Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-08 / 32. szám

1988. február 8., hétfő EPUJSAG (H II nagyvilág hírei Ceausescu a román—magyar viszonyról • változások A SZOVJET KORMÁNYBAN Megváltozott a szovjet kor­mány két elnökhelyettesének munkaköre a kormányon be­lül. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége szombati rendeletében Nyi- kolaj Talizint a miniszterel­nök első helyettesét felmen­tette az Állami Tervbizott­ság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-he­lyettessé nevezte ki a kor­mányfő eddigi helyettesét, Jurij Maszljukovot, akit egyidejűleg kineveztek az Állami Tervbizottság elnöké­vé is. Talizin továbbra is a kor­mányfő első helyettese ma­rad, s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájának elnöki munkakö­rét. Ezt korábban, tavalyi nyugdíjba vonulásáig, Gej- dar Alijev látta el. • HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSI ÜGYNÖKSÉG Roland Lajoie dandártá­bornok lesz annak az új szervezetnek a vezetője, amely amerikai részről el­lenőrizni fogja a tavaly de­cemberben aláírt szovjet— amerikai rakétaszerződés megtartását — közölte az amerikai hadügyminisztéri­um. A szervezet neve Hely­színi Ellenőrzési Ügynök­ség, angol rövidítéssel OSIA lesz. Az 51 éves tábornok, aki jelenleg még az Egyesült Ál­lamok katonai attaséja Pá­Mindinkább tisztul a kép, a szovjet történelem fehér foltjai eltüntetésének újabb jelentős állomásához érke­zett a szovjet igazságszolgál­tatás. amikor február 4-én a Legfelsőbb Bíróság — meg­vizsgálva a Szovjetunió leg­főbb ügyészének törvényes­ségi óvását — újabb tíz sze­mélyt rehabilitált — írja a Pravda vasárnapi száma. Mindannyiukat, köztük Nyi- kolaj Buharint és Alekszej Rikovot — Lenin utódját a Népbiztosok Tanácsa élén — az 1938 márciusában meg­rendezett „harmadik nagy moszkvai perben” ítélték el. rizsban, a hónap második fe­lében kezdi meg munkáját, melynek első szakaszában a szervezet megalakítását ve­zeti. Az OSIA, melynek a tervek szerint április elsejé­től működőképes állapotban kell lennie, mintegy hat-hét- száz katonai, illetve polgári személyt foglalkoztat majd. • SZOVJET KIVÁNDORLÁS A Szovjetunióban semmi­féle misztikus „kvóta” nem szabályozza az állampolgá­rok kivándorlását — jelen­tette ki a TASZSZ hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában Rudolf Kuznyecov. a szovjet belügyminisztérium vízum- és nyilvántartási osz­tályának vezetője. Bizonyos nyugati tömegtá­jékoztató eszközök ugyanis amerikai cionista szerveze­tekre hivatkozva azt jelen­tették, hogy januárban keve­sebb szovjet állampolgár vándorolhatott ki Izraelbe, mint tavaly decemberben. Az amerikai külügyminiszter egyik tanácsadója pedig Bécsben szovjet képviselők­kel tartott találkozóján azt állította, hogy valamiféle „kvóta” szabályozza a zsidók kivándorlását a Szovjetunió­ból. Kuznyecov kifejtette, a Szovjetunióban mindenki maga döntheti el. hogy mi­lyen életutat választ. A nyilatkozó elmondta, hogy 1987-ben 7862 felnőtt és 2109 kiskorú kapott a Szov­jetunióban Izraelbe szóló ki- vándorlási engedélyt. Ez 9,4- szer több, mint 1986-ban. A szovjet párt lapja a na­pokban hozott döntéssel kap­csolatban megállapította: a tavai}1-. ősszel felújított vizs­gálatok arra mutatnak, hogy a harmincas, negyvenes és ötvenes években