Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
NÉPÚJSÁG 1988. január 14., csütörtök Felvételi nélkül az egyetemre Melyek a bejutás feltételei? • Gondoltak a szakközépiskolásokra? • Biztos-e az esélyegyenlőség? • Aki válaszol: dr. Szendrö Péter, a gödöllői egyetem dékánja (Folytatás az 1. oldalról) meg kell találni a megújítási módját. Egyetemünk vezetése úgy határozott, hogy kísérletet teszünk. Nincsen ebben semmi rizikó. A feltételek megszabása előtt áttekintettük az elmúlt ötnyolc év felvételi átlagát. Ebből kiderült, hogy azok a tanulók, akik a karra bekerülhettek, ezeket eleve teljesítették. — Miért éppen e három tantárgyból kell jelesre érettségizni? — Műszaki fakultás a miénk, így talán a matematika fontosságát nem kell magyarázni. Persze, felvetődhet, a fizika meg miért nem? Nos, a karra jelentkezők több mint fele szakközépiskolából szeretne bekerülni, ahol nincs e tárgyból érettségi. Ami a két humán tárgyat illeti, annak oka is talán egyértelmű. Ma már egy műszaki szakembert sem lehet elképzelni kellően megalapozott humán műveltség nélkül. S mivel az egyetemi évek alatt reál jellegű és persze a szakmai oktatásra van csak idő és mód, ezért a humán műveltség megalapozottságát követelnünk és annak létét feltételeznünk kell. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazda- sági gépészmérnöki hivatás sem gyakorolható legalább egy idegen nyelv ismerete nélkül, ahogyan egyetlen más értelmiségi hivatás sem. — A középiskolák oktatási színvonala azonban nem egyforma; mondjuk egy fővárosi egyetemi gyakorló gimnáziumban kapott négyes alkalmasint sokkal többet ér, mint egy kisvárosi kitűnő ... — Nem hiszem, hogy hazánk valamivel több mint félezer középiskolája között olyan nagy színvonalbeli .különbség lenne! S itt nem is a tanintézet oktatási nívójáról van szó, hanem a jelölt tehetségéről, képességeiről. Karunkon mindig szelektálunk; a felvettek negyven százaléka menet közben kirostálódik. — Mi lesz akkor — tételezzük fel —, ha több száz olyan fiatal szeretné kihasználni ezt a lehetőséget, akik megfelelnek a kitételeknek is? — Biztos vagyok abban, hogy nem „fenyeget” ez a veszély! A főiskolai karokkal együtt tanévenként 100-100 fiatalt veszünk fel a 200-280 jelentkező közül. Hadd jegyezzem meg: a műszaki jellegű felsőoktatási intézmények közül általában nálunk a legnagyobb a túljelentkezés! Vagyis nem azért vállalkozunk erre, mert kevesen választják a mező- gazdasági gépészmérnöki kart. Nos, számításaim szerint úgy 50-60 érettségizővel lesz több jelentkezőnk. Nem hiszem, hogy százszámra nyújtanák be azok a fiatalok a jelentkezésüket, akik a felvételi vizsga alóli mentesség alá esnek. Különben ez az új módszer arra is jó lesz, hogy a „hagyományosan” felvételizőknél magasabbra állítsuk a mércét. (nemesi) Záró számadások (Folytatás az 1. oldalról) Szabadság Tsz szorgalmas tagjai mosolyognak a fotókon, a tudósításból az is kiderül, miért: szorgalmasan gyűjtögették a munkaegységet egész éven át, s szépen gyarapodtak, ki új házat épített, ki motorkerékpárt, ki pedig televíziót vásárolt, utóbbit a zárszámadáskor kapott 6405 forintból. Ismét ugorjunk előre tíz évet: „Megyénk termelőszövetkezetei közül a Gyulai Körös- ítájban terjesztették elő elsőnek az 1972. évi gazdálkodás beszámolóját — írták 1972 januárjában. Nos, azóta szinte minden évben ők az elsők. Az idén is. Január 15-én, pénteken, ők nyitják a zárszámadások sorát, majd következik a többi 79 tsz, öt szakszövetkezet és a halászati szövetkezet. S hogy ma már — a rossz időjárás, a nehezebb körülmények ellenére is — összehasonlíthatatlanul nagyobb számok és más kifejezések szerepelnek az elnöki beszámolókban, arról a következő hetekben meggyőződhet az olvasó. De térjünk