Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

1988. február 3., szerda II nagyvilág hírei n KGST peresztrojkája Megkezdődött a KGST VB ülése • CSAO CE-JANG FOGADTA GÁSPÁR SÁNDORT Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ked­den fogadta Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját. Gáspár Sándor, aki szak- szervezeti küldöttség élén szombat óta tartózkodik a Kínai Népköztársaságban, az utóbbi napokban szívélyes és elvtársi légkörben tárgyalá­sokat folytatott Ni Cse-fuval, a Kínai Országos Szakszer­vezeti Szövetség Végrehajtó Bizottságának elnökével és más szakszervezeti vezetők­kel. Megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok) továbbfejleszté­sében és a tapasztalatok rendszeres cseréjében. • ÜJ ÜLÉSSZAK A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETEN A genfi leszerelési érte­kezlet új feltételek között tarthatja meg 1988. évi ülés­szakát, miután a nemrég lét­rejött szovjet—amerikai ra­kétamegállapodás kedvező helyzetet teremtett a tényle­ges leszereléshez és a világ egyetemes biztonsági rend­szerének létrehozásához — mondotta Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter kedden Genfben az értekezlet ez évi tanácsko­zásainak megkezdődése al­kalmából. Az ülésszakot az értekez­let soros elnökeként Herald Rose, az NDK nagykövete nyitotta meg. • AMERIKAI- SZOVJET HADÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ A The Washington Post keddi értesülése szerint még februárban megtartják Dmit- rij Jazov szovjet honvédel­mi miniszter, hadseregtábor­nok és Frank Carlucci ame­rikai hadügyminiszter talál­kozóját. A találkozó időpont­ja nem ismeretes, de arra várhatóan Shultzj külügymi­niszter moszkvai megbeszé­léseit követően kerül sor, va­lószínűleg a svájci Bernben. A lap úgy tudja, hogy a két fél megállapodott a ve­zérkari főnökök kölcsönös látogatásáról is. • SZABADON ENGEDIK A LETARTÓZTA­TOTTAKAT AZ NDK-BAN A hét végéig várhatóan szabadon engedik mindazo­kat a személyeket, akiket a Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht emlékére janu­ár 17-én rendezett tömegfel­vonulás megzavarása miatt tartóztattak le, s egy részü­ket már el is ítélték — je­lentette be kedden Wolf­gang Vogel berlini ügyvéd, aki az ügy megoldása érde­kében néhány napja kap­csolatban áll Rehlinger bon­ni államtitkárral. Vogel ügyvéd az NDK ha­tóságok megbízásából már korábban is számos esetben működött közre sikerrel az NDK és az NSZK közötti humanitárius ügyek rende­zésében. • EGYETÉRTENEK A HADÜGY­MINISZTEREK Az Egyesült Államok öt volt hadügyminisztere támo­gatta a szenátus külügyi bi­zottsága előtt a közepes ha­tótávolságú és a hadművele­ti-harcászati nukleáris esz­közök felszámolásáról meg­kötött KHR—HHR-szerződés ratifikálását. A bizottság kedden hallgatta meg Cas­par Weinberger, Harold Brown. James Schlesinger, Elliot Richardson és Robert McNamara véleményét. • JELENTÉKTELEN INCIDENS Jelentéktelen incidensek­nek minősítette Jerzy Urban azokat a gdanski és varsói rendzavarásokat, amelyekre vasárnap, a február elsejétől érvényes áremelések beje­lentése után került sor. A kormány szóvivője szo­kásos keddi nemzetközi saj­tóértekezletén cáfolta azokat a nyugati híreket, amelyek szerint ezrek tüntettek volna a két városban, és összetű­zésre került volna sor a fel­vonulók és a rendőrség kö­zött. Kedden Moszkvában meg­kezdődött a KGST Végrehaj­tó Bizottságának 126. ülése, amelyen a tagországok ál­landó képviselői vesznek