Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
NÉPÚJSÁG 1988. február 16-, kedd Kctcgyházán az Erdért-telepen az idén kezdték meg a lambéria és a hajópadló gyártását. Lambériából tavaly — a kísérleti próbák alatt — 2 ezer köbmétert gyártottak. Ezt az idén szeretnék jóval nagyobb mennyiségben értékesíteni a lakosságnak Fotó: Béla Ottó Nagyobb fehérjetartalom llj takarmányborsó-fajták A mezőgazdasági termelők az import fehérje helyettesítésére növelik a fehérjében gazdag növények vetésterületét. Az idén a tavalyinál nagyobb területre kerülnek olyan növények, amelyek előnyös fehérje-összetételüknél fogva jól felhasználhatók az állatok takarmányozására. A Vetőmag Vállalat egyebek között a borsótermesztés fellendítésére indított programot; a vállalat a nemesítéstől kezdve egészen a felhasználásig foglalkozik a tudományos és a gyakorlati teendőkkel. A tervek szerint a takarmányborsó akár több tízezer hektáros termőterületet is kaphat a következő években. Van olyan! elképzelés, hogy százezer hektárt is megérdemel ez a növény, amely 25 százalékos fehérjetartalmával nemcsak itthon, hanem külföldön is; értékesíthető. A növénytermesztésnek ebben az ágazatában megtörtént a fajtaváltás. A korábbi borsófélék ugyanis nem feleltek meg a nagyüzemi követelményeknek, termésátlaguk a megengedettnél jobban ingadozott, és ez visszavetette a vele foglalkozók nyereségét. A vállalat egyebek között holland borsófajtákat, importált, ezek váltják fel a nem megfelelőket. Az új borsófélék érdekessége, hogy levélzetük csak fele akkora, mint az eddig termesztett fajtáké, viszont igen erős kacsokat hajtanak, és ezek valósággal beindáz- zák, összekötik a termő táblát. Az új növények szára is kellő szilárdságú, e tekintetben is többet érnek, mint az eddigiek, ráadásul egyes növényi betegségeknek is ellenállnak, ami megmutatkozik a magasabb termésátlagokban is. A vállalat hat fajtakísérleti állomásán folyamatosan ellenőrzik az új fajtákat, amelyekről bebizonyosodott, hogy 5—10 százalékkal nagyobb hozamot adnak. Biztonságosan, nagyobb termésingadozás nélkül termeszthetők, és minőségük is megfelel a várakozásnak. Tűzvédelem Gyulán Célok címmel új, az egyetemistáknak, főiskolásoknak, fiatal diplomásoknak szóló, országos terjesztésű lap jelenik meg március elején. A kiadványról Domina István felelős szerkesztő hétfőn tájékoztatta a sajtó képviselőit a Magyar Ifjúság, s egyben a Célok szerkesztőségének székházában. E lap megjelentetésével régi igény válik valóra — mondotta. Többféle kezdeményezés, kísérlet után tavaly ősszel kapott engedélyt az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat arra, hogy a Magyar Ifjúság mellékleteként megjelentesse ezt a kiadványt. A lap ezentúl havonta egy alkalommal, illetve évente 10-szer jelenik meg, általában 32, három ízben pedig 48 oldalon, 10 ezer példányban. Kérdésekre válaszolva a lap felelős szerkesztője elmondta: a lapban elsősorban a felsőoktatásban dolgozókat és tanulókat érintő kérdésekről kívánnak szólni. Ezeket a felsőoktatásban általánosítható példákkal! kívánják tükröztetni. Jelenleg mintegy 60 kiadvány jelenik meg a különböző felsőoktatási intézményekben, ezek azonban döntően az egyes egyetemek, főiskolák, illetve közvetlen környezetük problémáiról, eredményeiről szólnak, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Így szükség van egy központi, a felsőoktatás céljaival, törekvéseivel általánosságban foglalkozó, szélesebb körű információkat nyújtó lapra. A kiadványt az egyetemeken, a főiskolákon, vagy azok környékén működő hivatalai, lapárusai révén terjeszti a posta. Napjainkban egyre kevesebbet hallani megyénkben tűzkatasztrófáról. A gyulai tűzoltóság illetékességi területén az elmúlt négy évben nem is volt ilyen — emelkedett viszont a kisebb tűzesetek száma, és nőtt a kár értéke. Miért? — kérdeztük Kiss János tűzoltó századostól, á gyulai parancsnokság vezetőjétől. — Nemcsak a mi területünkön több a tűz — válaszolta —, országos jelenség ez. A technikai fejlődéssel mind népgazdasági szinten, mind a háztartásokban, szaporodtak a tűzveszélyes anyagok és eszközök — ezzel nőtt a tűz keletkezésének lehetősége. Nagyobb a felhalmozott állóeszköz, vagyon értéke, tehát a kár is nő, ha az észlelés nem időben történik. Sajnos — bár a tűzoltóságok rendelkeznek korszerű oltóanyagokkal és gépekkel — a technikai eszközök fejlesztésére kevesebb jut a szükségesnél. Példaképp említeném, hogy parancsnokságunk hosszú várakozás után csak az elmúlt év decemberében jutott az országos parancsnokság jóvoltából egy 30 m-es gépe- zetes tolólétrához. A hiányosságok miatt a hazai tűzvédelemben és nálunk is alapvető a megelőzés. — Mennyire ismerik az emberek a megelőzéssel, védekezéssel kapcsolatos tennivalókat? — Az a tapasztalatom, hogy ismereteik minimálisak. A helyzetet súlyosbítja felelőtlenségük is. Hazánkban jogszabály van a tűzvédelmi tudnivalók oktatására, de nincs felkészített pedagógus, és megfelelő segédanyag sem. Mi, hivatásos tűzoltók nem vállalkozhatunk arra, hogy állandóan és mindenütt előadásokat tartsunk — mert ez nem feladatunk! Ezért a februári tanács vb-ülésen a város vezetőivel megállapodtunk egy olyan munkacsoport létrehozásában, amely felkészít és oktatási segédanyagot is összeállít. Nemrég a gyulai bábosokat felkértük, hogy bábjáték keretében dolgozzák fel a szükséges ismereteket, s ezt majd videofilmen eljuttatjuk az óvodás korúakhoz. — A megelőzés az egész társadalom ügye, érdeke. A védekezés sem csak a hivatásosok munkája... — Igen, szervezzük a vállalati tűzoltóságokat, és a településeken működő önkéntes egyesületeket. Sajnos, néhány helyen a gazdasági vezetés szemléletében háttérbe szorult a biztonság kérdése. Vonakodásuk valamennyire érthető, hiszen a felszerelés pénzbe kerül, és pénz a termelésből kivett dolgozó munkaideje is. Ezért nem ellenezzük, ha a kisebb üzemek el akarnának állni saját tűzoltóság működtetésétől, de akkor támogassák településük önkéntes egyesületét! Az egyesületek több helyen jól működnek, például Gyulán, Sarkadon és Kétegyházán, más helyeken viszont vesztettek élet- képességükből. Az ok bizonyára a társadalmi megbecsülés léte vagy hiánya ... — A tűzesetek miből adódnak a leggyakrabban? — Illetékességi területünkön, Gyulán, Sarkadon és vonzáskörzetükben általában műszaki okokból, a technológiai fegyelem megsértéséből, emberi mulasztásból. A mezőgazdaságban sok a szabálytalan tarlóégetés, az iparban nem eléggé körültekintően végzik a műhelyen kívüli hegesztéseket, de a legtöbb gondunk az építőiparral van. Számtalanszor bebizonyosodott, még a tervezők sem ismerik eléggé a tűzvédelmi szabályokat. Az még jó — bármennyi időnkbe kerül is — ha a tervező munkája megkezdése előtt konzultál velünk. Sokszor azonban csak átadáskor derül ki a hozzá nem értés. Nem ritka az sem, hogy a kivitelező tér el a tervtől, vagy enél- kül építkezik. Az engedélyező hatóságok gyakran szemet hunynak a kisebb hiá^ nyosságok fölött, népgazdasági érdekekre hivatkozva. Legutóbb például a Sarkadi 2-es Számú Általános Iskola bővítése kapcsán volt vitánk. A tetőtérbe nem lett volna szabad tantermeket tervezni és építeni. Az épület teljes átadásához csak úgy tudtunk hozzájárulni, ha ezt a 4 termet nem oktatási célra használják. Érveinket hallották a pedagógusok is, megértve miről van szó, egyáltalán nem nehezteltek ránk. Tudjuk, Sarkadon nincs elég tanterem, ám inkább kevesebb legyen, de biztonságos! Szőke Margit Eltűnt levelek nyomában Mint ismeretes, több mint négyezer levelet nem kézbesített, tavaly szeptember és 1988. január 8. között a Székes- fehérvári Postafeldolgozó Üzem egyik dolgozója. Az ügy következményeiről tartott sajtótájékoztatót hétfőn Szathmá- ri Géza, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság igazgatója. Elmondta, hogy összesen 4200 elrejtett levélre akadtak január 11-én, illetve 26-án. Ezeknek túlnyomó része közönséges küldemény, képeslap volt. Hét ajánlott levelet is találtak a rejtekhelyeken (egy műszerszekrényben, illetve egy öltözőszekrényben). A lelkiismeretlen kézbesítőt még január 11-én fegyelmivel elbocsátották. Az eddigi vizsgálatok szerint büntető feljelentésre nincs ok, ugyanis okirathami- sításra utaló jelet nem találtak, és senki sem jelezte, hogy anyagi kár érte volna. Mindenesetre a vizsgálat tovább folytatódik, ennek során igyekeznek kideríteni azt is, vajon kellő gondossággal ellenőrizte-e a székesfehérvári hivatal a dolgozóit. A Posta valamennyi címzettől levélben kért elnézést a késedelmes kézbesítésért, mintegy ezer címzettet személyesen is felkerestek. A hivatalos leveleket — idézéseket, határozatokat — visszaküldték a feladónak, ugyanis ezek többnyire már aktualitásukat vesztették, s új határidő megjelölésére van szükség. Az ajánlott levelek között négy olyan akadt, amelynek késedelmes kézbesítése esetleg kárt okozhatott volna a címzettnek. A kézbesítő eldugott egy lakáskiutalásról szóló határozatot, ám az ügyfélt nem érte kár, mert személyesen is érdeklődött a tanácsnál, így a kiutalásról időben tudomást szerzett. Három további levélben a Merkur tájékoztatta ügyfeleit gépkocsijuk átvételének időpontjáról. A székesfehérvári postahivatal levélben igazolta a leendő gépkocsi-tulajdonosok „késedelmét”. A Merkur újból, soron kívül kiutalta a gépkocsikat, így — bár némi késéssel, de — megkapták az ügyfelek az autót, anyagi kár nem érte őket. Nem megfelelő gyakorlat, hogy a Merkur közönséges levélben értesíti az ügyfeleket, ezeknek a küldeményeknek ugyanis nincs hivatalos nyoma, sem a feladást, sem az átvételt nem lehet igazolni — jegyezték meg a sajtótájékoztatón. Szó volt arról is, hogy a Posta mennyiben felel az ilyen és a hasonló szolgáltatási késedelmekért, az okozott kárért. A postáról és a távközlésről szóló, 1964-ben megalkotott törvény szerint a közönséges küldemények elveszése, megsemmisülése miatt keletkező közvetett kárért a posta nem tartozik anyagi felelősséggel. Ez egyébként a nemzetközi gyakorlatban is így van. Békés megyét irigylik _ „ Csemete” — egyesület a Dél-Alföld természetvédelméért A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1986 elején alakult egy környezetvédelmi klub, amely a hallgatókon kívül is szívesen fogadott minden érdeklődőt; azokat, akik tevékeny részt is kívántak vállalni a természet megóvásának társadalmi ügyéből. A város egyetemi hallgatói is egyre nagyobb számban érdeklődtek és a kör mindinkább bővült. így merült fel egy egyesület alakításának gondolata, ami jóval szélesebb kereteket biztosít a munkához, anyagi alapokkal is rendelkezhet, ugyanakkor sokkal több szakembert mozgósít. 