Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
1988. március 18., péntek NÉPÚJSÁG Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Válaszok és határozathozatal Váncsa Jenő előterjesztése Az elhangzottakra válaszolva Váncsa Jenő mezőgazdasági és éLeltnezésügyi miniszter elmondotta: a szövetkezeti mozgalom szilárd pilléreken nyugszik, és — amint az a vitából is kitűnt — alapja a magyar mezőgazdaságnak. A nagyüzemekhez va'ló ragaszkodás a gyakorlatban is rendkívül erős kötelék. A szövetkezeti mozgalmat — jelentette ki — ma nem a kilépési szándék jellemzi. Még a legnehezebb körülmények között gazdálkodó üzemekből sem akarnak kilépni a tagok. Hozzáállásukat nem a kiábrándultság jellemzi, hanem a nagyfokú kötődés, amely a nehézségek idején különösen szembetűnő. Ezt a kapcsolatot keli hasznosítani a megújulási folyamat gyorsításánál. A foglalkoztatási kötelezettségről szólva — ezzel szintén több képviselő foglalkozott — azt hangsúlyozta: a korábbi jogi szabályozáshoz képest alapvető változás nem következett be, hiszen az 1000-1500 órás felső határértékek eddig is megvoltak, ám korábban a tagsági viszonyhoz kötődően. Az e feletti óraszám tekintetében pedig — az új szabályozás szerint — a többi munkaerő-gazdálkodási ügy és feladat a szövetkezeti önkormányzat hatáskörébe tartozik, alkalmazkodva a megváltozott gazdasági körülményekhez. A tagnak mindez tehát nem jelent újat. Fölmerült a vitában a háztáji föld kérdése. A miniszter szerint az új rendelkezések alapján végül is több földhöz juthat az, aki annak megművelésére képes, arra vállalkozik. Ez a jogszabály korszerűségének egyik bizonyítéka. A vagyoni részvétellel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában külön is kitért Szabó Kálmán képviselő felszólalására, amely — a miniszter szerint — félreértéseket tartalmazott. A képviselő a viszontválasz jogán ismét szót kért, amire Váncsa Jenő újra válaszolt. A miniszter végül az idős tagakról való gondoskodás számos jelét említette, mintegy bizonyságául annak, hogy a szövetkezeti mozgalomnak egyik értékes vonása a törődés az alapítókkal és a munkában megfáradtakkal; s ennek immár társadalmi garanciái is vannak. Ezután határozathozatal következett. A képviselők először az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint Mezőgazda- sági Bizottságának együttes jelentéséről szavaztak. A vitában elhangzott — és írásban rögzített — három módosító indítvány közül kettővel a miniszter is és a bizottságok is egyetértettek. Az egyik módosítás szerint a termelőszövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét. A másik indítvány azt rögzíti, hogy a termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításai az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében szükségesek. A képviselők e két indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután külön szavaztak a harmadik sorséiról. Ez a módosító javaslat arra vonatkozott, hogy a kötelezően bevitt vagyont vagy annak aktuális pénzbeli értékét a szövetkezetnek ki kell adnia, ha a tagot nem tudja foglalkoztatni, és a taggal szembeni foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt. Ezt az indítványt korábban sem az együttes bizottsági ülés, sem pedig a miniszter nem fogadta el. A szavazás eredményeként 28 ellenszavazattál. 34 tartózkodással a képviselőtestület is elvetette a javaslatot. Végezetül a képviselőik általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — három ellenszavazat és tíz tartózkodás melllett — elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetékről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy előterjessze az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvény javas latot. — A most napirendre kerülő élelmiszertörvény módosítását mindenekelőtt az élelmiszeripar fontossága, jelentősége határozza meg, és a fogyasztók érdeke. Az ágazat gyors ütemben megújuló gyártmányaival az iparágaik között nagy súlyt képvisel. A foglalkoztatottak számát, a termelés értékét tekintve ott van közvetlenül a legnagyobb iparágak mögött. Élelmiszeriparunk teljesítménye 1960 és 1970 között megkétszereződött, 1970-től napjainkig ugyancsak majdnem kétszeresére nőtt. Hazánkban ez az ágazat az elmúlt években a hazai ipari teljesítmény 17-18 százalékát adta. A mezőgazdasági termények, termékek 65 százalékát dolgozza fel, teszi értékesebbé, szállításra alkalmasabbá. A népgazdaság fizetési mérlege oldaláról oly fontos élelmiszer- gazdasági exportnak megközelítően 60 százalékát adják az élelmiszeripari üzemek. Az 1976. évi élelmiszer- törvény megszüntetése óta olyan arányú változások történtek gazdaságunkban, élelmiszeriparunkban, amelyek igénylik módosítását. S igénylik ezt az ólőttünk álló feladatok, a kormány munkaprogramja is. Érdemleges, a törvény módosítását igénylő változás az, hogy az utóbbi időben külföldön is, itthon is új technológiák jelentek meg. összefoglalva azokat a változásokat, amelyek a törvény módosítását indokolják, megái la píthat j uk, hogy az élelmiszergyártás mintegy 6000 termelőegysége sok tekintetben más viszonyok közé került, munkájával szemben új követelmények támadtak. Mindehhez hozzá kell igazítanunk a törvényt, hogy az követelményeivel, előírásaival a ma céljainak megfelelően ösztönözze az ágazatban dolgozó több mint kétszázezer ember munkáját. lakossági és külkereskedelmi érdekek egyaránt fűződnek ahhoz, hogy javuljon a' mezőgazdasági termékek, nyersanyagok feldolgozási aránya, nőjön az új termékek száma, s véle a választók is folyamatosan bővüljön. E törekvéshez minden forrást hasznosítani kell. A törvény lehetőséget kínál minden gazdasági szervezetnek, tehát a kisvállalkozásoknak is a közfogyasztású éleim iszerek előállítására. Bővülhet a közfogyasztású élelmiszert előállítók köre azzal is, hogy a törvényben javasoljuk a bedolgozók foglalkoztatását tiltó eddigi rendelkezések eltörlését. A törvénymódosítás talán legfontosabb része a ter- meKengeaelyezésre, a minőség meghatározásának rendjére, a minőségellenőrzés módszerére vonatkozik. E téren — alkalmazkodva a bevált nemzetközi tapasztalatokhoz — jelentős az egyszerűsítés, de egyértelműbb s következetesebb az ellenőrzés. A termék milyenségének, minőségének meghatározása a hatóság helyett a legille- tékesebb, a termelő feladata. Az ellenőrzésben' a legnagyobb változás az, hogy a termelő köteles lesz az élelmiszer minőségét az előállítás megkezdésétől annak befejezéséig ellenőrizni. Szólt arról, hogy a hazai lakosság élelmiszer-ellátása nagyon fontos eleme a társadalmi közérzetnek, a közhangulatnak. Ilyen értelemben napjainkban — amikor annyi kétely, bizonytalanság, gazdasági nehézség rontja a hangulatot — még nagyobb súllyal esik latba az élelmiszer-ellátás milyensége, az élelmiszer-termelők, -forgalmazók munkája. Az állami támogatás megszűntét követően az élelmiszerárak év elején jelentősen emelkedtek. Ez sok gondot okoz, főként az alacsony keresetűek, a többgyermekesek és a kisnyugdíjasok körében. De az áremelések után minden vásárló még érzékenyebb arra, hogy pénzéért azt kapja — legyen szó mennyiségről és minőségről' egyaránt —, amit ígértek, amit joggal elvár. Csak az az élelmiszer- termelői, -forgalmazói magatartás fogadható el, amelyik ezt maximálisan szem előtt tartja. A kormány az* zal számol, hogy a hazai élelmiszer-fogyasztás tömege az idén a tavalyi marad, vagy kis mértékben nő. Az élelmiszerexportról kifejtette: a megkötött termelési szerződének, a termelői törekvések alapján elmondható, hogy ehhez és a hazai feladatok teljesítéséhez a mezőgazdaság termeli az árualapot. Az élelmiszeripari vállalatok termelésszervező munkájától, belső munkarendjétől, fegyelmétől, piachoz igazodó képességétől azonban igen sok függ. Az irányításnak, az élelmiszeripari vállalatoknak sok kihívásra kell válaszolniuk. Meggyőződésem, hogy képesek erre. Az irányítás feladata, hogy megteremtse a kibontakozás lehető legjobb körülményeit. Ezt szolgálja a gazdaságirányítás, -működtetés reformja, ezt a kormány elfogadott munka- programja. Az előttünk álló é lel mi szeritör vény- javaslat összhangban van ezekkel. Ezért amikor a kormány nevében beterjesztem s vitára bocsátom a javaslatot, egyben elfogadásra is ajánlom — mondotta befejezésül Váncsa Jenő. A vitában hat képviselő szólalt fel, majd Váncsa Jenő válaszában megköszönte a hozzászólásokat. Határozathozatal következett. A képviselők a módosításról szóló törvényjavas- . Például: kolbász tengeri algával Az új élelmiszertörvény céljai között fogalmazza meg az új termékek forgalomba hozatalához szükséges eljárás egyszerűsítését. Erről kérdeztük a megye egyik legnagyobb élelmiszerfeldolgozó üzeme, a Gyulai Húskombinát minőségellenőrzési osztályvezetőjét, Miskucza Máriát. — Az, -hogy mi az új élelmiszeripari termék; roppant szűkített fogalom. Az új élelmiszer fogalmát egyébként tudomásom szerint a tervezett törvény nem változtatja meg, 6 nem isi itt, hanem elsősorban a választékbővítő terméknél látom jelentőségét a mostani termelési rendszerben. — Közbevetőleg hadd kérdezzem meg, mit nevezünk új élelmiszernek, s mi a választékbővítő? — Üj élelmiszer, amit emberi táplálkozásra eddig még nem használtak. Egy nagyon szélsőséges példa hamarjában; ha mondjuk, tengeri algával készítenénk kolbászt. Választékbővítő egyebek között a sajtos ‘párizsi. — Visszatérve a törvény e pontjára, mi a véleménye erről? — Valóban, valamivel »egyszerűbbnek ígérkezik majd a forgalomba hozatal előtti eljárás, amely a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások feladata lesz. — A tervezet szerint minden élelmiszerről minden gyártóhelyen vezetni kell a gyártmánylapot, ami a termékek minősítésének alap- dokumentuma. — Igen, csakhogy élnek és érvényesek az élelmiszer- iparra is a magyar szabványok, amelyeket betartani alapvető kötelességünk. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy e szabványok mellett szükség van a gyártmány- lapra, amin természetszerűen ugyanannak kell szerepelnie, mint amit a szabvány előír. latot általánosságbam, és a már megszavazott .módosításokkal részleteiben — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — elfogadták. Ezután Villányi Miklós pénzügyrnimszter tájékoztatta a képviselőket az új adórendiszer bevezetésének első tapasztalatairól, az ezzel összefüggő árproblémákról. a termelés év eleji megindulásával kapcsolatos kérdésekről. Spontán vita Több tízben is taps szakította meg Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a termelőszövetkezeti törvénymódosítás vitáját összefoglaló szenvedélyes beszédét. A miniszter egy félreértést is tisztázni kívánt. Dr. Szabó Kálmán országgyűlési képviselő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára szerda délutáni hozzászólásában ellenezte, hogy a szövetkezetbe ibelépni szándékozóknak be kelljen vinni vagyonukat a közös gazdaságba. Ugyanakkor, ha a szövetkezet nem tudja foglalkoztatni a tagot, az nem részesül vagyonará- nyos visszatérítésben. Szabó Kálmánnak 1ezen felvetése, ahogy azt a miniszter válaszában hangsúlyozta, pontatlan és alaptalan, a szövetkezeti törvényben ilyen kitétel nem szerepel, ellenkezőleg. ;Éppen hogy kihagyták az alaptörvényből mindazt, ami a vagyontárgyak bevitelére vonatkozik. Váncsa Jenő beszédét követően — napirenden kívül — szólásra jelentkezett Szabó Kálmán, s a vitát érdeklődve figyelő honatyák megszavazták neki e jogot. A képviselő ekkor felolvasta a módosításról szóló törvényjavaslat 37. paragrafusának első bekezdését, miszerint: „A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai (házastársa és kiskorú gyermekeik) tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő termőföldet a termelőszövetkezetbe bevinni.” Ez így igaz, azonban az előző napi hozzászólásban nem föld, hanem sokkal tágabb kategória, vagyon szerepelt. Ez félreértésre adott okot. Ezután a miniszter „jelentkezett”, s válaszában kitért arra, hogy a kötelező földbevitelt azért hagyták meg a módosító javaslatban, mert így érzik igazságosnak. Eddig valamennyi szövetkezetbe lépni szándékozónak be kellett vinnie a földjét, miért legyen kivétel az a kevés földtulajdonos, aki esetleg ezután teszi meg a döntő lépést a közös felé. Am — így a miniszter —, ha az Országgyűlés úgy dönt, elállnak -a paragrafustól. A munkaviszony megszűnésével, a visszatérítéssel kapcsolatban Váncsa Jenő úgy foglalt állást, hogy „nem lenne célszerű a közös vagyon szétcincálása". Az Ország- gyűlés ezután szavazott, és 28 ellenszavazattal, 34 tartózkodással az előterjesztés szerinti módosításokat fogadta el. A pontosság kedvéért megjegyezzük, hogy a földbeviteli ikötelezettség csupán a 6 ezer négyzetméternél nagyobb földterületekre vonatkozik. Például: téglaporos paprika A hamisított élelmiszer forgalomba hozatalának tilalma a törvénytervezet főbb rendelkezései között szerepel. Erről, valamint az intézet várhatóan megnövekvő szerepéről és felelősségéről kérdeztük dr. Joó Jenőt, a ,Békés megyei Állategészségügyi és Elelmiszerellenőrző Állomás igazgatóját. — Igazán ritkán, elvétve fordul elő a megyében hamisított élelmiszer. Ezt iegyébként eddig is büntette a jog, Ide mostmár törvényszinten lesz megfogalmazva. — Egyáltalán, fali tmeríti ki az élelmiszerhamisítás fogalmát? — Ha szándékosan idegen anyagot visznek a termékbe, például a csapai kolbászba lóhúst tesznek, vagy egy még (dur- vábbf példa, hogy .az őrölt pirospaprikát téglaporral szaporítják. Egyébként a törvénymódosításban nem is ezt tartom a legfontosabbnak, hanem azt a tényt, hogy {intézményünk iparhatósági feladatkört !kap. — Konkrétan mit jelent ez? — Például, egy új élelmiszer forgalombahozatala, előtt megvizsgáljuk a terméket, ia mérési eredményeinket összevetjük a gyártmánylapon «szereplő adatokkal. A továbbiakban mi egyeztetjük a különböző hatóságokkal az új termék forgalomba- hozatalát.-** Ehhez megvannak a feltételek? — Igen, a személyi és a tárgyi feltételek is Adottak ahhoz, hogy élelmiszerhigiéniai és élelmiszer minőségellenőrzési szempontból is foglalkozni tudjunk az élelmiszervizsgálatokkal. Egy derűs pillanat II megye élelmiszer-gazdasága Békés megye élelmiszeriparának meghatározó szerepe van la népgazdaság élelmiszerexportjában és ß lakosság ellátásában. Az ágazat termelési értéke 1986-ban 14,7 milliárd forint volt, melyből az export termelési értéke 6,5 Imilliárd forint. Ez az összeg a megye exportjának több mißt a felét teszi ki. A tanácsi és állami alapítású élelmiszeripari üzemek száma 30. Legnagyobb a Gyulai Húskombinát termelése, 4,3 milliárd forinttal. Ezt követi sorendben a baromfifeldolgozó-ipar — a békéscsabai és orosházi — 2,6 milliárd forintos termelési értékével. A megyében százezer tonna lisztet állítanak elő. Az üzemek feldolgoznak 153 millió liter tejet, és csaknem 200 ezer tonna vágóállatot. Az élelmiszer-vállalatok termelésének hatékonysága figyelemre méltó. A |MÉM— STAGEK hatékonysági mutatószámok alapján 1986-ban rangsorolta az azonos tevékenységű üzemeket. A megyei gyárak, vállalatok igen előkelő helyen szerepelnek. Például a baromfiipari ,vállalatok között az orosházi az első, a békéscsabai a második. Az üdítőital-ipari vállalat szintén az első helyen szerepel az országos rangsorban. Az élelmiszertörvény módosítása nemcsak az érintett élelmiszer-feldolgozó üzemekre lesz hatással, hanem a megye termelésére és gazdálkodására is, éppen az ágazat nagyságrendje miatt. A megyei képviselők egy csoportja
