Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

1988. március 18., péntek

o

Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Parlament tavaly őszi ülésszakán fogadta el a kormány stabilizációs munkaprogramját. A végrehajtás részét jelentő idei gazdasági folyamatok még kevéssé ítélhetők meg, részletes beszámoló tehát csak a Parlament nyári ülésszakán lehetséges. 1988 első két hónapjának * adatai azt jelzik, hogy ha nem ,is az év végi lendülettel, de rendiben folyik a termelés, nagyobb fennakadás nincs. Az ipar termelése a tavalyi első két havinál 1,3 százalékkal több.

Kedvezően alakult eddig a konvertibilis külkereskedelem. Az év első két hónapjában az előző évek elejéhez képest az export jelentősen nőtt, az import lényegében a tavalyi szintű, a külkereskedelmi passzívum a múlt évinek egyharmada.

Mind a múlt évi vállalati mérlegek, mind az idei pénzfolyamatok igazolják, hogy a gazdaságban a belföldön felhasználható áruk értékénél nagyobb pénz- mennyiség van. Az idei terv előkészítésekor olyan döntés

született, hogy további, az érdekeltséget már sértő vállalati adóemelések, vagy a lakossági jövedelmeket terhelő intézkedések helyett a hitelezésben célszerű szigorúbb gyakorlatot érvényesíteni, tudatosan számolva azzal, hogy ez magasabb követelményeket támaszt, feVihar

gyermekruhában

Immár harmadik hónapja dúl a heves vihar gyermek- ruhaügyben. Erről kérdeztük Tóth Lajost, a Békéscsabai Kötöttárugyár kereskedelmi igazgatóhelyettesét.

— Nekem általánosságban az a véleményem, hogy a magyar ember elszokott a reális árarányoktól. Igazságtalannak tartom, hogy a nagy munka- és időigényes, díszített csecsemőtipegő az áremelés előtt 150 forintba került, míg a Ifelnőtt farmernadrág ára 1400—1500 forint volt. Hivatkozhatnék NSZK-beli példára is, ahol a hasonló tipegő 30, a farmernadrág pedig €0 márka. Igaz viszont, hogy ott valóságos piaci viszonyok uralkodnak. Nálunk az okozta a legnagyobb galibát, hogy hirtelen megvonták az állami dotációt és rátették a 25 százalékos általános forgalmi adót. így a gyerekruhák fogyasztói ára átlagosan a duplájára emelkedett. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni: a világpiaci árnál drágábban vesszük meg a hazai alapanyagokat. Egyébként vállalatunk csecsemőruhái továbbra is keresettek a piacon, amely a reális és a mértéktartó áraknak köszönhető. Továbbra Is azt tartom, hogy az egyetlen járható út a családi pótlék felemelése.

szultsegeket teremt a nem jól gazdálkodóknál, ha azok nem rációnál ják tevékenységüket.

A helyes cél megvalósítása nem jó módszerekkel történt. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben a hitelállomány gyakorlatilag nem csökkent, az idén eltelt két és fél hónapban pedig növekedett, már az év végén is jelentkeztek, az év elején pedig felerősödtek a finanszírozási gondok a vállalatok működésében, nemegyszer olyan vállalatoknál, szövetkezeteknél is, ahol ez nem állt szándékunkban. Ennek több oka volt. Egyrészt a létrehozott kétszintű bankrendszer még nem rendelkezett megfelelő tapasztalatokkal egy vállalatonként! mérlegelést igénylő pénzszűkítő feladat végrehajtásában. Másrészt a jegybanki eszköztár nem volt elég gazdag a cél eléréséhez. Harmadrészt a bankszektor a pénzkivonást indokolatlanul hosszú várakozás után, a gazdaság által elviselhető- nél gyorsabb ütemben kívánta megvalósítani.

Mind az 1988. évi népgazdasági terv, mind a kormány stabilizációs programja elengedhetetlenné teszi a szigorú pénzpolitika folytatását, felhasználva természetesen az eddigi tapasztalatokat.

Az átállás a gazdasági életben nem okozott nagyobb

fennakadásokat, a bevezetett adórendszer működőképes. A készletek átárazása megtörtént. A vállalatok, intézmények dolgozói a bruttósított béreket megkapták, a kifizetésekből a személyi jövedelemadó-előleget levonták. Az általános forgalmi adót megfelelő nagyságrendben befizetik, és az arra jogosultak' Yisszaigény- ldk. Rendiben folynak a társadalombiztosítási kifizetések.

