Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. FEBRUÁR 3., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Januári siker Télen a tsz-ekben Gépjavítás, gondokkal Bontásból pótlás A hideg évszak a mező- gazdasági üzemekben az erő- és a munkagépek karbantartásának csúcsidőszakát jelenti. Ezen a munkán múlik, hogy a gazdaságok tavasz- szal üzembiztos gépekkel lássanak hozzá tavaszi teendőikhez. Ezúttal a Med- gyesbodzási Egyetértés Termelőszövetkezetet kerestük fel, amelynek rendezett gépműhelyében dr. Urbán András termelési főmérnököt kérdeztük meg időszerű munkájukról. — A téli erő- és munkagép-karbantartás tervszerűen és zavartalanul folyik — mondta. — Alapvető alkatrészgondunk szerencsére nincs. Szövetkezetünk az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszerhez (IKR) tartozik, így az alkatrészellátás nagyrészt a közös vállalattól való megrendelés alapján történik. Az ellátással elégedettek vagyunk, mert az öt Rába Steiger és a két Fiat gyártmányú erőgéphez, valamint a hozzájuk csatlakozó munkagépekhez rövid időn belül megkapjuk az igényelt alkatrészeket. Ennél nagyobb gondot jelentenek a rendelkezésre álló szállítóeszközeink. IFA tehergépkocsijainkhoz például nem tudunk NDK hengerperselyt szerezni, a Csepel Művek által gyártott persely viszont nem képes az eredetit teljesen helyettesíteni. Két KAMAZ típusú tehergépkocsink krónikus alkatrészhiány miatt több hónapos vesztegelésre kényszerült. Ezekhez a kocsikhoz egy helyen — Ecseren — lehet alkatrészt vásárolni, de ritka az az eset. amikor kapni is tudunk hozzájuk valamit. A békéscsabai Agrokertől általában be tudjuk szerezni a szükséges alkatrészeket. Nagy gondot jelentett azonban tavaly az IFA tehergépkocsik kerékabroncsainak hiánya. A problémán futózott gumikkal próbáltunk segíteni, azonban ezek nagyon rövid időn belül tönkrementek. Szerencsére, most eredeti, gyári abroncsok is kaphatók. — A gépjavításra és a karbantartásra rányomja bélyegét a termelőszövetkezet gazdasági helyzete. Sajnos, az elmúlt, kedvezőtlen esztendők miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt a munkát az igényelt szakmai színvonalon végezhessük el. Emiatt elsősorban megmaradt belső tartalékainkra támaszkodunk, ami azt jelenti, hogy bontott, kiselejtezett gépek alkatrészeit használjuk fel, de azt is. hogy esetenként egyedi műszaki megoldásokat alkalmazunk. Mindezeken túl, az új adórendelet bevezetésével egy sajnálatos ellentmondás is jelentkezett. A tulajdonosi szemlélet és az anyagi érdekeltség erősítése céljából tavaly bevezettük a gépkocsik költségtérítéses üzemeltetési formáját. Ez azt jelenti, hogy a gépkocsik fődarabjainak cseréje vagy javítása a termelőszövetkezet feladata, míg az egyéb javításokat, alkatrészpótlásokat a gépkocsivezető végzi, vagy végezteti el a részére havonta kiutalt keretösszegből. Ennek az üzemeltetési formának az volt a célja, hogy a gépkocsiüzem alkatrészigénye ne növekedjen, viszont hosszabbodjon meg a gépjárművek élettartama, fokozódjon azok üzembiztonsága. Ha a gépkocsivezetőnek a havi keretet nem kellett teljes egészében felhasználnia, mert gépét szakszerűen, a jó gazda gondosságával üzemeltette, az esetleges javítások után megmaradt különbözet őt illette meg. Ennek természetesen a fordítottja is igaz volt: ha elhanyagolta gépét — ráfizetett. Az ösz- szeg arra is sarkallta a gépkocsivezetőt, hogy holt szezonban fuvarozási tevékenységet vállaljon. Most — az adóreform idején —, amikor ez az üzemeltetési forma igazolta lét- jogosultságát, és ki akartuk terjeszteni a traktor- és a kombájnüzemre is, szövetkezetünknek nem áll módjában folytatni ezt a gyakorlatot. Ennek okai a következők: az illetékes adóügyi szakemberek