Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

1988. január 7., csütörtök

o

Megkérdeztük Bálint Andrástól:

A Radnóti Színpad hogy csinálja?

A Stúdió ’88 tegnapelőtti adásában többek között Kárpáti Péter Szingapúr, végállomás ! című darabjának Radnóti színpadi bemutatójáról tudósított. A riport eleién óriási plakát hirdette, hogy ebben a színházban a jegyárak nem emelkednek. Itt Békéscsabán, a Jókai Színházban, s általában fővárosi és vidéki színházakban egyaránt más a helyzet. Ezért kértünk tájékoztatást a Radnóti Színpad igazgatójától, Bálint Andrástól.

— Igazgató úr, hogy sikerül a Radnóti Színpadon változatlanul hagyni a jegyárakat? Mit jelent ez, és miért fontos Önöknek?

— Azt a plakátot két- három hónapja tettük ki. Színházunkban nyolcvan forint volt a legmagasabb jegyár, s ebben a szezonban ez így is marad. Van persze harminc forintos jegy is.

Telt házzal játszunk; s úgy gondolom, ha felemelnénk a jegyek árát, éppen azt a közönséget zárnánk ki a színházból, akinek fontos a színház. A nehezedő gazdasági helyzetben minden család ezen a téren takarékoskodik. Gondolja csak meg, ha ketten jegyet vesznek, hozzá a taxi, a vacsora, esetleg a gyerekre vigyáz valaki, s azért is fizetni kell, ez már nem kevés pénz. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy áthárítsuk a költségeket éppen azokra, akikért érdemes színházat csinálni.

— S kikért érdemes?

— Akiknek nincs nagy jövedelmük. A kispénzű értelmiségiekre, a fiatalokra, a diákokra, főiskolásokra, egyetemistákra gondolok elsősorban. Az ő színházuk a 230 személyes Radnóti Színpad, s nem akarjuk őket elveszíteni. Persze sok színház van, ahol jóval drágábbak a jegyek, s sokan azt is megengedhetik maguknak. Például a Madáchban, vagy az Operettben 250 Ft-ba is kerül egy-egy jegy, vagyis, lehet válogatni.

— Vidéken már kevésbé. Békéscsabán vagy a Jókai Színházba megy a közönség, vagy sehová.

— Persze, egészen más a helyzet. Itt, csak ebben az utcában van négy színház, a Thália, az Operett, a Mikroszkóp és mi. A Katona József Színház’ is viszonylag olcsón kínálja a jegyeit, hasonló műsorpolitikával dolgozik. Ebben a szezonban egészen biztos, hogy nem emeljük az árakat. De kérem, ha megírja, azzal fejezze be, hogy előbb-utóbb mi is rákényszerülünk majd ném i áremelésre!

N. K.

ÜJ GÉPEK A BÉKÉSCSABAI KNER NYOMDÁBAN. A békéscsabai Kner Nyomdában befejeződött a két és fél évesre tervezett beruházási program első szakasza, amellyel a csomagolóanyagok gyártásának mennyiségi és minőségi növelését tűzték ki célul. Az NSZK-beli, svájci, osztrák és olasz cégektől vásárolt nyomdaipari gépek — vágógépek, ragasztógépek — nagy része már bekapcsolódott a termelésbe

Fotó: B. Fazekas László

A turkui harangok

Napjainkban, amikor annyi szó esik a munkáról, nem tudok szabadulni egy kötélverő mester történetétől. Most, ahogy nemzeti sajátosságunkká kezd válni a kételkedés, a különböző intézkedések kritizálgatása, s ha önmagunkról van szó, kibúvókat keresünk, magyarázatot a se- lejtre, a hányavetiségre, folyton az ő esete jár a fejemben. Ha kinézek a szerkesztőség ablakán a feltúrt utcára, meg az építkezésre, ahol úgy dolgoznak, mint a mesében, hol csinálnak valamit, hol nem — a turkui mester szálfa alakja villan elém.

Testvérnépünk hazájában, a finnországi Turkuban áll a híres dóm. Tornya 96 méter magas. Hat harangja közül a legnagyobb 46 mázsa. Amikor egy tűzvész után 1837-ben újraépítették, a város vezetői olyan embert kerestek, aki vállalkozik arra, hogy az irdatlan súlyú harangot a helyére teszi. Egy kötélverő mester jelentkezett. Kétkedve fogadták. A harang sokba került. Ha emelés közben elszakad a kötél, tönkremegy, sőt a templom is megrongálódik. Van-e annyi pénze, hogy a kárt megtérítse?