Az adó- és árreform társadalmilag leginkább kritikusan fogadott és vitatott témája a gyermekruházati, különösen a csecsemőruházati cikkek árának jelentős emelése. A kormány az árrendezéshez kapcsolódóan az alapvető fogyasztási cikkek

— köztük a gyermekruhák

— áremelkedésének ellentételezéseként a gyermeknevelést könnyítő pénzbeni juttatásokat — január 1-jétől, éves kihatását tekintve —

13,4 milliárd forinttal emelte. Az előre jelzett évközi áremelkedésekkel együtt viszont a gyermekcikkek drágulása összesen mintegy 11 milliárd forint. Az ellen,tételezés tehát meghaladja a gyermekruházati cikkek árnövekményét. Kifejezetten nehéz helyzetbe a többgyermekes családok kerültek.

A kormány intézkedésére és esetenként vállalati kezdeményezésre, az aránytalanul magas gyenmekruházati árakat csökkentették, vagy mérsékelni fogják. Az árfeszültség enyhül majd, de változatlanul nagy a társadalmi igény a gyermekneveléssel kapcsolatos anyagi problémák enyhítésére." Vonatkozik ez különösen a csecsemőiruházat adókulcsának csökkentésére.

A gyermekes családok helyzetének javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költségvetési ellentételét megteremtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányában nincs mozgásterünk. Két-három megoldási javaslatot vizsgálunk. Felhatalmazást kérek arra, hogy az elképzelt lehetőségeket a Parlament ad hoc bizottságával együtt alakíthassuk kii. Ha olyan megoldásra ju1 pénzügyminiszter a kisszövetkezetekről

Az év folyamán egyre több ipari szövetkezet döntött úgy, hogy gazdálkodását »más szervezeti keretek között, kisszövetkezeti formában folytatja, így egyszerűbb adminisztrációval, kedvezőbb adózási feltételekkel, és bér- fejlesztési lehetőséggel tevékenykedhetnek. A pénzügy- minisztert, Villányi Miklóst, az ülésszak szünetében arról kérdeztük, nem lehetne-e rugalmasabb gazdálkodási feltételeket valamennyi szövetkezetre kiterjeszteni?

— Helyes volt a múlt esztendei döntés, hogy a nagy változások közepette — adóreform, árrendszeri változások — a keresetszabályozásban viszonylag nagyobb merevséget érvényesíteni. Azonban ez nem perspektíva, gátolja a vállalatok rugalmas alkalmazkodását. A kisszövetkezet ez filól kivétel, ám nem lenne reális ehhez igazítani a többi gazdálkodó szabályozását. Megoldást a társasági törvény, a szektor- és szervezetsemleges vállalkozói törvény megalkotása, elfogadása jelent majd. Ez kiküszöböli, hogy egyesek előnyös, mások hátrányos helyzetbe kerüljenek pusztán a szabályozás révén. Az idén célszerű a jelenlegi szabályok fenntartása. Ha valahol engednénk a nagyobb vásárlóerő-kibocsátást, azt máshol vissza kellene „szívni”, különben az infláció emelkedne.

— A kisszövetkezetek számának növekedése, a hagyományos szövetkezetek átalakulása la bérkiáramlást növeli ...

— Ez egy „kis lyuk a zsákon", az átalakulásokkal sem veszélyes a dolog.

— És, íha a bérklubtagokat is figyelembe vesszük?

— Az végképp nem zavaró. A bérklubtagság olyan szigorú feltételek teljesítéséhez kötődik, hogy az ezek alapján megvalósuló béremelés nem jelenthet inflációnövekedési veszélyt.

tünk — egyetértésben a szakszervezetekkel —, amely eldönthető a kormány hatáskörében, Intézkedünk, és erről1 a nyári ülésszakon tájékoztatjuk a Parlamentet. Ha az intézkedés a Parlament döntését kívánja, javaslatunkat az Országgyűlés elé terjesztjük. Kérem ehhez a tisztelt képviselők támogatását.

Visszatérve a közvéleményt erősen foglalkoztató érkérdésekre, mint ismeretes, az elmúlt napokban a Minisztertanács irányelvekben fogalmazta meg a vállalati árpolitika követelményeit. A kormány kötelezettŰjabb napirendi pontra áttérve Sarlós István, az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottságának, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának együttes jelentését terjesztette a képviselők elé a Ferihegyi nemzetközi repülőtér zaijöveze- teiiben teendő környezetvédelmi intézkedésekről.

A jelentésben foglaltakat az Országgyűlés egy ellen- szavazattal és két tartózkodás ellenében elfogadta.

Ezt követően további interpellációk hangzottak el. Közülük egyet — mely bennünket is érint — részleteiben ismertetünk.

Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet Fajtakísérleti Állomásának vezetője az Országos Árhivatal elnökéhez intézte interpellációját. Elmondta, hogy az ország 1962-ben befejeződött teljes villamosítása új feszültséget szült, sértő, mára már elfogadhatatlan árkülönbséget teremtett a fővárosi és a vidéki áramfogyasztók között. A jelenlegi árak a népesség nyolcvan százalékát érintik — a képviselő szerint —, hátrányosan. Kérte az árak egységes megállapítását, azért is, hogy a lakosság ne érezze ezt a fajta megkülönböztetést.

Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke — egyebek között — elmondta, hogy a kormány eddig is tett már két intézkedést az áraimdíjkülönbsé- gek mérséklésére. Az úgynevezett éjszakai áramdíjat országosan egységesen állapították meg. Ez különösen a községekben jelentett komoly díjmérséklést, főként ott is terjedt el az éjszakai áram igénybevétele.1 Ugyanakkor a nappali áramért valóban csaknem kétszer any- nyit kell fizetniük a vidékieknek, mint a fővárosban élőknek, ténylegesein azonséget vállalt arra, hogy terven felüli áremelést előidéző központi intézkedést nem hoz, állami, gazdasági intervencióval, a kínálat ösztönzésével, az érvényes árszabályok megtartásával gátat szab az áremelkedéseknek. Az indokolatlan áremelések elleni fellépésben kéri a társadalmi szervezetek és a lakosság együttműködését.

— Hat képviselő javaslatot juttatott el az Ország- gyűlés elnökéhez, amelyben kérik, hogy a Magyarországon letelepedni szándékozó külföldiek helyzetének javítása érdekében hozzunk létban — mivel mód van az éjszakai, Olcsóbb áram használatára — jelenleg egy háztartás Budapesten 1,20 forintot, a községekben pedig 1,60 forintot fizet átlagosan egy kilowattóra villamos energiáért. Az országosan egységes áramdíj tehát jelentősen mérsékelné a különbségeket. A másik intézkedés az volt, hogy az áramdíjak hatósági árváltoztatásakor — például 1987-ben — nem azonos százalékkal, hanem azonos összeggel emelkedtek a tarifák. A különbözet így nem nőtt, s hozzátartozik az igazsághoz, hogy az egyenlő mértékű bérkiegészítés is csak ilyen díjemelést tett. lehetővé.

Szikszay Béla kijelentette: a kormányzat célja a jelenlegi közigazgatási besorolásoktól függő áramdíjrendszer megszüntetése, s egy, az önköltség átlagos szintjét kifejező, igazságos, országosan egységes tarifarendszer fokozatos megvalósítása. Az egységesítés csak több ütemben lehetséges, mert kihatása egy budapesti háztartásnál 190 forintos, a községekben 30-40 forintos havi többletterhet jelentene. Az első ütemben — 1989ben — a jelenleg 1,20 forintos budapesti fogyasztói átlagárat kellene a községi áramdíj átlagos színvonalára emelni. Ekkor az árak csak Budapesten emelkedőéinek. A másik két ütemben — 1990—1991-ben — az

áramdíj átlagos színvonalát az elektromos áram önköltségi szintjére, kilowattórám ként 2 forintra emelnék mindenütt.

Az interpelláló képviselő ismét szót kért, s kompromisszumos megoldást javasolt, mert az elhangzott választ, mint mondta: „így nem tudja elfogadni”. A rendezést két lépésben kérte, úgy, hogy 1990-ben, tere egy külön pénzügyi alapot. A képviselők javaslatával a kormány egyetért, és — más előirányzatok terhére — 300 millió forint átcsoportosítását tervezik e célra. A kormány nevében kérem ehhez a Parlament egyetértését — mondotta végezetül Villányi Miklós.

Az Országgyűlés a pénzügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. Ezután a 300 millió forint értékű letelepedési alap létesítését — a Pénzügyrpinlsztérium tájékoztatójában elhangzottaknak megfelelően — 12 ellen- szavazattal és 10 tartózkodással elfogadták.

hát még ebben a tervidőszakban befejeződjék.

