Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
1988. február 8., hétfő o Nemzetiségi bál Eleken és Gyulán Szombaton) este két nemzetiség is bálát rendezett njegyénkben: a románok Gyulán, a német ajkúak pedig Eleken tartottak mulatságot. Ha még sohasem jártam volna Eleken, akkor is köny- nyedén odatalálok a helyszínre: a művelődési ház felé olyan sokan igyekeztek kosarakkal a karjukon, tálakkal a kezükben. — Régen egy szál kolbászt vagy sonkát vittek a bálozók azkohoz a házakhoz, ahová meghívták őket — emlékeztek a múltra Regős György- né és Zimmermann Ferenc- né, a pávakör tagjai. Az is szokás volt, hogy akiket nem hívtak meg, azok is elmentek, de elváltoztatott külsővel. például a férfiak nőknek. a nők pedig férfiaknak öltöztek. Azért csak rájuk ismert a házigazda és seprűvel kergette ki a hívatlanokat ... Mint minden élő hagyomány, az évek során a sváb „Bingel Bal” (batyusbál) is átalakult. A mostani mulatságot a német pávakör szervezte, s erre már persze bárki elmehetett. A sonka és kolbász helyett manapság egy-egy tál szendvics vagy pogácsa lapul a „batyuban”. A régi táncokat sem ismerik már a fiatalok. A pávakör tagjai és a Zimmermann Ferenc sramlizenekara igyekeznek életben tartani a hagyományos • zenét és táncokat. A nyitó táncrendet is ennek megfelelően állították össze. Hajnalig állt a sváb bál Eleken ... Más zene, de ugyanolyan jó. hangulat fogadta az érkezőket a gyulai országos román bálba. Gombos harmónika és klarinét' helyett gitáron, pánsípon és megannyi vonós hangszeren lüktetett a románság zenéje. A méhkeréki „bandának” besegítettek az eleki zenészek is ... Márk György, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára több mint félezer vendéget köszönthetett a SZOT-szálló- ban; nemcsak megyénk településeiről, hanem távoli falvakból és városokból is eljöttek a hazánkban élő románok. A nyitótáncot ebben az évben a méhkeréki hagyományőrző együttes mutatta be (képünkön). A bálozókon látszott, hogy ez az este számukra nemcsak szórakozást, hanem a nemzetiségi hagyományok felelevenítésének érzését és élményét is jelenti. Sz. M. MSH-javaslatok a fiatalok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére (Folytatás az 1. oldalról) dődtek a vizsgálatok. A munkahelyteremtő beruházások támogatására vonatkozó javaslat megvalósítására a foglalkoztatási alap ad lehetőséget. Ezt a támogatást pályázat útján nyerhetik el azok a vállalatok, szövetkezetek, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások és magánszemélyek, akik és amelyek a foglalkoztatási gondok enyhítésére új, tartós megélhetési lehetőségeket biztosító munkahelyeket kívánnak létesíteni. A javaslatok között szerepel •— a képzés és a társadalom várható munkaerőigénye közötti jobb összhang megteremtése érdekében — a gimnáziumi ■ gyakorlati fakultáció bővítése és a pályaválasztási rendszer hatékonyságának javítása. A gimnáziumot végzett, s tovább nem tanuló fiatalok többnyire segéd- és betanított munkásként, illetve adminisztratív munkakörökben tudnak elhelyezkedni. Esélyeiket eddig a fakultáció sem tudta jelentősen javítani. Ezért inkább a helyi igényekhez igazodó szakmákban ismereteket nyújtó, vagy idegen nyelvek elsajátítását szolgáló fakultációk körét kellene bővíteni az ÁISH véleménye szerint. A hivatal szükségesnek tartja a pályaválasztási tanácsadók és a munkaügyi szolgáltató intézmények szorosabb együttműködését is. Javasolta, hogy növeljék a megyei tanácsok önállóságát, és felelősségét a beiskolázási arányok kialakításában, figyelembe véve a várható helyi szakemberszükségletet. Az ÁISH javaslatainak egy része a több tárcánál már megkezdett munkához kapcsolódik, más része pedig további kidolgozást igényel, illetve a népgazdaság lehetőségeivel összhangban a következő ötéves terv kidolgozásakor válhat valóra. Ezért kezdeményezte, hogy az érintett szervek — Országos Tervhivatal, Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH, Művelődési Minisztérium, KISZ KB — képviselőiből koordinációs bizottság alakuljon a javaslatok kimunkálására és megvalósítására. Március 31-ig: Önkéntes vagyonnyilatkozat Az adófizető állampolgárok március 31-ig készíthetik el az önkéntes vagyonnyilatkozatot. Az erre a célra rendszeresített nyomtatványok a napokban jelennek meg. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: minden állampolgár maga dönti el, hogy önkéntesen készít-e vagyonnyilatkozatot, vagy sem. Ennek megtétele azonban az adófizetőknek érdekük. Az önkéntes adónyilatkozatban nem kell igazolni a vagyontárgyak forrását. Az adóhivatal csupán azt vizsgálja, hogy az abban foglaltakkal valóban rendelkezik-e az állampolgár. Ennek ellenőrzésére általában fel is keresik a hivatal szakemberei a nyilatkozat készítőjét. Az így elkészült nyilatkozat szolgál az esetleges vagyonelszámoltatás bázisául. Az adóhivatal — ha szükségesnek látja — bárkit kötelezhet arra, hogy számot adjon, 1988. január 1-je óta mennyivel gyarapodott vagyona, s az újonnan vásárolt ingatlanok, ingóságok teljes mértékben adózott, illetve adómentes forrásból származnak-e. Ez az eljárás fontos eszköze a láthatatlan jövedelmek feltárásának és megadóztatásának. Aki nem nyújtott be önkéntes adó- nyilatkozatot, azt az adóhivatal őt évre visszamenőleg elszámoltathatja vagyonának forrásairól. Amennyiben kiderül, hogy a vagyongyarapodás alapján számított pénzbevételből az állampolgár indokolatlanul kevesebb adót fizetett, úgy az adóhivatal a különbözetet befizetteti. Ezt az eljárást egyszerűsíti — a hivatal és az adófizető állampolgár számára egyaránt — az önkéntes vagyonnyilatkozat. Segítségével ugyanis gyorsan, és mindkét fél számára megnyugtató módon felmérhető a vagyongyarapodás mértéke. A nyilatkozatban fel kelj tüntetni az ingatlanokat, nagy értékű — 100 ezer forintot meghaladó — ingóságokat, az ezerötszáz köbcenti hengerűrtartalomnál nagyobb teljesítményű személygépkocsikat, műtárgyakat. Mivel a takarékbetét titkos, a nyilatkozattevő dönti el, hogy azt is feltünteti-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy ahhoz szükséges a takarékbetétről kiállított pénzintézeti igazolás is. A vagyonnyilatkozathoz szükséges nyomtatványok az adófelügyelőségek ügyfélszolgálati irodáiban, a Lapkiadó Vállalat boltjaiban és a fővárosi dohányboltokban szerezhetők be. Az elkészült nyilatkozatokat a lakóhely szerinti adófelügyelőséghez kell eljuttatni. Hét végi orvosi iigyeleteken (Folytatás az 1. oldalról) sére, az orvosok, nővérek, sofőrök munkabérére. A cél, hogy lehetőség szerint a legtávolabb lakó beteg is időben szakszerű kezeléshez jusson, javuljanak az életben maradás esélyei, s az egészségügyi dolgozók munkamegosztása is egyenletesebb legyen. Persze az elmélet nem mindig találkozik a gyakorlattal és tapasztalhatók visszásságok is a területen. Előfordul, hogy csaknem 100 kilométeres távolságokat tesz meg az ügyeletes gépkocsi ahhoz, hogy az egyik betegtől a másikhoz érkezzen. Ilyenkor rugalmasan kellene értelmezni az ügyeleti központok határait, s ez nincs mindig így. Volt már rá példa, hogy az ügyeleti gépkocsit nemcsak a betegek érdekében használták. Szerencsére az ilyen esetek a ritkábbak, előbb-utóbb kiderülnek, s a visszaélőket felelősségre vonják. Hogy hogyan funkcionál valójában néhány központi ügyelet, azt néztük meg a megyei tanács egészségügyi osztályának munkacsoportjával február 6-án, szombaton az estébe hajló délutánon. Négyen estek le a tetőről — Bizony nagy gond, hogy nem mindenki tudja a segélykérő telefonok használatát — mesélik útitársaink Sarkad felé haladtunkban. — Taláh éppen itt történt, hogy egy tanyán élő néni elrohant a telefonhoz, nem várta meg a kapcsolást, felvette a készüléket és kétségbeesetten hadarta: „Gyüj- jenek gyorsan, mert beteg az uram!”