részt. Magyarországot Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese képviseli. Mint a megnyitás előtt a szervezet székházában tartott sajtóértekezleten elhangzott, az ülés napirendjén szerepel a KGST előkészítésében vég­zett munkai értékelése. A 43. (rendkívüli) tanács­ülés határozata alapján a vb-ülésen meghatározzák a Titkárság munkájának átala­kítását célzó intézkedéseket. Az együttműködési mecha­nizmus átalakításának egyik területe az együttműködés jogi és szerződési alapjainak korszerűsítése. A KGST Jo­gi Állandó bizottsága e té­makörben jelentést terjeszt a Végrehajtó Bizottság elé. A KGST felsőszintű gaz­dasági értekezletének dön­tésével összhangban áz ülés résztvevői jelentést vitatnak meg a tagországok közleke­dési együttműködéséről. Ma­gyar javaslatra megvitatják a Nemzetközi Vasút Tranzit Díjszabás korszerűsítésének kérdését is. Koivisto fájdalmas sebe Az igazi csatározás az ál­lamfői posztért csak most kezdődik Finnországban. Ed­dig a küzdelem simának, előre lefutottnak látszott. A minap azonban módosult a kép, miután az észak-európai ország szavazópolgárai az elnökválasztás első forduló­jának végeredményével igen­csak meglepték a világot — és valószínűleg önmagukat is. A Helsinkiben is favorit­nak hitt Mauono Koivistót az első menetben nem erősítet­ték meg államfői tisztségé­ben, hanem az ugyancsak vasárnap és hétfőn megvá­lasztott elektort testületre bízták a végső döntést. Miért? Miért határoztak így a finnek? Mégsem lenné­nek elégedettek Koivisto el­nöki ténykedésével ? Vagy akad más, megítélésük sze­rint rátermettebb politikus az államfői posztra? Egyál­talán merre tart Finnország, netán jobbra? Kérdés kérdés után, és még nem is teljes a gondolatsor, amelyen most óhatatlanul sokan „végig­futnak” a világban. Ha jobban megnézzük a dolgokat, kiderül, hogy meg­lehetősen összetett a helyzet. Valóban Koivisto volt a fa­vorit. Ám most tartottak elő­ször közvetlen elnökválasz­tást ebben az országban, s ezért a finnekkel feltehetően egy kicsit „elszaladt a ló”. Másrészt, és erre nem Koi­visto elnöki tevékenysége kapcsán derült fény, már nem olyan feltétlen a biza­lom a szociáldemokraták iránt, mint hosszú ideig volt. Ezt bizonyították a tavaly tavaszi választások eredmé­nyei, s az új kormánykoalí­ció. amelyben a konzervatív nemzeti koalíciós párt je­lenti a másik fő erőt a szo­ciáldemokraták mellett. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy előzőleg a kormányalakítási tárgyalá­sok sorában az addigi part­ner centrumpárt egyedural­mi szerepre tört. Emellett a szociáldemokrata Koivisto személyes pechje, hogy most már elszántan harcol az ál­lamfői posztért a centrum- párt igen ambiciózus és nép­szerű vezetője Paavo Vayry- nen egykori külügyminiszter. Valószínűleg az ő személye okozhatta a legnagyobb za­vart a szavazóknál. Väyry- nen ugyanis sok finn meglá­tása szerint alkalmas az ál­lamfői posztra — de csak Koivisto után. Ezt is meg­győzően tükrözte az első for­duló végeredménye. Eszerint Koivisto toronymagasan az első helyen végzett, a szava­zatok csaknem 48 százalékát szerezte meg, míg a második Väyrynennek a voksok 20 százalékával kellett megelé­gednie. Mindazonáltal a szavazás utáni első sajtóértekezleten Koivisto adott hangot csaló­dottságának. Az. hogy nem kapta meg az abszolút több­séget az első fordulóban, szemmel láthatóan fájdal­masan érintette. S ez a seb. ismerve a finn lélek érzé­kenységét. valószínűleg mé­lyebb lesz, mint amilyennek a szavazók kalkulálták az urnáknál. ... . ... (Kocsi