Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
1988. március 23., szerda o Mezőkovácsháza és Vidéke Aiész Jól szervezett kisárutermelés Munkahely-teremtési lehetőségek a kevermesieknek Az utóbbi időben több olyan véleménnyel találkoztunk, miszerint a különböző korlátozó intézkedések miatt csökkent a kistermelők áruelőállító kedve. Me- zőkovácsháaán és környékén más a helyzet. Itt a termelési kedv nem stagnál, nem csökken, hanem növekszik. Az áfész 1988-ban 10-11 százalékkal több árut vár a kistermelőktől, mint tavaly. Pedig itt tavaly sem termeltek keveset, hiszen a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész 18,8 millió dollár bevételtért el a kisgazdaságokban termelt árukkal. Most úgy látják — hallottuk Tetlák János elnökhelyettestől. az ipari ágazat vezetőjétől —, hogy az idén még ennél is többre számíthatnak. — Mire alapozzák a termelés növeléséhez fűzött reményeiket? — kérdeztük. — Elsősorban arra, hogy körzetünkben változatlanul élénk és jó a termelési kedv. Négy szomszédos megyében összesen 80 ezer kistermelővel állunk kapcsolatban, akik némely blokkolónak vélt intézkedés ellenére árutermelésüket nem csökkentik, hanem növelik. Ezekkel az emberekkel sikerült megértetnünk, hogy az adóreform nem a termelés csökkentésére sarkallja a szövetkezetét és a kistermelőket, hanem a még több áru megtermelésére és értékesítésére. Az ötszázezer forintos adókedvezmény és az e feletti termelési érték adóztatása az ide számítható kedvezményekkel olyan ösztönzően hat, hogy körzetünkben a kistermelők szinte „veszekszenek" a naposlibáért, a pecsenyeliba tömési jogáért. Ezt mi abból az egyszerű tényből mérjük le, hogy baromfikeltetőnkben az emberek sorbanáltnak a napos jószágokért. Több községben újabb libatömő szakcsoportok alakultak máj liba-előállításra. Kunégotán évekkel ezelőtt senki sem akart libát tömni. Ma már csaknem 20-an tömnek, és kiváló minőségű májat állítanak elő. A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész az utóbbi időben egy úgynevezett liba- társulást, egy laza együttműködést hozott létre, amely célul tűzte a törzstartás szám szerinti és minőségi növelését. Ez a szervezet 15- 20 ezres törzs tartására vállalkozik. Évente annyi te- nyésztojást szállít a keltetőnek. melyből 600 ezer naposliba keltethető. De ennek a töméntelen libamennyiségnek a feldolgozására az áfész nem vállalkozhat, mivel vágodájában csak 200 ezer májliba és 100 ezer húsliba feldolgozása lehetséges a rendelkezésre álló üzemi kaoacitásokkal. így bőven jut ebből a körzetből kövér és sovány, azaz húsúba az ország többi baromfifeldolgozójába is. Az áfész kunágotai baromfifeldolgozóját különben szakosították. Abbahagyták a nyúl korábbi feldolgozását, és átálltak a libára, a csirkére, valamint a galambra. A váltás szép eredményeket hozott. Vágógalambból és libából hárommillió dollár bevételt értek el 1987-ben. Libatollból négymillió dollár értékűt exportáltak, Az újonnan szervezett tolikonfekció révén kétmillió dollárhoz juttatták az országot. A legválságosabb ágazatuk, a cirokszakáll és a cirokmag 1,8 millió dollár bevételt adott. Csóti János, az áfész elnöke a piaci helyzet elemzése kapcsán elmondta, hogy a toll és a tolikonfekció előtt szép jövőt lát. Utazásai és partnerei arról győzték meg, hogy ezekkel a cikkekkel éveken át piacképesek lesznek. De nemcsak