Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
1988. március 17., csütörtök Markója Imre előterjesztése Ezután Mankója Imre igazságügyminiszter bevezetőben elmondotta, hogy közel két évtized telt el a szövetkezetekről szóló törvény megalkotása óta. Bár szövetkezeti jogunk fejlődése sem volt töretlen, mégis e törvénynek jelentős szerepe volt abban, hogy keretei között a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő sikereket ért el. Hazánk ma a társadalmi és a gazdasági reformok korát éli. A jogalkotásra jelentős felelősség hárul abban, hogy a reform- folyamat kibontakozását minél következetesebben segítse elő. Éppen ezért megújulásra van szükség a szövetkezeti jog területén is. Indokolt napirendre tűzni — a nem is távoli jövőben — a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás átfogó és teljes felülvizsgálatát; egy új szövetkezeti törvény megalkotását. Ehhez azonban komoly, tudományosan is megalapozott előkészítő munkára van szükség, amely már elkezdődött. Az Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezet ezért még nem a szövetkezeti jog átfogó reformját tűzte ki célul. A javaslat azokat a változtatásokat kívánja végrehajtani, amelyek elősegítik a törvényben megfogalmazott elvek következetesebb érvényesülését. A szövetkezeti önkormányzat erősítése ezért szükségessé teszi annak felülvizsgálatát, hogy össztársadalmi érdekből milyen kérdésekben szükséges a továbbiakban is egységes központi szabályozás, s megköveteli az ilyen érdekkel nem indokolható jogi kötöttségek feloldását. Ezt a célt követve a javaslat kimondja, hogy a jövőben a szövetkezet dönt — alapszabályában — arról, rendszeresít-e a közgyűlés mellett küldött- gyűlést is, és ha igen, néhány, a közgyűlés kizárólagos hatáskörében maradó ügyön kívül a döntési jogköröket milyen módon osztja meg a két vezető testület között. A tervezet szerint bővülne a szövetkezetek önállósága más kérdésekben is, így például abban, hogy egy vagy több ön- kormányzati szabályzatot alkotnak-e, milyen bizottságokat alakítanak, a tisztségviselőiket milyen időtartamra választják meg; és így tovább. A szövetkezetek autonómiáját szélesíti a törvény- javaslat azzal is, hogy feloldja a státusváltozással, vagyis az átalakulással kapcsolatos merev szabályozási kötöttségeket. A jövőben a közgyűlés általában szabadon dönthet a szövetkezetnek más ágazatba tartozó vagy más formájú szövetkezetté való átalakulásáról, Természetesen megmarad a lehetősége annak is, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok az átalakulást feltételihez kössék. Ilyen feltételt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok állapítanak meg. Végül; a szövetkezeti demokrácia elvének megfelelően a törvény eddig is lehetővé tette a szövetkezet két vagy több szövetkezetté való szétválását, valamint azt, hogy a tagok egy része — a szövetkezetből kiválva — új szövetkezetét alakítson. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, s egyszersmind a kisebbség jogainak a védelmét segíti elő a törvényjavaslat azzal, hogy Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra, majd határozathozatal következett. A Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító jaaz említett eseteikben a vagyonmegosztás kérdésében megfelelő jogorvoslatot biztosít: azok számára, akiknek jogos érdeke sérelmet szenvedett, lehetőséget ad a bírósági út igénybevételére. A miniszter a 'továbbiakban egy új szövetkezeti formáról, a kistermelők szövetkezetének intézményesítéséről szólt. Elmondotta: a jelenlegi szövetkezeti formákban — s ez vonatkozik a kisszövetkezetekre is — a közös gazdasági tevékenységnek, s az ebből való részesedésnek van meghatározó szerepe. A tagok saját gazdasági tevékenysége — így a háztáji gazdálkodás is — jelentős, de mégiscsak „kiegészítő” jellegű. Mivel új elveken alapuló szövetkezeti formákról van szó, amellyel kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, a javaslat csak a kistermelők szövetkezetére vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozásra, s ennek során a szövetkezetekre irányadó általános szabályoktól való eltérésre a törvényjavaslat a Miniszter- tanácsnak ad felhatalmazást — mondotta végezetül a miniszter. vaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a módosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. Maróthy László Horváth István belügyminiszter és Karva- lics Ferenc, !a Zala megyei 'pártbizottság első titkára társaságában Tulajdonosi szemlélet Kondoroson A tsz-törvény tegnapi előterjesztésében hallhattunk a! tulajdonosi érdekeltség erősítésének szükségességéről. Megkérdeztük Maczik Mihályt, a kondoros! Egyesült Termelőszövetkezet elnökét, hogyan látja napjainkban a tulajdonosi érdekeltség helyzetét. — Ma már tulajdonképpen a tulajdonosi forma csak a földben testesül