Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

1988. február 24,, szerda

A DÁN RENDŐRSÉG SIKERES MÓDSZERE

Á dán rendőrség egy sikeres módszer alkalmazásával eléri, hogy a vezetők a kritikus pontokon csökkentsék a sebességet. Koppenhága fő útvonalain és útkereszteződéseinél ugyanis kartonra festett, életnagyságú rendőrfigurákat állítottak fel. Az eredmények nagyon jók. A közlekedésbiztonság megnövekedett, és a legtöbb vezető a szabályos 50 kilométerre csökkenti a haladási sebességét.

BRÜSSZELI VÁROSHÁZA

Pusztulás fenyegeti Európa egyik legszebb gótikus épületét, a brüsszeli városházát. Áz épületet már egy éve állványerdő veszi körül. A falak külső rétege erősen mállik, a homlokzat remek díszítései sok helyen kézzel is könnyen letörhetők. A mállást elsősorban a levegő- szennyezés, valamint a nem megfelelő, gyakran szakszerűtlen karbantartás okozta.

ELEFÁNTOK

LABDARÚGÓMÉRKŐZÉSE

Szuharto indonéz filnök jelenlétében egy stadionban megrendezték az elefántok közötti első futballmérkőzést. Az elefántok csodálatosképpen megtanulták a labdarúgás összes szabályát. A normálisnál valamivel nagyobb labdával játszottak. Ezt a mérkőzést a szumát- rai elefántok több éves ido- mítása után tudták megrendezni. A szumátrai elefántok arról ismertek, hogy vadabbak, és nehezebben lehet őket megszelídíteni, mint a Sri Lanka-iakat, vagy a thaiföldieket. A szumátrai elefántok évtizedekig rombolták a településeket, ezért 1980-ban határozatot hoztak arról, hogy 1megszelídítik és hasznos munkára fogják őket, például farönkök szállítására.

Hazánkba érkezett Andrej Gromiko

• vArkonyi Péter

SZINGAPÚRBAN

Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra a Szingapúr Köztársaságba érkezett. A magyar diplomácia vezetője ezzel megkezdte hat országot (Szingapúr, Indonézia, India, Thaiföld, Ausztrália és Űj-Zéland) érintő ázsiai— csendes-óceáni körútját.

Várkonyi Pétert és kíséretét Szuppiah Dhanabalan szingapúri külügy- és nemzeti fejlesztési miniszter fogadta.

Helyi idő szerint hétfő déldélután megkezdődtek a magyar—szingapúri külügyminiszteri tárgyalások. Ezt követően Várkonyi Péter udvariassági látogatást tett Vi Kim Vi köztársasági elnöknél. Kedden ismét zsúfolt program várt a magyar küldöttségre: Várkonyi Péter több megbeszélést folytatott a szingapúri üzleti élet vezető képviselőivel. #

• HORN GYULA A PRÁGÁI

találkozóról

Horn Gyula államtitkár, aki a prágai külügyminiszteri találkozón hazánkat képviselte, elutazása előtt magyar tudósítóknak elmondta, hogy rövid, gyorsan szervezett, ugyanakkor nagyon hasznos megbeszélés zajlott le.

— A találkozóra a Szovjetunió kezdeményezésére került sor, abból a célból, hogy tájékoztatást adjon a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélésekről a szövetséges tagállamoknak. Megítélésem szerint — mondta Horn Gyula — egyértelműen megállapítható, hogs? a szovjet—amerikai viszony a párbeszéd mélységét, terjedelmét illetően olyan szakaszban van, amilyen a korábbi évtizedekben

soha nem volt jellemző a két nagyhatalom kapcsolatára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1985 novemberétől kezdve folyamatos a párbeszéd, és nem csupán véleménycsere folyik minden lényeges kérdésben, hanem ennek a konstruktív viszonynak már megvannak az első eredményei is.

• MEGBESZÉLÉSEK A SPANYOL KORMÁNY ÉS AZ ETA KÖZÖTT

Az EFE spanyol hírügynökség értesülése szerint a spanyol kormány kapcsolatba lépett az ETA baszk szeparatista szervezet katonai szárnyának képviselőivel Algériában.

A nem hivatalos hírforrások szerint a szeparatisták elhatározták, hogy tűzszünetet hirdetnek, ha ,,a kapcsolatfelvétel kielégítő eredménnyel jár”. A megbeszélések ezen a héten kezdődtek, s egy későbbi tárgyalás előkészítésére szolgálnak — közli a hírszolgálati iroda.

• VASZILIU NEM TÁRGYAL DENKTASSZAL

Csak mint egész Ciprus elnöke vagyok hajlandó találkozni a török közösség vezetőjével — mondta első nyilatkozatainak egyikében Georgiosz Vasziliu, akit vasárnap választott államfővé a sziget görög lakossága.

Előzőleg Rauf Denktas. az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, a Törökországon kívül senki által el nem ismert szakadár államocska feje meghívta Vasziliut, hogy mint egyenlő felek üljenek össze valahol a két országrészt 1974 óta elválasztó zöld vonal mentén, ismerkedő jellegű politikamentes beszélgetésre.

(Folytatás az 1. oldalról)

kát értékelve az Elnöki Tanács elnöke kiemelte a rendszeres felső szintű találkozók jelentőségét. Rámutatott: a magyarországi stabilizációs és kibontakozási program, illetve a szovjetunióbeli átalakítási politika fő irányai egybeesnek; mindez erősíti az érdeklődést egymás tapasztalatai iránt, s érdekeltté tesz egymás sikereiben. Ennek szellemében Németh Károly sikereket kívánt a szovjet törekvésekhez, s hangsúlyozta, hOigy hazánk még inkább építeni kíván a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésére az élet minden területén. Ehhez jó alapokkal rendelkezünk, de még sok kiaknázásra váró lehetőség kínálkozik. Jó példa erre a már működő vegyes- vállalatok tevékenysége, s folynak a tárgyalások továbbiak létesítéséről. A kulturális .együttműködés bővítésére példa az ungvári egyetemen létrehozott hungarológiai intézet.

Nemzetközi kérdésekről szólva Németh Károly megállapította: minden fő külpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság a két ország között. Hazánk támogatja a Szovjetunió új, konstruktív külpolitikai kezdeményezéseit, s a Varsói Szerződés tagjaként aktívan részt vesz a kelet—nyugati kapcsolatok javítását szolgáló javaslatok kidolgozásában, a közösen elfogadott határozatok végrehajtásában.

Andrej Gromiko mindenekelőtt kifejezte meggyőződését, hogy mostani magyarországi tárgyalásai további eredményekkel gazdagítják a két testvérpárt, a két ország népei közötti hagyományos baráti viszonyt.

A szovjet belpolitikai törekvéseket áttekintve részletesen szólt az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről, kiemelve Mihail Gorbacsov főtitkár ideológiai kérdésekről tartott beszámolójának jelentőségét.

A szovjet vezető hangsúlyozta, hogy az átalakítás a Szovjetunió stratégiai irányvonala, amelynek értelemszerűen nincs és nem is lehet határideje. Ugyanakkor szükségesnek mondta, hogy minél gyorsabban valósuljanak meg a peresztrojka kitűzött céljai. Ez megköveteli — mutatott rá —, hogy a hosszú távú stratégiai célokat mihamarább átültessék a mindennapok gyakorlatába. Ezzel kapcsolatban Andrej Gromiko kiemelte, hogy a szovjet emberek többsége lelkesen támogatja a peresztrojkát, ugyanakkor a vezetés tudatában van annak is, hogy a Szovjetunióban sem látja még mindenki tisztán ennek előnyeit. A szocializmus alapvető érdekei azonban megkívánják az átalakítás következetes továbbvitelét. Máskülönben kiaknázatlanok maradnak a társadalmi rendszerünkben rejlő előnyök.

A szovjet belpolitika nemzetközi visszhangját érintve elmondta, hogy a külföldi partnerek többsége rokon- szenvét fejezi ki a szovjet átalakítási törekvésekkel kapcsolatban, ugyanakkor a szocializmus ellenségei is hallatják hangjukat. A Szovjetunió azonban — szögezte le Andrej Gromiko — bővíteni kívánja gazdasági és egyéb kapcsolatait a tőkés országokkal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal és Nyugat-Európa államaival is.

Németh Károly és felesége este díszvacsorát adott Andrej Gromiko és felesége tiszteletére a Parlamentben. A díszvacsorán a magyar és a szovjet vezető pohárköszöntőt mondott.

ÍTÉLETIDŐ

DÉL-AFRIKÁBAN

Tizennégy ember vesztette életét abban az ítéletidőben, amely az elmúlt három napban pusztított Natal, délafrikai tartományban. Az áldozatok árvíz- és villám- csapás következtében vesztették életüket. Az árvíz és földcsuszamlások miatt húsz úton szünetel a közlekedés, ezenkívül sok híd összedőlt, és több strandot lezártak az Indiai-óceán partvidékén, Burbantól északra. Sok városban nehézségekbe ütközik a vízellátás. Tavaly szeptember óta, amikor 500 ember vesztette életét, nem volt ilyen ítéletidő a tartományban.

EGY UTASSZÁLLÍTÓ

REPÜLŐGÉP

VILÁGREKORDJA

A British Airways egy utasszállító repülőgépe a napokban Londonból New Yorkig két óra 55 perc és 15 másodperc alatt tette meg az utat, ezzel világrekordot ért el az Atlanti- óceán átrepülésében. A londoni Heatrow és a New York Kennedy repülőtér közötti távolság 5890 kilométer. A rekord talán nem is szabályos, mivel a repülőgép erős hátszéllel j repült. A repülőgép kapitánya, Colin Morris 59 másodperccel javította meg a régi rekordot, amelyet 1986- ban értek el. Colin Morris már ismert kapitány, ő volt ugyanis az első, aki 1980-ban három óránál kevesebb idő alatt repülte át az Atlanti-óceánt.

Cigányok Magyarországon III.

Beolvasztás és azonosságvállalás

ii n I I# q Vass Csaba politológus vezeti a Hazafias V U LIV O Népfront társadalompolitikád főosztályát. Alkalmunk volt találkozni, és átfogó beszélgetéseink során elmagyarázta nekünk azokat a I szempontokat, amelyek alapján a Népfront a cigánykérdéssel foglalkozik. Abból indulnak ki, hogy a cigányok mindmáig — akkor is, ha ennek nincsenek egészen tudatában — egy olyan kultúrához tartoznak, ami nem európai és' amihez az eddigi Európa-centrikussággal nem lehet közelíteni. S hogy a cigányság etnikum, tehát olyan népcsoport, amely önmagában (még) nem homogén, a történelmi fejlődés során került hátrányos helyzetbe, de meg kell adni neki a társadalmi emancipációra minden lehetőséget.

STIMME

Zutnltrgu dir KoniMnlitl Pirtil Ortirnirti

Abszurd előítéletek és üldöztetések

A cigányok hagyományos szociális szerkezetét a függőleges és a vízszintes sík' jellemzi. A függőleges tengelyt alkotja a család-nagycsalád-nemzetség-törzs. A vízszintesben több nemzetség tagjai egy határozott célból szerveződő gőzösséget alkothatnak, amely feladata elvégzése után ismét felbomlik, ez az úgynevezett kompánia. A családi kötelezettségek a magyarországi cigányok szemében a mai napig szentek. Feltétlenül komolyan veszik a családi ünnepeket, temetéseket, keresztelőket és a találkozások minden formáját a legtávolabbi rokonsági fokig. így aztán minden további nélkül előfordulhat, hogy egy egyébként megbízható munkás, cigány, három napra eltűnik a munkahelyéről. Utólag derül ki. hogy valami ilyen családi kötelezettségének kellett eleget tennie, talán az ország másik végében.

Sokáig jogfosztottak voltak, így a nem cigány lakosság (maguk közt"pejoratív gádzsó) jogaival nem is törődtek, s kialakították maguknak saját törvényeiket.

Ma már szinte bizonyossággal állítható, hogy a cigányok Észak-Indiából származnak. Az V. századtól kezdődően vándoroltak onnan különböző irányokba. Hosszabb időt töltöttek el Perzsiában, Kis-Ázsiában (Egyiptomban, innen az elnevezés „gypsie”, „gitane”, „gitano”), majd a XV. évszázadtól számítva több hullámban érték el Európa különböző területeit. Nomád életmódjuk, sajátos szociális szerkezetük, (látszólagos?) függetlenségük miatt folytonos ellentétbe kerültek az ellenreformációs megmozdulásokkal és az abszolutizmus híveivel. Arra kényszerültek, hogy együtt éljenek az állandó ellenséggel, abszurd előítéletekkel, az üldöztetéssel. Mesterségüket az egyre szigorodó adóztatás illegalitásba kényszerítette, s ennek megfelelően alakították ki túlélési stratégiájukat. Mivel jogfosztottak lettek, nem ismerték el mások jogait sem, s ha a szükség úgy hozta, lopással szerezték meg a legszükségesebbet. Először a céhek protekcionizmusa, aztán az iparosodás vezetett odáig, hogy a cigányok keze munkája fölöslegessé vált, s ők maguk szervezet- lenül, egyre inkább kiszorultak a mindjobban szerveződő társadalom peremére.

Több csoportban Magyarországra

Magyarországon először a XV. században említik a cigányokat. Ide is több részletben érkeztek. S ennek még ma is van jelentősége: az elsőkként érkezők, főleg fegyverkovácsok és zenészek leszármazottjai, lenézik azokat a később jövőket, akik csak a jobbágyság felszámolását követően vándoroltak ide a Havasalföldről és Moldáviából (ezek az úgynevezett oláhcigányok). Cigányok mondták el nekem, hogy az előítéletek a cigányok között még rosszabbak, mint maguk a kívülről jövők. Gyakori jelenség: ha nem születik megegyezés, akkor a kölcsönös előítéletek győznek.

Saját törvények

Ma is szokás — magyarázta Vass Csaba — „törvényt adni”. Vitás esetben megkérnek egy megbecsült, bölcsnek tartott, többnyire öreg cigányt, hogy bíráskodjon, Döntése kötelező érvénnyel bír, „törvényerejű”, s csak bizonyos feltételek mellett, mondjuk egy másik bölcs újabb „törvényadá- sával” szüntethető meg. Mint törvényadó bármelyik cigány felléphet, ha mindkét fél elfogadja.

A „románt kris” egyfajta legfelsőbb bíróság, a legelismertebb bölcsekből tevődik össze, de csak nagyon súlyos bűntettek esetén gyűlnek egybe, olyankor, ha például az egész közösség léte forog veszélyben. Ez a bíróság halálos ítéleteket is kimondhat. A legutolsó és közismert ilyen ítélet az 1924—25-ös esztendőben született; egy besúgót ítéltek halálra, aki az első világháborúból megszökött cigányokat juttatott hadbíróság elé. Az ítélet végrehajtása bizonyította, hogy a románt kris nem ismer tréfát. S kézenfekvő, hogy az ítélőtanács a cigányok szájhagyományaiban, legendáiban tovább él.

Kanyarodjunk kicsit vissza Vass Csabához és a népfrontpolitikához! A szociális szerkezet hagyományos elemeiből — már amennyire jelen varrnak még ezek — kell kialakulni a beolvasztás hordozóinak, az önkormányzat vázának, amely a népcsoport sajátos kultúrájának | megfelel majd. A cigányoknak ismét maguk közül kell vezetőiket megválasztaniuk. Néhány vajdát már megválasztottak megyei szintű cigánygyűléseken, ezek általában tekintélyes férfiak, kereskedők, zenészek, nem jelentéktelen vagyonnal, és vezető tagjai a cigányok országos egyesületének.

Igen eltérő számadatokkal lehet találkozni, ha valaki a magyarországi cigányság létszáma után kutat. ! Becslések szerint 340-380 ezer a számuk, néhány cigányszármazású értelmiségi azonban közeli félmillióról beszél. A hivatalos

számlálásról azért mondanak le, mert az a fasiszta időkre emlékeztetne. De a kérdés másképp is feltehető: egyáltalán ki számít cigánynak?

Ismert tény, hogy egy népcsoport identitástudata erős mértékben függ a személyes azonosságvállalástól, ez pedig a szociális identitás függvénye. Bár minden lehetséges annak érdekében, hogy a népcsoport identitástudata erősödjék, nem szabad senkire, még ha sötétebb is a bőre, mint a megszokott, rákényszeríteni az azonosság vállalását.

űt típus

Vass Csaba és emberei hangsúlyozzák: minden cigánynak joga van szabadon megválasztani hovatartozását, ez alapvető emberi jog. De mid értenek pontosan ez alatt? A népfront politológusa identitás szempontjából öt típust különböztet meg a magyar cigányság körében:

— magyarok (cigányok, akik már nem vallják magukat cigánynak, teljesen beolvadtak, I s szigorúan elhatárolják magukat a többi cigánytól, ami a következő generációknál megváltozhat);

— magyar cigányok (többnyire az első bevándorló hullámból származó cigányok, akik úgy érzik, a cigányokhoz éppúgy tartoznak, mint a magyarokhoz);

— magyarországi cigányok (olyan cigányok, akik mint népcsoport, csak a cigányokhoz sorolják magukat, de a nem cigányok körében keresik társadalmi helyüket és elismerésüket) ;

— cigányok Magyarországon (nem1 feltétlenül keresik a kapcsolatot a magyar közösségekkel, de tiszteletben tartják azok jogait és törvényeit);

— cigányok (elzárkóznak attól, hogy bármi közük is legyen a magyarokhoz, többnyire a legalitás peremén mozognak).

A jog az identitás szabad megválasztására tehát annyit jelent, hogy minden cigány maga választhatja meg hovatartozását, maga dönthet arról, melyik csoportot választja e,7, öt közül. Egy feltétellel természetesen: a magyar állam alkotmányos jogainak elismerésével.

Az itt felvázolt elképzelések megvalósítása még kezdeti szakaszában van. De magunk is meggyőződhettünk arról, hogy sok minden történt ebben az irányban. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: a szociális juttatások és a következetes cigánypolitika ellenére az egyébként nemzetiségi politika terén tapasztalt Magyarország újdonságot hozott. Egy 1961-es politikai bizottsági határozat még különleges szociális rétegként említi a cigányokat. 1974-ben a Központi Bizottság ágit.-prop! osztályának állásfoglalása még nem támogatja egyes cigány értelmiségiek törekvését, hogy létreiöjjön a cigányszövetség és a cigányság hetilapja Az 1979. április 18-i politikai bizottsági határozat először tesz említést etnikumról, azaz népcsoportról.

Ma elmondható, hogy valami elkezdődött. S hogy ez érinti az egész cigányságot, ami egyben feltétel ahhoz, hogv egyszer önmagukat szervezhessék, s hogy a magyar társadalmon belül népcsoportból nemzetiséggé emancipálódhassanak — sajátságaik megőrzésével.

(Vége)

Gregor Mayer, Fordította:

Budapest Niedzielsky Katalin

n nagyvilág hírei