. Se cím, se név. csak a szöveg hangzott el, hát ilyenkor mit tehet az ügyelet? A sarkadi rendelőintézet előtt éppen tisztítgatja az ügyeletes sofőr a gékocsi- ját. Délután fél 5 körül jár az idő. Ritka nyugalom és csend honol a környéken. Dr. Kovács Zoltán ügyeletes orvos és Sárközi Zsuzsa ügyeletes nővér várja a betegeket. Három falu körzeti orvosai váltják egymást Sarkad, Méhkerék. Üjszalonta. Sarkadkeresztúr és Köte- gyán ügyeleti ellátásában. Negyvennyolc órát dolgozik az orvos, 24-et a nővér. 8-8-at a sofőr. — A mai ügyeletén 26 beteg járt — olvassuk a betegnaplót. — Akkor lenne nagy a forgalom, ha hirtelen hidegfront törne az országra — mondja az orvos. — Ma nem volt indokolatlan esetünk, lázas beteggel, gyerekkel jártak itt. Sarkadon állandóan ügyeletes a gyógyszertár, a többi településeken sem kérik az ügyeleti ládákból a gyógyszert. Nemegyszer így kérik a hozzátartozók az orvost: „Tessék csak receptet írni, kerékpárra ülök, aztán felcsengetem a gyógyszerészt.” Hát, pedig azért van az ügyeleti gyógyszeres láda, hogy a vasárnap zárva tartó gyógyszertárakat mentesítsék, és csak hét közben keressék a gyógyszerészeket. Szemrevételezzük az ügyelet műszerezettségét, nem a legjobb. A csaknem 20 ezer lakost ellátó rendelőnek nincs működőképes EKG-ja. defibrillátora (a szívritmust helyreállító készüléke). Az életveszélyes állapotok elhárításánál számít ugyan az orvosi gyakorlat, de a műszerezettség is. („A műszerezettségi színvonal — ami egyik lényeges meghatározója az ellátás minőségének — a növekvő ráfordítások ellenére alacsony, egyaránt elmarad a kívánatostól és a nemzetközi szinttől.. . Meg kell állapítanunk, hogy a napi gyógyítómegelőző tevékenység általában a maga egészében — a fejlődés ellenére — nincs összhangban a tudomány mai állásával...” ezt írta Medve László a Pártélet 1984/10-es számában.) — Kerültem már nehéz helyzetbe, de beteg nem halt meg a kezem között — mondja a 10 éve itt dolgozó Kovács Zoltán. — Előfordult, hogy az árokból kellett részeget kiszednünk, öngyilkosokkal is találkozunk, errefelé a kötelet választják. A gyógyszeres öngyilkosok között kevés az, aki igazán meg akar halni. A növényvédő szerekkel elég óvatosan bánnak az emberek, ritkán találkozunk ilyen jellegű mérgezéssel. Van elegendő egyszer használatos fecskendők, a használtakat gondosan összegyűjtjük, ne kerüljön illetéktelenek kezébe. Hogy mitől félünk? Ha netán egyszerre 3 infarktushoz hívnák az egy ügyeletes orvost, ilyen még szerencsére nem volt. Az előfordult, hogy összedőlt egy ház, négyen estek le a tetőről. Azonnal mozgósítottuk egymást, és három orvos ment a helyszínre ... Nyugodalmas estét kívánunk és irány Elek. n részegektől félek... Az ügyeletes, dr. Csuka Ildikó éppen betegnél van, Mikló Jánosné körzeti nővér vezet az udvari lakáshoz, ahol az URH és a telefon szól. A rendelő a fenti épületrészben található, rendesen kivilágították. A betegek bizonyára már ismerik a kissé bonyolult járást errefelé. Csizmában, útra készen felöltözve toppan be a filigrán doktornő: — Ma már ez lesz a harmadik mentőhívásunk — sorolja. — Egy kétéves kisgyerek bekapott pár szem erős szívgyógyszert, azonnal Gyulára szállítottuk. Kétegyházáról egy zavaros lóvásár kárvallott, megvert áldozatait vitettem el. Most vár rám a harmadik komolyabb esetünk. Riadt tekintetű, 10 éves forma kislányt hozott be egy asszony. Születésnapi mulatságot rendezett a kislányának. Ez a vendég gyerek játék közben szerencsétlenül leesett a fitballról, szaladt vele az ügyeletre: — Ez bizony komplett kézszár- törés — mondja a doktornő, s máris fájdalomcsillapítót ad a lánykának. Nyugtatja, majd hívja a mentőket. Számoltuk: 13 perc alatt ért Gyuláról Elekre a mentő, valóban gyors volt a segítség, — Van elég indokolatlan kihívásunk is — mesélik az ügyeletén —, egy család naponta háromszor a rendelésen jár és ilyenkor este is hívnak