ezekkel a cikkekkel maradhatnak meg a nyugat-európai piacokon, hanem az olyan „apró” cikknek számító növénnyel is, mint a vöröshagyma, mely után a külföldi kereskedők élénken érdeklődnek. A külföldi piac ismeretében 1988- ban 10-11 százalékkal több áru exportját tervezik a térségből, mint 1987-ben. D. K. Szaporodó üdülőtelkek és zártkertek A közelmúltban tartotta meg ülését a Békés Megyei Tanács Területrendezési és Építészeti Bizottsága. Első napirendi pontként a TÉB tagjai a doboz—szanazugi üdülőterület bővíthetőségéről készült terveket vitatták meg. A szanazugi belterületi határtól nyugatra, a dobozi tanácsi gyűjtőút mentén tervezett területbővítés során mintegy 50 új üdülőtelek kialakítására nyílik lehetőség. A korábban kiosztott telkek mellett most nagyobb területű (a kereslet alapján 378—588 négyzetméteres) üdülőtelkek vásárolhatók majd, a jelenleg a Dobozi Nagyközségi Tanács tulajdonában levő szántó művelésű területből. A TÉB tagjai szóvá tették, hogy mivel jelentősen csökkent az ikertelkek iránti igény, a tervezés során ezt vegyék figyelembe a szakemberek, s törekedjenek az egyedi telekkialakításra. Ugyanakkor fölmerült a kérdés, hogy kísérletképpen meg kellene próbálkozni az „úszótelkes" megoldással is. Ez azt jelentené, hogy a kialakítási tervben szerepeltetni kellene olyan 10-15 üdülőegységet magába foglaló tömböt, ahol finn mintára a a telkek határait nem jelölnék meg szilárd kerítésekkel. Bár hazánkban a tulajdonviszonyoknak különösen erős a szerepük, s ma talán még alig elképzelhető a határnélküli telek. Ám mégis érdemes megpróbálkozni egy-egy tömb kialakításával, mely akár mintául is szolgálna közösségformáló, valamint társadalmi, gazdasági előnyöket is magában hordozó újszerű formájával. A telkek további bővülése révén nem elképzelhetetlen, hogy a Körös töltésén vezető szilárd burkolatú út is megépülhet, melynek rámpás összekapcsolása megoldható lesz az üdülőterülettel. Ezt követően a részvevők a gyulai Eleki úti zártkertek rendezési tervét vitatták meg. A bizottság megállapította, hogy a korábbi időpontban már szakvéleményezett terület igénybevételéhez szükséges hiányosságokat sikerült kiküszöbölni, így megtörtént az egyeztetés a Köjállal is, és a kijelölt, terület felhasználása lehetővé vált. A TÉB a zártkertek tervezett kialakításával egyetértett, azzal a kikötéssel, hogy esztétikai, környezetvédelmi szempontok miatt, az Eleki út keleti oldalán levő, mintegy 15 méter széles sávban intenzív növényzettelepítést hajtanak végre. A cserjék, fák telepítését viszont összhangba kell hozni az ottani kertészeti igényekkel, hogy azok ne árnyékolják a fóliasátrakat. Végezetül a bizottság megtette észrevételeit a békéscsabai városközpont északi területének részletes rendezési tervéről, amelyet más fórumok bekapcsolásával további konzultációra bocsátott. B. A. Az Orosházi Kazép Ipari Szövetkezetben csőfalvég-megmunkálásra egy különleges, Karus- sel névre hallgató esztergagépet is üzemeltetnek. A távirányítású szerkezetet Kunos Sándor esztergályos kezeli. A szövetkezet jelenleg svájci kazánrendelésen dolgozik Fotó: D. K. A fonoda indulásával újabb 35 nő találhatott magának munkahelyet Fotó: Gál Edit A hazai gazdaság strukturális átalakulása nyomán várhatóan több ágazatban csökken majd a foglalkoztatottak száma. Ez a tendencia azonban nem érinti olyan nagymértékben Békés megyét, mint az ország más területeit. Ám foglalkoztatási gondok eddig is voltak a megye gazdaságilag elmaradott térségeiben. Ezeken az elsősorban iparhiányos területeken az ott élő lakosság aktív keresőinek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja. A fennmaradó munkaerő egy részét kisebb ipari üzemek kötik le, már ahová települtek ilye*- nek. A többiek viszont „ingázással’- oldják meg a kenyérkeresés napi feladatát. Ilyen, gazdaságilag elmaradott térségben élnek, dolgoznak többek között a ke- vermesiek is. Legnagyobb munkaadójuk a helyi Lenin Termelőszövetkezet, amely csaknem ötszáz kevermesi- nek nyújt munkalehetőséget. 1975 óta pedig ipari üzeme is van a községnek, amely az elmúlt évben tovább bővülhetett egy pályázat elnyerésével. Az elmaradott térségekben létesítendő munkahelyteremtő beruházásokra ugyanis pályázni lehet, s erre a célra jelentős anyagi támogatást nyert el a Patex Békéscsabai Gyára, valamint a helyi Lenin Tsz. A már megvalósult és a jelenleg is folyó beruházás fontosságáról így nyilatkoztak az érintett gazdálkodó egységek képviselői: — Vállalatunk hatékonyabb termelése érdekében napirenden szerepelt a fonoda fejlesztése. Mivel Kévé rmesen már évek óta kiválóan működött a cérnázó- üzem, s volt munkavállaló is ebben a térségben, úgy gondoltuk, hogy mellé telepíthetjük a fonodát — mondta Dukát Zoltánná, a Patex Békéscsabai Gyárának műszaki osztályvezetője. — A 12 millió forintos saját fejlesztési pénzünkhöz a pályázat révén további 3 milliót kaptunk. Ebből az összegből aziJtán páratlan gyorsasággal sikerült a beruházást végrehajtani. A fejlesztés során 450 négyzetméterrel bővült a munkaterem, ahova 10 darab pamutgyűrűs fonógépet telepítettünk. Egyúttal felépült egy 250 négyzetméteres fonalraktár, továbbá egy transzformátorállomás. Ä munkahelyteremtő beruházás nyomán 35 ke- vermesi nőnek tudtunk munkát adni. Az üzem ma már száz főt foglalkoztat. Ez év január elsejétől indulhatott meg a termelés a fonodában, s bár eddig még nem túl sok idő telt el. de elmondhatom. hogy elégedettek vagyunk a keverme- siekkel. Kiválóan elsajátították a minőségileg más, új feladatot jelentő fonalgyártást. Egyelőre további létszámnövekedéssel nem számolunk. A kevermesi üzemnek szánt fejlesztési összegből ebben az évben az infrastrukturális hálózatot kívánjuk bővíteni — mondta befejezésül Dukát Zoltánné. — Valamilyen értelmes elfoglaltságot, és mellé elfogadható keresetet is kell adnunk dolgozóinknak, ha azt akarjuk, hogy itt maradjanak — így fogalmazott Farkas Béla, a Kevermesi Lenin Tsz elnöke. — A me- zőeazdaság csupán időszakos elfoglaltságot tud nyújtani a tagoknak. Ugyanakkor a mezőgazdaság számos területén megtörtént a kézi munkaerő gépi kiváltása. A községből eljárni dolgozni sem egyszerű. Nemcsak azért, mert a szomszédos településeken sincs nagyobb ipari üzem, de a közlekedés is meglehetősen komplikált. Éppen ezen okoknál fogva minden alkalmat megragadunk, hogy munkalehetőséget szerezzünk a kevermesieknek. A 30 éven aluliakkal lényegesen egyszerűbb a dolgunk. mert 80 százalékuknak van valamllyen szakmája. Mégis előfordul, hogy új szakmát kell elsajátítaniuk. Ehhez 280 ezer forint átképzési támogatást kaptunk, a munkahelyteremtések közel tízmillió forintba kerülnek, melyből a felét a tsz gazdálkodta ki. Termelőszövetkezetünk vasipari tevékenységével húsz nőnek tud állandó munkát adni. Présgépeken vasdobozokat, Sízeneslapátokat készítenek. Emellett az Agroker- nsk terményrostához alkatrészeket gyártunk. Partnere vagyunk az Orosházi Mezőgép Mezőkovácsházi Gyárának, ahová kukoricaadaptereket készítünk. Varrodánkban 15-en dolgoznak, de a nyár közepétől szeretnénk 40 főt foglalkoztatni. Ekkorra készül el ugyanis a varroda üzemcsarnoka. Nem vagyunk válogatósak, mindent elvállalunk, a párnahuzat. pizsama varrásától a kórházi hálóing összeállításáig. A képzettebb, ügyesebb varrónők már exportra is dolgoznak. Tagjainknak a háztáji jövedelemkiegészítés lehetőségét. mind a növénytermesztés. mind az állattartás terén. Tárgyalásokat folytatunk a békéscsabai Unicon Vállalattal pizsama varrása, az Orosházi Barnevállal rak- 'apok gyártása ügyében. Minden kisebb tételű munkát el kell vállalnunk, mert ezek az emberek nem tehetnek arról, hogy gazdaságilag elmaradott környezetben élnek. S ha már vállalják, hogy mégis itt maradnak, akkor lehetőleg minél kisebb mértékben érezzék ennek hátrányát. Bacsa András Szocialista brigádvezetök tanácskozása A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban a napokban tartották a szocialista brigádvezetők tanácskozását. Az elmúlt esztendőben a vállalat központjában és vidéki telephelyein 59 szocialista brigád működött. A 756 tagból 619 nő. Hét ifjúsági brigádban nyolcvanötén, a tíz komplex brigádban pedig százhatvanan tevékenykedtek. 1987-ben a szocialista brigádversenyt a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójának tiszteletére szervezték, ehhez csatlakozott 320 egyéni versenyző is. A vállalkozásokban előirányzott hat százalékos, teljesítménynövelés négy százalékban realizálódott, a minőségi mutatók a bázishoz és a vállaláshoz képest javultak öt százalékkal. Munkaidőn kívül 96 ezer 175 órát dolgoztak a brigádtagok, 12 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A város részére — főleg gyermekek és idősek intézményeinek megsegítésére — 672 ezer forint értékű munkaórát dolgoztak le, 150 ezer forint értékkel többet, mint korábban. A rendszeres véradó 131 személy, hasznos újítást, ötletet 54 brigádtagtól fogadtak el. A fentiek alapján ítélték oda a brigádcímeket. Egyebek között bronz-, ezüst-, aranyérmet nyert 33 kollektíva, a Vállalat Kiváló Brigádja címet egy-egy ifjúsági, illetve felnőtt brigád vallhatja magáénak. A brigádok pénzjutalma meghaladja a 300 ezer forintot. Az új esztendőre 57 brigádtól érkezett be pályázat. A tervhez képest hat százalék a teljesítménynövelés- vállalás. Átlag 16 társadalmi munkaórát vállalt egy-egy brigádtag éves szinten, ötvenhárom brigád benevez a vetélkedőre, 33 kollektíva újításra, véradásra jelentkezett. A tanácskozáson felszólalt többek között Szuchy László igazgató is. Örömmel számolt be arról, hogy a Bé- köt 1987-ben 88 millió forint nyereséget ért el. Ebben a szép eredményben jelentős részt vállaltak a szocialista brigádok, amiért elismerés illeti őket. Az 1988- as esztendő azonban sokkal nagyobb követelményeket kíván mindenkitől. Minden eddiginél nagyobbak a szigorítások, ezt tudomásul kell venni, gondolkodni azon vezetőknek és dolgozóknak, hogyan tudnának egv kicsit még jobban, még többet teljesíteni. A vállalat csak így tud versenyképes maradni a tőkés és a szocialista piacon. Ary Róza