meg. A tagjaink jórésze, elsősorban a fiatalok, nem hoztak be vagyontárgyakat a szövetkezetbe. Gondolkodtunk mi is azon, hogyan tudnánk erősíteni a tulajdonosi szemléletet. Ezért hirdettük meg a közelmúltban a tagok körében a megtakarított pénzek betétjének lehetőségét. Az elképzeléseink szerint a második negyedévben kezdődik nálunk ez^ a rendszer. Amennyiben egy évig bent tartja pénzét a tsz-tag, 10 és fél százalékos kamatot /kap, hosszabb távú, hároméves lekötés esetén, további 2 és fél százalékot. Ezzel az új módszerrel a tsz-tag és a szövetkezet is jól jár, mivel jelenleg 16 és fél százalékos kamatra kapjuk a bankkölcsönt. Természetesen a politikai meggyőzésre is törekedni kell a tulajdonosi szemlélet erősítésénél, bár ez ügyben a közelmúltban rendezett ifjúsági parlamentünkön kedvező tapasztalatokkal gazdagodtunk. A fiatalok egyre inkább magukénak érzik a tsz-t. Kistermelői vélemény A kistermelők szövetkezetének témája is az Országgyűlés elé kerül. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán Kunstár Mihály kistermelői szakfelügyelő véleményét kérdeztük az új gazdálkodó szervezetről. — Bízom iabban, hogy a javaslatot az Országgyűlés elfogadja, és ezzel több olyan kistermelői gazdálkodó szervezet jöhet létre a megyében, mely meghatározó szerepet fog betölteni hosszú távon. Ügy gondolom, a kistermelők szövetkezete, mint forma, jelentősen elősegítheti a térség mezőgazdasági árualapjának bővítését, a lakossági pénzeszközök termelésbe vonását. Különösen azokra a mező- gazdasági termékekre gondolok, melyek minőségi termeléséhez elengedhetetlen feltétel a közvetlenebb termelői érdekelt» ség, a nagyobb figyelemmel járó fizikai munka. Igazából felpezsdülhet a kistermelői élet a megyében. Felkerestünk olyan békéscsabai kistermelőket is, akiknek már konkrét elképzeléseik vannak arra, hogy a törvény hatályba lépése után hogyan alakítsák meg kistermelői szövetkezetüket. — Nagyon várjuk a törvény megjelenését. Ugyanis, csak ezzel az új gazdálkodási formával termelhetnénk ugyanolyan feltételek között, mint bármilyen más nagyüzem. Ez számunkra rendkívül fontos, mivel komoly vállalkozásba akarunk kezdeni. Induláshoz közel 3 millió forint saját tőkét használunk fel. Tárgyalunk a megyei Kereskedelmi és Hitelbankkal. Ügy tűnik, a bank érdemesnek tartaná, hogy vállalkozásunkba saját pénzével is beszálljon. Távlati célunk, hogy tevékenységünkre az lexportjogot is megszerezzük. Ha vállalkozásunk eredményes lesz, a további bővítéshez lakossági részvényeket bocsájtanánk ki. Váncsa lend expozéja Ezután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztette az 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: a jog eszközeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vállalkozási formája, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. Utalt a tsz-ek nagy gazdasági súlyára; ezek állítják elő — a háztájival együtt — a mezőgazdasági termékek, termények kétharmadát, így valóban meghatározó a szerepük a termelésben. Nemkülönben nagy a súlyuk a munkaerő foglalkoztatásában is; ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember kapcsolódik. A háztáji kistermelői kapcsolatok révén pedig további csaknem, egymillió család élet- és munkakörülményeit befolyásolják a termelőszövetkezetek. — Annak ellenére — folytatta —, hogy a termelőszövetkezeti törvény már több mint húsz éve született, időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A ma agrárpolitikai gyakorlata a szövetkezeti jelleg erősítésére törekedve igyekszik elérni, hogy a termelőszövetkezeti nagyüzemben dolgozók jobban gazdának érezzék magukat. A szocialista tulajdonról vallott felfogásunk korszerűsödése, a gazdaság változó feltételeihez való gyors, rugalmas igazodás biztos jövőt ígér a szövetkezeteknek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a változások, amelyeket a napirenden lévő törvénymódosítás tartalmaz, egy irányba mutatnak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötöttség. Helyeselhető ez a törekvés, hiszen magában hordja a nagyobb' felelősséget és kockázatvállalást is. Bővíti, növeli azokat a Lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a termelőszövetkezet közössége — adottságainak megfelelően — még inkább maga alakítsa ki a közösség működési, szervezeti rendjét. Ilyen irányba hat az önkormányzattal kapcsolatos kötelező előírások _ csökkentése. A szövetkezeti demokrácia Emlékeztetett arra, hogy széles körű és nyílt társadalmi vitában formálódott a termelőszövetkezeti törvény módosításának tervezete. A munkálatok végső szakaszában a TOT elnöksége is elemezte a javaslatot*és egyetért annak elfogadásával, törvényerőre emelésével. Mégpedig azért, mert az új szabályok fejlesztik a termelőszövetkezeti törvény keret jellegét, oldják a gazdálkodás, a belső önkormányzati