Az államtitkár válaszát az Országgyűlés nagy többsége nem fogadta el, ezért a Terv- és Költségvetési Bizottság, valamint az Ipari Bizottság a témát megvizsgálja, és a következő ülésszakon jelentést tesznek erről.

A tárgysorozat végeztével Peják Emil (Bp., 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára jelentkezett szólásra: nemzetiségi törvény megalkotására tett indítványt. Elöljáróban

hangsúlyozta, hogy a hazai és a nemzetközi körülmények következtében a nemzetiségi kérdés közvéleményünk figyelmének középpontjába került.

— A javaslat és az ajánlás elfogadása esetén kérem a kormány elnökét, hogy a törvényelőkészítő munka megindításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg — mondotta végezetül a képviselő.

Peják Emil törvényalkotási javaslatára reagálva Markója Imre igazságügyminiszter válaszában ■ támogatásáról biztosította Peják Emil javaslatát: vizsgálják meg egy egységes nemzetiségi törvény megalkotásának kérdését. Ezzel kapcsolatban az igazságügymimisz- ter kérte a képviselőket, hogy a Minisztertanács — minden bizonnyal pozitív — állásfoglalásáról az év végén tájékoztathassak a Parlamentet.

Peják Emil törvényalkotási javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István — ezzel befejezte munkáját.

A parlamenti összeállítást készítették: Hornok Ernő, Rákóczi Gabriella, Seres Sándor, Szatmári Ilona, Tóth Ibolya. Fotók: Gál Edit.

Interpellációk, törvényalkotási javaslat

Mivel etetik a honatyákat?

A parlamenti rendezvényeken, így az országgyűlések idején is a nagy (múltú Gundel étterem feladata a kiszolgálás. Az országgyűléseken természetesen a képviselők nyúlnak a pénztárcájukba, ha a parlamenti büfében vagy az étteremben fogyasztanak.

Borsos Lajosné, a Gundel étterem áruforgalmi vezetője elmondta, hogy az ülésszak idején naponta más és más étlapról választhatnak a képviselők.

— Az elmúlt évhez képest csak a nyersanyagárak változásait érvényesítettük, így ételféleségenként vgy-két forinttal nőttek az áraink — tájékoztatott Borsos Lajosné. — Míg a Gundel étterem osztályon felüli \hely •— ahol az irányhaszonkulcs 585 százalék —, addig a parlamenti étterem másodosztályú, s itt 158 százalékos haszonkulccsal dolgozunk.

Megtudtuk, hogy a legkelendőbb étel a 86 forintos rántott borjúláb, a 74 forintos pacalpörkölt, valamint a rántott velőrózsák 57 forintért. A tegnapi étlapon a legdrágább étel a fogasszelet rántva (150 forint) és a hátszínszelet tükörtojással (122 forint) volt. S hogy ki mit szeret, azt a felszolgálók jól tudják, de mert nem akarunk belenézni mások tányérjába, maradjon ez az érdekeltek belügye.

It dohányzás ellen

Világszerte, így hazánkban is felerősödött a dohányzás elleni harc. A parlamenti büfében — s persze más intézményekben is ‘— szünetekben vágni lehetett a füstöt. Csehák Judit egészség- ügyi és szociális minisztertől megkérdeztük, szorgalmazza-e a minisztérium a dohányzás megtiltását, esetleg korlátozását az országgyűléseken?

— Először saját házunk táján, a minisztériumban kívánunk rendet tenni — mondta Csehák Judit. — A szakszervezeti bizottság „közvéleménykutatást” végez, hogy dohányosok és nem dohányosok ikerüljenek-e egy irodába, avagy a szenvedély rabjait költöztessük inkább közös helyiségekbe. Április 1-jétől egyébként a minisztérium folyosóin, az értekezleteken és a saját irodámban megtiltjuk a dohányzást. Csak ezután kerülnek sorra az egészségügyi és szociális intézmények. A szombathelyi kórház már régóta jó példával jár elöl. ,Az épületben ugyanis az orvosok is kizárólag csak a kijelölt dohányzóhelyeken füstölhetnek. Hogy a Parlamentből száműzzük-e a dohányzást?! Ezzel a gondolattal még nem foglalkoztunk, de talán egy lelkes, nem dohányzó képviselő előbb-utóbb felszólal e témában is.

Villányi Miklós tájékoztatója