Margit) GYAPJŰNYÍRÁS HELYETT VEGYSZERES KEZELÉS Dán kutatók az egér nyál­mirigyeiből olyan anyagot vontak ki. amely nagy hígí­tásban a juhokba fecsken­dezve megbénítja azok szőr­tüszőinek fejlődését, aminek az a következménye, hogy az állatok elveszítik a gyap­júkat. Csakhogy a mechani­kát nyírással ellentétben, amely a juh testén — őt a napsütéstől és az időjárás vi­szontagságaitól megvédő — 1 centiméternyi gyapjat meg­hagy, a „biológiai nyírás” után a juh tökéletesen csu­passzá válik, márpedig erre a szervezete nincs felkészül­ve. Az új szerrel tovább fo­lyó kísértetekben igyekeznek egyfelől megszüntetni ezt a hátrányt, másfelől a ható­anyagot géntechnológiai úton termeltetni. LOPOTT AUTÓVAL A YARDRA barátai iránt. Elmondta, hogy most jobban érzi ma­gát, mint régebbi űrutazá­sai után. 1978-ban 96 napot töltött a világűrben, 1980- ban pedig nyolcat. A szov­jet szakértők szerint ennek az az oka, hogy a súlytalan­sági állapot enyhítésére tett új intézkedések hatásosak. Az űrhajósoknak kötelezően tornázniuk kell, és különle­ges vákuumos öltözetük van, amellyel bizonyos mérték­ben pótolják a Föld vonzó­erejét. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az űrhajósok hosszabb időt tölthessenek a világűrben. A tudósok eddig azt hitték, hogy a súlytalan­sági állapot miatt a cson­tok kálciumtartalma évente 25 százalékkal csökken, ez pedig lehetetlenné tette vol­na a háromévi űrtartózko­dást, amelyre akkor lesz szükség, ha a Marsra kell oda- és visszautazni. Roma- nyenko szervezete azonban egy év alatt mindössze 5 százalék kálciumot vesztett. Pimaszság és hidegvér jel­lemezte azt a két 16 éves su- hancot, akiket autólopás gyanújával idézett be a ham­burgi rendőrség. A kihallga­tásra egy lopott autóval ér­keztek, és a rendőrség épü­lete előtt parkoltak le. Mi­után mindent tagadtak, és bizonyíték híján elengedték őket. vidáman beszálltak a „kocsijukba” és elhajtottak. Több mint fél órába telt, amíg a rendőrök észbe kap­tak, és kalandfilmbe illő autóshajsza után kézre kerí­tették a két fiatalembert. SEMMI SEM KORLÁTOZZA AZ EMBER vilAgWri TARTÓZKODÁSÁT Jurij Romanyenko, aki december 29-én 326 nap után visszatért a világűrből a Földre, egy sajtókonferenci­át tartott, melyen kijelentet­te, hogy fizikailag semmi sem korlátozza az ember tartózkodását a világűrben. Hozzáfűzte, hogy a rutinfel­adatok elvégzése a Mír űrál­lomáson elég unalmas volt. Ezért több mint 20 verset írt a világűri utazásról, a vá­gyakozásról családja és a LAURENCE OLIVIER- DÍJAK Judi Dench és Michael Gamkon kapták meg az idén a Laurence Olivier-dí- jat, a legtekintélyesebb brit színházi elismerést. A szí­nésznő az Antoniusz és Kleopátra, a színész pedig Arthur Miller Pillantás a hídról című színdarabjában eljátszott szerepéért kapta a díjat. A legjobb vígjáték­szerepért kijáró díjat John Woodwine érdemelte ki, a legjobb mellékszerepet pe­dig Michael Bryant alakí­totta. HALÁLBÜNTETÉS KÁBÍTÓSZER­CSEMPÉSZÉSÉRT Malaysiában az év eleje óta öt embert ítéltek halál­ra kábítószer-csempészés miatt. Legutóbb egy 25 éves fiatalember akart két kiló heroint csempészni Auszt­riába. A malaysiai törvé­nyek szerint azonban min­denkit, akinél több mint 15 gramm heroint találnak, ha­lálra ítélnek. Ünnepnapok Romániában A napokban érkeztek meg szerkesztőségünkbe a bukaresti Előre múlt heti lapszámai. Ezekben az újság nagy teret szentel a Nicolae Ceausescu 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeknek. Az alábbiakban ennek alapján