Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

1988. március 24., csütörtök NÉPÚJSÁG A francia külügyminiszter látogatása Május 29. és június 2-ika között: Gorbacsov—Reagan-csűcs Karabah — szovjet köztársaságok felhívásai Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jean-Bernard Rai- mond, a Francia Köztársaság külügyminisztere. A nagyvilág hírei • ÚJ VAD • GYORS BEVETÉSÜ ERŐK Sevardnadze és Shultz tárgyalásai Washingtonban folytatódtak Shultz amerikai és Sevardnadze szovjet külügyminiszter megbeszélései. A képen: a találkozó egyik derűs pillanata Üjabb büntetőeljárást in­dított az isztambuli ügyész a betiltott Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Haydar Kutlu el­len. Azzal vádolja a kom­munista vezetőt, hogy a „proletariátus diktatúráját” akarta létrehozni az ország­ban. Üjságjelentések szerint a bíróság ezért kilenctől hu­szonegy évig terjedő börtön- büntetést szabhat ki. • HANOI JAVASLAT A vietnami kormány szer­dán külügyminiszteri tár­gyalásokat javasolt Kínának területi és határviták meg­oldása érdekében. A jegyzékben Hanoi meg­ismétli korábbi tárgyalási javaslatát a Trung Sa (Spratley) szigetcsoport kö­rül kialakult konfliktus ren­dezésére, és kiegészíti azzal, hogy a két fél kezdjen kül­ügyminiszteri, vagy minisz- terhelyettesi tárgyalásokat a két ország területi és határ­vitáinak tisztázása érdeké­ben. Vietnam kész a lehető leghamarabb Pekingbe kül­deni külügyminiszterét vagy annak helyettesét. Hanoi szorgalmazza, hogy mindkét fél mondjon le az erő alkalmazásáról a területi konfliktusok során. A szerb köztársasági kép­viselőház kedd délutáni ülé­sén eleddig egyedülálló do­log történt. Miután az egyik ház, az ún. társult munka tanácsa több órás vitát foly­tatott a koszovói szerbek és crnagorácok kitelepülésének okairól, a határozat feletti szavazásra nem kerülhetett sor, mert a 160 küldött kö­zül 95 előzőleg elhagyta a termet. Így az ülés határo­zatképtelenné vált, és félbe­szakadt. A spanyol hadsereg gyors bevetésű egységeket hoz lét­re. Narcis Serra hadügymi­niszter utasítására már meg­kezdődött az ezzel összefüg­gő előkészítő tevékenység. Az új katonai erőt a há­rom fegyvernem alakulatai­ból állítják össze, és felada­ta a feltételezett konfliktus térségébe való minél gyor­sabb eljutás. # PÁRIZS Francois Mitterrand francia köztársasági elnök bejelen­tette, hogy indul a jövő hó­nap végén esedékes elnök- választáson A szerda reggeli belgrádi újságok szerint „a képvise­lők felelőtlen magatartásáról minden bizonnyal lesz még szó”. Tény viszont, hogy a köztársasági képviselőház hétfőn kezdődött ülésének napirendjén mintegy 40, igen fontos kérdés megvitatása és ugyanennyi törvény, vagy törvénymódosítás elfogadá­sa szerepek Valószínű, hogy közel 100 képviselő e túlfe­szített napirend elleni tilta­kozásként hagyta el a ter­met. A miniszterek részletesen megvitatták a hadászati tá­madó fegyverekről, illetve a rakétaelhárító rendszerekről kötendő megállapodás összes fontosabb kérdését, s a még meglevő nézeteltérések meg­oldási módjait. Ezzel kapcso­latban Sevardnadze és Shultz megállapodott, hogy megfe­lelő kiegészítő utasításokat küldenek országaik genfi tárgyalócsoportjainak. A két miniszter úgy véle­kedett: a kellő időre meg le­het találni a kölcsönösen el­fogadható megoldásokat, s ez lényegi előrehaladást jelen­tene abban, hogy a szerző­dést már a moszkvai szov­jet—amerikai csúcstalálko­zóra kidolgozhassák. A szov­jet fél azonban aláhúzta: eh­hez feltétlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok — saját álláspontjának kialakí­tásakor — szigorúan tartsa tiszteletben a kölcsönös el ■ fogadhatóság elvét. A két tárgyalófél nagy fi­gyelmet szentelt annak a tervezett megállapodásnak, amely előírná, hogy a raké­taelhárító rendszerekről 1972-ben kötött ABM-szer- ződést eredeti formájában kell betartani és rögzítené, hogy a szerződést meghatá­rozott ideig nem lehet fel­mondani. Az amerikai külügymi­nisztériumban kezdte meg szerdán tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter. Kedden két hosszabb megbeszélést tar­tott amerikai kollégájával, George Shultz külügymi­niszterrel, este vacsorán is találkoztak. A szerdai eszme­csere mintegy két órán át tartott. Ezután Sevardnadze a Fe­hér Házba volt hivatalos: előbb Reagan elnök hivata­lában találkozott az elnök­kel, majd ezt követően az elnöki lakosztályban megtar­tott munkaebéden folytatták az eszmecserét. Május 29-ike és június 2- ika között tartják meg Moszkvában Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan újabb csúcstalálkozóját. Ezt Reagan elnök szemé­lyesen közölte az újságírók­kal', miután szerdán rövid megbeszélést folytatott iro­dájában Eduard Sevardnad­ze szovjet külügyminiszter­rel. Reagan Sevardnadze tár­saságában jelent meg néhány percre az újságírók előtt. „Közölhetjük, hogy megálla­podtunk a moszkvai csúcs­találkozó idejében: ez má­jus 29-ike és június 2-ika kö­zött lesz” — mondotta az elnök. Reagan kijelentette: egye­lőre nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy elké- szül-e erre az időre az új szovjet—amerikai leszerelési szerződés, amely a hadásza­ti fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről rendelkez­nék, de azt mondotta, hogy e nélkül is számos kérdés­ről tudnak tárgyalni Moszk­vában. Amikor a mindössze né­hány perces nyilvános nyi­latkozat közben az újság­írók Sevardnadzéhez intéz­tek kérdést a szerződéssel kapcsolatban, a szovjet kül­ügyminiszter tréfálkozva je­gyezte meg: ha az elnök nem tud választ adná, ő még kevésbé képes erre. „Ez is mutatja, hogy milyen jól megértjük egymást” — foly­tatta a tréfálkozást Reagan. Félbeszakadt a szerb képviselőház ülése Jugoszlávia: Gazdasági emigráció A jugoszlávok ismét egy­re nagyobb számban vág­nak neki a világnak, hogy megélhetést találjanak ma­guknak — állapította meg a Tanjug jugoszláv hírügy­nökség egy elemzése. A belgrádi statisztikai hivatal­ban is felfigyeltek erre az utóbbi időben erősödő je­lenségre. Más országokhoz hasonlóan Jugoszláviában is a gazdasági válság — amely a nyolcvanas évek elején kezdődött és a vége még nincs belátható közelségben — hozta felszínre a gazda­sági emigráció problémáját. A kivándorlók zöme a több mint egymillió munkanélkü­li közül kerül ki, de külföl­dön egy ideje már nem fo­gadják őket tárt karokkal. A fejlett nyugati országok bezárják kapuikat a jugo­szláv vendégmunkások előtt. Azokban az országokban, ahol a csúcstechnológia al­kalmazása mindinkább ter­jed, munkaerő-felesleg van. különösen a szakképzettség nélküli álláskeresőkből. En­nek tudható be, hogy szigo­rodtak a külföldiek beuta­zását korlátozó szabályok, és beszűkültek az idegenek mozgási és munkahelyvá­lasztási lehetőségei. Ez idő szerint több mint egymillió jugoszláv állam­polgár él külföldön, s ez a szám az elmúlt másfél évti­zedben szinte semmit sem változott. Ám míg 1972-ben 850 ezernek volt állása, és 200 ezer volt a velük élő családtagok száma, most már csak 550 ezer jugoszláv áll alkalmazásban idegen országokban. A befogadó or­szágokban súlyosbodó fog­lalkoztatási helyzet hatásá­ra 35 ezerről mintegy tíz­ezerrel nőtt azoknak a szá­ma, akik csak ideiglenes al­kalmi, vagy idénymunkát találtak. Közülük 35 ezer Svájcban, a fennmaradó tíz­ezer döntő többsége Auszt­riában talált némi megél­hetést. A belgrádi szociológusok ugyanakkor arra is figyel­meztetnek, hogy Nyugat- Európában növekvőben van az illegális foglalkoztatott­ság. és ebből meghatározott veszélyek adódnak. Minden európai országban törvény tiltja az illegális munkavál­lalást. A munkáltatót és a munkást is — ha rajtakap­ják — súlyos pénzbírsággal sújtják, a dolgozót ezenkí­vül még ki is utasítják, és sokáig nem kaphat újra be­utazó vízumot az illető or­szágba. Ám ez a kisebb gond, ennél sokkal súlyosabb veszteségek is érik a dolgo­zót, miközben jogosulatlanul munkát végez: alacsonyabb fizetést kap, nem részesül­het a társadalombiztosítás­ban és betegsegélyezésben, az ilyen munkával töltött éveit sehol sem ismerik el később, nem kaphat családi- pótlékot sem, sőt családja nem is csatlakozhat hozzá. Vitába keveredik a munkál­tatójával, vagy munkahelyi baleset éri, nem fordulhat bírósághoz sem. A legtöbb országban igen kellemetlen meglepetések érik azokat, akik turista­vízummal érkeznek, de tar­tózkodásukat megpróbálják jogellenesen meghosszabbí­tani. Sok fogadó ország a turistáktól megköveteli, hogy megfelelő összegű valuta le­gyen a birtokukban, másutt fel kell mutatni a visszaútra szóló vasúti, vagy repülője­gyet, és előre meg kell adni a címet is, ahol az utas meg­száll. Ezek a szigorú megszorí­tások egytől-egyig arra hi­vatottak, hogy az idegenfor­galmat ne használhassák fel olyanok, akik letelepedési, és munkavállalási terveket sző­nek. Az álláskereső külföl­dieknek egész Európában előbb munkavállalási enge­délyt kell szerezniük. Ezt viszont nehezen adják meg. Svájcban — például — még az ott tanuló külföldi diá­kok is csak három hónapra érvényes munkavállalási en­gedélyt kapnak. Így azután a jugoszlávok többségére, akik szabad­úszóként Nyugatra mennek munkát keresni, leggyak­rabban kétféle sors vár: vagy kénytelenek politikai menedékjogért folyamodni, vagy az árnyékgazdaságban kötnek ki illegális munka­vállalóként. Akiknek na­gyobb szerencséjük van, és már a munkavállalási en­gedély birtokában utaznak ki, a legtöbb országba még ők sem vihetik magukkal a családjukat. Legfeljebb le­gális munkában töltött meg­határozott idő elteltével, és csak az engedély meghosz- szabbítása után csatlakozhat hozzájuk a család. Több szovjet köztársaság Legfelsőbb Tanácsa szólítot­ta fel józan magatartásra és a jogellenes cselekmények megakadályozására a Hegyi- Karabah Autonóm Terület, az Azerhajdzsáni SZSZK és az örmény SZSZK lakossá­gát. A Kazah, a Litván, a Moldvai, a Lett, a Kirgiz, a Tadzsik, a Türkmén és az Észt SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége határo­zatban fejezte ki aggodal­mát, hangsúlyozva, hogy a Karabahi Autonóm Terüle­ten történtek hátráltatják a társadalmi és állami élet de­mokratizálásának folyama­tát. Hangsúlyozták: nem szabad a szovjet népek sor­sát vak ösztönök és érzel­mek prédájául odavetni. Kolhozkongresszus A kolhozrendszer megújí­tásának jegyében kezdte meg munkáját szerdán Moszkvában a IV. össz-szö- vetségi kolhozkongresszus. A Szovjetunió mezőgazda­sági termelését alapvetően meghatározó kolhozok szá­ma megközelíti a 27 ezret. Évente 79 milliárd rubel ér­tékű mezőgazdasági termé­ket állítanak elő, biztosítva ezzel a Szovjetunió élelmi­szer-ellátásának mintegy fe­lét. A kolhozok összesen 12,5 millió tagot tömörítenék. Legutóbb 19 éve tartottak országos kolhozkongresszust a Szovjetunióban. A kongresszuson megvi­tatják, hogy miként lehet ér­vényt szerezni az országban zajló átalakításnak a mező- gazdaság fejlesztésében. A Szovjetunióban az év elején ismertették az új kolhoztör­vény tervezetét, amelynek megvitatása kiemelt napi­rendi pontja lesz a IV. össz- szövetségi kolhozkongresz- szusnak. A