Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

1988. március 23., szerda „fl praktikum lépett előtérbe...” Bizakodó beszélgetés az ismeretterjesztésről Gyula, Harisnyagyár Munkahelyi művelődés Szigeti Gáborné a Gyulai Harisnyagyár oktatási és munka verseny-felelőse. Szokatlan beosztás. Vajon mit ta­kar? — Gondolom; inkább a megnevezés második fele a ke­vésbé megszokott — mondja. — Nos, ez aizt jelenti, hogy a brigádok és az üzemrészek közötti verseny elbírálásáért vagyok felelős. — Ezek szerint a harisnyagyárban még aktív brigád­mozgalom folyik? — Az aktív jelző talán túlzás. Az utóbbi két évben, mi­óta a gmk-zás beindult, eléggé visszaesett. A dolgozóknak az ünnepnapjait is lekötötte a munka, így egyéb, például közművelődési vállalásokra nem maradt idejük. — E szerint a munkaversenybe a kulturális tevékeny­ség is beszámít? — Természetesen — válaszolja, és máris előkerít egy vastag dossziét, amely az úgynevezett értékelő íveket tar­talmazza. Ezekben a brigádtagok munkateljesítménye mellett az is szerepel; hogy ki milyen tanfolyamra jár, ki mit vállalt a munkaidőn túl. Pártszeminárium, időszerű kérdések, tanfolyam — ol vasom a szóban forgó rubrikák­ban. — A dolgozók igénylik az ilyen politikai jellegű elő­adásokat? — Van, aki nagy lelkesedéssel feliratkozik, aztán egy­két alkalom után lemorzsolódik. Viszont meglepően so­kan vásárolnak politikai jellegű könyveket, amelyeket bizományosaink árulnak a vállalatnál. — Mire járnak el a legszívesebben az emberek? — Az Erkel Művelődési Központtal nagyon jó kapcso­latot sikerült kiépítenünk. Rendszeresen elküldik nekünk a havi műsorajániatukat, amit egy faliújságon közzéte- szünk. Bármelyik programra igény van, máris megkezd­jük a szervezést. Ha pedig anyagi támogatásra van szük­ség, a szakszervezethez fordulunk . . . Itt kapcsolódik beszélgetésünkbe a szakszervezeti bi­zottság titkára, Böszörményi Andrásné. Ö a következő­képpen látja munkahelyük közművelődési gondjait: — Véleményem szerint leginkább a fiataloknak kelle­ne, hogy igényük és energiájuk legyen a különféle meg­mozdulásokra. Sajnos azt tapasztalom, hogy hiányzik be­lőlük a közösségi szellem, a kollektivitás. Pedig ott van előttük a jó példa, az igazán jól működő nyugdíjasklub. Paradox, de a vállalat legmozgathatóbb emberei a nyug­díjasok ... Elhaló brigádmozgalom, érdektelen fiatalság ... és a két vezető mégis optimista. Miben bíznak? Mindenek­előtt a főmunkaidő magasabb rangra emelésében, hiszen így több idő és kedv maradna a közművelődésre. És a fiatalság sem olyan reménytelen ... Ahol 65 ezer forintot költenek sportra, ahol a sportnak értéke van az ifjúság körében, ott még semmi sincs veszve... Géniuszok, világsztárok városa Aki még nem járt Békés­csabáin a TIT megyei szer­vezetében, az most meglepe­téssel tapasztalhatja; végre méltó helyen végzik napi munkájukat az ismeretter­jesztők. Erről kezdtük a be­szélgetést dr. Krupa And­rás megyei titkárral a mi­nap. aztán sok egyéb más­ról is szó esett. .. — Eddig nagy nehézségek árán tartottuk rendezvénye­inket, hiszen a helyszűke miatt vagy állandóan ren­dezkednünk kellett, vagy szétszórtan, iskolákban, s a legkülönbözőbb helyeken hirdettük meg tanfolyama­inkat, előadásainkat. A szék­ház gondolata, melyet az MTESZ-szel közösen birto­koltunk volna, két évtizede vajúdik, ám a nehéz gazda­sági helyzet nem tette lehe­tővé az új épület felépítését. Maradt ez, a másik megol­dás: az MTESZ az MTA Regionális Kutatóközpont régi helyére költözött, s iro­da't mi kaptuk meg .. . — Életterük tehát lénye­gesen nagyobb lett .. . — Az alapterületet tekint­ve igen. és aminek leginkább örülök, végre önálló klubhe­lyiségünk. előadótermünk van. amelyben