Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

NÉPÚJSÁG 1988. február 25., csütörtök Tanácsülés Gyulán Gyula Város Tanácsa dr. Takács Lőrinc tanácselnök vezetésével ülést tartott. A testület elé kerülő egyik fő téma volt a városi tanács múlt évi pénzügyi tervének végrehajtása, és az 1988-as elképzelések megvitatása. Juhász András pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály- vezető szóbeli kiegészítőjé­ben elmondta egyebek kö­zött, hogy az idén, csakúgy, mint tavaly a gazdálkodás­ban az intézmények működ­tetésének biztosítása a meg­határozó. Bár 1987-ben vol­tak jelentős beruházások (a Szent István úti iskola, a pi­ac, a városi könyvtár), ezek jórészt több éven át tartó építkezés után készültek el tavaly, illetve fejeződnek be az idén. Az 1987. évi csak­nem 400 milliós pénzügyi ke­retnek mintegy negyedét fordíthatták fejlesztésre, s ennek túlnyomó részét a már említett többmilliós be­ruházások mellett lakásépí­tésre, a lakosság által társa­dalmi munkában elkészített útalapok lezárására, tehát az útépítés befejezésére hasz­nálták fel. Már az elmúlt évben sem győzték a felújí­tásokat, és feszítő gondok je­lentkeztek a közvilágítás, köztisztaság és a parkosítás területén. Az ez évi költségvetés mintegy 420 millió forint, ami nagyjából az elmúlt évi működtetés, felújítás, fej­lesztés színvonalának felel meg, ha sikerül teljesíteni a bevételi-kiadási tervet. Másodikként került napi­rendre az 1985-ben elfoga­dott oktatási törvény végre­hajtásának tapasztalatairól szóló beszámoló, amelyet dr. Marsi Gyuláné művelődési osztályvezető terjesztett elő. A hozzászólásokból, majd az előadó összefoglalójából is kitűnt, hogy a helyi szerve­zeti formák kialakultak, az intézmények önállóságát igazi tartalommal megtölte­ni azonban még hosszú idő­be telik. A továbbiakban a városi tanács módosította a köz­ponti lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyi végrehajtásáról szóló múlt évi rendeletét. A megszava­zott új rendelet lehetővé te­szi lakásvásárláshoz kölcsön- támogatás nyújtását, meg­emeli a kamatmentes köl­csön felső határát, és ma­gasabb lakás-használatbavé­teli díj visszatérítéssel ösz­tönzi a kétszobásnál nem na­gyobb tanácsi lakások visz- szaadását. A napirendek után beje­lentések következtek. A ta­nácsülés hozzájárult a víz­művek tevékenységi köré­nek bővítését kezdeményező kéréséhez. A vállalat ugyan­is ezentúl kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenysé­get is szeretne folytatni. Gyulavári község több mint egy évtizede egyesült a vá­rossal. Felvetődött egy ta­nácstagi csoport, vagy önálló elöljáróság létrehozásának igénye. Erről a lakosság megkérdezése után később dönt a tanácsülés. Szóba ke­rült a teho fennmaradásá­nak kérdése is — a tanács erről ugyancsak megfelelő tájékozódás után, később hoz döntést. A tanácsülés végül inter­pellációkkal, illetve az azok­ra adott válaszokkal fejező­dött be. sz. M. Miért éppen annyi? 0 bruttósítás szakszervezeti szemmel (Folytatás az 1. oldalról) dúsítását közölték a dolgo­zókkal, hiányoztak a telje­sítménybér-elemek, vagy az 1987-es év kereseti adatai. A leírtak alapján sokan nem tudták kiszámítani, hogy egy teljesítményegységükre mennyi bér jár nekik a bruttósítás után. Pedig ezeknek az adatoknak a kollektív szerződésben sze­repelniük kell. — Mit tett az SZMT a vi­tás kérdések tisztázásáért? — A hozzánk eljuttatott jelzéseket, észrevételeket egyenként vizsgáltuk, vizs­gáljuk meg, és valamennyit megpróbáljuk orvosolni. Az esetek többségében azonban a munkáltatóhoz vagy a he­lyi szakszervezethez fordul­tak a munkavállalók. Az a tapasztalatunk, hogy a vál­lalatok helyben orvosolják a felvetéseket, a hozzáállásuk rendre pozitív. — Az első bruttósított fi­zetéseken tehát túlvagyunk. Ahogyan ez már lenni szo­kott nálunk, voltak kisebb- nagyobb zökkenők, de lé­nyegében nagyobb megráz­kódtatás nélkül túléltük a dolgot. Hamarosan már a második bruttósított fizetés felvétele következik. Megíté­lése szerint mit kellene va­lamivel jobban tenni, hogy még simábban menjen a dolog? — Először is a még nyi­tott kérdéseket mihamarabb tisztázni kell. Több helyen szükség lenne pótlólagosan újra tájékoztatni a dolgozó­kat a bruttósítás részletei­ről és a jogorvoslat lehető­ségéről. Megyénkben a bruttósítás során a dolgozó­kat alapvető hátrány nem érte. Reméljük, így lesz ez a következő fizetésnél is. Lovász Sándor Bővül a gázhálózat Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tervei sze­rint az idén is gyors ütem­ben folytatódik a vezetékes gázhálózat bővítése. A la­kosság változatlanul nagy érdeklődést mutat, s anyagi áldozatokat is vállalva, szor­galmazza minél több háztar­tás bekapcsolását ebbe a szolgáltatásba. A tröszt anya­gi erőforrásai viszont csak a hálózat rendszeres karban­tartását és felújítását teszik lehetővé. Ezért az új! veze­tékek kiépítésének költségei csaknem teljesen az érdekelt lakosokra hárulnak. A múlt évben az ilyen hozzájárulás családonként 20-30 ezer fo­rint körül mozgott. Az idén már jóval nagyobbak a kia­dások, mert emelkedett a vezetékek anyagköltsége, to­vábbá e beruházások után általános forgalmi adót kell fizetni. Így ebben az évben várhatóan családonként 30­40 ezer forint körül alakul majd a hozzájárulás. A tröszt gázszolgáltató vállalatainak jelzése szerint a magasabbl költségek elle­nére is tömeges mértékű a hálózatbekötési igény. Ezért számolni lehet azzal, hogy a múlt évihez hasonlóan, a há­lózatot bővítő új vezetékek hosszúsága az Idén is meg­közelíti az ezer kilométert. Ez lehetővé teszi, hogy a vi­déki településeken — tehát a fővárosi fejlesztés nélkül — 74 ezer háztartást kap­csoljanak be a vezetékes gázszolgáltatásba. Ugyanak­kor ezzel a bővítéssel az év végéig újabb tíz község lép be a gázvezetékkel ellátott települések sorába. A gáz­szolgáltató vállalatok — sza­bad kapacitásuktól függően — részt vesznek az! új 've­zetékek tervezésében és ki­vitelezésében egyaránt. Négy közéleti ember Mit vár a ma kezdődő országos tanácskozástól? Az „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalom­ban” címmel Békéscsabán ma kezdődő országos elmé­leti tanácskozás előtt arra kértünk négy közéleti em­bert, röviden fejtsék ki vé­leményüket a fórumról, il­letve a tanácskozás témakö­rébe tartozó, s őket legin­kább foglalkoztató kérdésről, vagy kérdésekről. Magyar Pál, a Mezőgép Vállalat mezőberényi gyárá­nak művezetője, országgyű­lési képviselő: — Kicsit más oldalról kezdem, de úgy érzem, in­nen kell. Az elmúlt év szep­temberi Országgyűlésén fo­gadta el a parlament a kor­mány gazdasági-társadalmi kibontakozási programját. A program végrehajtása nem könnyű, a feladat együtt­gondolkodást feltételez, s követel meg. Együtt gondol­kodni egy országban., megyé­ben, településen, munkahe­lyen, családban -mást és mást jelent. A körülmények ne­hezebbé tették az együtt­gondolkodás feltételeit. Ezt igenis figyelembe kel-1 venni akkor, ha társadalmunk, te­lepüléseink, munkahelyeink, családjaink tényleges gond­jait feltárjuk, illetve a gon­dok megoldását felvállal­juk. A megoldás biztosítékát abban látom, hogy orszá­gunkban többségében szor­galmas emberek élnek. Ér­vényt kell szerezni a be­csületes munka tiszteleté­nek, tekintélyének, mely munka legyen biztos alapja a békés öregkornak, pers­pektívája a fiataloknak, s megélhetése az aktív kor­osztálynak. Ideológiánk a mai megváltozott -körülmé­nyek -között is haladó és előremutató legyen, hiszen meggyőződésem, hogy nem a politikai, vagy ideológiai alapjainkkal van gond. Nagy László gyulai refor­mátus esperes, a városi ta­nács tagja: Ma már alig található olyan település megyénkben, ahol a helyi párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek ne foglalkoznának bizonyos rendszerességgel az időskorú lakosság helyzeté­vel. így van ez Szarvason is, ahol a HNF városi testüle­téi ezt az ügyet évek óta megkülönböztetett figyelem­mel kísérik. Például leg­utóbb Major József né, a te­rületi gondozási központ ve­zetője tájékoztatta a nép­frontbizottságot, s többek között kérte az ellátással foglalkozó klubok megsegí­tését. A tények önmagukért be­szélnek. A városban élő időskorúak száma megköze­líti az ötezret, ami a lakos­ság 25 százalékának felel meg. A többség nyugdíjat kap, de ennek összege is igen változatos képet mu­tat. Azok az emberek, akik a megélhetésükhöz szüksé­ges jövedelemmel és tartás­ra képes hozzátartozókkal nem rendelkeznek, illetve munkaképtelenek, különböző tanácsi szociális segélyben részesülnek. Az általuk be­nyújtott több mint 160 ké­relmet mind 1986-ban, mind 1987-ben ki tudták elégíteni; Szerdán a Pénzügyminisz­tériumban tájékoztatták a sajtó képviselőit a kincstár- jegy magyarországi beveze­téséről. Kollarik István pénzügy­miniszter-helyettes elmond­ta, hogy az új értékpapírok a költségvetés hiányának fi­nanszírozását szolgálják, ki­bocsátásukat március máso­dik felében kezdik meg. Mintegy 5 milliárd forint ér­tékű rövid lejáratú értékpa­— Mi keresztyén embe­rek, keresztyén hozzáállás­sal tekintünk mind az egyé­ni, mind a közösségi életre és magunk keresztyéni mó­don tájékozódunk a mi cse­lekedeteinket illetően. — Meggyőződésünk, hogy ha van erkölcsi közmeg­egyezés, erkölcsi közvéle­mény, erkölcsi szükséglet — márpedig van és egyre in­kább lesz szocialista társa­dalmunkban —, akkor mi, keresztyének, hivatottak va­gyunk gazdagítani egy olyan­nal, ami nirícs korszakhoz kötve. Látjuk, érzékeljük a közerkölcs, az erkölcsi rend zavarait. Ezzel küzdő tár­sadalomban nehéz az eliga­zodás, a helyes célok meg­találása. Ezt mutatják az ifjúság gondjai, de ide ve­zethetők vissza a házassá­gok körüli mai problémák, de az alkoholizálok számá­nak a növekedése is. Mind­ezekkel együtt a mindenko­ri erkölcsi normák függvé­nyei a történelmi korszak társadalmi, gondolati, gaz­dasági viszonyai is. Ezért helyesnek, szükségesnek tartjuk egy ország, egy nem­zedék, egy nemzet emberi magatartását mozgató, belső viszonyai helyzetének vizs­gálatát abból a célból, hogy időben, meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a vál­toztatásra, a közerkölcs, az erkölcsi rend jó irányba te­relésére. Mi a fentebb leírt alapon és- módon ezt segít­jük, és hisszük, hogy hoz­zájárulásunk egész népünk, nemzetünk hasznára válik. Lázár Lajos, a Szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövet­kezet elnöke: — Azt tapasztalom, hogy az utóbbi években elhalvá­nyult, megkopott az esz­mény, a példakép, amely pe­dig véleményem szerint a hit erejével tud élni és hat­ni az emberben. A vezető személyisége szerintem na­gyon meghatározó; az ő er­sőt tanácselnöki engedéllyel — kivételes méltányosságból — magasabb összegű segélyt is megállapítottak egyesek részére. Vagy például össze­sen 852 ezer forint rendkí­vüli segélyt fizettek ki 268 rászorulónak 1987-ben. Ez a fajta területi gondozás