Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
1988., március 17., csütörtök JENiHMTd Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Javul majd a közlekedési morál A közlekedési törvényjavaslat kidolgozásában részt vett dr. Szeberényi Andor, a megyei tanács közlekedési osztályának jogásza is, akivel a törvényjavaslat parlamenti vitáján találkoztunk tegnap. — A leglényegesebbnek az utak védelmével kapcsolatos szabályokat tartom. Gyakran nem közlekedésre használják az utakat, elzárják építkezés, közműépítés, vagy egyéb miatt. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy ilyen esetekben, amennyiben a műszakilag feltétlenül szükségesnél tovább zárják el az utat a forgalom elől, megbüntethetik a „vétkeseket”. Azt, hogy ez mikor indokolt, a közút kezelője bírálja el. — A törvénytől azt is várják, hogy javítja majd a közlekedési morált... — Ha általában nincs gond a viselkedési normákkal, nincs baj a közlekedésben sem, és ez fordítva is igaz. És ebben óriási szerepe van a nevelésnek. Lényeges eleme a törvénynek e tekintetben például, hogy hangsúlyozza a gyermekek iskolai közlekedési képzésének szükségességét. — Mi változik azzal, hogy van egy közlekedési törvényünk? — Az, hogy a legmagasabb szintű jogszabály szabályozza a közúti közlekedést, mindenképpen növeli annak súlyát, jelentőségét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy több autó, több alkatrész lesz, s egycsapásra fegyelmezettebb állampolgárok használják az utakat. Hosszabb távon azonban elősegíti, hogy ilyen irányban fejlődjék a közlekedés, több legyen a kulturáltan közlekedők, és a jobb, kisebb fogyasztású autók száma. Lázár György és Szabó Miklós eszmecseréje Le kell takarítani az utat A közúti közlekedésről szóló törvény előírja azt is, hogy: „A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.” Ez a kitétel a számos földúttal bíró megyénket igencsak érinti, tapasztaljuk nem egyszer, a sár letakarítása elmarad. An- csin Károly országgyűlési képviselő, a Csorvási Lenin Tsz szerelője is találkozott ezzel a problémával: — öt éven át, mint traktoros, többször voltam magam is „sárfelhordó”, de a megoldás szerintem itt egyysze- rű: áthajtás után le kell takarítani pz utat. Ehhez, ha szükséges, embereket kell szervezni, és hosszabb útszakasz esetén célszerű idejében elhelyezni a csúszásveszélyt jelző táblákat. A balesetmegelőzés szempontjából legalább ilyen fontosnak tartom a vasúti átjárók biztonságosabbá, „beláthatóbbá” tételét, és azt, hogy a közlekedésben is becsüljük egymást. (Folytatás az 1. oldalról.) ingatlanon végzett egyes tevékenységek a közúti forgatom számára veszélyt is jelenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak járműtulajdonosok. Kérdés: melyik érdeket és milyen mértékben helyezzük előbbre. Mit kell tenni az érdekek összehangolására? A javaslat a forgalomszabályozási megoldásokat, a forgalom csillapítását, meghatározott járműfajták teljes vagy részleges kitiltását helyezi előtérbe. Az utóbbi 5—10 év tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a magánszemélyek részvétele a személy- és árufuvarozásbán Magyarországon teljesen új helyzetet teremtett, új szabályozást követelt, amelyről már ma is látni, hogy hasonlóan a közületi szervek gépjárműhasználatának szabályozásához, túl sok adminisztratív kötöttséggel befolyásolja ezt a tevékenységet. Ezeknek a kötöttségeknek a feloldása nem kerülhető el. Ezzel együtt azonban ki kell alakítani azt a feltételrendszert, amely védi az utasok, a fuvaroztatók és egyúttal a fuvarozók érdekeit is. Meggyőződésem, hogy a közületi szervek és a magánszemélyek járműhasználatának adminisztratív korlátozása csak kivételes és átmeneti intézkedés lehet. Ezért nem tartalmazza azt a törvényjavaslat. A közúthálózat igen jelentős nemzeti vagyont képvisel, pénzben kifejezett értéke több mint 600 milliárd forint. A nehezebb gazdasági körülmények között is indokolt, sőt szükséges, fokozottabb figyelmet fordítani ennek az értéknek a védelmére. Ezt szolgálják a törvényjavaslatnak a közutakra vonatkozó új, vagy újszerű rendelkezései. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közúti közlekedés fejlődése — a többi országhoz hasonlóan — hazánkban is megállíthatatlan folyamat. A képviselők figyelmébe ajánlotta: amikor a törvény sorsáról döntenek, mérlegeljék azt, ' hogy a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény nemcsak a forgalomban közvetlenül vagy közvetve érintettek anyagi érdekeit védi, hanem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában résztvevők életét, egészségét óvja a biztonságos közlekedés feltételeinek meghatározásával, és annak betartásával. Közlekedés és környezetvédelem A közúti közlekedési törvénynek környezetvédelmi vonatkozásai, feladatai is vannak. A törvény előírja például, hogy a járművek által keltett zajhatás, lég- szennyezés mérésére vizsgáló és bemérő állomáshálózatot kell működtetni. A törvény 14. paragrafusának (2) bekezdése szerint „a lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemlék és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket. .. fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.” Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel, Békés megye 13-as választókerületének országgyűlési képviselőjével a szünetben beszélgettünk a törvény és a környezetvédelem kapcsolatáról. — A közlekedési törvényjavaslatot a környezetvédelmi követelmények figyelembe vételével fogalmazták meg — mondta Maróthy László. — Ez jelzi, hogy a közlekedési problémákat is csak a szakágazati vélemények egyeztetésével lehet és kell megoldani. A törvény elkészítésekor a környezetvédelem volt az egyik rendező elv. — Milyen feladatokat ró a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumra (KVM) az elfogadott közúti közlekedési törvény? — A Közlekedési Minisztériummal közösen a KVM feladata megállapítani a levegőszennyezés normatíváit. A természet- és környezetvédelem embercentrikus, ezért mi kevésbé vagyunk tekintettel műszaki kifogásokra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a közlekedés által keletkező levegőszennyezés és a rezgés mértékét szigorúan fogjuk szabályozni. Sőt, beleszólásunk lesz az utak vonalvezetésébe is, különös tekintettel a lakóterületekre. Németh Ferenc felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Békés megye számára földrajzi elhelyezkedéséből eredően, az 1986-ban meghirdetett közlekedési koncepció végrehajtásából következően különösen nagy jelentősége van a közúti közlekedésnek, hiszen ebben a megyében kellett a legtöbb vasútvonalat megszüntetni, s a forgalmat közútra terelni. Egy olyan közúthálózatra, amely az időközben bekövetkezett erősítések, korszerűsítések ellenére is magán viseli a szinte behozhatatlan elmaradottság nyomait. Az elmúlt években végzett jelentős mennyiségű pályázatos útépítések ellenére, ahol nagy hangsúlyt kapott a társadalmi munka, a lakosság, a gazdálkodó egységek erőforrásainak bevonása, a belterületi tanácsi úthálózat kiépítettsége 26 százalékos, szemben az országos 50 százalék felettivel. Eredményesnek és nagyon jónak tartom a Közlekedési Minisztériumnak azt a gyakorlatát, amikor a halaszthatatlan fejlesztések megvalósítását, amelyeket az ágazat önmaga nem tud elvégeztetni, kooperáció után segíti elő. Mire gondolok? Az összekötő utak kooperációs formában való építésére meghirdetett országos pályázatra, amelynek keretében megépült például a békés—bélmegyeri, á mezőgyán—zsa- dányi és a kötegván—újsza- lontai út. Az utóbbi kettő a gazdaságilag elmaradott terület jobb megközelítését biztosítja. Mondhatok szű- kebb hazámból, Orosházáról is egy példát: a Közúti Igazgatóság az elmúlt év őszén adta át a szarvas—orosházi út bevezető szakaszát, a Szőlő körutat. Tisztelt Képviselőtársaim! A gépjárművekkel kapcsolatban két észrevételem van: A törvényjavaslat 20. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint a közületi szervek járműveinek használatát — a közforgalmú járművek kivételével — a Minisztertanács feltételekhez kötheti. Nem értek egyet azzal, hogy a hatályos szabályozáshoz hasonlóan a jövőben is megkössük a nem közforgalmú feladatokat ellátó közületi szervek kezét abban, hogy milyen célra és hány járművet használjanak. A mai körülmények a gazdálkodó szervektől rugalmasságot, a változó feltételekhez történő gyors alkalmazkodást követelnek. Nem helyes ilyen igények mellett normatív szabállyal meghatározni, hogy egy közületi szerv például hány személy- gépkocsit tarthat üzemben. Hogy az ésszerű gazdálkodáshoz az adott közületi szervnek hány járműre van szüksége, azt az érdekelt tudja a legjobban. Nem törvényi szintű szabályozás alá tartozik, de szükségesnek tartom megemlíteni az úgynevezett műszaki KRESZ [a 23/1975. (XII. 31.) KPM sz. rendelet] egy fölösleges többletköltségeket okozó rendelkezését is, miszerint a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya nem haladhatja meg a mezőgazdasági vontató jármű megengedett legnagyobb összsúlyának a háromszorosát. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 40. paragrafusának (4) bekezdésében foglaltak helyesen arra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést, hogy a szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályozni a földútról felhajtó járművek sárfelhordását. A jelenleg hatályos jogszabály a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges, halasztást nem tűrő munkák elvégzésére vagy elvégeztetésére a közút kezelőjét feljogosítja és a közlekedési hatóság ilyen esetben az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a munkák költsége tízszeresének megfizetésére kötelezheti. Ez kellően hatékony eszköz minden olyan esetben, amikor a közúti forgalom biztonsága érdekében intézkedésre van szükség. Ilyen rendelkezést sajnos sem a törvényjavaslat, sem a végrehajtási rendelet tervezete nem tartalmaz, pedig Békés megyében és a hozzá hasonló kötött talajadottságokkal rendelkező megyékben a sárfelhordások súlyos veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára. Ezért itt a hatályos szabályokkal azonos tartalmú rendelkezést tartanék indokoltnak. Ezekkel az észrevételekkel javaslom az Országgyűlésnek, hogy a megismert módosításokkal együtt fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket! A vitában tizennégyen szólaltak fel, majd Urbán Lajos közlekedési miniszter kapott szót. Válaszában megköszönte az igen alapos törvényelőkészítő munkát. Válasza után határozathozatal következett. A képviselők először az építési és közlekedési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által mér elfogadott — s az Országgyűlés tagjainak írásban elküldött — módosító indítványokról döntöttek. A két bizottság összesen 16 pontban fogalmazta meg javaslatait, amelyekről a képviselők külön- külön szavaztak. Egy kivétellel — amelyre öten nemmel szavaztak és hárman tartózkodtak — a módosító javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Ezt követően a már elfogadott módosításokkal kiegészített törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. Az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Füstös jármüvek — alkatrészhiány Mázán László, a Békés (Megyei Közlekedési Felügyelet Igazgatója, vendégként hallgatta meg a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgyalását és a hozzászólásokat. Az Ország- gyűlés szünetében kérdeztük: — Véleménye szerint milyen állapotban van megyénk járműparkja? — Ellenőrzéseink alapján megállapítható, Békés megye járműparkjának átlagéletkora 8-9 év. Fokozott gondot jelent az elöregedett járművek alkatrészellátása. — A törvény 27. paragrafusa szerint „A járműállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású járműveknél a gyártó, importból származó járműveknél az importáló feladata a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel, és tartozékokkal való ellátása.’' ön szerint javul-e érezhetően az alkatrészellátás? — Attól, hogy törvényt hoztunk, Imég nem történik semmi. De bízunk benne, hogy az érdekeltek megteszik a szükséges intézkedéseket az lalkatrészellátás javításáért. Persze járműveink /műszaki állapotán hagy mértékben segíthet a rendszeres karbantartás és az ellenőrzés. Szeretném még (megjegyezni, hogy maradéktalanul érvényt [kell szerezni a környezetvédelmi előírásoknak. Nagyon sok, a levegőt, s a környezetet szennyező gépjárművel találkozhatunk megyénkben, de országszerte is. A párt- és állami vezetők az ülésteremben Így látja a taxis Megyesi Tibort, iá békéscsabai Rádió-taxi irodavezetőjét a közlekedési morálról kérdeztük, és arra voltunk kíváncsiak, hogy ő mit vár a közlekedési törvénytől. — Bár közútjainkon egyre több a gépjármű, én mégis úgy vélem, udvariasabbak, megértőbbek » közlekedő emberek, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy több és jobb propagandával ne tudnánk ezen a téren is javítani a helyzeten. Bizakodva várom az országgyűlés döntését, amelytől konkrét eredményeket remélek. Szeretném, ha egyre több jó minőségű utat építenének, az égető parkolási gondokra megoldást találnának. Kívánatos lenne az is, ha a gépjárművezetői engedélyek megszerzését a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötnék. A szabályok nem kellő 'ismerete, ;az új gépjárművezetők gyakorlatlansága, rutintalansága eddig is számos (balesetet okozott. Emellett célszerűnek tartanám, ha megszüntetnék a magán teher- és személyszállítás — az állami vállalatokhoz viszonyított — hátrányos helyzetét, hogy kibontakozhasson egy egészséges verseny.
