Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÜRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM fl villamoserőmíí-építés idei programja Koszorúzási ünnepség Budapest felszabadulásának évfordulóján Budapest felszabadulásá­nak 43. évfordulóján a fő­városért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlé­ke előtt tisztelegtek szomba­ton. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél katonai tiszteletadással megtartott koszorúzási ünnepségen a magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága nevében Havasi Ferenc első titkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Jas- só Mihály, a pártbizottság titkára; Budapest Főváros Tanácsa nevében Iványi Pál elnök és Stadinger István elnökhelyettes; a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­ge részéről Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev tanácsos, Arkagyij Danyilko katonai és légügyi attasé;az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport katonai tanácsa nevében Alekszej Gyemidov vezérezredes, Rudolf Gorje- vov vezérőrnagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy he­lyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorút helyez­tek el az emlékmű talapza­tán a nyikolajevi Budapest Gárdahadosztály, a budapes­ti fegyveres erők és testü­letek, a főváros társadalmi és tömegszervezeteinek kép­viselői, valamint a Budapest felszabadításában részt vett egykori harcosok. Elhozták virágaikat a főváros dolgo­zói és tanulóifjúsága. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A villamosenergia-ipar egyedi nagyberuházásának, a Paksi Atomerőmű tovább­építésének költségeire az idén — az általános forgal­mi adóval együtt — 3,4 mil­liárd forintot költhetnek, ebből az eddig átadott négy erőműblokkhoz tartozó ki­egészítő létesítményekre és a két, ezer megawattos új blokk építésének előkészíté­sére futja. Mindenekelőtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásai alapján megkezdik a gyenge és a közepes radioaktivitású hul­ladékok biztonságos kezelé­sére, konténeres szállítására és elhelyezésére szolgáló lé­tesítmények tervezésének, előkészítésének munkáit. Így a besűrített folyékony hul­ladékot és a felaprított szi­lárd sugárzó anyagokat be­tontömbökbe beágyazva ké­szítik majd elő szállításra, eltemetésre. Az atomerőmű dolgozóinak rendszeres to­vábbképzését szolgálja an­nak a nagy oktatószimulá­tornak az üzembe helyezése, amely lehetővé teszi, hogy részletesen tanulmányozza­nak fontos atomenergetikai folyamatokat, és üzemzava­rokat utánozva gyakorolják azok gyors elhárítását. Az atomerőmű bővítésé­nek különösen fontos felada­ta az első ezer megawattos blokk építésének szigorúan ütemszerű előkészítése, hogy a jövő év júniusában meg­kezdhessék az alapozás földmunkáit. Az ezt követő 72 hónapos munka után, 1995 júniusában az úgyne­vezett párhuzamos kapcso­lással megindul a blokk energiatermelése, és az 1000 megawattos teljesítmény el­érése után áramot szolgál­tat az országos hálózatnak. A Magyar Villamos Művek Tröszt véleménye szerint az idei építési előirányzat mű­szaki tartalmának megvaló­sításához nem elégendő a pénz, az anyagi háttér ren­dezésére ezért központi in­tézkedéseket kérnek. A népgazdasági terv a villamos hálózatok célcso­portos beruházásaira a ko­rábbinál jóval szerényebb összegeket szán. Ezért a tröszt különösen nagy gon­dot fordít a szűkös lehetősé­gek minél hatékonyabb ki­használására. Több zöldség és kevesebb gyümölcs Rekorderedmény A konzervipar üzemei idén mintegy 750-760 ezer tonna zöldség felvásárlását és feldolgozását tervezik, ezenkívül 370—380 ezer ton­na gyümölcs tartósításával számolnak. Az eddig szerző­dött mennyiség — elsősor­ban gyümölcsből — kisebb a tavalyinál, mivel a gazda­ságok kevesebbet kínáltak föl. A mezőgazdasági nagy­üzemek és a fogyasztási szövetkezetek a tavalyinál több, és olykor a gyárak ka­pacitását is meghaladó mennyiségű zöldségre kí­vánnak szerződni. Különö­sen paradicsom, paprika és gyökérzöldség termelésére vállalkoztak volna a tava­lyinál nagyobb mértékben, ezek a növények ugyanis a gazdasá|ok által integrált háztájiban és a kisgazdasá­gokban is viszonylag ered­ményesen termeszthetők. Február 10-ig a feldolgozó üzemek a zöldségfélék csak­nem teljes mennyiségére megkötötték a szerződést. Nem ilyen kedvező a helyzet a gyümölcsöknél, amelyekből a termelők egye­lőre a kívántnál jóval keve­sebbet ígérnek. Az ipar mos­tanáig szükségletének csu­pán 70 százalékára tudott velük termeltetési szerző­dést kötni. Várható, hogy a konzervipar nyereségigényét kajszi- és őszibarackból, va­lamint a bogyósok közül málnából és szamócából az üzemek nem tudják kielégí­teni. A kiesést egyebek kö­zött az okozza, hogy az el­múlt években a fagytól és a szárazságtól jelentősen károsodtak az ültetvények. A három méhkeréki szak- szövetkezet közül az Egyet­értés dicsekedhet a legjobb eredménnyel. Erről adott számot pénteken megrende­zett közgyűlésen Kozma Já­nos elnök, aki egyebek mel­lett hangsúlyozta, hogy a már több éve tartó aszályt a költségkímélő gazdálko­dással, a hatékony mellék­üzemágakkal, a tagok egyet­értő támogatásával lehetett kivédeni. A 60 tagú mező- gazdasági szakszövetkezet tavaly 41 milliós árbevételt ért el, nyeresége pedig meghaladta a 4 milliót, a tagok jövedelme elérte a 72 ezer 500 forintot. Ezzel az eredménnyel az országban működő 63 szakszövetkezet rangsorában szeretnének az élre kerülni, ami könnyen elképzelhető, hiszen tavaly gyengébb eredménnyel is már hatodikok voltak. A kedvező eredmények hatá­sára felértékelődött a szö­vetkezeti tagság rangja. Az elmúlt évben 26-an kérték felvételüket, és mindössze egy tagot vettek fel. Tovább gyarapodott a közös vagyon, mert tavaly beruházásra csaknem 6 mil­lió forintot költöttek. Az idén szeretnének egy 600 fé­rőhelyes juhhodályt építeni, és tovább növelni a juhállo­mányt. Erre a célra három és fél millió forint jut. B. O. Évente több ezer fűnyírót gyártanak belföldi és külföldi értékesítésre a Mezőgép Z. számú gyáregységében, Gyulán. Az RF—48 típusú fűnyíróból például ebben az évben 800 darab jut a hazai üzletekbe Fotó: Szőke Margit Kommunista műszakok Kommunista műszakot tartottak szombaton több vállalatnál. Az ország leg­nagyobb cipőipari üzemé­ben, a Tisza Cipőgyárban a vállalat martfűi, mezőtúri és kunszentmártoni gyáregy­ségében 4500-an álltak mun­kába, három műszakban gu­miipari kellékeket, két mű­szakban pedig lábbeliket gyártottak exportra. A szombati műszakban 35 ezer pár utcai és sportcipőt ké­szítettek. Ez a teljesítmény egy teljes hétköznapi terme­lésnek felel meg. Ez évben immár másod­szor szerveztek kommunista műszakot a Debreceni Ruha­gyár edelényi üzemében. A műszakért járó munkabért a bányászvárosban épülő új ruhagyár beruházásához ajánlották fel a dolgozók, hogy ezzel is elősegítsék a térségben tapasztalható fog­lalkoztatási feszültség eny­hítését, a jelenleginél lé­nyegesen több környékbeli lány és asszony kaphasson munkát. A Gyulai Szabók Szövetkezetének Eleken épült új üzem­házában mintegy 100-120 nődolgozó számára teremtettek munkát, emellett az épületben kialakított tanműhelyben 25-30 szakmunkástanuló is megszerezheti a kellő szakmai ismereteket. Az üzemcsarnokot korszerű japán gépekkel sze­relték fel, amelyeken nyugatnémet és francia exportra ké­szítenek ruhákat Fotó: sarkad! László XY. téli olimpiai játékok Ünnepélyes megnyitó Calgaryban Mínusz 8 fokos hidegben, erős szélben, 60 000 ember foglalt helyet szombaton a McMahon stadionban, hogy láthassa a XY. téli olimpia megnyitó ünnepségét. A szervezők gondoskodtak arról, hogy egyetlen jelenlévő se fázzon. Mindenki színes takarót teríthetett magára, s ezzel egyúttal ki is rajzolódott az olimpia öt kari­kája, illetve emblémája. A megnyitót a televízió-közvetítés jóvoltából 2,1 milliárd néző nézhette végig a világon. A 16 napos ötkarikás téli játékok a legek olimpiájának ígérke­zik, ilyen népes versenyt még nem rendeztek. (A megnyitó ünnepség is a legköltségesebb az eddigiek közül.) A téli olimpián 57 ország sportolói vesznek majd részt, legutóbb Szarajevóban 49 nemzet 1400 versenyzője küzdött. A megnyitó első tíz percé­ben indiánok, cowboyok, lo­vas rodeósok tartottak be­mutatót, majd 39 nemzeti­ség népviseleti ruhába öltö­zött képviselői jelentek meg a stadion küzdőterén. Hu­szonötezer színes léggömb felrepítése fokozta a látvá­nyosságot. Később lovas kíséret mel­lett hintón érkezett meg Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke, Jeanne Sauve asszony, főkormányzó és az olimpia szervező bizottságá­nak elnöke, Fred King. A bemutatón egyébként összesen 6000 ember vett részt. A leglátványosabb a királyi lovas rendőrök pro­dukciója volt. A látványosságok után az újkori olimpiai játékok első házigazdája, Görögország képviseletében megkezdődött a küldöttségek hagyományos felvonulása. A magyar olim­piai csapat 25.-ként vonult végig a fehér homokon. A nemzeti zyszlót Tóth Attila jégtáncos vitte. A nemzetek a következő sorrendben sorakoztak fel a stadionban: Görögország, Andorra, Ar­gentína, Ausztrália, Auszt­ria, Belgium, Bolívia, Bul­gária, Chile, Kína, Tajvan, Costa Rica, Ciprus, Cseh­szlovákia, Koreai NDK, Dá­nia, NSZK, Fidzsi-szigetek, Finnország, Franciaország, NDK, Nagy-Britannia, Gu­am. Guatemala, Magyaror­szág, Izland, India, Olaszor­szág, Jamaica, Japán, Dél- Korea, Libanon, Liechtens­tein, Luxemburg, Mexikó, Monaco, Mongólia, Marok­kó, Hollandia, Holland An­tillák, Űj-Zéland, Norvégia, Fülöp-szigetek, Lengyelor­szág, Portugália, Puerto Ri­co, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Szovjet­unió, Egyesült Államok. Vir- gin-szigetek, Jugoszlávia, Kanada. Egy óra elteltével a szer­vező bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz. Rövid beszé­dében méltatta mindazokat, akik tevékenyen részt vettek a játékok előkészítésében. Mint mondta, az álom való­sággá vált Calgary számára, s a világ legjobbjai verse­nyezhetnek 16 napon át az érmekért. „Ez az olimpiai versenysorozat az egész öt­karikás mozgalom számára nagy jelentőséggel hír, hi­szen befolyásolja az egész világ ifjúságát” — mondta F. King. Bizakodásának adott hangot akkor, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy a földkerekségen min­denki tegyen meg mindent egy békésebb világ érdeké­ben. (Folytatás a 8. oldalon.) Méhkeréki hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A ma kezdődő héten olvasóink a román nemzetiség lakta község, Méhkerék életével, mindennapjaival _ is­merkedhetnek meg lapunk hasábjain. Az egyes történeti feljegyzések szerint már a XIII. században lakott tele­pülés, tanácselnöke, Bóka Mihályné arra a kérdésre, milyen érzés ma Magyarországon nemzetiséginek lenni, munkatársunknak többek között ezt válaszolta: „Ne­kem, aki egy kicsit még visszaemlékezem a múltra, az a legnagyszerűbb érzés, hogy ugyanolyan megbecsült polgára lehetek hazánknak, mint a magyar anyanyel­vűek”. A méhkeréki hetet ez alkalommal is a község tanácselnökével készített interjúval indítjuk, amelyet a 3. oldalon találnak olvasóink. Ma délután — szokásunkhoz híven — a méhkeréki tanácsházán személyesen és telefonon is várjuk a hely­beliek kérdéseit, javaslatait és esetleges panaszait.

Next

/
Thumbnails
Contents