intimebb rendezvényeinket, vezetőségi üléseinket, illetve a szakmai körök nagyobb összejövete­leit tudjuk megtartan? A tanfolyamok, baráti körök, szakkörök számára két ter­met alakítottunk ki. s ha mindehhez hozzáteszem, hogy dolgozóink is végre megfelelő körülmények kö­zött láthatják el feladatai­kat. úgy hiszem, megértheti elégedettségemet. Egyébként meggyőződésem, hogy isme­retterjesztő munkánk javára válik, ha közvetlenebb lesz a kapcsolatunk az előadók­kal; a hallgatókkal. Szemlél­tetőeszközünk java itt, hely­ben megtalálható. Ha bár­milyen gond felmerül, mely­ben én vagy munkatársaim segíthetünk, csak ide. a szomszédos helyiségbe kell átjönniük, és azonnal orvo­soljuk a bajt. — Munkakörülményeik te­hát jó irányba változtak. De vajon a mostani gazda­sági, társadalmi helyzet mennyiben változtatta az ismeretterjesztő munkát? — Tartalmi, elvi céljaink a régiek, ám a végrehajtás­ban módosulások vannak. A praktikum lépett előtérbe a társulat munkájában, alkal­mazkodnunk kell a gyakor­lati élet közvetlen igényei­hez. Kiemelt figyelmet kell szentelnünk azoknak a té­máknak, amelyek a gazda­sági, társadalmi kibontako­zást segítik. Itt olyan kérdé­sekre gondolok, mint a la­kosság mindennapi s távlati problémáira történő válasz­adás, a gazdasági, műszaki, technikai szerkezeti megúju­lás, a számítástechnika és informatika, az igazi érték­Balogh Ferencet 1942 ka­rácsonya előtt, a békéscsa­bai állomáson ismertem meg. Csizmás parasztlegény­ként ült az egyik pádon s Németh Lászlói A minőség forradalma c. kötetét olvas­ta. Németh László e könyve koncepciójának summázata: egy osztálynélküli társada­lom távlati rajza, mely sze­rint értelmisétggé kell emel­kednie minden társadalmi rétegnek s osztálynak. Nos, Balogh Ferenc bő negyvenöt esztendő alatt olyan kivételes műveltségű értelmiségi emberré nőtt, akiről méltán írták meg, hogy polihisztor. A művelő­dés, a kultúra minden terü­letén járatos személyiség. Én többek között az irodalom- történészek önzetlen, fáradt­ságot nem ismerő, segítő ba­szemlélet kialakítása és így tovább. Hiányosságokat is pótolni kívánunk, olyanokat, mint mondjuk egyes speciá­lis szakmákban a szakem­berképzés. A tanfolyamokat helyben szervezzük meg. így kisebb a költség, kevesebb a munkaidő-kiesés. — Törekvéseik, elképzelé­seik tehát mindig valóra válnak? — Ezt nem mondhatnám, s ennek számos oka van. Az egyik, hogy az emberek je­lentős része az anyagi meg­szerzést helyezi előtérbe, en­nek rendeli alá művelődési igényeit. A másik, intézmé­nyi ok, hogy a régi szerve­ző, kulturális intézményhá­lózat az üzemekben nem mű­ködik, így olykor légüres térben mozgunk szervező­munkánk során. Különösen a nagyobb odafigyelést, szor­galmat, rendszeres elmélyü­lést kívánó ismeretek elsa­játítása iránti igény csök­kent az utóbbi években. — Mi tehát a teendő? — A közvetlen propagan­da eszközeivel, az egyéni rá­hatással még mindig segít­hetjük az eredményesebb is­meretterjesztést. Ezért erő­sítenünk kell az ismeretter­jesztést közvetlenül végző helyi szervezetek, csoportok önállóságát. Kezdeményező munkájukra napjainkban különösen nagy szükség van. — Arra, hogy e szerveze­tek, csoportok nagyobb ön­állósággal, kezdeményező­készséggel dolgozzanak, jól rátjaként — tudós kutatások aprómunkáktól sem vissza­hőkölő, hallatlan energiájú aláágyazó jaként: bibliográ­fusként tisztelem s becsülöm. Szuverén alkotói világa mégis a fotózás. Fotóművé­szetét röviden két cikkben is próbáltam összegezni, jel­lemezni — ezekhez most csak két gondolat kívánkoz­nék kiegészítésül. Elsőként annyit: szenvedélyes életsze- retete a Lét legfontosabb, legjellemzőbb, kiemelt je­lenségeinek hangsúlyozására predesztinálja