azon­ban korántsem képes pótol­ni, illetve helyettesíteni az intézményi ellátást. Szarvas belterületén ket­tő, külterületén (Középhal­mon) pedig egy idősek klub­ja működik, s az utóbbi megnyitásához és üzemelte­téséhez a Dózsa Termelő- szövetkezet nyújtott és nyújt segítséget. A napi kétszeri étkeztetés mellett orvosi el­látást, továbbá fürdési és mosási lehetőséget biztosíta­nak "a létesítmények, össze­sen 140 embernek. Ezenkí­vül — hasznos időtöltés ke­retében — úgynevezett fo­nalmentést is vállalhatnak térítési díj ellenében; vala­mint kirándulást és szín­házlátogatást szerveznek ré­szükre. A klub tagjai jöve­delmük arányában járulnak hozzá az ebéd költségeihez; az évi 150 forint tagdíj vi­szont ez év január 1-től megszűnt. pír forgalomba hozatalát ter­vezik. Az értékpapírokat há­rom, hat és 9 hónapos lejá­rattal hozzák forgalomba, s évi kamatuk nyolc, kilenc, illetőleg tíz százalék lesz. A kincstárjegyeket ötezer, tíz­ezer, ötvenezer, százezer, il­letve 1 millió forintos cím­letekben bocsátják ki. A ka­matot természetesen 20 szá­zalékos jövedelemadó terhe­li. kölesi tartása, példája kell hogy hasson, kisugározzon a környezetére is. Mint veze­tő, sok mindent nem tehe­tek meg a törvény adta le­hetőségeken belül sem, amit más állampolgár esetleg megtehet, összefüggő ez az­zal a kérdéskörrel is, amely már gazdasági feladatainkat, s ebben felelősségünket érinti. A kockázatvállalásra gondolok, közelebbről arra, hogy ha fedhetetlen vezető­ként, tiszta kézzel merek kockáztatni, vállalkozni a köz érdekében, és esetleg ez a vállalkozás nem sikerül', akkor más a megítélés. Mint gazdasági vezető tu­dom mondani:, ha valaha, akkor most nagyon nagy szükség van arra, hogy tisz­tán láthassunk, hogy irány­tűt kapjunk, hiszen megnö­vekedett önállóságunkkal párhuzamosan olyan ideoló­giai kérdésekkel kerülünk közvetve-közvetlenül nap mint nap szembe, melynek megválaszolására csak meg­felelő felkészültséggel, tájé­kozottsággal lehet válaszolni. Dr. Körritendi János, az MSZMP Orosházi Városi Bi­zottságának titkára: — Hadd kezdjem magával a tanácskozással. Nem vá­rom azt, hogy normatív dol­gokat fogalmaz meg, hogy kinyilatkoztat, dekralál va­lamit. Nem alkot új etikai lexikont. Annál inkább vá­rom a valóság feltárását, helyzetértékelést, új közelí­tési módot, mégpedig komp­lex közelítést, amely feltár­ja az erkölcs szoros kapcso­latát a politikával, a gazda­sággal, a kultúrával. Várok egyfajta történeti közelítést, összehasonlítást az elmúlt negyven év etikai megítélé­seiben. Ami közelebbről foglalkoz­tat, az az egyén és a közös­ség problematikája, ezen be­lül az indivídum kérdése. Konkrétan: azt tapasztaljuk, hogy a közösségi cselekede­Az idősek kérésére fogtak hozzá újabb két külterületi (Ezüstszőlő és Motyó) klub kialakításához, és ott 30-30 ember kaphat helyet. A Bethlen Gábor utca 29. szá­mú házban pedig olyan fel­tételeket teremtenek, hogy el lehessen szállásolni az ilyen ellátást igénylő örege­ket. A mozgáskorlátozottak, a betegek és a kluboktól távol lakó idősek sem maradnak ebéd nélkül, ugyanis nekik a házi gondozók lakásukra vi­szik ki az ételt. A szociális étkeztetést 1986-ban 123-an, 1987-ben már több mint 160- an vették igénybe, és ezért, valamint a kiszállításért té­rítési díjat fizettek, ameny- nyiben ezt a szociális hely­zetük lehetővé tette. A hivatásos gondozónők mellett társadalmiak is tevé­kenykednek, akik különböző összegű tiszteletdíjért végzik teendőiket. A népfront nő- és rétegpolitikai munkabi­zottsága tavaly 44 ezer fo­rint támogatást nyújtott az ilyen természetű kiadások fedezéséhez. Azok az idősek, akiket te­rületi gondozási formában már nem lehet ellátni, ko­A kincstárjegy kibocsátá­sára — a Budapest Bank szervezésében — bankkon­zorcium alakult, amelyben a magyarországi pénzintézetek döntő többsége részt vesz. így a forgalomba kerülő ér­tékpapírok szinte valameny- nyi bankfiókon — az OTP és a takarékszövetkezetek ki- rendeltségeinél is — meg­vásárolhatók lesznek. Mint ismeretes, jelenleg tekben, értékekben jelen van az indivídum tisztelete, ön­állósága. Az indivídum je­len van a mindennapi gya­korlatban is, gondoljunk csak a teljesítményorientált- ságra. Foglalkoztat az értékek problematikája. Egyfajta ér­tékválságról beszélnek az emberek. Mi okozza ezt? Az, hogy az emberek beállított­sága az úgynevezett „elosztó szocializmusképhez” kap­csolódik, nem pedig a „gaz­dálkodó” szocializmuskép- hez. Nap, mint nap az el­osztást bombázó embertípus­sal találkozunk, és vitatko­zunk, holott a gazdálkodás hogyanját kereső, a gazdál­kodás tökéletesítésére töre­kedő embertípust kellene vitáink középpontjába állí­tani. Foglalkoztat a köznapi tu­dat problematikája. Az ideológiai tézisek vitája, a párt vezető szerepe, a poli­tikai intézményrendszer vi­tája során meggyőződhet­tem arról, hogyan állunk a köznapi tudattal. Hogyan tudjuk azt befolyásolni? Tudjuk, a köznapi tudatban a közvetlen élettapasztalat­nak nagy szerepe van, ezért nehéz befolyásolni felülről, nehéz megváltoztatni. A ko­rábbi értékek, erények, ma­gatartásminták a népesség nagy tömegeiben hitelüket vesztették. Sokan és sok helyen egyfajta értékválság­ról beszélnek. Én inkább értékváltásról beszélek, és ezt szeretném hangsúlyozni. Arról van ugyanis szó, hogy az új értékeket a módosult értéktartalmakat nem tud­tuk még „behelyezni” a köz­napi tudatba. Mindenek­előtt mire gondolok? Az in­novatív és a demokratikus értékekre gondolok. A pro­pagandának, az ideológiai közvetítő rendszereknek ezen értékek terjedését, ter­jesztését kell, kellene foko­zottabban elősegíteni. T. I. ruknak és egészségi állapo­tuknak megfelelő szociális intézményekbe kerülnek. Sajnos nem könnyű feladat az elhelyezési kérelmek tel­jesítése. Például 1986-ban a 16 igény közül csak 11-et le­hetett teljesíteni. A szarvasi szociális otthonba, ahol 142 rászoruló számára van hely, a megye más területéről is beutalnak embereket. Az in­tézmény vezetői nemcsak az egészségügyi, pszichés és fi­zikai ellátásukat, hanem a hasznos időtöltést is meg­szervezték részükre. A kony­hai kapacitás viszont az összes bentlakó, valamint a területi gondozásban része­sülők egy részének szükség­leteit képes csak kielégíteni. Ugyanis az engedélyezett 260 adag helyett 450-et főznek jelenleg, és a szociális étke­zőket a város kisvendéglői látják el teljes mértékben. A területi gondozóközpont vezetője befejezésül arra kérte a népfrontbizottság tagjait és tisztségviselőit, hogy segítsék az idősek új klubjait társadalmi munkák megszervezésével és anyagi eszközökkel a jövőben. (Egyébként az ezüstszőlői intézményt azóta már át is adták rendeltetésének, és a szlovák klubbal közös-helyi­ségben működik.) Bukovinszky István mintegy 27 milliárd forint értékű kötvény van forga­lomban, ezeket az elmúlt 5 év során bocsátották ki a váll,a Latok és a pénzintéze­tek. A márciusban piacra kerülő kincstárjegy számot­tevően növeli a kínálatot, a szakemberek mégsem szá­molnak a kötvények keres­letének csökkenésével. Ügy gondolják: a kincstárjegyek a lakosság még mobilizál­ható megtakarításait fogják „felszívni”. A népfront is segíti az idős embereket Márciusban megkezdődik a kincstárjegyek kibncsátása

Next

/
Thumbnails
Contents