Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János fogadta Andrej Gromikót Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB politikai bizottságának tagjával, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról, különös tekintettel az MSZMP országos pártértekezletének és az SZKP össz- szövetségi pártkonferenciájának előkészítésére. Hangsúlyozták, hogy a magyar- országi gazdasági, társadalmi megújulás és a Szovjetunióban megindult átalakítás eredményes megvalósítása közös érdekünk. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP, illetve a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban tovább bővültek, erősödött a bizalom, teljesebb a megértés. Változatlan közös törekvés, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának és sokrétű kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fejlesztésével elősegítsük az időszerű gazdasági-politikai feladatok megoldását, és kialakítsuk az együttműködés korszerű, hatékony eszközeit. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban kereste fel Andrej Gromikót, a szovjet vezető szállásán. A szívélyes, baráti, őszinte légkörű találkozón 'véleményt cseréltek a két ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a kétoldalú kapcsolatokról. Grósz Károly tájékoztatta Andrej Gromikót hazánk belső helyzetéről, stabilizációs és kibontakozási programunk fő vonásairól, a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében tett erőfeszítéseinkről, a gazdaság szerkezeti átalakításának és a reform- folyamat meggyorsításának szükségességéről. Hazánk stabilizációs törekvéseit ismertetve reményét fejeztei ki, hogy a tervek megvalósítását nem nehezítik meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, illetve a politikai élet előre nem látható változásai. Magyarország mind a szocialista országokkal, mind tőkés partnereivel, a kapcsolatok erősítésére törekszik. A gazdaságban elsősorban a külföldi termelő tőke bekapcsolására törekszünk. Ennek hasznos formája a közös vállalatok alapítása. Andrej Gromiko ismertette az SZKP Központi Bizottsága februári ülésének eredményeit, megállapítva, hogy a plénum jelentős mérföldkő az átalakítás menetében. Most a legsürgetőbb feladat, hogy az eddigi stratégiai irány alapján megkezdődjék a célok gyakorlati megvalósítása. Andrej Gromiko beszélt) az oktatás jelentős szerepéről, hangsúlyozva fontosságát a többi között a tudományos élet és a káderképzés fejlesztésében. Magyarországi látogatásáról elmondta: a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöki tisztében első alkalommal látogatott küldföldre, s ez utal a szovjet—magyar kapcsolatok jelentőségére. Konferenciaköszöntő ,.Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” címmel az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propagandaosztálya, a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint a Békés megyei pártbizottság szervezésében 3 napos országos tanácskozás kezdődik ma Békéscsabán. Tudósok, politikusok, különböző területek szakembereinek egész sora fejti ki véleményét a ma emberét foglalkoztató etikai és világnézeti kérdésekről. A vita témái lényegében kapcsolódnak a szocializmus megújításának összes fontos kérdéséhez, s ez adja egyben a tanácskozás aktualitását. A konferencia egyik célja, a dolgok jobb megismerése, annak feltárása, mit kell megerősítenünk és min kell változtatnunk a világnézeti-erkölcsi nevelésiben. A tanácskozás mai napján a megnyitót követően három érdekesnek ígérkező előadás is elhangzik. Az egyik a marxista emberfelfogásról, illetve a szocialista humanizmusról, a másik társadalmunk erkölcsi arculatának módosulásáról, a harmadik az ideológiai folyamatok változásáról. A továbbiakban 3 szekcióban folytatódik a vita, melynek fő témái a világ, az ember és a világnézet kapcsolata, az erkölcs a szocializmusban, valamint a marxista ideológia — közvetítőrendszerek —, köznapi tudat. Ezeken belül olyan kérdésekről lesz szó, mint a szocializmusfelfogás és reform Magyarországon, a tőkés országok ideológiai és szellemi áramlatai, az ideológia, a vallás és a szövetségi politika; területe. Milyen társadalmunk erkölcsi arculata, mely tényezők determinálták változásait, mi várható a közeljövőben és miként befolyásolható az erkölcs? Szükség van-e ideológiai glasznosztyra és peresztrojkára, helyén van-e társadalmunkban az etika és a morál? Megfelelő-e a munkaerkölcs, milyen természetűek a család és a magánélet konfliktusai, mi a feladata a közvetítő rendszereknek, a tömegkommunikációnak? Megannyi izgalmas kérdés, amelyek sokoldalú megvilágítására — és nem valamiféle recept nyújtására — hivatott a tanácskozás. A konferencia része annak a folyamatnak, amelynek keretében a kapitalizmus, majd a szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseit elemezték. A korábbi kaposvári és szegedi tanácskozás is új ismeretekkel, hasznos tapasztalatokkal szolgált, felgyorsította a társadalomtudományi folyamatokat. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a tanácskozás is eléri célját, gazdagítja ismereteinket, segíti a mai magyar valóságban való eligazodást. Békés megyét érte az a megtiszteltetés, hogy házigazdája lehet az országos tanácskozásnak. Túl a rendezvény sikeres lebonyolítására való törekvésen, arra is figyelni szeretnénk, hogy vendégeink jól érezzék magukat és a lehető legjobban megismerjenek bennünket. Kiállításokkal, különböző programokkal ízelítőt akarunk adni megyénk gazdaságából, kultúrájából, s azt szeretnénk, ha olyan jó szívvel gondolnának majd ránk, mint ahogy mi várjuk, köszöntjük valamennyi résztvevőt. Grósz Károly az újságíró-szövetségben Miért éppen annyi? Bruttósítás szakszervezeti szemmel Az első bruttósított bérét megyénkben is mindenki felvehette már. Nadabán Demetert, az SZMT politikai munkatársát arról kérdeztük, hogy a bruttósítással kapcsolatban a szervezett dolgozók milyen észrevételekkel keresték meg a szakszervezetet, az érdekvédelmi szervezet a jelzések, tapasztalatok ismeretében hogyan ítéli meg a bruttósítás kivitelezését szűkebb hazánkban. Válaszát a következőkkel kezdte: — Az előkészítéskor kiemelkedően fontosnak tartottuk, hogy a tagságunk reális képet kapjon a gazdálkodás helyzetéről, az 1988-ban várható folyamatokról. A bruttósításról, az aktívahálózatunkat és a tagságot igyekeztünk felkészíteni, tájékoztatni. Ez annál is inkább fontos volt, mert a párt KB júliusi határozata úgy fogalmazott, hogy — azonos teljesítmény mellett érdemben nem csökkenhet a dolgozók nettó keresete. Ugyanakkor a Minisztertanács 1987/14. számú rendelete szerint a nettó kereset ne csökkenjen a bruttósítással, változatlan teljesítmény esetén. Ez utóbbi szigorúbb követelmény a munkáltatókkal szemben, mert például a teljesítménybérben dolgozóknál — különösen a darabbéreseknél — az egyes munkások eltérő teljesítménye miatt fillérre garantálni ugyanazt a keresetet gyakorlatilag lehetetlen. Tapasztalataink szerint a vállalatok, intézmények törekedtek arra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, de helyzetüket nehezítette, hogy ebben az időszakban még nem állt rendelkezésükre a bruttósításhoz szükséges valamennyi információ! (Megváltozott a jövedelemszabályozás, még nem ismerhették az 1987. évi nettó kereseteket, nem tudták pontosan kiszámítani az 1988-ra áthúzódó hatásokat: a bérrendszer 'automatizmusát, a november, decemberi konkrét kereseteket, és a bértarifa-változást.) Mindezek- után törvényszerű volt, hogy a teljesítménybérben dolgozóknál kisebb-nagyobb eltérés lesz — a már többször hangoztatott alapkövetelmény, az azonos teljesítmény esetén — az elmúlt évi és az első, bruttósított 1988-as fizetés között. Mindezek ellenére a vállalatok, intézmények kivétel nélkül módosították a kollektív szerződésüket, vagyis végrehajtották a bruttósítást, emiatt nem maradhatott el a fizetések felvétele! Ugyanakkor az is igaz, hogy a kollektív szerződések módosítására rövid idő állt rendelkezésükre, ezért nem alakulhatott ki érdemi vita a vállalatok és munkavállalók között az elvek megvalósításáról. A szakszervezeti testületek a bruttósítás elveit elfogadták, de tisztában voltak azzal, hogy a döntésnek előre ki nem számítható hatásai is lesznek, ezért több helyen nyitva hagyták a későbbi korrekció lehetőségét. — A valóságban mi igazolódott be az előre várható, kiszámítható problémákból? — A hozzánk eddig befutott információk szerint a vártnál kevesebb észrevétel, reklamáció volt a bérbruttósításról. Az esetek egy kisebb részében számítási hibából eredtek az eltérések (például a Gyulai Sütőipari Vállalatnál és a postánál). A többségnél azonban az jelentett gondot, hogy a dolgozók nem ismerték részleteiben a bruttósítás elveit. (Sarkadon az áfésznél, az oktatási intézményekben, az orosházi MÁV-nál, illetve a pedagógusoknál, a békéscsabai Unicorn-nál, a Bé- kötnél, a Gyulai Harisnya- gyárnál és a vendéglátóipari vállalatnál.) Jól oldották meg a feladatot a Békéscsabai ÁG-nál, a Kner-ben, a Szarvasi ÁG-nál, a hűtőipari vállalatnál, a gabonaforgalminál, a gyulai Bubiv-nál. — Van-e olyan vállalat, ahol rosszul valósították meg a bruttósítást? — Ilyen vállalatról nem tudok, mint az előbb említettem, a tényleges nehézségeket az jelentette, hogy — főként a teljesítménybéresek — többen nem értették, miért éppen annyi a keresetük, mint amennyit kézhez kaptáik. — Ez kizárólag azzal magyarázható, hogy a módosított keresetekről szóló értesítést későn kapták kézhez az emberek. — Legtöbb helyen január 15-ig, az előírt határidőre megkapták a kiértesítést, de ezek gyakran hiányosak voltak. Például: csak az alap-, illetve a besorolási bér mó(Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házába látogatott és részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnökségének ülésén. Az elnökségi ülésen Megyeri Károly, az MUOSZ főtitkára tájékoztatta a miniszterelnököt az újságíró- társadalmat foglalkoztató politikai és szakmai kérdésekről, az élet- és munkakörülményeiket érintő tényezőkről, a szövetség tevékenységéről. Ezt követően az elnökség tagjai szóltak a sajtónyilvánosság, a tájéKereskedőberkekben felröppent a hír, hogy a Vídia Kereskedelmi Vállalat a közeljövőben kereskedőházzá alakul. Ennek szükségességéről, fettételeiről, az elképzelésekről kérdeztük Szarka Gyulát, a nagyvállalat vezérigazgató-helyettesét. Az egyébként megyénkből származó szakember elmondotta, hogy a szegedi székhelyű cég 1974 óta Csongrád, Bács- Kiskun, Szolnok és Békés megye kiskereskedelmi üzleteit látja el vas-műszaki cikkekkel. A megyeszékhelyeken és Baján kirendeltségek jöttek létre. A vállalat tavalyi összes forgalma elérte a nyolc és fél milliárd forintot. A decemberben megtartott vállalati tanács egyik napirendje volt a megújulás. Itt elhatározták: kérelemmel fordulnak a Kereskedelmi Minisztériumhoz, hogy kereskedőházzá alakulhassanak, hiszen ez nagyobb lehetőségeket, szerkoztatás legfontosabb aktuális kérdéseiről. Aláhúzták, hogy a magyar újságírók elkötelezetten dolgoznak a párt és a kormány politikájának megvalósításáért, a társadalmi célok eléréséért. Grósz Károly miniszterelnök bevezetőben tájékoztatást adott belpolitikai életünk néhány mai jellegzetességéről, majd aláhúzta, hogy a kormányzat kiemelkedően fontosnak tartja és támogatja a tömegtájékoztatási eszközök munkáját a társadalmi-gazdasági kibontakozási program, valamint a kormány munkaprogramjának megvalósításában, s ennek során széles körű teágazóbb tevékenységet garantál, lehetővé teszi a kereskedelem és a termelés közötti tőkeáramlást. Mindenekelőtt abból kel'l kiindulni, hogy a Vídia jelentős kiskereskedelmi forgalmat bonyolít le, amely az összes árbevétel 14 százalékát teszi ki. Előtérbe került a demigroszkereskedelem, több nagy alapterületű raktáráruházzal rendelkeznek. Kihasználtak minden olyan lehetőséget, amely a választékot bővítette, színesítette. Nem csak állami és szövetkezeti ipartól vásároltak, hanem kapcsolatba kerültek tsz-melléküzemágakkal, kisiparosokkal. Szervezték a termeltetést, hiánycikk-kiállításokat rendeztek, ennek eredményeként számos keresett áru lekerült a hiánylistáról. A termeltetést külföldön, elsősorban a szocialista országokban is szorgalmazták, még hozzá jó eredménnyel. A cég három éve partneri viszonyra törekszik az újságírókkal. Alapvetőnek tekinti, hogy a kormány részletesen beavassa elgondolásaiba, szándékaiba a sajtót, az újságírók pedig a körülményeket, a feltételeket, a hátteret ismerve, a szocialista építőmunka mai feladatainak megoldását segítve, kellő politikai felkészültséggel, felelősséggel és magas szakmai színvonalon tájékoztassák a lakosságot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormányzat támogatja a tömegtájékoztatás feltételeit javító, ésszerű, s h reális lehetőségekkel számoló, a sajtó belső tartalékait feltáró javaslatokat. saját külkereskedelmi joggal rendelkezik, több kooperációs vállalkozásuk volt külföldi vállalatokkal, előreléptek a számítástechnikában. Ezenkívül a vagyoni helyzetük is lehetővé teszi az átalakulást. Kétségtelen, a kialakuló gazdasági körülmények között csak azok a cégek lesznek életképesek, amelyek gyorsan, rugalmasan alkalmazkodnak az újhoz, keresik azokat a lehetőségeket, amelyek megfelelő eredményekkel kecsegtetnek. Ehhez persze pénzre és szervezett munkára van szükség. És nagyobb mozgástérre! Mert mit akar a Vídia? Azt, hogy a meglevő, illetve a majdani nagyobb tőkét hatékonyabban működtesse. Jó példa lehet erre az önálló ipari termelés megszervezése, a lízingelés, együttműködés külföldi ipari és kereskedelmi cégekkel, vegyes vállalatok alapítása, a további profilbővítés. Most már a főhatóságon a sor, hogy az i-re rátegye a pontot. Lehetőleg minél előbb. g# g_ fl vállalati tanács már döntött Vídia-kereskedttház alakul?