őt. Tehát fon­tos dolgokat, szép dolgokat tud meglátni s megörökíteni. Tiszta, egyszerű nyelvezet­tel, örömös mozzanatokat mutat föl — egy eléggé örömszegény világban . .. Pá­ratlan szépségeket — egy, bizony, elég sok torzsággal felkészült tagságra, is mind több fiatalra pan szükség ... — A tagság fiatalítása ér­dekében a megye összes fő­iskolájában gondoskodtunk az ismeretterjesztés elsajátí­tásáról. Legutóbb a békés­csabai tanítóképzőben hoz­tunk létre egy helyi társu­lati csoportot, egyúttal elő­adóképző tanfolyamot is szerveztünk a hallgatók ré­szére. — Az előadók naprakész tudásának azonban ára van! — De még mennyire! A módszertani, minőségi elő­adások központi előadói je­lentős összegekért jönnek le előadást tartani. Erre mégis áldoznunk kell, még akkor is. ha önfenntartók vagyunk. Mert azok vagyunk ... — Állami támogatást nem kap a társulat? — Régebben többet kap­tunk. ráadásul relatíve is csökkent ez az összeg, hiszen a nyomdakölitségtől az elő­adói díjig mindennek eme)!- kedik az ára... Szóval gya­korlatilag önfenntartók va­gyunk, s ez az apparátustól megfeszített munkát kíván, — Kifejtené ezt bővebben? — Mondhatnám munka- struktúra-váltásnak is mind­ezt, hiszen az apparátus ko­rábban főként metodikai instrukciókat adott, manap­ság tevékenységük gerince a szervezőmunka. E mellett persze az eddigi, tanácsadói és brutalitással terhes em­beri korszakban. Szívvel szerkeszt, bravúrosan sűrít, most, amikor a zagyvaság a sikk, a költő meghatátottsá- ga sugárzik kompozícióin. A másik: fölbecsülhetetlen értékű sorozatokkal tárja elénk régiónkat, a békétlen Békést. Annak mai arcát. Meggyőződésem, hogy a me­gyeszékhely s a megye vá­rosai, községei új arculatát bemutató fáradozásának eredményei — ezek a tár- gyias, mégis szeretettől fű­tött képek — pótolhatatlan dokumentumai lesznek sző­kébb hazánk eljövendő tör­ténészeinek, néprajztudósai­nak, műtörténészeinek. Ezért csak köszönet illet­heti őt, aki az életét tette föl John Keats ars poétiká­jára: feladatukat sem hanyagol­hatják el... Mindez nem könnyű, de eddig sikerült olyan hasznos, érdekes prog­ramokat adnunk, hogy azok biztosították a működésünk­höz szükséges anyagi ala­pot. Hogy a jövőben is így lesz-e? Ebben már nem va­gyok olyan biztos. Mi min­denesetre mindent megte­szünk ennek érdekében. — Az előbb a praktikum előtérbe kerüléséről beszélt. És az úgynevezett mem jö­vedelmező témákkal mi a helyzet? — Nézze! A vállalkozó ember is vágyik a szépre, a jóra, az élet sokszínűségére. Bízom, sőt, hiszek abban, hogy a gazdasági élet stabi­lizációjával ismét színeseb­bé válik ismeretterjeszté­sünk. Kialakul a természe­tes egyensúly az irodalmi, művészeti, világnézeti isme­retek és a racionális szakmai ismeretek között. Addig „ké­szültségben” kell tartanunk ezeket a tématerületeket, anélkül, hogy a propagálá­sukról lemondanánk. — Minden korosztálynak, minden rétegnek nyújtanak új ismereteket? — A szándékunk ez, de sajnos a nyugdíjasok köré­ben végzett ismeretterjesz­tés még mindig nem megfe­lelő. Pedig az üzemek, intéz­mények sokat tehetnének se­gítségünkkel nyugdíjasaik lelki, testi épüléséért. S ha hozzáteszem, hogy a TIT- előadásök tapasztalatait to­vábbadnák gyermekeiknek, unokáiknak, még jobban saj­nálom, hogy nem tudunk előrelépni e területen. Gon­dot jelent az eljutás a ter­melő ifjúsághoz is. A diák­ság körében viszont az óvo­dáskortól a főiskoláig ér-, tünk el szép eredményeket. Különösen az idegennyelv­oktatás népszerű. Nem vé­letlen, hogy negyedik alka­lommal is Békéscsabán ke­rül megrendezésre az im­már nemzetközivé váló gvermek-idegennyelvi konfe­rencia. — És a nemzetiségek? — Változatlanul fontos feladatnak tartjuk, s ezért