jogtalanul hurcoltak meg párt-, állami, gazdasági és katonai vezető­ket. párttagokat és pártonkí- vülieket, tudósokat, közéleti személyiségeket. Az SZKP 1956-ban megtartott XX. kongresszusa után ugyan több ezer ítéletet érvénytele­nítettek, de ez a folyamat a későbbiekben elmaradt. A XXVII. pártkongresszu­son, majd a központi bizott­A magyar—román viszony­ról is szólt Nicolae Ceau­sescu, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, államfő be­szédében, amelynek szövegét a Scinteia, az RKP napilap­ja közölte szombaton. Ceausescu, aki a Dolgozók Országos Tanácsa kétnapos ülésszakának zárónapján szó­lalt fel, az idei népgazdasági feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy Románia üdvö­zölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegye­zését a közepes hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról, fontos lépésnek tekinti azt, de csak első lépésnek, ame­lyet továbbiaknak kell kö­vetnie. Állást foglalt a ha­gyományos fegyverzetek csökkentése, s a külföldön állomásozó csapatok vissza­vonása mellett. A közel-ke­leti kérdésről szólva kijelen­tette: eljött az ideje egy Befejeződött hazánkban az Amerikai Egyesült Államok által kért helyszíni ellenőr­zés, amelyre az 1986-ban Stockholmban elfogadott eu­rópai katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alapján került sor. A két­napos katonai ellenőrzés a Dunántúl Balatontól északra eső területének egy részére terjedt ki, amelynek e kör­zetében az elmúlt napokban magyar, szovjet és csehszlo­ság tavaly októberi plénu­mán hozott döntésekkel össz­hangban a rehabilitációs fo­lyamatot felújították, és en­nek eredményeként sikerült tisztázni több ártatlanul el­ítélt személy ügyét. A Pravda részletesen be­számolt arról, hogy a Leg­felsőbb Bíróság csütörtöki ülésén milyen előzmények után hozta meg döntését, amelyről másnap tájékoztat­ta a PB vizsgálóbizottságát. Az ülésen Mihail Marov. a Legfelsőbb Bíróság tagja számolt be arról, hogy a leg­magasabb bírói testület a fő­ügyész óvása nyomán apró­lékosan átvizsgálta a per­anyagokat, több száz kötet­nyi periratot, ezer és ezer nemzetközi értekezlet össze­hívásának és sürgette az Irán és Irak közötti háború be­szüntetését. Nicolae Ceausescu a továb­biakban azt hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is kapcsolatainak fejlesztésére törekszik a világ minden ál­lamával. Kijelentette, hogy általá­ban jónak értékelhetők Ro­mánia kapcsolatai a szocia­lista országokkal, majd hoz­zátette, hogy ez sajnos nem mondható el Románia és Magyarország kapcsolatairól. Románia — mondotta — a Magyarországgal való baráti kapcsolatok és a jószomszéd­ság erősítésére törekszik. Minden államnak meg kell értenie — hangsúlyozta ez­után —, hogy a romániai problémákat a párt, a kor­mány, a demokratikus szer­vezetek, az egész román nép oldja meg. vák csapatok és törzsek Ba­rátság ’88 megnevezéssel kö­zös csapatgyakorlatot hajtot­tak végre. A négytagú amerikai ellen­őrző csoport tevékenységé­hez a magyar fél a stockhol­mi dokumentum előírásainak megfelelő feltételeket — szükséges földi és légi szál­lítójárműveket — biztosított. Az ellenőrző csoport eluta­zott Budapestről. dokumentumot tanulmányo­zott át. Ismertette az elítél­tek életrajzát, a vizsgálati el­járás, a tárgyalás menetét. Marov