közölték, hogy a költségtérítési hányad azon részét, amelynek felhasználását a gépkocsi- vezető nem tudja számlákkal igazolni, be kell vonni a szövetkezet munkabértö- megébe, bruttósítani kell és meg kell fizetni érte az SZTK-járulékot. Másrészt: ez az összeg ezentúl beszámít a gépkocsivezető jövedelmébe, és a sávos adózás esetleg hátrányosan érinti a jó gazdálkodókat. Szövetkezetünk anyagi helyzete miatt nem tudja vállalni a többletköltségeket és elesik a vázolt üzemeltetési forma gazdasági előnyeitől, ami nyereségcsökkenést eredményezhet — különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy gépparkunk 60 százaléka nullára amortizálódott. Marik Mihály Jó eredménnyel zárták az év első hónapját a hazai szénbányák: tervükön felül csaknem 127 000 tonna szenet termeltek. A brikettgyárak 26 000 tonnával tetézték meg havi előirányzatukat. Lakossági felhasználásra a szerződésben vállaltnál 56 400 tonnával több fűtőanyagot szállítottak a kereskedelemnek. Egész hónapbaji zavartalan volt a vagonellátás, a MÁV dolgozói a termeléshez igazodva elégítették ki a bányavállalatok igényeit. A jobb teljesítmények elérését az enyhe tél is segítette, a múlt év januárjában a nagy hideg hosszabb- rövidebb ideig akadályozta a folyamatos termelést az ország minden szénmedencéjében, s emiatt akkor nem volt zavartalan a szénellátás. Most viszont elegendő készlettel rendelkeznek a felhasználók, sőt, brikettből és az erőműveknek szánt fűtőanyagokból túlkínálat alakult ki. A Magyar Villamos Művek Tröszt jélenlegi szénkészlete 1,3 millió tonna, ami a szokásosnál lényegesen több. A bányavállalatok közül jelentős túlteljesítéssel zárta a januári hónapot a Veszprémi, a Borsodi, az Oroszlányi, a Tatabányai és a Dorogi Szénbányák. A mecseki vállalat dolgozói a tervezettnél mindössze 350(1 tonnával termeltek kevesebbet, annak ellenére, hogy több üzemzavar is akadályozta folyamatos munkájukat. A Mátraaljai Szénbányák a Gagarin Hőerőmű nagyarányú rekonstrukciója miatt mérsékelte a lignittermelést. A nehéz anvagi helyzetbe került Nógrádi Szénbányáknál tovább folytatódtak a múlt évben kialakult kedvezőtlen tendenciák: januárban is keveset és drágán termeltek, ezzel tovább nőtt a vállalat adóssága. A hazai szénbányavállalatok az idén — a tavalyinál valamivel kevesebb — 22,4 millió tonna szén termelését irányozták elő, BB, avagy az első bruttósított boríték Néhányan már megkapták. Néhányan az elsők között átestek a tűzkeresztségen, február 2-án tegnap bruttó- sítva kapták kézhez havi fizetésüket. Ma további ezrek, tízezrek, százezrek böngészhetik végig fizetési szalagjaikat és ellenőrizhetik, hogy nettó keresetük valóban megegyezik-e a korábbival, vagy sem. Tegnap a munkaidő vé- gefelé Gyulán, a Ganz Relégyár leányvállalatánál és Békéscsabán a Mezőgép Vállalatnál jártunk és arról érdeklődtünk, hogy jelentett-e valamilyen problémát a bruttósítás. Gyulán Nyíri István, főkönyvelő a következőkkel kezdte: — Ma az alkalmazottak vehették fel a fizetésüket nálunk. Semmilyen problémánk nem volt. A bruttósítás előkészítése a teljesítménybérben dolgozóknál jelentett nagyobb nehézséget, mert a korábbi hónapokban több megválaszolatlan kérdés bizonytalanságot okozott. A bruttósítás végrehajtása során nálunk mindössze két fellebbezés volt. Egy teljesítménybéres és egy időbéres dolgozónk emelt kifogást. Egyikőjük a csoportvezetői pótlék nagyságát kérdőjelezte meg, míg a másik a norma] túlteljesítési százalékával nem ért egyet. Sipos Lászlóné pénzügyi előadó és Monori Gyuláné osztályvezető megerősítették, hogy náluk a bruttósítás az alkalmazottaknál gyakorlatilag zökkenők nélkül valósult meg. Azt is elmondták, hogy munkatársaik még megjegyzéseket is alig-alig