vissza a zárszámadáshoz. ehhez a hagyományos ünnepi eseményhez, és idézzünk két kis történetet, amelyet sokat tapasztalt mezőgazdasági vezetőtől hallottunk: hajdan nem volt külön levezető elnök, hanem maga a tsz-elnök irányította a zárszámadó közgyűlésen a dolgok menetét. Itt történt, hogy saját magának javasolt fizetésemelést. Bekiabált erre az egyik tsz-tag: „Elég az neked, még az is sok!” S végül a másik kis történet, természetesen szintén a hőskorból: a Yezetők, így az elnök prémiumát is, nyílt szavazással kellett eldöntenie a közgyűlésnek. Az elnök kéri, szavazzanak. Mozgolódás, vonakodás. A második kérésre aztán felemelték a kezüket, de nem valami lelkesen. Az elnököt nyugtalanította a dolog. Készíttetett is nyomban kartonlapokat, kalapba dobták, s kérte, mindenki húzzon egyet, majd aki nem ért egyet az ő prémiumával, gyűrje ösz- sze a papírt. Végül ily módon is megszavazták ugyan neki, de nem valami nagy többséggel. Az elnök értett a dologból, és felvette ugyan a prémiumot, de másnap át is utaltatta azt a szociális bizottságnak. S vajon milyen tanulságokat von le napjainkról az utókor? T. I. Jelinek Lajos rajzai k f Egy magánberuházás és vidéke Penzió épül Békéscsaba határában A penzióról már hallottam néhány pletykát. Főleg az áráról. Aztán megismertem a tervet. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Parádés épület lesz. Ha pedig így van, ráadásul „beszélnek” róla, akkor újságban a helye. Az építtető, Beke Károly jelenleg a békéscsabai Rózsafa vendéglő szerződéses üzletvezetője. Mikor megkeresem, jó érzékkel azonnal sejti, hova akarok kilyukadni, hiszen a pletykákkal az elmúlt hónapokban számtalanszor szembesülnie kellett. De azért nem vágunk a közepébe, szép fokozatosan haladunk. — Rettenetesen nagy gourmand vagyok — kezdi Beke Károly. — Imádom a hasamat. így nem csoda, hogy már régóta szerettem volna egy éttermet nyitni az ínyenceknek. A megye e téren cseppet sem telített. Mint ahogy szállodai szoba is kevés Békésben. Mindez, és Gyula közelsége ösztönzött bennünket arra, hogy a feleségemmel elhatároztuk, építünk egy penziót, étteremmel, bárral. A békéscsabai tanács jó partnernek bizonyult, s rövid úton kijelölt a megyeszékhely határában, a 44-es főút mentén, a gabonamúzeum szomszédságában egy telket. A hely több szempontból is kiváló. Miközben közel van a belváros, a penzió a lehető legközelebb lesz Gyulához, s az itt megnyíló bár senkinek sem háborítja az éjszakai nyugalmát. Kedvező az új sportcsarnok közelsége is. — A tervek elkészítésére Nemes Rolandot kértem fel — folytatja a leendő tulajdonos. — Azt hiszem, különlegesen szép és figyelemfelkeltő munkát tett le az asztalra. Tíz, fürdőszobás, kétágyas, pótágyazható szobája lesz a penziónak. A szobák tizenkét négyzetméteres földszintje nappaliként szolgál, a nyolc négyzetméteres galéria pedig hálóként. Az étterem 80 négyzetméteres. A bár két szinten, összesen 160 négyzetméter. Szeretnénk másod- osztályú áron produkálni osztályon felüli minőséget. — Minden szép és meggyőző, de most már csak fel kell tennem a kérdést: mennyibe kerül? — Ez üzleti titok... — Elhiszem, de ha ezt nem közöljük, az találgatásokra ad alkalmat. — Mondhatok én akármit, akkor is találgatnak. És ráadásul tényleg akármit mondok, lehet, hogy nem lesz igaz. Ki tudja, milyen változásokat Roz a kivitelezőiparban az új adótörvény. De ígérem, ha ) kész lesz, közlöm az árát. Újságon kívül elmondhatom, hogy mire számítunk (és közli a tervezett négyzetméterenkénti költséget). Persze, any- nyi pénzük nincs, a költségek 70 százalékát meghitelezi a Befektetési és Forgalmi Leánybank. Hallatlanul gyorsan és határozottan döntöttek. A többi bank vagy mereven elutasított, vagy teljesíthetetlen