elmondta: a gondos munka eredményeként a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy 1938-ban a Legfelsőbb Bíró­ság katonai kollégiuma nem tett eleget a szocialista tör­vények által előírt bizonyí­tási eljárásnak. A súlyos íté­letek a vádlottakból erő­szakkal kicsikart vallomáso­kon alapultak. A szovjet párt lapja a Leg­felsőbb Bíróság döntésével kapcsolatban megállapította: az ország történelmében tisz­tázatlan kérdések megvála­szolására rendkívül nagy az igény. AZ USA KŐOLAJTERMELÉSE Az Egyesült Államok kő­olajtermelése 1987-ben 4,5 százalékkal esett vissza, mi­után 1986-ban a termelési szint csökkenése 3,2 száza­lék volt — jelentette be New Yorkban az Amerikai Kőolajkitermelő Intézet. Az elmúlt évben a belső fo­gyasztás ezzel szemben 1,8 százalékkal nőtt, ami szük­ségessé tette az import nö­velését napi 6,5 millió bar­rellel. Az említett intézet je­lentése szerint az amerikai kőolajtermelés csökkenését a dollár árfolyamának az utób­bi években tapasztalt zuha­nása és a kőolaj világpiaci árának! az 1986-ban jegyzett barrelenkénti 28 dollárról csaknem 17 dollárra való visszaesése váltotta ki. A nagyobb profit érdekében a nagy amerikai kőolajtársa­ságok saját országukban csökkentették az olajterme­lést, de növelték azt más or­szágokban, elsősorban a fej­lődő országokban, ahol a ter­melési költségek alacsonyab­bak. INDIAI REZERVÁTUMOK Az indiai hatóságok újabb biológiai rezervátumok: léte­sítését rendelték el az or­szág különböző részein az oly gazdag és változatos állat­világ megőrzése ;céljából. Ti­zenhárom ilyen rezervátu­mot hoznak létre az ország 12 övezetében, mint ismere­tes, Indiának rendkívül gaz­dag az állatvilága — mint­egy 75 ezer ismert fajjal ren­delkezik, ebből 12500 Ihal, 2000 madár, 850 emlős, 450 csú­szómászó és nagy számú ge­rinctelen. Ezekből 81 emlős­fajt, 47 madárfajt, 15 csúszó­mászófajt és jelentős számú gerinctelent a kipusztulás veszélye fenyeget és éppen ezért van szükség mielőbbi védelmezésükre. SZÁZNEGYVEN ÉVES IRÁNI A legidősebb iráni férfi, akit Hasik Khan Rostaminak hívnak, 140 éves. Kijelentet­te, hogy sosem volt orvosnál, nem vesz be gyógyszereket és nem kapott injekciókat. Amikor beteg volt, növé­nyekkel gyógyította magát. Hétszer nősült és 40 gyer­meke van. Magas kofa elle­nére télen-nyáron hideg víz­ben fürdik. JÁTÉKBARLANGOK INDIÁBAN Indiában a közeljövőben játékbarlangokat fognak nyit­ni, csak külföldiek részére. Ez egyike azoknak az intéz­kedéseknek, amelyeknek az a célja, hogy Indiába több külföldi turistát vonzzanák. Ebbe az országba évente alig valamivel több mint egymil­lió külföldi érkezik, az ide­genforgalomból eredő jöve­delem 1,5 milliárd dollár. A kormány be akarja kapcsol­ni a magántőkéseket is az idegenforgalmi létesítmények építésébe, mert ezekből In­diában nincs elegendő, így az októbertől márciusig tartó idényben szinte lehetetlen szobát kapni. Ezenkívül a kormány luxusvonatot akar a külföldiek rendelkezésére bocsátani. SZAÜD-ARÄBIÄBAN NÖVELTÉK A TELEFON-ELŐFIZETÉST Szaúd-Arábiában 14 év óta először növelték a telefon­előfizetést, arra törekednek, hogy pótolják a költségve­téshiányt. A költségvetés­hiány, mint ismeretes, amiatt keletkezik, hogy csökken a kőolajból származó jövede­lem. KÍNA IDEGENFORGALMA Tavaly 26,9 millió külföldi