak. Minden testületi értekezleten kölcsönös a kép­viselet, a tanácsülések írá­sos anyagát a könyvtár is megkapja. A tanács dolgo­zói elvégzik az adminisztrá­ciós munkákat a népfront­nak, a HNF-akitíváik pedig egyéb teendőik mellett a ta­nácstagok munkáját segítik. Jóllehet a népfrontnak nincs külön székháiza, de mégsáncs akadálya az összejövetelek­nek, ugyanis maga a tanács ad lehetőséget ezek megtar­tására. A legutóbbi tanácstagi be­számolókon a lakosság tíz­tizenöt százalékos arányban volt jelen. Ezeken is beiga­zolódott, hogy elsősorban a családi házakkal akad több gond. A teho ügyében a ta­nács úgy döntött, hogy 1988- ban is kell fizetni ezt a te­rületfejlesztési hozzájáru­lást, éspedig a belterületen élő lakosok 800-800, a kül­területiek 400-400 forintot adnak a vízbázis növelésére és az idén átadásra kerülő öregék napközi otthonénak létesítésére. Különben a szo­cialista brigádok tagjai vál­lalták, hogy két éven ke­resztül egynapi keresetüket felajánlják az intézmény ki­alakítására. (A helye a hő- központ mögötti részen álló műemlék jellegű épületben lesz.) Két idősek klubja mű­ködik Mezőhegyesen, amely­nek majorjai 15 kilométeres körzetekben találhatók.- Az ott élő magányos embereket hivatásos és társadalmi szo­ciális gondozók keresik fel. A népfront úgy tervezi, hogy először környezetvédel­mi bizottságot hoz létre, s ez esetleg később egyesület­té szerveződhet. A zöldterü­letek ápolásának jó hagyo­mányai vannak az egyes kör­zetekben. A feladatokat — a területek nagysága miatt — állami költségvetésből már nem lehet fedezni. A munkahelyi kollektívák és lakóközösségek mellett mun­kásőrök is bekapcsolódtak a társadalmi munkáiba. Ennek összértéke 7,7 millió forint volt 1987-ben. Az út- és jár­daépítés, illetve -felújítás szintén jelentős összefogás­sal valósulhatott meg az el­múlt években. A népfront az oktatás feltételeinek javítá­sa. az intézmények társadal­mi segítése, jó együttműkö­dése céljából az idén szor­galmazni és támogatni fog­ja az iskolatanács megalakí­tását az általános iskolában, valamint a szakmunkáskép­zőben. Bukovinszky István A Szerencsi Állami Gazda­ságban holland gyártmányú tojásosztályozó és -csoma­goló gépsort helyeztek üzem­be, amely óránként 28 ezer 800 tojást válogat és mér meg tizedgramm pontosság­gal. A gépsor 5 év után ke­rül az évi 10 millió tojást előállító gazdaság tulajdo­nába MTI-iotó: Kozma István — KS

Next

/
Thumbnails
Contents