Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1988. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Élénk eszmecsere, alkotó vita a szekcióüléseken Tegnap szekcióülésekkel folytatta munkáját Békéscsabán az „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” címmel rendezett országos elméleti konferencia. A tanácskozás munkájába délelőtt bekapcsolódott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ott volt Lakatos Ernő, a (Központi Bizottság agitá- ciós és propagandaosztályának vezetője, valamint az osztály több vezető munkatársa. A résztvevők három szekcióban — három nagy témakörben — folytattak színvonalas vitát. Az első szekció fő témája a világ, az ember és a világnézet volt, a másodiké az erkölcs a szocializmusban címet viselte, a harmadik a marxista ideológia, a közvetítő rendszerek, a köznapi tudat kérdéseivel foglalkozott. A három szekcióba 23 írásos referátumot nyújtottak be, s csaknem 50-en fejtették ki véleményüket, nemegyszer vitázva, alkotó módon gazdagítva a társadalomtudomány e területének elméleti és gyakorlati megközelítését. A helyszín ezúttal bővült, két szekció az oktatási igazgatóságon, egy pedig a KISZ-iskolán dolgozott. Mindháromban az esti órákban fejeződött be a munka. A következőkben a három szekció tevékenységéről számolunk be a referátumok témái, szervezői, a vitában felszólalók, valamint az elhangzott főbb gondolatok rövid ismertetésével. Az Orosházi üveggyárban nemcsak előállítják az üdítősüvegeket, hanem a megrendelő kérésére különféle feliratokat, márkajelzéseket is festenek az üvegekre, gépi úton, szitanyomással. A több szín nyomására is alkalmas berendezés különféle méretű üvegeket képes emblémával és feliratokkal ellátni. Képünkön: a gép munkáját ellenőrzik Fotó: Kovács Erzsébet 1. Világ — ember — világnézet Berecz János és Szabó Miklós a szekcióülésen Március 16-ára összehívták az Országgyűlést Az egyes szekció vitáját Pataki Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai intézetének igazgatója vezette. Írásos referátumot nyújtott be Szamuely László, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa, aki a szocializmus-felfogás, modernizáció és reform Magyarországon címmel írt értekezést. Az ideológiai és szellemi áramlatok a tőkés világban, és a magyar szellemi életről Herman József akadémikus, az MTA nyelv- tudományi intézetének igazgatója adott áttekintést. Wirth Ádám, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető egyetemi tanára az Ideológia, világnézet, filozófiai kultúra összefüggéseit taglalta tanulmányában. Gazdaság, politika, ideológia címmel Kozma Ferenc, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanár írt értékes tanulmányt. A természet és a társadalom kölcsönhatásáról Sárfalvi Béla, az ELTE Természettudományi Karának tanszékvezetője értekezett. Ádám György akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke referátuma a mai humanizmus céljait taglalta. Poór József, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára Vallás és szocializmus, szövetségi politikánk címmel írt tanulmányt. A vitában felszólalt Szabó Imre, a Központi Bizottság tudományos alosztályának munkatársa, Henrik Gabriella, a Külügyi Intézet munkatársa, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, Kiss Artúr, a Marx Károl^ Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, dr. Szőnyi Ernő, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezető tanára és Tropp Imre, a Somogy megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanára. A szekcióülésen élénk vita alakult ki az új törekvésekről és tendenciákról, napjaink tudományos gondolkodásáról és a marxista emberképről. Ugyanakkor elemezték a marxista emberkép és a szocializmusfelfogás kölcsönös összefüggéseit és történeti változásait. Szó volt még az emberi tényezők működésének feltételeiről, feladatairól, a társadalom gazdasági, politikai és szellemi életéről. Részletes és átfogó képet rajzoltak a világról, az emberről, a szocialista világnézetről. Azt fejtegették: mindig a reálfolyamatokból kell kiindulni, hiszen Marx sem azt mondaná ma, mint az elmúlt században. A marxista emberkép ugyancsak nem olyan napjainkban, mint a XIX. században, de a szocializmus sem olyan, mint az októberi forradalom után a Szovjetunióban. Az előttünk járó nemzedékek olyan szocializmust csináltak, amilyet tudtak, ebben már születése pillanatában benne volt a torzulás. És az * ideológiai zavarok sem külföldről áramlottak be. Szóltak a személyi kultusz káros hatásáról, arról a korról, amikor azt vallották: a győztes párt mindent megtehet. Érdekes volt az a fejtegetés, amely a párt mai szerepét, állapotát, lehetőségeit állította előtérbe. Voltak olyan vélemények, hogy a párt válságban van, nem tudja, hogy mit akar. Feltették a kérdést: tudja-e a párt, hogy milyen programmal álljon az emberek elé, és kikre támaszkodhat a gazdasági kibontakozás szakaszában. Azt is kifogásként említették, hogy sokszor nem tudunk munkásnyelven beszélni, nincs átfogó agrárpolitikánk, az értelmiségieknek is hiába mondanak szépeket, ha a gyakorlati folyamatok semmit nem nyújtanak. Széles körű pártdemokráciára van szükség ahhoz, hogy az illúziókra épülő szocializmuskép a múlté legyen. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Ország- gyűlést 1988. március 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek a következő napirendi pontok megtárgyalását: törvényjavaslat a közúti közlekedésről; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása; a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása; az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény- módosítása. Az Elnöki Tanács, a Minisztertanács előterjesztéséTanulunk. Mi adóalanyok, hiszen önadózás van, melyben az „adóköteles jövedelmeket” az állampolgár tartja számon, s fizeti be a szabályok szerint. Az adóhatóság pedig bízik bennünk (no és persze ellenőriz), hogy becsületesen végrehajtjuk a ránk rótt feladatokat. Természetesen ehhez a jószándékon túl az is kell, hogy pontosan tudjuk, mi az adóköteles jövedelem. A két 'hónapja életbe lépő adótörvény végrehajtása során rengeteg kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Vajon az adószakértők meg tudják-e válaszolni ezeket, kérdeztük az APEH Békés Megyei Igazgatóságán dr. Kovács Árpádtól, a lakosságadóztatási és felügyeleti osztály vezetőjétől; * * * — Az egyéni vállalkozók ’87-es 'bevételeik után még a régi szabályok szerint adóznak. Az érintettek 98 százaléka megtette a szükséges egyéni adóbevallást. Most folyik ezek, csaknem 10 ezres számról van szó, feldolgozása. A munkának ez a része tehát a régi gyakorlat szerint halad. Az adózáshoz szükséges legfontosabb nyomtatványok is megvannak, és az ügyfélszolgálati irodákban beszerezhetők. Aki vagyonnyilatkozatot kíván tenni, bár az idén ilyen kötelezettség nincs, március 31-ig az adófelügyelőségen kitöltheti a megfelelő nyomre törvényerejű rendeletet hozott a növényvédelemről, ennek tervezetét az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, továbbá mezőgazdasági bizottsága is megvitatta. Az új jogszabály figyelembeveszi a növényvédelemben elért újabb tudományos eredményeket, meghatározza e kérdéssel összefüggő hatósági feladatokat, és kimondja: a növényvédelmet az emberi környezet és a természet védelmével összhangban kell végezni. A törvényerejű rendelet 1988. május 1. napján lép hatályba. A testület a továbbiakban kinevezésekről döntött, majd bírákat mentett fel és választott meg. tatványt. Igen nagy az érdeklődés a lakosság körében. A kérdések zömét meg tudjuk válaszolni. A személyi jövedelemadóhoz, az általános forgalmi adóhoz és a vállalkozói adóhoz megjelentek a sorszámozott állásfoglalások, segítenek a törvény értelmezésében. Ezeket az Adó újság, a pénzügyi kormányzat lapja közli. — Igen, adókiadvány ügyben a bőség zavarával küszködünk. Azt sem tudjuk, melyik „forráshoz" forduljunk, melyikben bízzunk ... — így igaz. A hivatalos értelmezés azonban csak két forrásra épít: a törvény szövegére és az ahhoz kiadott sorszámozott állásfoglalásokra. — És ez elég is ahhoz, hogy valamennyi felvetődő problémát megválaszoljanak? — A megyében benyújtott kérdéseknek néhány százalékát, 10-15 jogszabály-értelmezést kívánó esetet továbbítottunk az APEH-nak. Ezek főként a mezőgazdasági kistermeléshez és az ÁFA-hoz kapcsolódó felvetések, ilyesmi például, hogy: az ezüstróka-tenyésztés be- letartozik-e a mezőgazdasági kistermelés fogalmába, következésképp jogosult-e a kedvezményekre? Egyelőre mi is tanulunk, hiszen a „finomságok” az alkalmazás során jelentkeznek. Ez ért(Folytatás az 5. oldalon.) Mi a reform ? Az 1-es szekció vitájában vett részt ifj. Marosán György, a párt Központi Bizottságának munkatársa, aki a tudományos, közoktatási és kulturális osztályon dolgozik. Az egyik szünetben szívesen állt rendelkezésünkre. Mindenekelőtt azt kérdeztük: —. Mostanában egyre több helyen felvetik, ha gazdasági-társadalmi helyzetünket elemzik, hogy hol vannak a felelősök. Mi erről a véleménye? — Persze, most mindenütt a felelősöket keresik. A vállalatoknál, a megyékben, az országban. Azt hangoztatják: azért jutottunk ilyen nehéz helyzetbe, mert sok a tehetetlen, gyenge képességű vezető, irányító. Nem tagadom: vannak olyan emberek, akik hibáznak, nem a közösség érdekeit képviselik. De aligha ez az alapvető gondunk, hiszen a leváltás a legegyszerűbb dolog a világon. — Akkor mi a bonyolultabb? — Az, hogy véleményem szerint gazdaságunk modellje került válságba. Pedig ez a struktúra sokáig jó volt, gondoljunk csak az úgynevezett aranyévtizedre. Végül kiderült: ez a modell nem jó, meg kell újítani. — Bizonyára a reformra gondol. De mi a reform? — Többféle lehetőség és irányzat létezik. Vannak, akik az egyszerű tökéletesítésre esküsznek, mások jelentős változásokat sürgetnek, ahol a gazdasági modell egyes részeit is ki akarják „cserélni”. Én a harmadik lehetőségnek vagyok a hive. Azt vallom: az alapok jók, de jelentős korszerűsítésre van szükség. — Ezt úgy értsem, hogy^ optimista? — Feltétlenül. Még azt is megkockáztatom, hogy a jelenlegi válság sem tölt el keserűséggel. Ugyanis a bajok felismerése mindenképpen feltételezi a változásokat. Bizalmi alapon Az adóreform két hónapja