turista kereste fel Kínát, 17,9 százalékkal többen, mint 1986-ban. Az idegenforga­lomból eredő devizajövede­lem 20,3 százalékkal növeke­dett, és 1,84 milliárd dollár volt. A legtöbb turista Ja­pánból, Amerikából és Nagy- Britanniából érkezett Kíná­ba. Az elmúlt tíz év alatt a külföldi turisták száma éven­ként 34,9 százalékkal, a de­vizajövedelem pedig 23,9 százalékkal növekedett. ELFOGADTAK A POLIGÄMIÄT Az Elefántcsontparton sok , fiatal és művelt nő nem el­lenzi, ha a férjének több fe­lesége van, de megkövetelik, hogy a feleségek egyenlőek legyenek. Pravda: rehabilitációs folyamat Befejeződött az amerikai katonai ellenőrzés I1EH3EHCKAJ1 A # nPABOA írta: Hazatértek a fiúk Afganisztánból (I.) Valamikor szeptember elején beugrott a szerkesztőségbe Vlagyimir Verzsbovszkij, a megyei tájmúzeum munkatársa. — Kell-e Penzában egy emlékmű az internacionalista har­cosoknak? — kérdezte, alighogy a szoba küszöbét átlépte.-— Természetesen! — Akkor írják itt alá! — s átnyújtott egy közönséges krétapapírt, amely teljesen megtelt kézaláírásokkal. — Szükséges-e bizonyítani ily módon a kézenfekvő tényt? — Igen! Mi már meggyőződtünk arról, hogy amíg az em­ber elér valamit, gyakran falakba ütközik . .. A „Mi” — amint kiderült — a Lenin kerület tartalékosai­ból álló tanácsot jelenti és többek között a „Bátorságért” nevű internacionalista klubjukat is. Eltelt egy hét, s feledésbe merült a beszélgetés, de az izgatottság megmaradt. Felhívom a tájmúzeumot, ahol Verzsbovszkijjal együtt dolgozik Viktor Guluzinszkij, a tartalékosok tanácsának elnöke. Két szóval megmagyarázom a telefonhívás célját, s találkozást javasolok neki. — Mikor és hol gyűjtsem össze a fiúkat? Hét közepén? Igaz. így ez nehezebb. — Az egykori katona hangja hűvös volt. — Egyszer azonban sort kell keríteni rá és akkor mindenki ott lesz ... A telefondrót másik végén a beszélgetőpartnerem hang­jából éberséget éreztem ki. Ez azután meglátszott a fia­talemberek arcán is, akikkel a megbeszélt napon a mú­zeumban találkoztam. Ügy tűnt, hogy nem bíznak bennem. Miért? Az ok érthetővé vált, amikor Szergej Artamonov, a tartalékosok megyei tanácsának elnöke beszélni kezdett. Azért jött el, hogy támogassa bajtársait... — Idehaza nagyon nehéz a helyzetünk. Afganisztánban valamivel egyszerűbb volt. Mi ott tudtuk, hogy hazánk déli határait védelmezzük, és megvoltak az ellenségeink. Itt vi­szont . . . önmagunkat védjük. Ezt ne írja le, mert ha meg­teszi, aligha fogják közölni... J Nem egy hét kellett ahhoz, hogy eligazodjam az esemé­nyekben, s hogy az „afgánok” problémáját ne lássam olyan sötét színekben, mint amilyenekben időnként megpróbálják feltüntetni egyesek. Mindenekelőtt a harci szellem fellelkesítette az interna­cionalistákat, akik letöltötték katonai szolgálati idejüket. Többségük kiváló dolgozó, aktív társadalmi munkás; és ők kezdeményezték a tartalékosok tanácsainak megalakítását. Ezek a szervezetek minden kerületben megtalálhatók ma­napság. A nemrég még kék svájci sapkát viselő fiúk sok energiát szentelnek az iskolai tanulókkal való foglalkozás­nak, a társadalmi rend megóvásának. A megyében például már sokat lehet hallani az „Ifjú Deszantos” klubról, amelyet I. Sztroityelev vezet. Ez az operatív Komszomol-csoport fellép a narkománia és más negatív jelenségek