élet kötöttségeit, egyszerűsítik a működés feltételeit, védik a szövetkezeti tulajdont, a nagyüzemi gazdálkodást. A tervezet napjaink reform- folyamatának szerves része, a termelőszövetkezetek mai igényeihez igazodó keretszabályozást kínál. A képviselő rámutatott: a mai gazdasági körülmények és követelmények között nem mondhatunk le arról, hogy a csoporttulajdon alapján gazdálkodó termelőszövetkezetekben növeljük az egyes tagok érdekeltségét, felelősségét a szövetkezeti tulajdon gyarapításában. Üdvözölte, hogy törvény módosítja a termelőszövetkezeti törvényt. Ez nem formai kérdés — mondotta —, szervezeti kereteinek fejlesztése nem formai kérdés. A termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. Igaz ez még akkor is, ha a háztáji kistermelés hosszú távon életképes szektora marad a magyar mezőgazdaságnak. Az a munkamegosztás, ami a hazai szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kistermelés között kialakult, a gyakorlatban is bizonyított. A mi viszonyaink között erős, jól szervezett nagyüzem nélkül nem létezihet jól teljesítő, virágzó kistermelés. Váncsa Jenő a továbbiakban utalt arra: a termelőszövetkezeti törvény vonatkozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek szerepe, jelentősége a szövetkezeti mozgalmon belül tovább nő. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a gazdasági problémák krónikussá váltak, minden lehetőt meg kell tenni azért. hanem azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti életviszonyokat a legrangosabb jogforrás szabályozza. A termelőszövetkezeti tagság egyértelműen helyesli, hogy az új szabályok szerint bővülhet a foglalkoztatási tevékenység. hogy a mezőgazdasági termelés folytatását és a szövetkezeti tagság megélhetését más utak keresésével is biztosítsák. Ennek egyik módja, ha a tagság megfelelő szövetkezeti formát választ; ilyen lehet a szak- szövetkezet vagy a kisszövetkezet. Foglalkozott a miniszter azzal is, hogy a termelőszövetkezet erejét a tagok szövetkezethez kötődése is jelzi. A tagság és a szövetkezetek közötti szálak erősítését szolgálják azok az intézkedések,amelyek a tagok közös vagyonhoz való viszonyát igyekeznek közvetlenebbé tenni. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosí- - tása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. ' A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mező- gazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszer-gazdaság programjainak megvalósításához minden lehetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedés- körbe, amely a 'gazdasági- társadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Ezután megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Eleki János (Békés m., 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. A ^Jövedelempolitikával kapcsolatban a továbbiakban kifejtette: örvendetes, hogy a tervezet szerint a termelőszövetkezeti tagok olyan munkaszervezeti formát is választhatnak, amelyben a jövedelemszerzés teljes egészében a vállalkozói jellegre, a munkavégzés eredményéből való részesedésére épülhet. A tervezet vitái során — különösen az ország- gyűlési bizottságok ülésein — sokan sürgették például a termelőszövetkezeti tagság vagyonérdekeltségének új alapokra helyezését, a munkamegállapodások elveinek felülvizsgálatát, a tulajdonosi pozíció teljes körű kibontakoztatását, az állam és a szövetkezetek kapcsolatrendszerének fejlesztését. Ezek olyan súlyú kérdések, amelyek alapos szövetkezetpolitikai és gazdaságpolitikai elemzéseket igényelnek, ezért majd az új szövetkezeti törvény megalkotása során kerülhetnek napirendre. Ezután még öten szólaltak fel, majd véget ért az első napi tanácskozás. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját. A parlamenti összeállítást készítették: Bundula Csaba, Hornok Ernő, Rákóczi Gabriella, Szatmári Ilona, Ve- rasztó Lajos. Fotó: Gál (Edit. Békés megye mezőgazdasága Békés megye mezőgazdasági termelése nemcsak a megye vonatkozásában meghatározó, de országosan is. A mezőgazdasági szakemberek gyakran úgy emlegetik e térséget, mint az ország éléskamráját. A megyében nyolcvanegy mezőgazdasági termelőszövetkezet és 3 szakszövetkezet termel. Termelési értékük ösz- szehasonlító áron számolva több mint ötmilliárd forinttal növekedett 1980 óta. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy az idei évben a növénytermesztési ágazat az aszály miatt 30 százalékkal elmaradt a tervezettől, akkor a termelési érték növekedése mindenképpen figyelemre méltó. A kistermelés több éves átlagszámok alapján a megye mezőgazdasági termelési értékének 32 százalékát teszi ki. Érthető, hogy a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában és a kistermelésben dolgozó emberek nem kis várakozással tekintenek az Országgyűlés döntései elé. Eleki János felszólalása