követeléseket támasztott. Egyébként, hogy mennyit ad a bank, azt már csak azért sem mondhatom el, hiszen a kivitelezésre versenytárgyalást írunk ki, úgy hogy ez üzleti titok. — Amikor az újságolvasó megismeri a tervet, azt mondja, hogy a 30 százalék sem kicsi pénz ... •— Valóban nem az. A 30 százalékot a család adja össze. Egyébként nagyon valószínű, hogy két ütemben kényszerülünk megépíteni, bár tudom,;' hogy együtt lenne „nyerő”. Az első ütemben az étterem és a bár készülne el, a parkolókkal, idén novemberre. A második ütem, a penzió, csak később valósulna meg. — Milyen formában üzemelteti majd a penziót? — Még nem tudom. Attól függ, hogy a szabályozók akkor mit diktálnak. Ha az akkori rendeletek a családi vállalkozásnak kedveznek, akkor az lesz, ha nem, akkor valami más formában üzemelünk. Még sokáig beszélgettünk. Mi tagadás, leginkább a pénzről. No, meg az ellenségekről. Mert akadnak szép számmal. Az irigyek persze azzal nem foglalkoznak, hogy ők napi 16 órát dolgoznak leggyakrabban, szabadnap nélkül, vállalásaik cseppet sem panaszkodó foglyaként. — Az épületet még csak alapozzák, mégis, ha holnap megnyílna, mit kínálna az étterem, és mit a bár? — Szeretem a vadételeket, ajánlanék például szarvast Mátyás módra, vagy bélszínérméket Rossini módra, me- dockmártással. A bárban több mindennel próbálkozunk: lesz diszkó, táncos bárműsor, alkalmanként zenekar. Hogy milyen arányban váltják ezek egymást, azt az igények döntik el. Nyitásig szerződtetünk, vagy kinevelünk egy jó mixert, aki speciális italokat kever ... Ennyit ízelítőül, addig még annyi minden történhet ... Cngár Tamás Teljes értékű életet a cukorbetegeknek Gyulán a megyei kórházban dolgozó dr. Iványi János belgyógyász osztályveze- zető szakfőorvos nemrégiben Jeruzsálemben járt egy fiatalkori cukorbetegséggel foglalkozó nemzetközi kongresszuson. A főorvos a Magyar Diabetológiai Társaság tagjaként az európai társaságban is számon tartott szakember, s így szerzett tudomást a Tel Aviv-i Bein- linson Kórház háromévenként rendezett tudományos tanácskozásáról. A gyulai kórház általa vezetett munkacsoportja Kállai Klára pszichológus segítségével négy éven át nagy létszámú fiatalkorú cukorbeteg adatait dolgozta fel. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalkorban kialakult cukor- betegség — a kezdeti megrázkódtatást követően — törvényszerűen jár-e személyiségváltozással? A vizsgálat tapasztalatairól számolt be Jeruzsálemben dr.^ Iványi János, mi pedig bővítve a kört, a cukorbetegség más gondjairól is kérdeztük őt. — Az a fiatal, aki egyébként egészséges életösztönével tudomásul veszi: „Cukorbeteg lettem, ennek megfelelő életmódot kell élnem, de segítenek a körülöttem levők, a családom, a pedagógusok, a barátaim” —. biztosan tudhatja, hogy nem lesz másodosztályú állampolgár. A kongresszuson 25 ország kettőszáz szakembere, elsősorban gyermekgyógyász diabetológusok vettek részt. — Hogyan alakulhat Jci a cukorbetegség kisgyermekvagy felnőttkorban? — Visszavezethető genetikai okokra is. Akinek a szülei, vagy nagyszülei cukorbetegek voltak, hajlamosabb a megbetegedésre. Persze nem törvényszerű, hogy ez bekövetkezik. A cukorbeteg szülőnek is születhet egészséges gyermeke. Nagy a párválasztás felelőssége, cukorbeteg lehetőleg ne házasodjon cukorbeteggel. Az utód egészségi állapota annak a függvénye, hogy a fogamzás pillanatában mennyire kiegyensúlyozott volt a beteg szülő cukorháztartása. Vannak különleges okok, például: valamilyen balesetnél megsérül a hasnyálmirigy inzulintermelő része vagy műtétnél éppen ezt kell eltávolítani. A helytelen életmódtól, az elhízástól. a túlzott alkoholfogyasztástól is megbetegedhet a hasnyálmirigy. A napokban hoztak be hozzánk egy 17 éves diáklányt. Jellegzetes tünetekkel, túl sok folyadékot is fogyasztott. Sajnos cukorbetegséget állapítottunk meg nála. Ő maga is emlékezett rá, hogy átesett egy influenzán. Vért vettünk tőle, vírusizolálásra. Az eredmény pozitív lett. Kétféle olyan vírust is találtak, amely oka lehet a hasnyálmirigy meg b ete g edéáé nek. Egyébként a cukorbetegség jól karbantartható, megfelelő étrenddel, életmóddal, gyógyszerekkel, sajnos azonban az alkoholos személyiség erre csak ritkán képes. — A cukorbetegséggel gyakran más szövődményes betegségek így együtt járnak. Melyek ezek és valamennyire megelőzhetőek-e? — A diabétesz előbb- utóbb járhat érrendszeri károsodással, kialakulhat vese- vágy szemfenéki megbetegedés. Időskori betegeknél gyakran előfordul a lábkö- röm vagy ujj gennyedése. Ez összetett probléma, az oka lehet gombásodás, rossz körömvágási módszer, a makróerek megbetegedése. Ilyenkor is elmegyünk a gyógyításban a lehető legmesszebb, hogy megmentsük a beteg lábujját. A betegség időtartama természetesen befolyásolja a szervezet állapotát, hiszen 30-40 esztendő alatt sok minden történhet. Az orvos, a szülő, a környezet, s főként maga a beteg egyení. I _:______-L________! s úlyban tarthatja az állapotát. Volt olyan hároméves betegünk, akinek megéltük a mandulakivételét, a vak-i bélműtétét és két tüdőgyulladását, nem volt könnyű, de sikerült vigyáznunk rá. Tévhit, hogy cukorbeteget nem lehet műteni. A kórházunkban 25 év alatt 1500 körüli cukorbetegen végzett műtétünk volt. Jobban oda kell figyelni rájűk, ez _ bizonyos. Az osztályon előkészítjük őket, a sebész kollégák elvégzik a műtétet, az utókezelésre visszajönnek. Biztonságban vannak. — „Teljes értékű élet diabétesz ellenére” — így szólt egy korábbi jelmondata az Egészségügyi Világszervezetnek. Hogyan befolyásolja a pályaválasztást ez a betegség? Milyen veszélyei lehetnek a hosszan tartó gyógyszer szedésnek? — Természetesen a fiataloknak együtt élve ezzel a betegséggel, életmódjukat ehhez kell igazítaniuk. Néhány pályát nem választhatnak. Magas- és mélyépítő szakmát vagy a tömeg- közlekedést, de például gépkocsit vezethetnek. A már említett felmérésünk pszichológiai tesztjeiből kiderült, hogy az általunk vizsgált cukorbeteg fiatalok intelligenciaszintje magasabb volt, mint az egészségeseké. Szakemberek által vitatott, hogy a nyugtalanság, a levertség, a betegségektől va- lú túlzott félelem náluk gyakoribb, mint másoknál. A pubertás kor viharaitól (étkezési túlkapások, felelőtlen szexualitás) lehetőség szerint óvni kell őket. A hosszan tartó gyógyszerszedésnél nem szokik hozzá a szervezetük. A fiatalkorúak általában inzulint kapnak. A pubertás korban, a terhességnél, a hasnyáímirigyműtéten átesetteknél nagyobb az inzulinigény, változó, később állandósul. A különlegesen tisztított inzulinra csak kevesen szorulnak, azt nálunk kaphatják meg. A gyógyszerellátás gondjai nem érinthetik a cukorbetegeket, hiszen sokkal nehezebb időkben is volt inzulin és volt gyógyszer! * * * Az 1940-es években kellett először az orvosoknak számon tartani cukorbetegeiket. Akkor az egész országban tízezer, Békés megyében 210 esetet regisztráltak. Mostanában csak a mi megyénkben 16 ezret tartanak nyilván. A számok persze csalókák, lehetett akkor is, most is sokkal nagyobb a cukorbetegek száma. Békés megyében 1954-ben elsőként dr. Borbola József alakította ki a cukorbeteggondozói hálózatot, munkáját most dr. Szentgyörgyi Csaba folytatja. Az egyensúlyban tartott diabéteszhez persze nélkülözhetetlen, hogy a beteg fel is keresse orvosát, a gondozói hálózatot. Megfelelő életmóddal a betegség kialakulását befolyásolni lehet, gyakran önmagában a fogyás is elegendő a betegség elkerüléséhez. Bede Zsóka Fotó: Kovács Erzsébet