— Annyi pénzem nincs — válaszolta a kötélverő.

— Akkor mivel garantálja, hogy a kötél elbírja a harangot és az emberei jó munkát végeznek?

— Az életemmel.

— Hogyan?

— Felállók a harang tetejére, amikor a toronyba húzzák. Ha lezuhan, vele zuhanok én is.

A város vezetői fejet hajtottak az egyszerű kötélverő mester előtt. Mert életét tette fel a munkájára. Így garantálta a kifogástalan minőséget.

Beszélgetek egy szövetkezet vezetőjével. Gazdasága nem valami fényesen áll. A közelmúltban a népi ellenőrök több

rendellenességet állapítottak meg. Ha volna pénzünk — állítja —, egykettőre túljutnánk a nehézségeken. Korszerűsíthetnénk a technikát, új gépeket vásárolnánk. Az ám, de a népi ellenőrök elsősorban a szervezés hiányosságait kifogásolták, ö azonban a különböző intézkedéseket okolja, s egyes-egyedül a technika fejlesztésében látja a kiutat abból a kátyúból, ahova a szövetkezet jutott. Vajon csupán ez _ lenne a megváltás receptje? Akarva-aka- ratlanul eszembe jutnak a turkui harangok. 1979-ben restaurálták a dómot. A nagy harangon repedéseket fedeztek fel. Levették, s egy másikkal, de ugyanolyan súlyúval cserélték fel. A levétel még csak ment valahogy. Ám a modern technika minden fortélyára szükség volt, hogy biztonságosan a helyére kerüljön. Így is becsúszott egy icipici tévedés, s majdnem bekövetkezett a tragédia. Szerencsére, a biztonsági berendezések hibátlanul működtek. A mérnököknek el kellett gondolkozni az egykori kötélverő mesteren. Mennyire precízen, hajszálpontosan kellett megszerveznie a munka minden mozzanatát, hogy a korabeli — a mai technikához képest primitív — eszközökkel feljuttassa a toronyba a harangot. Neki ugyanis nem voltak biztonsági berendezései. Így tehát, ha csak annyit téved, mint a korszerű technikát alkalmazó mérnökök, vagy csak egy leheletnyit hibádzik, a kötél, esetleg a csigák kettétörnek, vagy csak» egyszerűen rosszul tervezi meg a szükséges lépéseket, netán a kötél végén a hórukk emberei közül lazsál valaki, csak egyetlenegy ember a száz közül, akik csigákon húzták felfelé a harangot, akkor menthetetlenül lezuhan. De senki se lazsált, senki se mímelte a munkát.

Vannak, akik a pénzre esküsznek. Vannak, akik a korszerű technikára. A kettő együttvéve sem pótolhatja azonban a lelkiismeretes munkát. Ügy látszik, napjainkban ezt a tanulságot újra kell tanulni.

Serédi János

Az új útlevélrendelettel kapcsolatos tudnivalókról

Ez év január elsején lépett életbe az a törvényerejű rendelet, amelyet a külföldre utazásról és az útlevelekről hozott az Elnöki Tanács tavaly novemberben. Az új jogszabály egyszerűsítéseket tartalmaz egyebek között az útlevél kiadására és felhasználásának módjára. Az eltelt néhány nap tapasztalatai szerint rendkívül nagy az érdeklődés a kibővült utazási lehetőségek iránt, megyénkben főképpen tájékozódó jellegű kérdésekkel keresik fel telefonon, vagy személyesen az illetékes rendőrhatóságokat. Éppen ezért arra kértük Pacsika György rendőr alezredest, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetőjét, hogy válaszoljon az új rendelet néhány fontosabb témakörével kapcsolatos kérdéseinkre.

— Magyar állampolgár továbbra is csak az útlevél- hatóság által kiállított érvényes útlevéllel utazhat külföldre — kezdte a tájékoztatást az osztályvezető. — Ezt az útlevelet ez év január elsejétől a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányság állítja ki, oda kell a kérelmet benyújtani, tehát az utazási irodákat nem kell felkeresni! Különválik az útlevél- és a valutaügyintézés — ez utóbbi marad változatlanul az arra felhatalmazott utazási irodáknál, az útlevél-ügyintézés viszont, amint említettem, a rendőrségnél1. Az útlevél a Magyar Népköztársaság tulajdona. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert az útlevél közokirat, ami kötelezettségekkel, következményekkel jár: másra át nem ruházható, másnak át nem adható, és így tovább. Annak gondos megőrzéséért az állampolgár felel. Akinek az útlevele neki felróható okból, szándékosan vagy gondatlanságból, hanyagságból elveszett, megrongálódott, vagy megsemmisült, öt évig kizárható az utazásból. A rendőrhatóság fokozott szigorral vizsgálja a felróhatóságot, az állampolgár felelősségét az említett esetekben.

— Most lássuk a gyakorlati teendőket. Mi szükséges az útlevélkérelem benyújtásához?

— Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy az 1984. január elseje után kiadott kék, új típusú útleveleket nem kell lecserélni, azokkal továbbra is lehet utazni, akár szocialista, akár nem szocialista országba, ha kiutazási engedélye van az állampolgárnak. A régi piros útlevél is érvényben marad az útlevél érvényességének idejéig, legfeljebb 1988. végéig. Az 1988. január elseje előtt kiadott összes kiutazási engedély a régi szabályok szerint felhasználható, az útlevél érvényességének idejéig.

Aki 1988. január elseje után először kér útlevelet, azt a világ összes országára érvényes útlevéllel látjuk el. Ehhez szükséges két darab, egy évnél nem régebbi fénykép, szabvány méretű, tehát 4x4 centiméteres, továbbá természetesen útlevélkérőlap, amely a postán beszerezhető, valamint az illetékbélyeg, 500 forint értékben. A gyermekkorúakat is önálló útlevéllel látjuk el csecsemőtől a 18 évesig. Tehát nem vezetjük be a szülők útlevelébe a gyermeket az új kérelmezők esetében.

Szolgálati célból a jövőben a magánútlevelek használhatók fel a munkahely, vállalat, intézmény elrendelése alapján. Az 1988. január 1. előtt kiadott szolgálati célú kiutazási engedélyek felhasználhatók az útlevél, illetve a kiutazási engedély érvényességéig. Az útlevélkérelem benyújtásához egyébként most már nem szükséges munkahelyi vélemény, illetve diákok esetében az iskola engedélye vagy meghívólevél.

Az útlevélkérelmet személyesen kell benyújtani a lakhely szerinti rendőrkapitánysághoz. Az együtt élő családtagok esetén benyújthatja azt a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek, kiskorú kérelmét pedig a törvényes képviselő. A szülők közös háztartásban élő kiskorú, 18 éven aluli gyermeke utazása esetén mindkét szülő írásos nyilatkozata, hozzájárulása szükséges.

Az 1984. január elseje után kiadott új típusú útlevelek területi hatályát a világ összes országára — külön kérelemre — kiterjeszti a rendőrhatóság, akár van, akár nincs utazási szándéka az állampolgárnak. Ennek illetéke ugyancsak 500 forint, és csak a kérelmet és az útlevelet kell csatolni, természetesen az illetékbélyeggel együtt,

fénykép viszont nem szükséges.

— Mi a legfontosabb tudnivaló a valutalapról, illetve a valutáról?

— Minden érvényes útr levéllel rendelkező magyar állampolgár valutalappal lesz ellátva, amelyet a valutaeladásra felhatalmazott szervek adnak ki és vezetnek be az útlevélbe. Az elveszett, megsemmisült valutalap nem pótolható, ilyen esetben a kiutazó a valutalap kiállításától számított három naptári évig turista- ellátmányban és közlekedési költségekben nem részesülhet. Külön felhívjuk az állampolgárok figyelmét, hogy ha nem szocialista országba utaznak, akkor minimum 3 ezer forintnak megfelelő, törvényes forrásból származó valutával kell rendelkezniük, amelyet kilépéskor a határon ellenőriznek. Itt meg kell jegyezni, hogy az a maximum 2 ezer forint értékű valuta, amely- lyel, mint korábbi utazások „maradékával” az állampolgár rendelkezhet, ebbe nem számít bele.

Szolgálati célból történő kiutazáskor a határon a vállalat, intézmény igazolását kell felmutatni arról, hogy a külföldi tartózkodás idején az anyagi fedezet biztosított. Nem kell rendelkeznie fizetőeszközzel, illetve anyagi fedezettel annak, aki szocialista országba utazik; aki a 14 életévét nem töltötte be; aki az utazási iroda társas részvételi jegyével rendelkezik; aki szolgálati útlevéllel utazik; aki szolgálati célból magán- útlevéllel utazik (napidíj, illetve az utaztató igazolása kell). Aki Jugoszlávián át Bulgáriába utazik, annak 3 ezer forint értékű bolgár le- vával kell rendelkeznie. A háromévenként esedékes 19 ezer forint valutaalapot az utazó több részletben is felhasználhatja, amelyet a valutalapjára az illetékes hatóság rávezet. Valutalapot külföldre vinni nem szabad. S végül, a külföldre utazó magyar állampolgárnak

mindezek mellett természetesen be kell tartani a fogadó ország által meghatározott előírásokat, anyagi és más tekintetben is.

— Meddig tartózkodhat külföldön útlevelével a magyar állampolgár?

— Maximum 90 napig, ezen túl kérni kell a hosz- szabbítást. 90 napon túl tartózkodhatnak külföldön engedély nélkül a nyugdíjasok, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, amíg az útlevelük érvényes, továbbá a külföldön engedéllyel munkát vállaló, vagy engedéllyel tanulmányutat folytató állampolgárok, természetesen az engedély lejártáig. Az útlevél elintézésének határideje 30 nap.

— Ki nem kaphat útlevelet?

— Nem adhatú útlevél

annak, aki ellen olyan bűn- cselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban,

amelyre a törvény háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel el. Nem kaphat továbbá az, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy szigorított őrizetét rendelték el és azt még nem töltötte le. Az sem kaphat útlevelet, aki bűncselekmény elkövetése miatt körözés alatt áll, és ellene elfogató parancs van, és az sem, aki a korábbi külföldi utazása alkalmával a Magyar Nép- köztársaság jogszabályait külföldön súlyosan megsértette. Természetesen nem kaphat útlevelet, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és büntetett előéletű, s végül az sem, aki rendőrhatósági kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagyis „refes”. Megtagadható az útlevél kiadása attól, akinek büntetőügyben hozott határozat alapján az állammal szemben jelentős tartozása áll fenn. Attól is megtagadható, aki jogerős bírói határozattal megállapított tartási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve aki ellen jelentős mértékű adózási kötelezettség elmulasztása miatt eljárás folyik. S végül megtagadható attól is az útlevél, akinek külföldre utazása az állam biztonságát veszélyezteti.

— S ki zárható ki meghatározott ideig a külföldre utazásból?

— Legfeljebb öt évig kizárható, aki a hatóság félrevezetésével kísérelt meg útlevelet szerezni, vagy az útlevélkérelmében valótlan adatot közölt, ha visszaélt az útlevelével, különösen, ha a korábbi külföldi tartózkodását önkényesen meghosz- szabbította, vagy engedély nélkül külföldön munkát vállalt. Amint korábban már említettem, kizárható, legfeljebb öt évig, aki neki felróhatóan, akár szándékosan, akár gondatlanságból elvesztette útlevelét, vagy az megsemmisült. Az is kizárható, aki a külföldre utazáshoz szükséges anyagi feltételek hiányában utazott, vagy kísérelt meg külföldre utazni, illetve kiutazása során a vám-; vagy a devizajogszabályokat megsértette. Ilyen esetekben nagyon következetesen fogjuk az említetteket vizsgálni, és a kizárásokat alkalmazni.

— Kik jogosultak vízumot intézni?

— Csak a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, társadalmi szervezetek, illetve az érdekképviseleti szervek és a nemzetközi utazások szervezésére, közvetítésére jogosult utazási irodák intézhetnek vízumot. Magáncélú utazáshoz szükséges vízumot az utazó személyesen, vagy közvetlen hozzátartozója útján is beszerezheti. Gmk-k és más, arra törvényesen fel nem hatalmazott szervek, személyek vízumot nem intézhetnek.

— Végül az elmúlt néhány napban milyen volt az ügyfélforgalom, mennyien nyújtottak be útlevélkérelmet, és mikor van ügyfél- fogadás az útlevélhatóságnál?

— Az évszaknak megfelelő, közepes a forgalom a rendőrkapitányságokon, néhány perc a várakozási idő, legalábbis jelenleg. Minden körülmények között biztosítjuk a kérelmek folyamatos, zökkenőmentes átvételét és jóval a 30 napos ügyintézési határidőn belül megkapja az állampolgár az útlevelét. Nincs tehát oka az idegeskedésre, türelmetlenségre, bizton számíthatnak a rövid átfutási időre. Egyébként rengeteg az érdeklődői főként telefonon érkezik sok konkrét kérdés hozzánk. Éppen e kérdések apropóján hadd mondjam még azt is el, hogy ez az új jogszabály nem változik, nincs, nem is lesz visszalépés, minden úgy érvényes, ahogyan a nyílt jogszabály tartalmazza,

amely egyébként bárki számára hozzáférhető, miután megjelent a Magyar Közlöny 61. számában (1987. XII. 23- án), és már kapható.

T. I.