kolhozkongresszuson szerda délelőtt beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. IVEM MINDENNAPI BALESETSOROZAT A Belgrad—Athén közötti vasútvonal Titov Velesz köz­pontjában lévő átkelőhelyen nem mindennapi közlekedési baleset történt. A leenge­dett sorompónál, mint rend­szerint, több járókelő és jár­mű várakozott. Közvetlenül a sorompó mellett egy föld­műves állt kecskéjével, mö­götte pedig egy motorkerék­páros, amögött egy fogatos kocsi vesztegelt. A ló, való­színűleg a motorkerékpár zúgásától felingerelve, kö­zelebb lépett a motoroshoz, és a vállába harapott. A felbőszült ember megfordí­totta a motorkerékpárját, és nagy gázzal zúgatni kezdte, hogy így álljon bosszút a harapós állaton. A ló meg­ijedt, hátrálni kezdett, és nekitolta a fogatot a mögöt­te veszteglő fityónak. Szó­váltásra került sor, és a földműves, hogfj jobban lás­sa az eseményeket, odakötöt­te kecskéjét a sorompóhoz. Időközben elrobogott a gyorsvonat, és a történtektől 100-150 méterre lévő vas­utas felemelte a sorompót, s vele együtt a kecskét. Meg­indult a gyalogos- és jármű­áradat. A földműves keres­ni kezdte kecskéjét. Ekkor vette észre, hogy a járóke­lők hahotázva nézik a so­rompó hegyén rugdalozó ál­latot. A vasutas, anélkül, hogy tudta volna, hogy pon­tosan mi történt, ismét le­engedte a sorompót, s így megmentette a szerencsétlen kecskét. Megrémültek a virrasztó apácák Lélegezni kezdett a halott Belgiumban a szerzetesnők halottvirrasztást is vállal­nak. A iBrüsszeltől délre, 80 kilométerre, a francia ha­tár mentén fekvő Dour városkában az egyik, virrasztás során a halott <időnként lélegezni kezdett. A virrasztó két apácát kiverte a verejték, ám akármennyire nem akartak hinni a szemüknek, a halott, a harminchárom esztendős korában elhunyt Michel Delephine egyre in­kább ki-be fújta-szívta a levegőt a ravatalon. Rémüle­tükben orvosért rohantak, aki, ugyancsak verejtékezve, oxigénsátort hozatott a holttes fölé, és erre a fiatalem­ber folyamatosan lélegzett, majd. felébredt. A feltámadás híre lázba hozta Dour lakóit. Kiderült, hogy előző nap a férfit édesapja élettelenül találta, és a kihívott orvos meg is állapította a halált. Csakhogy az első csoda már akkor megtörtént, mert nem állt be a hullamerevség. Ezért a temetkezési vállalkozó meg­tagadta Michel Delephine eltemetését. Két újabb orvost hívtak, akik viszont ismét a halált állapították meg, mert sem iszív-, sem agyműködést nem észleltek a vizs­gálat során. Erre Delephine-t felravatalozták, s elkövet­kezett a virrasztás és a \két apáca rémítő élménye. Most orvosok vizsgálják a harminchárom éves férfi szervezetét. A hitetlenek számára a belga EPA hírügy­nökség mindenesetre kiadta a lapoknak Michel Delephi­ne kórházi fotóját, amint orrába vezetett gumicsővel, de élénk szempárral néz a miágba. Ha a két apáca nem virrasztóit volna fölötte, élve eltemetik. 1987 LEGROSSZABB FILMJEI Az Oscar-díjjal párhuza­mosan Los Angelesben az idén is ki fogják osztani az Aranypálmát, amelyet a ta­valyi év legrosszabb filmje érdemelt ki. Az idei Arany- pálmért jó néhány film áll versenyben, a legnagyobb esélyes a Cápa ki tudja há­nyadik folytatása, a Ki ez a lány, amelyben a népszerű énekesnő, Madonna játssza a filmszerepet, valamint Warren Beatty és Dustin Hoffman közös vállalkozása, az Istar szerepe. LÓRÓL KERÉKPÁRRA A dán királyi gárda a kö­zeljövőben takarékossági okok miatt a lóhátról át fog szállni kerékpárra. Egy ge­nerális kijelentette, hogy ez azért is előnyös, mert a ke­rékpározó katonákat kevés­bé fenyegetik a légitámadá­sok, és éjjel sokkal csende­sebben közlekedhetnek, mint a lovas katonák.

Next

/
Thumbnails
Contents