Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

NÉPÚJSÁG 1988. március 21., hétfő Plakátok, rajzok, grafikák... A káros szenvedélyek ellen — az egészségért Hüttner Vilmos gratulál a győzteseknek: Duna Zsoltnak, Batke Lászlónak, Szerday Ilonának és Bánd! Attilának Fotó: Fazekas Ferenc A megyei tanács ifjúsági és sportosztályának propa- gamdaközpantja létrejötte­kor nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy fel­lépjen a különböző káros szenvedélyek — dohányzás, alkoholizmus, drogfogyasztás — eliten, és népszerűsítse az egészséges életmódot, a rendszeres mozgást, test­edzést. A propagandaköz­pont, illetve az ifjúsági .in­formációs iroda egyik kez­deményezése volt, hogy szemléletformáló pályázatot írt ki. Az invitálásra a vártnál is többen jelentkeztek, hi­szen összesen 293 pályamű érkezett be a kiírókhoz. Az is figyelemre méltó, hogy közülük százhatvanan a 14. évüket sem töltötték még be. Az eredményhirdetés az elmúlt hét .végén', március 18-án volt Békéscsabán. Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, a propagandaközpont el­nöke nem véletlenül mond­ta — miközben köszöntötte a díjazottakat —, hogy elé­gedettek az alkotásokkal, hiszen a művek maximáli­san megfelelnek az elvárá­soknak. A szakmai zsűri — megyén kívüli képzőművé­szekből állt, hogy a részre­hajlás gyanúját is elkerül­jék — javasolta, hogy a megyei kiállításon vala­mennyi pályamű szerepel­jen. A társadalmi zsűri úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett három kategória helyett négyben bírálják el az alkotásokat, hiszen a 14 éven aluliak 160 plakátot, rajzot készítettek. A nagy- közönség — a tervék szerint — áprilisitól láthatja az anyagot az új sportcsarnok­ban. Békéscsabán. A hivatásos és amatőr művészeknél 1. Szerday Ilo­na grafikusművész, 2. Sze- verényi Mihály, 3. dr. Jeli­nek Lajos lett. A 20 éven felüli amatőrök kategóriájá­ban 1. Bándi Attila, 2. dr. Kovács Gyuláné, 3. Szabó Tamás. A 20 éven aluli amatőrök között 1. Batke László, 2. Szőke Erzsébet, 3. Krajcsovicz Krisztián. 14 éven aluliaknál a legügye­sebbnek Duna Zsolt, Zsíros Eszter és Hricsovinyi László, bizonyult. A legtöbb pálya­művet az okányi, a békés­csabai Padrah Lajos és a József Attila Általános Is­kola küldte be. ­L. S. A Körösök felső szakaszáról levonulóban az ár Az elmúlt hét közepétől levonuló árhullám a Fehér- és a Fekete-Körös felső sza­kaszairól vízutánpótlást már nem kapott. így a szombati tetőzések után megindult a lassú apadás. Ugyanakkor tovább árad a Sebes-Körös és a Berettyó alsó szakasza, valamint a Hármas-Körös. Vasárnap reggel a Fekete- Körös védvonalain a III. fo­kú árvízvédelmi készültsé­get II. fokúra mérsékelték. A Fehér-Körösön Gyulánál továbbra is III. fokú a ké­szültség. Békésen a Kettős^ Körösön II. fokú készültség vigyázza a víz elvonulását. Ezekre a folyószakaszokra az apadó vízszint a jellem­ző, míg a Hármas-Körös gyomai szakaszára az áradó vízszint miatt I. fokú, a Se­bes-Körösön és a Berettyón II. fokú árvízvédelmi ké­szültséget. rendeltek el. A folyók védvonalain szer­vezett őrszolgálatban csak­nem 600-an dolgoztak vagy voltak készenlétben az eset­leges operatív beavatkozá­sok megtételére. Ilyesmire azonban nem volt szükség. Tegnap a Hármas-Körös áradása miatt lezárták a Hortobágy—Berettyó torko­latánál levő árvízkaput. A most levonuló árhullám vizével nem lehetséges a holtágak és a kettős haszno­sítású csatornák