tettek, inkább arról meditáltak, hogy a kézhezvett pénz vajon mire lesz elég, mire futja belőle 1988-ban? Miként a legtöbb helyen, a Ganz Relégyárban is beigazolódott, hogy nem a bruttósítás technikai végrehajtása, megértetése okoz gondokat. Az igazgató szerint a fő kérdés náluk az, hogy a vállalat tudja-e garantálni dolgozóinak az előző évivel azonos teljesítményt, a folyamatos munkát. Hiszen a bruttósítás (Folytatás a 3. oldalon) Sokan voltunk tegnap délután Békéscsabán is, akik nem hittünk a szemünknek: valóban, havazik? Igaz, hogy a három óra tájban kerekedett hózápor pihéi hamar elolvadtak, s a bő egyórás fehér zuhatag foltocskái estére már csak a szélvédett zugokban maradtak meg... Egy kicsit mégis örültünk neki, hiszen az év első hóesése volt Fotó: Fazekas Ferenc Magyar—dél-koreai kamarai megállapodás A Magyar Gazdasági Kamara és dél-koreai partner- szervezete között megállapodás jött létre,, amelynek alapján a két szervezet kölcsönösen irodát nyit a közeljövőben Budapesten, illetve Szöulban az üzleti kapcsolatok erősítése céljából. A kamara, mint a magyar vállalatok társadalmi érdekképviseleti szerve, a gazdálkodók közötti együttműködés fejlesztése érdekében, a magyar export fokozására kívánja elsősorban az irodát felhasználni. Javul a kisszövetkezetek érdekvédelme Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa a kisszövetkezetek érdekképviseletének, érdekvédelmének javítására kisszövetkezeti bizottságot hozott létre. A bizottság feladata, hogy jogi-gazdasági tanácsadással segítse a kisszövetkezetek munkáját, teret adjon javaslataiknak, közvetlen kapcsolatot teremtsen a hozzá forduló kisszövetkezetekkel. Jelenleg több mint kétezer kisszövetkezet működik: szerepük évről évre nagyobb, tavaly több mint 40 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami a szövetkezeti ipar összes termelésének egvharmadát adja. A kisszövetkezeteknél tevékenykedő mintegy 80 ezer dolgozó érdekképviseletét, érdekvédelmét eddig is az Okisz látta el, de a feladatát a kis szervezetek nagy száma, szerteágazó tevékenysége miatt nem tudta következetesen ellátni. A bizottság létrehozásával most lehetővé válik a kisszövetkezeteket érintő kérdések megtárgyalása, sajátos problémáik folyamatos figyelemmel kísérése, a kisszövetkezeti formát érintő gazdasági és társadalmi változások naprakész követése. A bizottság tagjai hetenként két alkalommal — kedden és csütörtökön — ügyfélszolgálatot tartanak az Okisz székházában a hozzájuk forduló kisszövetkezeteknek. Környezetvédelmi egyesület alakul Magyar Környezetvédelmi Egyesület létrehozását határozták el neves közéleti személyiségek a Hazafias Népfront támogatásával. Az alakuló közgyűlés előkészítésére Antoni Ferenc akadémikus vezetésével szervező bizottságot hoztak létre. II művelődési házak munkáját segítik Régi hagyomány már. hogy főiskolások, egyetemisták érkeznek megyénkbe a megyei tanács meghívására kéthetes téli közművelődési gyakorlatra. A január 1-jén kezdődött gyakorlat alkalmával a megyeszékhelyen, valamint Gyomaendrődön, Szeghalmon, Mezőberényben és Békésen bízták meg őket olyan szociológiai jellegű feladatokkal, amelyekkel segíteni tudják a vendéglátó művelődési házak tartalmi munkáját. A Békés Megyei Művelődési Központ irányításával dolgozó nyolc egyetemista és főiskolai hallgató két, igen érdekes témakörben folytat felmérő munkát. Az egyik csoport a békéscsabai Len- csési Közösségi Televízió felépítésével, műsorainak fogadtatásával foglalkozik, ellátogatva kérdőíveikkel az ottlakókhoz is. A másik csoport a „Tégla” Közösségi Ház — amely most felújítás alatt áll — jövendő funkciójához gyűjt az erzsébet- helyi lakosok körében véleményeket, javaslatokat. (bsc)