ellen. Olyan fiatalok alkotják sorait, akik Afganisztánban harcoltak ... Tehát, a hadsereg tegnapi ka­tonái benne vannak az ifjúság hazafias-honvédelmi neve­lésének „sűrűjében”, aminek jelentőségét nem szabad csök­kenteni. A megyében sokat tesznek életkörülményeik rendezése ér­dekében. Napjainkban 196 internacionalista katona, vala­mint az elhunytak családja kapott lakást kedvezményes alapon. Ide tartozik még 247 ember, akiknek megjavulnak lakáskörülményeik. Az új házak átadásával biztosítják az otthonokat részükre. Minden csak határidő kérdése. Most már 16 hadirokkantnak van saját használatra autója, ame­lyet soron kívül kapott meg. A megyei egészségügyi, keres­kedelmi, gyógyszeripari szervek célirányos programokat dol­goztak ki azon katonák szükségleteinek kielégítésére, aki­ket a világháború egykori résztvevőivel egyenlő kedvezmé­nyek illetnek meg. Kitől és mitől kell félteni a tegnapi „afgánokat”? Vagy, ahogy Sz. Artamonov, a tartalékosok megyei elnöke kérdez­te: „Itt a felesleges buzgólkodás jelensége áll fenn?” Nem erről van szó. A bizonytalan háttérrel rendelkező fiúk időn­ként szembe találják magukat olyan közömbös, kőszívű em­berekkel, akiktől fontos kérdések eldöntése függ. Az ilyen negatív hozzáállás tényét szintén a Lenin kerü­letben tapasztaltam, amikor a tartalékosok tanácsának mun­kájával először ismerkedtem. Megmutattak nekem két vá­szonkötésű vaskos dossziét. Az egyik a már bevezetett in­tézkedésekről szóló jelentést tartalmazta. Ez — amint ma­gyarázták — azokhoz a felsőbb szervekhez szól, amelyek a passzív internacionalistákat elmarasztalók valamiképp. Most már több mint 300 beszámoló van itt. A másik aktagyűjtőbe olyan bajokkal, problémákkal kap­csolatos információk kerültek; amelyeket a tanácsnak ké­sőbb kell megoldania. Íme: Sz. Oszminovnak, a taxisnak nem adnak helyet a munkásszálláson. Sz. Artamonovnak. aki hegesztő, nem engedték, hogy letegye felvételi vizsgáit. M. Lilin rokkant nem tudott, munkába állni. Bármennyire is remélte, hogy hasznára lesz a társadalomnak, mégis min­denünnen elutasították . . . — Ezek csupán olyan természetű problémák, amelyekkel a fiúk szembetalálták magukat. A múlt nyáron viszont a Komszomol városi bizottságához benyújtották a szerény ké­réseiket és igényeiket tartalmazó listát. Ebben a lakáshoz jutás bonyolultságáról, valamint a rosszul szervezett egész­ségügyi és kereskedelmi ellátásról volt szó. ■— Erőnkhöz mérten 'megpróbálunk segíteni a fiataloknak — mondja J. Kulinyin, a Komszomol városi titkára —, de sajnos nem áll módunkban mindent megcsinálni. Nos pél­dául azzal a kérelemmel fordultunk a taxivállalat vezető­ségéhez, hogy bocsásson egy szobát Oszminov rendelkezé­sére. De onnan semmilyen válasz sem érkezett. Felhívtam a vezetőket és segítséget kértem, ám ez is eredménytelen volt. Vagy egy másik eset: az Október kerületben a tarta­lékosok szervezetének tagjai találtak egy lakást, amely egy éven belül megüresedik. Mind a városi, mind a megyei Komszomol bizottság kérte a tanács végrehajtó bizottságát, hogy utalja ki a lakást az internacionalista harcosoknak. S hogyan végződött az eset? Még csak nem is válaszoltak a levélre. De mi legyen a fiúkkal? (y. Sztupin) Fordította: Bukovinszky István (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents