Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
1988. február 25., csütörtök II nagyvilág . hírei • MEGKEZDŐDIK A RAKÉTÁK KIVONÁSA AZ NDK-BÖL Ma megkezdődik a szovjet hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták kivonása az NDK területéről — közölte szerdai nyilatkozatában az NDK külügyminisztériumának szóvivője. A Szovjetunió januárban állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy a tervezettnél korábban, a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés hatályba lépése előtt kivonják e két országból a nyugat-európai rakétatelepítésre válaszként' elhelyezett szovjet rakétákat. • REÁLIS ESÉLY az Ötvenszázalékos CSÖKKENTÉSRE Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kedden kijelentette: reális lehetőségék vannak arra, hogy a két nagyhatalom szerződést kössön hadászati nukleáris fegyvertáruk felére csökkentéséről, de most minden a washingtoni magatartástól függ. # KISSINGER ELFOGADÁSRA AJÄNLJA A RAKÉTASZERZÖDÉST Nyakatekert érveléssel ugyan, de elfogadásra ajánlotta a szenátusnak a közepes hatótávolságú rakéták és nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött szovjet—amerikai szerződést Henry Kissinger volt külügyminiszter. Bár a külügyi bizottság előtt főként azt fejtegette, hogy az INF-szer- ződés meggyöngíti a NATO katonai védelmét, úgy érvelt, hogy most már az Egyesült Államok tekintélye és szavahihetősége forogna kockán, ha a szenátus nem lenne hajlandó ratifikálni a megállapodást. • FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKOK AZ NSZK-BAN A nyugatnémet közszolgáltatási, szállítási és közlekedési dolgozók szerdán folytatták az ország jelentékeny területeire kiterjedő figyelmeztető sztrájkjukat. Mozgalmukhoz csatlakoztak más közalkalmazottak is. A hét végéig tartó mozgalom célja az, hogy ily módon gyakoroljanak nyomást a munkáltatókra a jövő hétfőn kezdődő bértárgyalások előtt. Az említett dolgozók szakszervezeteinek ötszázalékos bér- és fizetésemelési követelésével szemben a munkáltatók 1,3 százalékot lennének hajlandók megadni, és elzárkóznak a heti munkaidő csökkentésétől is. • EMLÉKMŰVET EMELNEK CSERNOBIL Áldozatainak A csernobili szerencsétlenség áldozatai közül 26 nyugszik a Moszkva melletti mityinszki temető sírkertjében. Köztük van Vlagyimir Pravik és Viktor Kibenko hadnagy, a Szovjetunió hősei, és további négy tűzoltó. Emlékművet terveznek ide, amely kifejezné a Csernobil minden hőse iránti tiszteletet és hálát. • SHULTZ A KÖZEL- KELETEN INGÁZIK Szerdán személyesen is beszámolt Reagan elnöknek moszkvai tárgyalásairól George Shultz amerikai külügyminiszter, de utána szinte azonnal megkezdte újabb útjának előkészítését: Shultz még szerdán elindult közel- keleti közvetítő ingajáratára. Az amerikai miniszter megpróbálkozik azzal, hogy Izrael és arab szomszédai között megegyezést hozzon létre a megszállt arab területek jövőjéről, egy — gyakorlatilag hatáskör nélküli — nemzetközi konferencia összehívásáról, a közvetlen tárgyalásokról és a megszállt területek valamiféle önkormányzatának kialakításáról. Várkonyi Péter Indonéziában Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán befejezte szingapúri látogatását és ázsiai—csendes-óceániai kőrútjának második állomására, Indonéziába érkezett. A szingapúri hivatalos látogatás során Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott Szuppiah Dhanabalan külügyminiszterrel. A magyar—szingapúri kapcsolatokról megállapították, hogy azok az utóbbi esztendőben jól fejlődnek, problémamentesek. A magyar diplomácia vezetője indonéz újságíróknak nyilatkozva elmondta: a magyar—indonéz kapcsolatok jók, a mostani tárgyalások ezek további elmélyítését szolgálják. Szerdán este Mochtar Kusumaatmadja, indonéz külügyminiszter díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. Elemzés a Hruscsov-korszakrél Szerdán első ízben jelent meg terjedelmes elemző írás a szovjet sajtóban a Hrus- csov-korszakról, olyan| részleteket is feltárva, amelyekről a Szovjetunióban nyilvánosan még sohasem esett szó. A cikk a Lityeraturna- ja Gazetában, a szovjet író- szövetség hetilapjában jelent meg, írója Fjodor Bur- lackij neves politológus, aki a hatvanas években a KB- apparátusban dolgozott. Burlackij cikke a Hrus- csovval folytatott egykori beszélgetések alapján beszámol például arról a rendkívüli PB-ülésről, amelyet 1953 márciusában, közvetlenül Sztálin halála után tartottak, és amelyen Hruscsov javaslatára döntést hoztak Berijának, a belügyi apparátus vezetőjének letartóztatásáról és katonai törvényszék elé állításáról. Az 1953-tól, Sztálin halálától 1964-ig, Hruscsov felmentéséig tartó időszakról Burlackij egyebek között olyan megállapításokat tesz, hogy Hruscsov idején kezdődött meg a lenini gyakorlat helyreállítása. Hruscsov a pártnak azt az irányvonalát képviselte, mint Dzer- zsinszkij, Buharin, Rikov, Rudzutak és Kirov, . vagyis az új gazdasági politika (NÉP) továbbvitelét. Burlackij Hruscsovtól hallott arról is, hogy az első titkár miként határozta el a párt Vezetőinek többségével szemben: a XX. kongresszuson leleplező beszámolót tart a sztálini korszakról. Burlackij hangsúlyozza, hogy Hruscsov követelésére került bele a pártprogramba a proletárdiktatúrát felváltó össznépi állam gondolata. A vezetők rotációjának gondolatát viszont — amely szerint a felső tisztségeket legfeljebb két időszakon át tölthette volna be ugyanaz a személy — nem tudta elfogadtatni. Hruscsov gazdasági és szociális reformjaira jellemző volt, hogy hol előrerohantak, hol erős hátramenetbe kapcsoltak. Burlackij megállapítja: a hruscsovi reformok azért vallottak kudarcot, mert adminisztratív módon akarták végrehajtani őket, arra az apparátusra bízták a kidolgozást, amelynek a saját hatalmát kellett volna csökkentenie, s az mindig megtalálta a módját, hogy megvédje magát. Hruscsov idején kezdődött meg a mezőgazdaság nagy arányú fejlesztése, felemelték a felvásárlási árakat, csökkentették az adóterheket. A korszak hatalmas tudományos és műszaki eredményeket hozott, akkor repült Gagarin a világűrbe. A XX. kongresszuson meghirdetett békés egymás mellett élést a karibi válság megingatta ugyan, de Hruscsov idején vált politikai platformmá — írja Burlackij a korszak eredményeiről. GYÉMÁNTÓRIAS Ritka szerencse ért egy Sierra Leone-i földművest: 158 karátos gyémántra bukkant. A szakértők szerint kicsiszolása után a ritka lelet méretre a világ legnagyobb gyémántjaival vetekszik majd. HOL VAN AMERIKA? „A Holdra érnek, de nem tudják megkeresni országukat a térképen” címmel az EFE hírügynökség a következő hírt közölte: „Az Egyesül í Államokban nincs határa a paradoxonoknak. A középiskolát végzett ifjak 45 százaléka nem találja meg hazáját ia világtérképen. S ez még nem minden, mert