1987 májusában megalakult a „Csemete”, vagyis a Kiss Ferenc Csong- rád Megyei Természetvédelmi Egyesület. — A rövidítés kiolvasható az egyesület nevéből, de úgy tűnik, nem véletlen, hogy épp ezt a sokféle jelentésű szót betűzték ki a névadók is?! — kérdezem Ilosvay György főiskolái adjunktustól, az egyesület titkárától. — Természetesen nem véletlen. A többi egyesület vezetője irigyel is bennünket, hogy nekünk ilyen jól ösz- szejött a népszerű név Csongrád megye betűivel . . . Szívesebben is használjuk ezt, mint a hivatalos elnevezést. Volt is egy ilyen plakátunk, hogy ,,A Csemete érted is cseperedik!” . . . — Ki volt Kiss Ferenc? — Erdőmérnök volt, akit a szegedi erdők atyjaként is szoktak emlegetni. Az ő kezdeményezésére telepítették Ásotthalom mellett azt az értékes, szép erdőt, amelyet róla neveztek el. Ö bizonyította be, hogy a fehér nyár az alföldi körülmények között is megél. Azóta védett terület. — Megyei egyesület a „Csemete”, szigorúan véve, vagy szélesebb körű? — Egyelőre tagjaink főleg Csongrád megyeiek. Az alapszabály szerint a működési területünk a Dél-Alföld. Ez csupán azért van, mert az egyes védett területek nem kötődnek megyehatárhoz, átnyúlnak egyik megyéből a másikba. Mivel mi szeretnénk a tudományos kutatásra, a feltáró természetvédelmi alapkutatásokra koncentrálni — ezt pedig nem lehet csupán egy megyéhez kötni. — Milyen fő problémákat emelhetnénk ki ennek a tájnak, a régiónak a környezetvédelmi gondjai közül? — A dél-alföldi országrész környezetvédelmi szempontból viszonylag szerencsés, mert nincsenek kifejezetten környezetpusztító nagyüzemek, ugyanakkor vannak gondok bőven. Az országgyűlésen is interpelláltak a Tiszával kapcsolatban. Az erdőkkel is vannak bajok, mert a savas esők nem kerülik el ezt a vidéket sem, és előfordulnak kisebb szennyezések ;s. Mi a környezetvédelemmel annyiban foglalkozunk, amennyiben környezeti szennyezés éri az egyes védett területeket, de természetesen a védelem alatt nem álló területek és fajok védelmét is a dolgunknak tekintjük. — Hogyan tudja hallatni a szavát az egyesület; miként tud beleszólni a gyakorlati életbe? — A természetvédelemhez három dolog kell: korszerű jogszabály, korszerű szervezet és támogató társadalmi bázis — ezt Kaán Károly, a hazai környezet- és természetvédelem atyja mondta. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy korszerű-e a jogszabályunk, de fogadjuk el! A szervezetünk éppen most korszerűsödik, mert megalakult a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium. És akkor mi lennénk a harmadik tényező a támogató társadalmi bázis. A lényeg az, hogy ha egy személy észrevesz egy környezetvédelmi problémát, és azzal egymaga fordul a hatósághoz, kevesebb eredményt ér el, mintha ezt az egyesület teszi. Mi főleg a környezetvédelmi oktatónevelő munkában szeretnénk előre lépni. A leendő pedagógusok képzésében erre meglehetősen kevés a lehetőség, nem is külön tantárgyként tanítják a környezetvédelmet. A mi foglalkozásaink, a rangos előadások, a terepbejárások és kutatásaink hozzájárulnak a leendő tanárok szemléletének alakulásához. — Békés megyét hogyan emlegetik a természetvédelemmel foglalkozók itt Szegeden? — Egy kicsit irigykedve, mert a tervekben úgy szerepel, hogy Békés megye lesz Magyarország első környezetvédelmi mintamegyéje. Ez feltétlenül azt mutatja, hogy Békés megyében van egy olyan vezető gárda, amely fogékony a környezetvédelem iránt, és támogatja, felkarolja ezt a lehetőséget. Hallottam arról is, hogy nemzeti parkot is terveznek létrehozni a megyében. Persze szerencsés is a helyzet, mert szintén kevés a környezetvédelmi probléma. Mondjuk Borsod vagy Fejér megye sokkal nehezebben tudná véghez vinni ezt a tervet. Bár ők lennének ilyen helyzetben. Sok sikert kívánok a Békés megyeieknek, és amennyiben ők kérik a mi segítségünket, amiben együtt tudnánk dolgozni, mi természetesen támogatjuk őket. Nagyon nagyra értékeljük a szomszéd megyében folyó természettudományi kutatásokat. Innen a főiskoláról is többen részt vesznek abban a kutató programban, amelyet a Békés Megyei Múzeumi Igazgatóság természettudományi osztálya szervez. Pleskonics András „Célok”