közlünk összeállítást a romániai köszöntésekből. A szerkesztőség A Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnöke január 26-án töltötte be hetvenedik életévét. Az Előre — de nyilván más romániai lap is — már hamarabb felhívta a figyelmet a jeles évfordulóra. A ma­gyar nyelvű központi napilap január 24-étől piros betűs cí­mekkel és jelszavakkal („Nagy fia előtt tiszteleg az ország”, „Nicolae Ceausescu történelmi név, történelmi korszak”) je­lent meg, s az ünnepeltet méltató írásokat, róla készült fest­ményeket és hozzá írt verseket közölt. A modern román nemzeti állam megalakulásának 129. évfordulójára írt szer­kesztőségi cikk illusztrációjaként megjelentetett Történelem című művészi tabló például a román történelem nagy alak­jaival egy sorban ábrázolja a főtitkárt. A január 26-i szám már nem csak küllemében, hanem tar­talmában is visszatükrözi Románia nagy ünnepének hangu­latát. A lap tetején olvasható piros betűs köszöntő szavak — Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt és az ország hőn szere­tett vezetőjét mélységes tisztelettel köszönti dolgozó né­pünk — és a fejléc alatt tudósítás olvasható az ünnepelt Scornices községben tett látogatásáról. A Román Kommu­nista Párt főtitkára ebben a kis Olt megyei faluban látta meg a napvilágot 70 évvel ezelőtt. Nicolae Ceausescu január 23-án látogatott el ősei földjére — felesége, Elena Ceausescu, valamint a kormány és a párt több vezetője társaságában. A főtitkár és felesége érkezése — tudósít az Előre — „ki­váltotta az erőteljes lelkesedés hangulatát. Hatalmas pannó- kon volt olvasható: „Üdvözöljük szülőföldjén, szeretett Ni­colae Ceausescu elvtársi”, „Nicolae Ceausescu — a román nemzet, a béke és a népek közötti megértés hőse”. Vörös és nemzetiszínű zászlók övezték Nicolae Ceausescu elvtárs és Eiena Ceausescu elvtársnő arcképét, alatta a jókívánság: „Éljenek soká, boldogságban”, összevont kórusok visszhan­gozták a mindannyiunk számára drága jókívánságot: „Ceausescu — éljen soká!” Művészegyüttesek szép dalokat és táncokat adtak elő a tájegység folklórjából." Nicolae Ceausescu és felesége virágkoszorút helyezett el a szülők, Andruta és Alexandra Ceausescu sírjánál és fel­keresték a szülőházat. A 70. születésnapját és forradalmi munkássága megkezdé­sének több mint 55. évfordulóját ünneplő Nicolae Ceauses- cut hivatalosan először egy országos ünnepi ülésszakon kö­szöntötték. Az Előre január 26-i számának tudósítása sze­rint a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága szer­vezésében megtartott tanácskozás témaköre a következő volt: „Nicolae Ceausescu elvtárs a nemzet legnagyobb hőse, a modern szocialista Románia megalkotója több mint 55 esztendeje páratlan kommunista hazafias odaadással hősi forradalmi munkásságot fejt ki a párt és a román nép ügye, a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­tése és a haza dicsőséges és nagyszerű kommunizmus felé haladása szolgálatában.” Az ülésen felszólalt a párt KB Po­litikai Végrehajtó Bizottsága, az Államtanács és a kormány több tagja. Az ünnepi ülés résztvevői táviratban köszöntöt­ték Nicolae Ceausescut. Hasonlóan köszöntötte Nicolae Ceausescut a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács, Románia Szocialista Köztársaság kormánya,' a Nagy Nemzetgyűlés és a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja. Közös, tisztel­gő üdvözlő üzenetükben — mely az Előre január 27-i szá­mában olvasható — Nicolae Ceausescut a nép hősei közötti hősnek, lánglelkű hazafinak, következetes forradalmárnak, széles világhírnévnek örvendő ragyogó gondolkodónak és politikusnak nevezik, olyannak, „aki nagyszerűen megtes­tesíti a román nép legmagasabb erényeit, méltányossággal és igazságossággal, haladással és gyarapodással,, társadalmi szabadsággal és nemzeti függetlenséggel kapcsolatos eszmé­nyeit, az emberiség aranyálma, a kommunizmus felé való töretlen haladásunk zseniális vezetője”. Az üdvözlő üzenetet Dascalescu kormányfő olvasta fel azon a tisztelgő gyűlésen, amelyre január 25-én került sor a Köztársasági Palota nagytermében, s amelyen a mintegy ötezer résztvevő sorai­ban maga az ünnepelt is megjelent. Itt adták át Nicolae Ceausescunak — tudósít az Előre — „a Románia Szocialista Köztársaság Hőse legmagasabb megtisztelő címet, A Szocia­lizmus Győzelme Érdemrendet és a Jubileumi Emlékérmet, an,elyet az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának és az Államtanácsnak a határozatdekrétumával adományoztak a párt, a haza és a román nép, a szocializmus és a béke ügye érdekében kifejtett gyümölcsöző tevékenység messze­menő és mély nagyrabecsülésének jeleként”. Az ünnepi gyűlésen Nicolae Ceausescu is felszólalt. Beszédében köszö­netét mondott az üzenetben foglalt üdvözlő szavakért, a jó­kívánságokért és elismerésért, majd áttekintette több mint 55 esztendei forradalmi tevékenységét, végül pedig a Romá­nia előtt álló feladatokkal és nemzetközi kérdésekkel foglal­kozott. Szavait a tisztelgő ünnepi gyűlés résztvevői — amint az Előrében olvashatjuk — többször félbeszakították hatal­mas, szűnni nem akaró tapssal, éljenzéssel és jelszavakkal: „Tiszteletünk, büszkeségünk”, „Ceausescu — Románia”, „Ceausescu és a nép!”, „Ceausescu elvtársnak erőt, egészsé­get!”, „Ceausescu — RKP”, „Ceausescu — Béke!’, A tisztelgő ünnepi gyűlés után a Köztársaság terén a bu­karestiek tízezrei ünnepelték magukkal hozott transzparen­sek. Nicolae Ceausescu- és Elena Ceausescu-képek sokasága alatt a párt főtitkárát. A teret — az Előre tudósítása sze­rint — „határtalan öröm és lelkesedés töltötte meg”, a meg­jelentek ütemesen jelszavakat kiáltottak, forradalmi dalo­kat énekeltek és táncoltak. A résztvevők „Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt felkérték, hogy kap­csolódjanak be egy hatalmas szimbolikus hórába." Később, a Központi Bizottság székházának erkélyéről Nicolae Ceau­sescu és Elena Ceausescu „barátságosan válaszolt a buka­restiek tisztelet- és szeretetmegnyilvánulásaira.” Az Előre a hivatalos ünnepségekről adott tudósításon túl rendszeresen hírt adott „Hőse előtt tiszteleg az ország” cím­mel az egyéb hazai rendezvényekről és „Tisztelgő rendezvé­nyek külföldön” címmel a határon kívüli megemlékezések­ről. Ez utóbbiak általában Nicolae Ceausescu műveiből ren­dezett könyvkiállításhoz, vagy egy-egy külföldön megjelent kötetének bemutatásához kapcsolódtak. Emellett az újságban se szeri, se száma nem volt a mél­tató, az ünnep hangulatához igazodó írásoknak és versek­nek. Olyanoknak, amelyek hasonlatosak Franz Liebhardt Köszöntés című, a lap január 26-i számában megjelent ver­séhez: Ceausescu, a párt, Románia! / Visszhangzik szívünk forró kardala Ezen az ősi tájon, hol a nép / Ura sorsának már, új útra lép / Múlt fájdalmak helyén építve fel j Vilá­gát s annyi vágy életre kel, / Csodát teremt a munka, a jö­vő / Ragyogva, csillagként tűnik elő, / S így köszönt szívünk forró kardala: / Ceausescu, a párt, Románia!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents