Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

1988. március 23., szerda o Mezőkovácsháza és Vidéke Aiész Jól szervezett kisárutermelés Munkahely-teremtési lehetőségek a kevermesieknek Az utóbbi időben több olyan véleménnyel találkoz­tunk, miszerint a különbö­ző korlátozó intézkedések miatt csökkent a kisterme­lők áruelőállító kedve. Me- zőkovácsháaán és környékén más a helyzet. Itt a terme­lési kedv nem stagnál, nem csökken, hanem növekszik. Az áfész 1988-ban 10-11 szá­zalékkal több árut vár a kis­termelőktől, mint tavaly. Pe­dig itt tavaly sem termeltek keveset, hiszen a Mezőko­vácsháza és Vidéke Áfész 18,8 millió dollár bevételtért el a kisgazdaságokban ter­melt árukkal. Most úgy lát­ják — hallottuk Tetlák Já­nos elnökhelyettestől. az ipari ágazat vezetőjétől —, hogy az idén még ennél is többre számíthatnak. — Mire alapozzák a ter­melés növeléséhez fűzött re­ményeiket? — kérdeztük. — Elsősorban arra, hogy körzetünkben változatlanul élénk és jó a termelési kedv. Négy szomszédos megyében összesen 80 ezer kistermelő­vel állunk kapcsolatban, akik némely blokkolónak vélt intézkedés ellenére áru­termelésüket nem csökken­tik, hanem növelik. Ezekkel az emberekkel sikerült meg­értetnünk, hogy az adóre­form nem a termelés csök­kentésére sarkallja a szö­vetkezetét és a kistermelő­ket, hanem a még több áru megtermelésére és értékesí­tésére. Az ötszázezer forin­tos adókedvezmény és az e feletti termelési érték adóz­tatása az ide számítható kedvezményekkel olyan ösz­tönzően hat, hogy körze­tünkben a kistermelők szin­te „veszekszenek" a naposli­báért, a pecsenyeliba tömési jogáért. Ezt mi abból az egyszerű tényből mérjük le, hogy baromfikeltetőnkben az emberek sorbanáltnak a na­pos jószágokért. Több községben újabb li­batömő szakcsoportok ala­kultak máj liba-előállításra. Kunégotán évekkel ezelőtt senki sem akart libát töm­ni. Ma már csaknem 20-an tömnek, és kiváló minősé­gű májat állítanak elő. A Mezőkovácsháza és Vi­déke Áfész az utóbbi idő­ben egy úgynevezett liba- társulást, egy laza együtt­működést hozott létre, amely célul tűzte a törzstartás szám szerinti és minőségi növelését. Ez a szervezet 15- 20 ezres törzs tartására vál­lalkozik. Évente annyi te- nyésztojást szállít a keltető­nek. melyből 600 ezer na­posliba keltethető. De ennek a töméntelen libamennyi­ségnek a feldolgozására az áfész nem vállalkozhat, mi­vel vágodájában csak 200 ezer májliba és 100 ezer hús­liba feldolgozása lehetséges a rendelkezésre álló üzemi kaoacitásokkal. így bőven jut ebből a körzetből kövér és sovány, azaz húsúba az ország többi baromfifeldol­gozójába is. Az áfész kunágotai ba­romfifeldolgozóját különben szakosították. Abbahagyták a nyúl korábbi feldolgozását, és átálltak a libára, a csir­kére, valamint a galambra. A váltás szép eredményeket hozott. Vágógalambból és libából hárommillió dollár bevételt értek el 1987-ben. Libatollból négymillió dollár értékűt exportáltak, Az újonnan szervezett tolikon­fekció révén kétmillió dol­lárhoz juttatták az országot. A legválságosabb ágazatuk, a cirokszakáll és a cirokmag 1,8 millió dollár bevételt adott. Csóti János, az áfész elnö­ke a piaci helyzet elemzése kapcsán elmondta, hogy a toll és a tolikonfekció előtt szép jövőt lát. Utazásai és partnerei arról győzték meg, hogy ezekkel a cikkekkel éveken át piacképesek lesz­nek. De nemcsak ezekkel a cikkekkel maradhatnak meg a nyugat-európai piacokon, hanem az olyan „apró” cikk­nek számító növénnyel is, mint a vöröshagyma, mely után a külföldi kereskedők élénken érdeklődnek. A kül­földi piac ismeretében 1988- ban 10-11 százalékkal több áru exportját tervezik a tér­ségből, mint 1987-ben. D. K. Szaporodó üdülőtelkek és zártkertek A közelmúltban tartotta meg ülését a Békés Megyei Tanács Területrendezési és Építészeti Bizottsága. Első napirendi pontként a TÉB tagjai a doboz—szanazugi üdülőterület bővíthetőségé­ről készült terveket vitat­ták meg. A szanazugi belte­rületi határtól nyugatra, a dobozi tanácsi gyűjtőút men­tén tervezett területbővítés során mintegy 50 új üdülő­telek kialakítására nyílik le­hetőség. A korábban kiosz­tott telkek mellett most na­gyobb területű (a kereslet alapján 378—588 négyzetmé­teres) üdülőtelkek vásárol­hatók majd, a jelenleg a Dobozi Nagyközségi Tanács tulajdonában levő szántó művelésű területből. A TÉB tagjai szóvá tették, hogy mivel jelentősen csök­kent az ikertelkek iránti igény, a tervezés során ezt vegyék figyelembe a szak­emberek, s törekedjenek az egyedi telekkialakításra. Ugyanakkor fölmerült a kér­dés, hogy kísérletképpen meg kellene próbálkozni az „úszótelkes" megoldással is. Ez azt jelentené, hogy a ki­alakítási tervben szerepeltet­ni kellene olyan 10-15 üdü­lőegységet magába foglaló tömböt, ahol finn mintára a a telkek határait nem je­lölnék meg szilárd keríté­sekkel. Bár hazánkban a tu­lajdonviszonyoknak különö­sen erős a szerepük, s ma talán még alig elképzelhető a határnélküli telek. Ám mégis érdemes megpróbál­kozni egy-egy tömb kialakí­tásával, mely akár mintául is szolgálna közösségformáló, valamint társadalmi, gazda­sági előnyöket is magában hordozó újszerű formájával. A telkek további bővülése révén nem elképzelhetetlen, hogy a Körös töltésén veze­tő szilárd burkolatú út is megépülhet, melynek rám­pás összekapcsolása megold­ható lesz az üdülőterülettel. Ezt követően a részvevők a gyulai Eleki úti zártker­tek rendezési tervét vitat­ták meg. A bizottság meg­állapította, hogy a korábbi időpontban már szakvélemé­nyezett terület igénybevéte­léhez szükséges hiányosságo­kat sikerült kiküszöbölni, így megtörtént az egyeztetés a Köjállal is, és a kijelölt, terület felhasználása lehető­vé vált. A TÉB a zártkertek tervezett kialakításával egyetértett, azzal a kikötés­sel, hogy esztétikai, környe­zetvédelmi szempontok miatt, az Eleki út keleti ol­dalán levő, mintegy 15 mé­ter széles sávban intenzív növényzettelepítést hajta­nak végre. A cserjék, fák telepítését viszont összhang­ba kell hozni az ottani ker­tészeti igényekkel, hogy azok ne árnyékolják a fóliasátra­kat. Végezetül a bizottság meg­tette észrevételeit a békés­csabai városközpont északi területének részletes rende­zési tervéről, amelyet más fórumok bekapcsolásával to­vábbi konzultációra bocsá­tott. B. A. Az Orosházi Kazép Ipari Szövetkezetben csőfalvég-megmunkálásra egy különleges, Karus- sel névre hallgató esztergagépet is üzemeltetnek. A távirányítású szerkezetet Kunos Sándor esztergályos kezeli. A szövetkezet jelenleg svájci kazánrendelésen dolgozik Fotó: D. K. A fonoda indulásával újabb 35 nő találhatott magának munkahelyet Fotó: Gál Edit A hazai gazdaság struk­turális átalakulása nyomán várhatóan több ágazatban csökken majd a foglalkozta­tottak száma. Ez a tenden­cia azonban nem érinti olyan nagymértékben Békés megyét, mint az ország más területeit. Ám foglalkoztatá­si gondok eddig is voltak a megye gazdaságilag elmara­dott térségeiben. Ezeken az elsősorban iparhiányos te­rületeken az ott élő lakos­ság aktív keresőinek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja. A fennmara­dó munkaerő egy részét ki­sebb ipari üzemek kötik le, már ahová települtek ilye*- nek. A többiek viszont „in­gázással’- oldják meg a ke­nyérkeresés napi feladatát. Ilyen, gazdaságilag elma­radott térségben élnek, dol­goznak többek között a ke- vermesiek is. Legnagyobb munkaadójuk a helyi Lenin Termelőszövetkezet, amely csaknem ötszáz kevermesi- nek nyújt munkalehetőséget. 1975 óta pedig ipari üzeme is van a községnek, amely az elmúlt évben tovább bő­vülhetett egy pályázat el­nyerésével. Az elmaradott térségekben létesítendő mun­kahelyteremtő beruházások­ra ugyanis pályázni lehet, s erre a célra jelentős anyagi támogatást nyert el a Patex Békéscsabai Gyára, valamint a helyi Lenin Tsz. A már megvalósult és a jelenleg is folyó beruházás fontosságáról így nyilatkoz­tak az érintett gazdálkodó egységek képviselői: — Vállalatunk hatéko­nyabb termelése érdekében napirenden szerepelt a fo­noda fejlesztése. Mivel Ké­vé rmesen már évek óta ki­válóan működött a cérnázó- üzem, s volt munkavállaló is ebben a térségben, úgy gondoltuk, hogy mellé tele­píthetjük a fonodát — mond­ta Dukát Zoltánná, a Patex Békéscsabai Gyárának mű­szaki osztályvezetője. — A 12 millió forintos saját fej­lesztési pénzünkhöz a pályá­zat révén további 3 milliót kaptunk. Ebből az összegből aziJtán páratlan gyorsaság­gal sikerült a beruházást végrehajtani. A fejlesztés során 450 négyzetméterrel bővült a munkaterem, aho­va 10 darab pamutgyűrűs fonógépet telepítettünk. Egy­úttal felépült egy 250 négy­zetméteres fonalraktár, to­vábbá egy transzformátor­állomás. Ä munkahelyterem­tő beruházás nyomán 35 ke- vermesi nőnek tudtunk munkát adni. Az üzem ma már száz főt foglalkoztat. Ez év január elsejétől in­dulhatott meg a termelés a fonodában, s bár eddig még nem túl sok idő telt el. de elmondhatom. hogy elége­dettek vagyunk a keverme- siekkel. Kiválóan elsajátí­tották a minőségileg más, új feladatot jelentő fonalgyár­tást. Egyelőre további lét­számnövekedéssel nem szá­molunk. A kevermesi üzem­nek szánt fejlesztési összeg­ből ebben az évben az inf­rastrukturális hálózatot kí­vánjuk bővíteni — mondta befejezésül Dukát Zoltánné. — Valamilyen értelmes el­foglaltságot, és mellé elfo­gadható keresetet is kell ad­nunk dolgozóinknak, ha azt akarjuk, hogy itt maradja­nak — így fogalmazott Farkas Béla, a Kevermesi Lenin Tsz elnöke. — A me- zőeazdaság csupán időszakos elfoglaltságot tud nyújtani a tagoknak. Ugyanakkor a mezőgazdaság számos terü­letén megtörtént a kézi mun­kaerő gépi kiváltása. A köz­ségből eljárni dolgozni sem egyszerű. Nemcsak azért, mert a szomszédos települé­seken sincs nagyobb ipari üzem, de a közlekedés is meglehetősen komplikált. Éppen ezen okoknál fog­va minden alkalmat megra­gadunk, hogy munkalehető­séget szerezzünk a keverme­sieknek. A 30 éven aluliak­kal lényegesen egyszerűbb a dolgunk. mert 80 százalé­kuknak van valamllyen szakmája. Mégis előfordul, hogy új szakmát kell elsa­játítaniuk. Ehhez 280 ezer forint átképzési támogatást kaptunk, a munkahelyte­remtések közel tízmillió fo­rintba kerülnek, melyből a felét a tsz gazdálkodta ki. Termelőszövetkezetünk vas­ipari tevékenységével húsz nőnek tud állandó munkát adni. Présgépeken vasdobo­zokat, Sízeneslapátokat készí­tenek. Emellett az Agroker- nsk terményrostához alkat­részeket gyártunk. Partnere vagyunk az Orosházi Mező­gép Mezőkovácsházi Gyárá­nak, ahová kukoricaadapte­reket készítünk. Varrodánk­ban 15-en dolgoznak, de a nyár közepétől szeretnénk 40 főt foglalkoztatni. Ekkor­ra készül el ugyanis a var­roda üzemcsarnoka. Nem vagyunk válogatósak, min­dent elvállalunk, a párna­huzat. pizsama varrásától a kórházi hálóing összeállítá­sáig. A képzettebb, ügyesebb varrónők már exportra is dolgoznak. Tagjainknak a háztáji jö­vedelemkiegészítés lehetősé­gét. mind a növénytermesz­tés. mind az állattartás te­rén. Tárgyalásokat folyta­tunk a békéscsabai Unicon Vállalattal pizsama varrása, az Orosházi Barnevállal rak- 'apok gyártása ügyében. Minden kisebb tételű mun­kát el kell vállalnunk, mert ezek az emberek nem tehet­nek arról, hogy gazdaságilag elmaradott környezetben él­nek. S ha már vállalják, hogy mégis itt maradnak, akkor lehetőleg minél ki­sebb mértékben érezzék en­nek hátrányát. Bacsa András Szocialista brigádvezetök tanácskozása A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban a napokban tartot­ták a szocialista brigádveze­tők tanácskozását. Az el­múlt esztendőben a vállalat központjában és vidéki te­lephelyein 59 szocialista bri­gád működött. A 756 tagból 619 nő. Hét ifjúsági brigád­ban nyolcvanötén, a tíz komplex brigádban pedig százhatvanan tevékenyked­tek. 1987-ben a szocialista brigádversenyt a nagy ok­tóberi szocialista forradalom évfordulójának tiszteletére szervezték, ehhez csatlako­zott 320 egyéni versenyző is. A vállalkozásokban elő­irányzott hat százalékos, tel­jesítménynövelés négy szá­zalékban realizálódott, a mi­nőségi mutatók a bázishoz és a vállaláshoz képest ja­vultak öt százalékkal. Munkaidőn kívül 96 ezer 175 órát dolgoztak a brigád­tagok, 12 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A város részére — főleg gyer­mekek és idősek intézmé­nyeinek megsegítésére — 672 ezer forint értékű mun­kaórát dolgoztak le, 150 ezer forint értékkel többet, mint korábban. A rendszeres vér­adó 131 személy, hasznos újítást, ötletet 54 brigádtag­tól fogadtak el. A fentiek alapján ítélték oda a bri­gádcímeket. Egyebek között bronz-, ezüst-, aranyérmet nyert 33 kollektíva, a Vál­lalat Kiváló Brigádja címet egy-egy ifjúsági, illetve fel­nőtt brigád vallhatja magáé­nak. A brigádok pénzjutal­ma meghaladja a 300 ezer forintot. Az új esztendőre 57 bri­gádtól érkezett be pályázat. A tervhez képest hat száza­lék a teljesítménynövelés- vállalás. Átlag 16 társadalmi munkaórát vállalt egy-egy brigádtag éves szinten, öt­venhárom brigád benevez a vetélkedőre, 33 kollektíva újításra, véradásra jelentke­zett. A tanácskozáson felszólalt többek között Szuchy László igazgató is. Örömmel szá­molt be arról, hogy a Bé- köt 1987-ben 88 millió fo­rint nyereséget ért el. Eb­ben a szép eredményben je­lentős részt vállaltak a szo­cialista brigádok, amiért el­ismerés illeti őket. Az 1988- as esztendő azonban sokkal nagyobb követelményeket kíván mindenkitől. Minden eddiginél nagyobbak a szi­gorítások, ezt tudomásul kell venni, gondolkodni azon ve­zetőknek és dolgozóknak, hogyan tudnának egv kicsit még jobban, még többet tel­jesíteni. A vállalat csak így tud versenyképes maradni a tőkés és a szocialista piacon. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents