Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 19S8. FEBRUAR 24., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM Hazánkba érkezett Andrej Gromiko Úttörő kislány virággal köszönti Andrej Gromikót a Kossuth téren < Hivatalos, baráti látogatásra kedden hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A magas rangú vendég — akit útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívásának tesz eleget. Andrej Gromikót és kíséretének tagjait Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte a két ország lobogóival, a munkásmozgalom vörös zászlajával és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A vendéget politikai, gazdasági és kulturális életünk több vezető személyisége fogadta a fellobogózott Kos- suht téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. A fogadtatáson megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Andrej Gromiko Németh Károly társaságában fogadta a díszegység parancsnokának jelentését, majd a szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a két állami vezető ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Németh Károly és Andrej Gromiko vezetésével délután magyar—szovjet állami tárgyalásokat tartottak az Országházban. A magyar tárgyaló csoport tagja volt: Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Péter János, az Országgyűlés alel- nöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, Cseres Tibor, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és Bognár József akadémikus, az MTA Mindennapi szolgáltatásaink egyike a lábbelijavítás, amelyet mostanában egyre többen igénybe veszünk. De van-e elég szakember, milyen hosszú a vállalási határidő, és mibe kerül a javítás? Erről tájékozódott munkatársunk, Béla Vali Békéscsabán, tudósítóink közül pedig Csete Hona Orosházán, Marik Mihály Szarvason, Szőke Margit Gyulán. — Békéscsabán kilenc cipészünk tevékenykedik, közülük hárman gebinben — sorolja az adatokat Tyukodi Gábor, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet csoportvezetője. — Ez bizony nem sok. Mennyi időre tudnak javítást vállalni? — Jelenleg 3-4 napos határidővel dolgozunk. Ezen belül létezik gyorsjavítás is, de nem a csúcsidőben. Tehát most még vállalunk azonnali, 2 órán belüli és 4 órán belüli javítást. Az előbbi áraira 40 százalékos, az utóbbira 30 százalékos felárat számolunk. A már emGazdaságkutató Intézetének főigazgatója. A szovjet tárgyaló csoport részéről Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, Alekszej Antonov, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Vagyim Loginov külügyminiszter-helyettes, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Vlagyimir Karpov, a Szovjetunió Írószövetségének első titkára és Jevgenyij Primakov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója ült a tárgyalóasztalhoz. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozón a kölcsönös üdvözlések után a két államfő tájékoztatta egymást országaik belpolitikai helyzetéről, a magyar és a szovjet társadalom fejlődésének időszerű kérdéseiről, beszámoltak a Szovjetunióban és Magyar- országon egyaránt az év első felében tartandó országos pártértekezlet előkészítéséről, véleményt cseréltek a lített 3-4 napos határidőt a jövő hónaptól aligha tudjuk tartani. Tavasszal és ősszel ugyanis csúcsidőszakunk van. Ekkor már csak egy hónapos határidőre veszik át a lábbeliket. Az elmúlt évben még Békéscsabán 3-4 fős szakcsoport segitette munkánkat. Félő, hogy az adó miatt — esetleg — ebben az évben nem vállalnak munkát, s akkor még jobban csúszunk a vállalási határidővel. Sajnos, nem sokat változtatott a helyzeten, hogy Békéscsabán a cipészszövetkezet dolgozói mellett 1 főállású cipész és 3 nyugdíjas vállalja még cipőink gyógyítását. * * * Orosházán húszán foglalkoznak cipő- és felsőrész- készítéssel, zömmel nyugdíjasok. Ebből főfoglalkozású 8. örvendetes, hogy az új évben ketten váltottak ki iparengedélyt. A régi mesterség egyik képviselője a 87 éves Bokor Bálint: — 71 éve dolgozom, mint cipész. 1917. április 1-jén nemzetközi helyzet néhány aktuális problémájáról. A hazánkban folyó gazdasági és társadalmi reform kérdéseiről szólva Németh Károly kiemelte az MSZMP KB tavaly júliusi határozatának, valamint az Ország- gyűlés őszi és téli ülésszakának jelentőségét. Ezzel ösz- szefüggésben ismertette a •szocialista demokrácia fejlesztésében elért magyar eredményeket, s vázolta a párt és a társadalom előtt álló főbb feladatokat. A gazdasági helyzetet elemezve Németh Károly elmondta, hogy jelenleg a külgazdasági egyensúly javítása a legfontosabb feladat. Az Elnöki Tanács elnöke kitért arra is, hogy a reform egyes — egyébként szükséges — intézkedései nem voltak népszerűek; helyenként aggodalom és feszültség is tapasztalható. A magyar nép többsége azonban támogatja a stabilizációs és kibontakozási programot. A hazánkat és a Szovjetuniót összekötő kapcsolato(Folytatás a 2. oldalon) vettem kézbe a suszterkalapácsot. Régen magam is csináltam lábbeliket, most már csak javításokat vállalok. Abból viszont van bőven. Rajki Tibor 1944-ben szerezte meg a cipészmesteri oklevelet. Jelenleg nyugdíjasként dolgozik. — Női cipőket javítok legtöbbet. A tűsarkok nem bírják a sok igénybevételt. Ilyenkor 40 forintért sarkalom a lábbelik párját. A védői emezezés 10 forintba kerül, míg a sarokbehúzás 50- 60 forint körül mozog. Sokan felkerestek bennünket kisiparosokat, mivel alacsonyabbak az áraink a szövetkezethez képest. Valóban így van ez? Ennek néztünk utána a Körösvidéki Cipész Szövetkezet 10. számú orosházi javítórészlegében, ahol Fazekas Istvánná részlegvezető tájékoztatott : — Többfajta szolgáltatással állunk a lakosság rendelkezésére. Festést, talpa(Folytatás a 3. oldalon) Mezőgazdasági fejlesztések A gazdaságilag elmaradott térségekben fölgyorsult az élelmiszer-gazdaság és a kiegészítő tevékenység fejlesztése. A MÉM adatai szerint az ezeken a területeken tevékenykedő 188 üzemből 140-ben kezdődött tavaly valamilyen beruházás. A mezőgazdasági fejlesztések túlnyomó többsége az állattartó telepeken valósul meg, rekonstrukció és férőhelybővítés kapcsán. Ezek a munkák kötik le az összes beruházási előirányzatnak a felét. Az ipari és az élelmi- szeripari fejlesztések részaránya mintegy 40 százalékra tehető. Élelmiszer-ipari fejlesztésre három megyében öt induló beruházás kapott 30 millió forint segítséget a Központi Területfejlesztési Alaptól. A helyi ipar fejlesztése és a munkahelyet létesítő beruházások indítása valamennyi térségben kiemelt program. Az elmúlt évben 24 ilyen fejlesztés kezdődött meg, összesen 67 millió forint támogatással. A kiegészítő tevékenység bővítésére, a szövetkezeti igények és az iparvállalati lehetőségek összehangolására a MÉM az Ipari Minisztériummal közösen szervezetet hozott létre. Ez mindenekelőtt az elmaradott térségekben fejti ki tevékenységét. Feladata a megrendelők és a gyártók együttműködésének segítése, az új ipari tevékenységek kialakítása, s ezáltal a jövedelem és a foglalkoztatás növelése. A felmérések szerint lehetőség van a kiegészítő tevékenység termelési értékének évente akár több milliárd forintos növelésére. Ennek révén e térségek mezőgazdasági üzemei olyan eredménytöbblethez juthatnak, ami számukra fönnmaradásukhoz és fejlődésükhöz alapvetően fontos. Hz ágker Kft. közgyűlése Az Ágker Kft, az állami gazdaságok •kereskedelmi szervezete — amely ez évtől kereskedőházi formában működik — kedden Budapesten tartott közgyűlésén értékelte tavalyi munkáját és megtárgyalta idei tervét. A taggyűlésen jelen volt és felszólalt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi m i n iszterhely ett es. Berta Istvánná ügyvezető vezérigazgató, a százharminc állami mezőgazdasági nagyüzemet és vállalatot tömörítő társaság vezetője arról adott számot, hogy kereskedelmi forgalmuk értéke tavaly kismértékben meghaladta az előző évit, s elérte a 27,4 milliárd forintot. Saját jogon, illetve a külkereskedelmi szervezetek közreműködésével csaknem 7 milliárd forint értékű árut exportáltak. A szocialista országokba irányuló kivitel megközelítette a 150 millió rubelt, ez az előző évitől valamivel elmarad. A konvertibilis exportban 57 millió dolláros bevételre tettek szert, ez 16 százalékkal nagyobb az 1986. évinél. Körkérdésünk Van-e elég suszter a kaptafánál? Ünnepség a szovjet hadsereg évfordulója alkalmából A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Békéscsabán (képünkön) a szovjet hősök temetőjében. Elhelyezték az emlékezés virágait a fegyveres testületek, a megyei és a városi KISZ, a Hazafias Népfront, az MHSZ, valamint a Békés Megyei Népújság és Lapkiadó Vállalat MSZBT-tagcsoportjának képviselői. ♦ ♦ ♦ Budapesten a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezett ünnepséget a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Apró Antal, az MSZBT elnöke megnyitója után Mó- rocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Az évforduló alkalmából kedden az MSZBT székházában Apró Antal, a társaság elnöke MSZBT aranykoszorús jelvényt nyújtott át a szovjet déli hadseregcsoport több tisztjének. Fotó: Gál Edit Megyei kukoricatermesztési tanácskozás Van lehetőség az előrelépésre Az elmúlt esztendőben a megyék országos rangsorában az előző évi második helyről a 13-ra zuhant vissza Békés megye az egy hektárra jutó kukoricatermelésben. Ez a teljesítmény az utóbbi tíz esztendő második legalacsonyabb hozamát jelentette — mondta megnyitójában Antal József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Tavaly, bár a megye nagyüzemei 10 ezer hektárral nagyobb területről takarították be e fontos takarmánynövényt mint 1986- ban, a termésmennyiség mégis 140 ezer tonnával maradt el az előző évitől. Az elmúlt évben kevés voM a csapadék, különösen a kukorica fejlődésének kritikus időszakaiban, de a jelentős kiesést szubjektív hibák is okozták. A továbbiakban az idei gabonatermesztési feladatokról, az öntözés fontosságáról beszélt az osztályvezető. Dr. Ruzsányi László, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető professzora a kukoricatermesztés technológiai kérdéseiről tartott előadást. Jól felépített, átgondolt ismertetésében megállapította: leginkább a csapadékhiány akadályozhatja az előrelépést. A mai hibridek üzemi termőképessége eléri a 10-12 tonnát hektáronként. Kedvezőek a hőmérsékleti viszonyok is, és az agrotechnikában több területen előrelépés történt. A továbbiakban a Békés megyei kukoricatermesztés elmúlt 12 évét elemezte. Rámutatott az elővetemények szerepére, amely meghatározhatja a következő évi kukoricatermés nagyságát, mivel azok a kultúrák, amelyek több vizet vonnak ki a talajból, kedvezőtlenek elő- veteményként. Gyakorlati méréseik azt igazolják, hogy 1983-ban ’84-ben és ’87-ben rendkívül nagy volt a talaj felső 200 centis rétegének vízhiánya. Később az alacsony hozamok igazolták ezt a megállapítást. Az előadó aláhúzta: a sűrű állományokban kisebb a termőtö- - vek aránya. Elemzéseik során arra a következtetésre jutottak, mely szerint csökkent a kukoricák fehérje- tartalma a magas tőszámú területeken. Ezért azt javasolta a gazdaságok szakembereinek : alaposan vizsgálják felül eddigi nézeteiket, a hektáronkénti egyedszá- mot illetően. Befejezésül a szuper intenzív öntözés várható hatásáról fejtette ki véleményét. Dr. Németh János, a Szegedi GKI (Gabonatermesztési Kutatóintézet) főosztály- vezetője a kukoricanemesítés és vetőmagtermesztés helyzetéről számolt be. Magyarország napjainkban az USA és Franciaország mögött a harmadik helyen áll a világban az egy hektárra jutó hozamot illetően. Ez a teljesítmény tovább javítható, amennyiben javul a technológiai fegyelem, ha nagyobb körültekintéssel választják meg a műtrágya- acTagokat, és a fajtákat. A kukoricavetőmag-termesztésben a világ nagyhatalmai közé kerültünk. Az idén és az elmúlt esztendőben is mintegy hatvanezer hektáron termesztettünk kukorica-vetőmagot, melynek kétharmadát külföldön értékesítettük. A vetőmagtermesztésben nem a mennyiség a fontos, hanem a jó minőségre kell törekedni, mivel csak így tudunk megfelelni a nemzetközi követelményeknek. A főosztályvezető kiemelte: nagy kockázatot jelent a sűrítés a vetőmagtermesztésben. A tanácskozás konzultációval fejeződött be. V. L.