eredményes nemzetiségi nyelven tartott ismeretter­jesztésünk is. Az anyanyelvi hét keretében minden nem­zetiségnek a legkülönfélébb témákban biztosítunk anya­nyelvi; illetve két nyelvű előadásokat. — \Mivel fejezzük be tezt a beszélgetést? — Talán azzal, hogy a tu­dományos ismeretek iránt ma országosan csökkent ugyan az igény, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy gazda­sági. társadalmi kibontako­zásunk feltétele a művelt, a magasabb szinten gondolko­dó ember. Társulatunk a társadalmi, technikai meg­újulást, a gazdasági fejlő­dést segíti. Ezért hiszem, hogy csak átmeneti jelen­ségről van szó. De fogal­mazhatnék úgy is, nehéz manapság ismeretterjesztő­nek lenni, én mégis optimis­ta vagyok. Nagy Agnes Balogh Ferenc felvétele; Bé­késcsaba „A szép: igaz. S az igaz: szép! A benső Élet titkai lelhe­tők e tárlaton. Engedjük, hogy e titkok kitárulkozza­nak előttünk — egy nálunk­nál mélyebbre és magasabb­ra látó, egy nálunknál nyíl­tabban és önzetlenebbül ki­tárulkozó művész képi vilá­gának. varázsa nyomán. Dér Endre Bayreuthi kaleidoszkóp Richard Wagner születésé­nek 175. évfordülója alkal­mával jelent meg a világ első zenei fesztiválvárosán végigkísérő könyv „Géniu­szok, világsztárok városa” címmel. Ez az első magyar nyelvű kötet, amely a 112 éve fenn­álló fesztivál születését, tör­ténetét, az alkotó géniu­szokká)!; Richard Wagnert. Liszt Ferencet, II. Lajos ba­jor királyt, a napjainkban vendégszereplő világsztáro­kat, a középkori bajor vá­rost, ahol mindez létrejött, Bayreuthot bemutatja. Szerzője Erdői Mária új­ságíró, az utóbbi évtizedben, minden nyáron tudósította a magyar sajtót az ünnepi já­tékokról, Páratlan zenei ese­ményekről, előadásokról szá­molhatott be, figyelemmel Márciusban jelent meg az Üj Auróra idei első száma. Simái Mihály, Szokolay Zol­tán^ Szúdy Géza, Kalász Márton, Bartis Ferenc és Kun Ágota versei, Kőváry E. Péter és Tóth Lajos elbe­szélése mellett „Hangpróba” címmel kilenc fiatal pálya­kezdő költő is bemutatkozik ezúttal. Deim Pál három fiatal festőművészt (Bereznai Pé­tert, Gubis Mihályt és Lo- novics Lászlót) ajánl a mű- vészetkezdvelők figyelmébe. A romániai Beke György­ről ír Cseke Péter — a ne­ves író-riporter alkotásaiból a „Tanyasaiak nemzedékei Pécskán" címűt ismerhetik meg az Üj Aurora olvasói. kísérhette a város életét, rfiűvelődéstörténeti hatásait az NSZK, as NDK, Itália, Svájc, Ausztria, Franciaor­szág, Anglia kultúrájára. Művében felidézte Wag­ner múlt századibelli pesti lá­togatásainak, hangverse­nyeinek eseményeit, a bayreuthi ünnepi játékokon közreműködött magyar mű­vészek emlékeit. A kötet előszavához Wolf­gang Wagner, Richard Wag­ner unokája, a bayreuthi ün­nepi játékok művészeti ve­zetője és Hans Walter Wild, Bayreuth főpolgármestere küldött üdvözletét. A bayreuthi kaleidoszkóp hézagpótló, könnyed stílusú ismeretterjesztő mű, kép­anyaga kuriózum, nemcsak a zeneértők, a zenét és az utazást kedvelők érdeklődé­siére is számot tarthat. Űj irodalomelméleti sorozat indul ebben a számban. El­ső darabja Angyalosi Ger­gely Lírakritika a hetvenes években című tanulmánya. Pomogáts Béla az igazta- lanul elfeledett, Körösla- dányban elhunyt íróra, Asz­talos Miklósra emlékezik; Féja Gézára Dér Endre, Er­dei Ferencre Seres József — Dediszky Gyula pedig az el- * feledett szlovák dalköltő, Ján Valastan Dolinskyt hoz­za vissza a feledés homá­lyából. Rényi Péter Kner Erzsébet életművét elemzi, U. Nagy István Kovács Já­nost „ébreszti”. A lapot színvonalas könyvismerteté­sek zárják. Balogh Ferenc fényképei a csabai múzeumban Távcsöves csillagászati bemutató Békéscsabán Fotó: Fazekas Ferenc Megjeleni az Űj Aurora 1988 1-es száma

Next

/
Thumbnails
Contents