a keleti partvidéken lévő floridai egyetem diákjai 30 százalékának fogalma sincs arról, hol kell a Gsendes- óceánt keresni, a nyugati part menti városok diákjai Japánt nem találják, a közép-nyugatiak 95 százaléka pedig nem tudja, hol fekszik Vietnam. A National Geographic földrajztudósai által észlelt jelenség annyira aggasztó, hogy a hírneves társaság elhatározta: megalakulásának 100. évfordulója alkalmából nagy összeget fordít tarra, hogy az amerikaiakat megtanítsa: Amerikát nem Európában kell keresni. MUNKANÉLKÜLISÉG NAGY-BRITANNIÄBAN A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma Nagy-Britanniában tavaly decemberben 2 millió 695 ezer 810-re csökkent, ennek ellenére ez a szám a munkaképes lakosságnak a 9,4 százaléka. A mostohább északi országrészben rosz- szabb az arány, elérte a 17,6 százalékot. A BRIT LEMEZGYÁRTÓ IPAR DÍJAI Michael Jackson amerikai énekes, ,a brit George Michael és az U—2 ír csoport a brit lemezgyártó ipar idei díjainak nyertesei. Jackson a nemzetközi vetélkedésben a legjobb szólistaként kapott díjat. George Michael a brit énekesek vetélkedőjében bizonyult a legjobbnak. A legjobb énekesnőnek Alison Moyettett nyilvánították, a legnagyobb nemzetközi reménységnek pedig az amerikai Terence Trent Darbyt. BRECHT-JUBILEUM BERLINBEN Azt a nemzetközi szimpóziumot, amelyet minden évben megrendeznek Kelet- Berlinben Bertoldt Brecht tiszeletére, az idén az író születése 90. évfordulójának szentelik. A szimpózium február 9-től 14-ig tartott, és 55 országból 150 rendező, kritikus, fordító és színész vett részt rajta. Több színi- előadást is rendeztek, valamint Brecht-művek alapján készült filmeket mutattak be. LENINGRÄDNAK A LEGHOSSZABB AZ ÚTHÁLÓZATA Hatszáznyolcvannégy kilométer hosszú városi úthálózatával Leningrad áll az első helyen a Szovjetunióban, Moszkva úthálózata csupán 467 kilométer. I. PETER cár, MINT TISZTELETBELI TAG Mozgalom kezdődött a le- ningrádi Gulliver-klubban: I. Péter cárt akarják utólagosan tiszteletbeli taggá választani. Nem azért, mert ezt a Néva-parti várost ő alapította, hanem, mert a cár 204 centiméter magas volt. Az exkluzív társaságnak csak 190 centinél magasabbak lehetnek a tagjai. flEH3EHCKAfl A # nPABAA írta: Erkölcsök, törvények, kötelességek Amikor a mama lelépett... Köztudomású, hogy a civilizáció fejlődésével megváltoztak az erkölcsösségről alkotott fogalmaink. Az, ami — mondjuk néhány évszázaddal ezelőtt — normálisnak tűnt az emberi kapcsolatokban, ma már teljesen érthetetlen. És fordítva: a mai hétköznapi életünkben is van olyan dolog, amely viszont az akkori emberek szemében látszott volna furcsának. A jogi normákkal ellentétben az erkölcsi szabályoknak nincsenek pontosan körvonalazott határai és távolról sincs a törvényhozóknak alárendelve mindegyik. Nem lehet olyan jogszabályt elfogadni, amely arra kötelezi az anyát, hogy szeresse gyermekeit. Mégis: minden időben a szeretet és az önfeláldozás szimbóluma az édesanya volt, aki nemcsak meggyújtotta és táplálta a család tűzhelyét, hanem az emberi kapcsolatokat is melegen tartotta. Lehet vitatkozni arról, mennyire volt ez igazságos, ám el kell ismerni, hogy ezen a területen az emberiség az apánál mindig magasabb erkölcsi követelményt támasztott az anyával szemben. Ez az ismert norma megmaradt mind a mai napig. Törvényeink szerint a házaspároknak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak gyermekeikkel szemben. Az apa elhagyja a családot, és bármilyen okai is legyenek távozásának, köteles gondoskodnia gyermekei eltartásáról. Ha nem akarja ezt önként csinálni, az állam akkor is megvédi a gyermekek érdekeit, s így a bírósági statisztika ismét egy tartásdíjfizető apával növekszik. Elvileg azonos lehetőségekkel, jogokkal és kötelességekkel rendelkezik az anya is. Meg kell jegyezni azonban: amikor a környezet nem egyértelműen viszonyul a családját elhagyó apához (egyesek elítélik, mások együttéreznek vele), ugyanakkor a tartásdíjat fizető anya általános ellenérzést vált ki. Hiszen milliók és milliók szemében az édesanya szent, aki a legjobbat testesíti meg; azt, ami megvan az emberben: a szeretetet, az odaadást, a hűséget és az áldozatkészséget. Nos, mondják meg, miként lehet higgadtan elolvasni azt a levelet, amely nemrég érkezett a szerkesztőségbe. „Ketten vagyunk testvérek. Engem Lariszának hívnak, 13 éves vagyok, és húgom, Ira 10 éves. Sírva írjuk ezt a levelet önöknek. Mamánk is és papánk is volt nekünk, de most már csak a papa van meg. Szép idő volt, amikor egyszer a mamát vártuk otthon, de ő egy idegen férfit talált magának. Akivel ő találkozott, annak van gépkocsija. Lám a mama bennünket, gyerekeket is elcserélt autóra." Itt meg kell szakítani az idézetet és érdemes közbevetni: a kislányoknak a gyermekek és a személygépkocsi kicserélésére vonatkozó állítását összefüggésbe lehetne hozni a közvetlen gyermeki érzelemvilággal, amely bármily jelenség okát a reá legnagyobb hatást gyakorló tárgyakban realizálja. Nos, következzék a levél folytatása: „Mi odaadtuk a mamának a saját részét. Autón az új férjével együtt aztán eljött az iskolába és azt mondta nekem: menjünk a bíróságra és mondjál le a te részedről is. De én ezt nem tettem meg, hiszen nekünk is élni kell. Haza, magához nem hívott el bennünket, csak a bíróságra, hogy a holmijainkat elvegye. Kedves szerkesztőség, testvéremmel arra kérjük önöket, hogy az újságban közöljék ezt a levelet. Talán néhány anyának és a mienknek is bánatot okozunk vele, de nem szabad autóra cserélni a gyerekeket.” őszintén szólva, az írásra reagálva először kételkedtem az ismertetett tények eredetiségében. Sajnos azonban, mindez igaz! Elbeszélgettem az idősebbik lánynyal, az apával, az anyával, „Ványa bácsival”, akinek autója van; a tanárokkal, valamint a munkahelyi kollektívák tagjaival, akik e dráma felnőtt résztvevőivel együtt dolgoznak. Ismét azt kellett megállapítanom, hogy a levélben leírt tények a valóságnak megfelelnek. Ügy hiszem, a beszélgetés a kislánnyal volt a legnehezebb. Minden pedagógiai nézetre zavaróan hatott valamilyen tragikus mozzanat, amely a végső gyermeki kétségbeesésnek és a felnőttek által ismert élet borús oldalénak keveréke volt. Egyébként megmaradt bennem az a szilárd meggyőződés, hogy ez a tizenéves lány meg fogja állni helyét az életben, s talán szintén így lesz ez a kishúga esetében. Bármennyire is szentségtörésnek tűnnek ebben a szituációban az ilyen szavak, végül minden ismeret javunkra válik, de sokba is kerül az a képesség, hogy „a csapást elhárítsuk”. A kolisleji középiskola tanári kara kellő tapintatot és őszinte együttérzést tanúsít a gyermekek szomorú sorsa iránt. A tantestület sokat tett azért, hogy erkölcsileg és anyagilag segítse a nővéreket, s nagyon bíznak abban, hogy ez a támogatás nem lesz átmeneti jellegű. Az apa férfiasán viselte a reá zúduló bajokat. A tanárok csupa jót mondanak róla: a lakás, amelyben gyerekeivel él, tiszta és kényelmes. önkéntelenül ránéztem a gyerekek cipőire, s ezek tisztán és szépen sorakoztak a küszöb mellett. Ami pedig a mamát illeti, teljes felelősséggel bátorkodom kimondani, hogy a „Ványa bácsihoz” fűződő kapcsolatai nem egy mindent „elemésztő, s hidakat felégető” szerelmen nyugszanak, amelyben elveszik a felelősségérzet. Az olyan kényes kérdés megválaszolásakor, mint amelyikhez a „szerelmi háromszögben” levő kölcsönös viszonyok tartoznak, időnként helyesen cselekszünk, ugyanis a hangsúlyjeleket nem tesszük ki. De adott esetben minden túl világosan került a felszínre, és a kolisleji történet megítélésében a különbség- tételnek nincs helye. Ez az az eset, amikor feltétlenül a többség oldalán áll a jog. . Lám, Kolislejben különböznek a vélemények. Egyesek azt állítják, hogy ez egy rendkívüli esemény, és újságba beletenni aligha érdemes. Mások azt mondják, hogy ez nem is olyan ritka jelenség, s riadót kell fújni, amíg nem késő. Miután visszatértem Ko- lislejből, jogászokkal beszélgettem. Csaknem mindegyik megerősítette, hogy a tartásdíjat fizető anyák száma — ha lassan is — de emelkedik. Ugyanezt tanúsítják a sajtóban megjelenő cikkek. Az értékelés bonyolultsága abból adódik, hogy a bírósági statisztika a tartásdíjfizetők összlétszámút veszi figyelembe és nem határolja el egymástól a nemeket (íme ez az, amikor a számvitel egyszerűsítését nem óhajtjuk!) Az adminisztráció növekszik, de erről sem szabad hallgatni, mert itt azon legfontosabb alapelveknek egyikéről beszélünk, amelyeken a társadalom felépült. Nyilvánvalóan pszichológusok, szociológusok és jogászok elemzik ennek a jelenségnek az okait. Közülük szeretnék megnevezni egy kétségbevonhatatlan indokot és ezt kérdés formájában a férfiaknak adresszá- lom. * Nem tűnik-e föl önöknek, az erősebbik nem képviselőinek, hogy mi férfiak is hibásak vagyunk, mivel néhány asszonyból kiveszett a felelősségérzet? Hiszen mindenképpen arról szólt a fáma, hogy a férfi volt mindig a nők nevelője, aki mostanság legjobb esetben is csak egy rossz tanító, és a „növendékek” csupán a durvaságot veszik át tőle. A család feje sokféle lehet. Ráförmedhet az övéire, bevághatja az ajtót, és elmehet dominózni, vagy ki tudja, hova; neki mindent sikerül megúsznia. Általában le is léphet, s egyszerűen gyermektartást fizet, és menni fog ez. Környezetének nemcsak elítélésével, hanem időnként annak megértésével, együttérzésével is találkozik, s mi önökkel azt mondjuk: nem lehet minden családi szituációt egy mércével mérni. Nos, engedjék meg, hogy válaszoljak még itt arra a kérdésre; ki hát a család feje? Az, aki másoknál többet tud? A fiúk kiondolál- tatják hajukat és női hangon dalolnak; a lányok pedig emancipálódnak, vagyis a társadalom teljesen elnőiesedik, és senkit sem ejt már ámulatba egy-egy amazon meg egy-egy tutyimutyi férfi. Bocsássanak meg a söté- tebb tónusokért. Mégis, a hagyományok értelmében, az utánunk jövő szatíraírók és humoristák alkotásaiban a családfők elnevezése még megőrződik, s velük fogunk vigasztalódni. S ha a közülük kikerülő nevelőik állítólagosak is lesznek, akkor se a durva példákat mutassuk be nekik. (L. Hoszrojev) Fordította: Bukovinszky István