bennünket. Máshol már egy hete beteg a 80 éves mama, de éjszaka keresnek. Vagy a három napja lázas gyerek csak most nyugtalanítja a szüleit. Húsz betegünk volt reggeltől, sok közöttük a gyerek. A megyei egészségügyisek ellenőrzik a dokumentációt, a gyógyszereket, a szociális helyiségeket, és kérdezik az ittenieket a gondjaikról, egy-két életmentő gyógyszer, egyszerű fogászati műszer kellene. — A részegektől félek, mástól nem — mondja Csuka Ildikó. — Azok kiszámíthatatlanok. Az a baj, hogy a rendőrséget nehezen tudjuk elérni. A községben lakó megbízottnak nincs a lakásán telefonja. Sipos február 7. A rendelőben van EKG, fóliakesztyű, egyszer használatos eszközök, a környéken jók a segélykérő telefonok. Kábítószerezőről nem tudnak, de szipós gyerekeket már láttak a vidéken. A felnőttek között pedig van, aki túl sok nyugtatót szed. — A problémás gyerekek többségének a szülei sem könnyen értenek a szóból — tárja fel a pedagógusokkal közös gondjukat az orvosnő. — Sok itt is a fiatalon elkopott, önmagát agyonhajszoló neurotikus ember. Nemrégiben alkoholizmus elleni klubot alakítottunk a községben. A kismamákat is szeretnénk az egészséges életmódra, a csecsemők szoptatására biztatni. Megérkezett a váltótárs, Szegvári főorvos, az ügyelet további ideje az övé. Sok az indokolatlan kihívás A legbiztonságosabb kórházi háttérrel rendelkező ügyelet a gyulai felnőtt, a fogászati és a gyermekeket ellátó. A felnőttügyelet mégis szűkös és tárgyakkal zsúfolt rendelőjében dr. Gyenge Zsolt fogad: — Ma 30-an voltak itt — mondja. Az órámra pillantok, este hét óra van. —; Még hátra van az éjszaka, eddig 14 kihívásunk volt. Gyomorgörccsel, fejfájással, lázzal, beteg gyerekkel, kisebb balesettel fordultak hozzánk. Elvem, hogy lehetőleg mindenkit itt lássunk el, nem küldünk tovább. Sok az indokolatlan kihívás, de főként az ide érkezők között van olyan, aki nem azonnali segítségre szorul. Az idén még nem észleltük a hűléses megbetegedések halmozódását. Egyre több az idős beteg, akiről a család nem tud gondoskodni, és ezért kérik a kórházi elhelyezését. Sajnos a szociális gondoskodás terheit az egészségügy nem veheti át. „Ahogyan korosodik az orvos, egyre nehezebb az ügyelet ellátása — vallotta beszélgetőtársaim egyike. — Az is lehetetlen, hogy egy emberhez évente akár 100- szor is mennie kelljen az ügyeletesnek. Gyakran tehetetlenek vagyunk az orvosi ^szolgálatot ingyenes jogként kikövetelő, indokolatlan molesztálókkal szemben. Tisztelet a kivételnek, de bizony sok közöttük a cigány” — mondják mások. A fogászaton dr. Riskó Re- zsőéket mindössze egy beteg kereste fel. A gyermekkórházi ügyeletet az osztályos ügyeletes orvos és még egy társa látja el. Mi Sipos Péter doktorral beszéltünk: — Ma viszonylag nyugodt napunk volt, 30 beteggel. Közöttük sok a mumpszos gyerek. Nyáron az idegen- forgalmi szezonban olykor 80 fölé emelkedik az ügyeletes betegforgalom. Találkoztunk a gyógyszerbeszedő kisgyerek nevével is. Kimosták a gyomrát, figyelik, jól van. Ezúttal az orvosnak inkább az osztályon fekvő kisbetegekkel volt több dolga. „Az ügyeleti időnket persze bőven kitölti a rendelés és az osztályos munka” — köszön el Sípos doktor. * * * „A halál esélyének társadalmi különbségei minden érvnél meggyőzőbben igazolják: a modern kor e modern betegségei (szív- és érrendszeri, daganatos, balesetek) nem sorsszerű civilizációs ártalmak. Hogy halálhoz vezetnek-e vagy sem, abban nagyon nagy szerepe van annak, hogy az embernek rendelkezésére áll-e, vagy sem a megfelelő időben és megfelelő módon nyújtott gyógyító beavatkozás. így és ezáltal válik élet-halál kérdéssé a hozzáférés, vagy annak hiánya. A halálozás szintjének és egyenlőtlenségeinek növekedésénél súlyosabb érvet az egészségügy válságáról elmondani — azt hiszem — nem lehet.” (Szalai Júlia: Az egészségügy betegségei című tanulmányából, KJK, Budapest, 1986.) Bede Zsóka