friss vízzel történő f eltöltése. A halpusz­tulások megelőzésére az ár­hullám iLevonulása után azonnal folytatja a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatósága holtágak és az Élővíz-csa­torna frissvíz-ellátását — tájékoztatta szerkesztősé­günket Pálinkás Lajos véde­lemvezető-helyettes. Kép, szöveg: D. K. A Fekete-Körös árhulláma tetőz a remetei vasúti hídnál Szombat délelőtt népi tánccal, citeraszóval Békéscsabán Magyar népviselet, sváb, roméin fodros szoknya, fe­hér ingváll, cifra lajbi a nyüzsgő fiúkon, lányokon. Szombaton délelőtt a békés­csabai ifjúsági és úttörőház környéke és a színházterem jövő-menő, énekes-táncos fiatalokkal népesült be. Az előcsarnokban hangos mu­zsikaszó invitálta a betérő­ket, s vígan ropta itt táncát a bajai szakmunkásképzősök tánccsoportja. Több mint négyszáz gyerek érkezett az ország minden részéből a szakmunkásképző intézetek néptánc- és citerazenekarai- ,nak területi bemutatójára Békéscsabára, március 19- ére. A rendező, megyénk legnagyobb középiskolája, a 611-es számú Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igencsak ki­tett magéért. Tanárai, szer­vezői a vendégek jó hangu­latáról, ellátásáról, ifjúgár- distái pedig az esemény fo­lyamatos rendjéről gondos­kodtak. — Tíz éve, hogy az ország szakmunkásképzős diákjai­nak különféle művészeti szemléket rendezünk — tá­jékoztat az Országos Peda­gógiai Intézet munkatársa, Pető Kálmánná, miközben a gyomai mezőgazdasági és élelmiszeripari tanulók tán­colnak a színpadon. — Ál­talában két területein talál­koznak a gyerekek kétéven­ként, az idén a dunántúliak Pápán, a Dunán-errőMek pedig Békéscsabán. Febru­áriban sokan vettek részt a siófoki néptánc-táborban1, amelyet a SZOT-tal közösen szerveztünk, és akár foly­tatásaként is értékelhetjük a területi bemutatót. Ez nem verseny, Iranern alkalom az ismerkedésre, a tanulásra, a tapasztalatcserére. A leg­jobbak jutalma, hogy nyá­ron felléphetnek a szegedi szakszervezeti néptáncfeszti­válon. Born Miklós neve ismer­ten cseng a néptáncbarátok körében. A Balassi tánc- együttes vezetője ezúttal zsűrielnökként értékelte az amatőr csoportokat: — Tíz néptáncegyüttest láttunk ma, Békés megyéből a gyo­maiakat, a gyulaiak és a bé­késcsabai 611-es csoportjai léptek fel. A mozgalom gyermekbetegségei jelentkez­nek náluk is, mégis ezek a gyerekek jelentik a nép­tóneszerető együttesek de­rékhadét. A citerások a Zeneművé­szeti Szakközépiskola hang­versenytermében tizenkét együttesben léptek fel. De­rűs, hangulatos volt a ren­dező iskola szeghalmi tago­zata leányegyüttesének be­mutatkozása. — A Szeghalmi Művelő­dési Központ patronálja az együttesünket — mondja a kislányok tanítója, vezető­je Elek István. — A hely­beli dalkör utánpótlását je­lentik ezek a gyerekek, akik között van élelmiszereladó, kötő-vairró tanuló, gimnazis­ta. — Ne tessék kifelejteni, hogy egymásnak a legjobb barátnői is vagyunk — ne­vet közbe Macsári Ildikó, Faránki Andrea és Hajnal­ka. Petrányi Ilona. Urszucza Erika, és Eke Jutka. — Csak hát fiúkat nem sikerült a muzsikáláshoz agitálni. Szerencsére a többi cso­portokban fiú is volt bőven, így sok barátság, netán gyengédebb érzelmek is szö­vődhettek a péntek esti, haj­nalig tartó táncházban. Ne­hezen esett a szombati 'bú­csúzkodás az eredményhir­detés után. Szamosi Tivadar kádár, a Népművészet Mes­tere faragott vázákat, s ezt a díjat vehette át a Miskol­ci Kereskedelmi és Vendég­látóipari Iskola együttese. A második helyezett mezőkö­vesdi 120-as Számú Szak­munkásképző Intézet gye­rekei is kitűnően táncoltak, a gyomaiak 6.-ok lettek. A rendező iskola táncegyüttese a kamara jellegű műsorok kategóriájába/) lett első. A citenaegyüttesek közül a már említett szeghalmiak a legnagyobb dicséretet hiteles dunántúli éneklési stílusu- . kért kapták, 2.-ok az ötletes hangszerelést produkáló 607- es Számú Kecskeméti Ipari Szakmunkásképző tanulói lettek. Bede Zsóka A néptáncmozgalom derékhadát Jelentik a szakmunkástanuló csoportok Hazajöhetnek a fiatalok Domsik Janosne éppen 13 esztendeje álil a kevermesi tanács élén. Illetve 1982 ja­nuárjától a dombiratosi társközséget is irányító nagyközségi közös tanács élén. Ezért először a múlt idézésével kezdjük beszélge­tésünket. —■ Hogy mire vagyok a legbüszkébb? — kérdez visz- sza. — A kezdetekben a tár­sadalmi munka megszerve­zésére. Amikor házról ház­ra jártam a járdásítás, par­kosítás ügyében. Lehet, ez egy idegen számára nem tűnik nagy dolognak. De ne­kem, aki 'benne voltam, ma is annak számít. Az akkori „házalásnak” több haszna is lett. Jobban megismertem az embereket, és ma már a Lakosok maguk követelik a megkezdett társadalmi munkaakciók folytatását. — Nemrég kapott a szer­kesztőségünk egy szomorú hangú levelet, amelyben a kevermesi elhagyott házak sorsán merengett a levél­író ... — Dombiratoson nemrég talált húsz ház új gazdára, de még mindig üresen áll tizenöt, Kevermesen pedig mintegy harminc gazdátlan még. Településeink a gazda­ságilag elmaradott térségek­hez tartoznak. Ez az elöre­gedésben, a léleks'zámcsök- kenésben is megnyilvánul. Most Kevermes lélekszáma 2915, Dombiratosé 1050. A népességmegtartó és -eltartó erő növelésére törekszik a tanács. Most például négy fiatal állami gondozott há­zaspárnak nyújtunk otthont, munkalehetőséget a letele­pedéshez. — Az átfogó megoldást természetesen a munkahely- teremtés jelenti... — Egy pályázat révén most ez a tevékenységünk is felgyorsult. A Kevermesi Lenin Téesz melléküzem- ágaként indul a Mezőgép ré­szére kukoricabetakarító adapterek gyártása, a Patex helyi üzemében is lesz lét­számbővítés, valamint az Unicon is telepít ide — ugyancsak a Lenin Téesz melléküzemágaként — egy varrodát. Ezzel nemcsak a mi két településünk, de a közeli községek számára is sikerül újabb'* munkahelye­ket teremteni. — A megfelelő szolgálta­tás is lehet vonzerő ... — Sokat javult nálunk e tekintetben is a helyzet. Üj ABC-t nyitottunk nemrég összefogással, a Kunság Élelmiszer-nagyker. 3 mil­liót, a megyei tanács és mi 1-1 milliót invesztáltunk be. Korszerűsítették Tüzép-tele- pünket, s a mezőkovácsházi áfésznek 28 boltja működik a két községben. Viszont csak egy másodállásban dol­gozó férfifodrász van a két községben, bár Kevermesen van női fodrász és kozmeti­kus is. Gondot jelent, hogy a kisiparosok a magas tár­sadalombiztosítás, no meg az új adórendelet miatt egy- re-másra adják vissza az ipart. — Nem akarok piszkálód- ni, de a telefon és a közle­kedés jelenlegi állapotára sokat panaszkodik a lakos­ság. — Hát, mindkettő elég cifra dolog . . . Mezőkovács- háza és térségében, folya­matban van a crossbar­rendszer kiépítése, amiből mi sajnos kimaradunk. ígé­retek szerint'a CB távbeszé­lő központ viszont nálunk is kiépül 1990-ig. Mindez úgy, hogy a két település gazda­sági egységeitől összerimán- ko.dtuk rá a pénzt, a Szege­di Postaigazgatóság is ad hozzá és a megyei tanács is. Most még áldatlan állapo­tok uralkodnak telefonügy­ben a két községben. Hétvé­geken és esténként el va­gyunk zárva a külvilágtól. Ha orvost vagy mentőt aka­runk hívni, kimegyünk a lökösházi határőrségre tele­fonálni, de így hívjuk az ügyeletet is. Kimondom, hogy ez az egész kész cir­kusz. A telefonhiány egyéb­ként rendőrünk számára is gondot jelent. Kérdezte még a közleke­dést. Na, ezzel is úgy va­gyunk, hogy hiába mond­juk, nem találunk ' meghall­gatásra. Aki például a Csa­ba expresszel jön Pestről, az vagy Lökösházán ragad, vagy autóval elé mennek, esetleg hazagyalogol. A me­gyei tanács úgy próbál ezen segíteni, hogy vásárol szá­munkra egy mikrobuszt, hogy azzal hordjuk haza az embereket. Az üzemeltetést nekünk kell megoldani. — És az úthálózat? — A szilárd burkolatú, tanácsi utak 8,5 százalékát teszik ki közútjainknak. Ke­vés. Csakhogy az építése most 25 százalékos forgalmi adó alá esik, így a tervezett munkának csak a felét tud­juk megrendelni. Tehát a Rákóczi és a Bajcsy-Zs. ut­cák .közül az egyik lema­rad. — Ügy emlékszem, 1978- tól ’81-ig nagy gondot oko­zott a községben a belvíz. Irtunk is róla, hogy 42 új ház épült, és 83-at fel kellett újítani. — Ez állandó feladatot jelent, bár 1985-re a főér- vonulatok csatornázása elké­szült. Emiatt sok egyéb fej­lesztést el kellett napolnunk. — Milyen összeggel gaz­dálkodik a tanács? — Most az éves költség- vetésünk 31 millió forint. Ebből működtetésre, fenn­tartásra elmegy 28 millió, tehát fejlesztésre nem sok marad. Mégis — ha külső segítséggel is — felújítot­tuk a .művelődési házat, az iskolákat, most épül a le­bontott iskola helyett céltá­mogatással négy új tante­rem, és minden oktatási, közművelődési intézményben elkészült a központi fűtés. Már csak a dombiratosi is­kola van hátra. Ott egyéb­ként társulásos formában készül a törpevízmű. Mind­két községünkben van idő­szakos mozi, könyvtár. No és igyekszünk spórolni is, most éppen a közvilágítás­sal, csak nem tudjuk, mi­lyen hatással lesz a közbiz­tonságra. — Az elmondottakból ki­tűnik, azért ha lassan is, de elindult a két községben a fejlődés. — Igen, pedig még a ke­vermesi idősek pihenőott­honáról nem is szóltam. A Lenin Termelőszövetkezet sokat segített nekünk, és a lakosság is áldoz. Most feje­ződik be- a két orvosi lakás építése, és Dombiratoson is tervezünk egy idősek pihe­nőotthonát. Készül az egész­ségház, bővítjük a szociális gondozást. A legnagyobb tö­rekvésünk mégis az, hogy a más, településeken tanuló fiataljaink végzés után ne menjenek el, hanem tele­pedjenek meg itthon. Hi­szen jó földjeink vannak, a háztáji is jó kiegészítést ad a keresethez. Tavaly a két községben 286 szarvasmar­hát és 5543 sertést adtak le a háztájikból. A .négy táp­boltunk több mint tízmilliót forgalmazott. — Mi izgatja most a 'leg­jobban iaz embereket? Mi a fő téma a falugyűléseken? — A fiataloknál és idő­seknél a megélhetési gon­dok, no és a közrend, köz- biztonság. Nemrég volt egy betörési hűl hun. de a rend­őrök, önkéntes-rendőrök és a határőrök összefogása ré­vén sikerült rendet terem­teni. És hát arról is sok szó esik, hogy az emberek gyorsnak tartják a megin­dult' társadalmi változáso­kat. E változások, folyama­tok megértetésében ránk nagy feladat hárul. B. Sajti Emese Fotó: Gál Edit Tanulni lehet a többi együttestől... Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents