Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANACS LAPJA 1988. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Munkásgyülésekrftl jelentjük Előtérben a műszaki fejlesztés és a minőség Folytatódnak megyénk iparvállalatainál, szövetkezeteinél a munkásgyűlések. Évről évre több üzem vezetői érzik úgy, hogy e formában is célszerű dolgozóikat tájékoztatni az elért eredményekről és közösen megvitatni, eldönteni a jövő fejlődési irányát. Áz idei esztendő a közgazdasági környezet markáns változásait, a piaci verseny erősödését hozza. Kérdés, hogy miként alkalmazkodnak ehhez a gazdálkodó egységek, milyen irányba mozdul el a gazdaság, s e tekintetben mindenképpen izgalmasnak ígérkezik az év. A munkásgyűléseken ezekről is szó esik. A KÖRÖS KAZÁNGYÁRTÓ ÉS GÉPIPARI VÁLLALAT kedden a békéscsabai, szerdán a gyomaendrődi gyáregységében tartott munkás- gyűléseket, melyeken a vállalat igazgatója, Moskovits Sándor tájékoztatta a dolgozókat a cég helyzetéről és kilátásairól. Az elmúlt esztendőt tekintve egyértelmű, hogy nincs okuk panaszra. A maguk elé tűzött célokat — a tervvariánsokról tavaly a munkásgyűlés döntött — megvalósították, sőt a tervezettnél is kedvezőbb eredményeket értek el. A termelési érték 389 millió forintra emelkedett, 13,7 százalékkal haladva meg az előző évi szintet. A vállalat 1987-ben ösz- szesen 21 500 különféle kazánt értékesített, ezerhét- százzal többet, mint 1986- ban, mégpedig anélkül, hogy emelte volna termékeinek árát, ami manapság ritkán fordul elő. Kétségtelen, a felvásárlási láz segített „hozni” az eredményeket, a vállalat azonban számol azzal, hogy a jövőben nem lesz ennyire dinamikus a kereslet. A piaci harcban csak úgy lehetnek eredményesek, ha a műszaki fejlesztés üteme nem lassul. E téren jelenleg kedvező a helyzet, kialakították a folyton égő szeneskazán típusát és mintegy 35 újítást nyújtottak be a dolgozók, melyek több millió forintos megtakarítást jelentenek. A vállalat vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a fejlődés csupán önmagukhoz képest jelentős, a fejlettebb, nyugat-európai színvonal eléréséhez még jócskán van mit tenni. Az ez évtől érvényes szabályozók közismerten nehezítik a gazdálkodást, illetve a megélhetést. A vállalat vagyonjegy kibocsátását tervezi, mely részint a vagyon növelését, a tulajdonosi tudat erősödését és az adómentes osztalék révén a dolgozók jövedelmének kiegészítését is segíti. Sz. I. AZ ENDRÖDI CIPÉSZSZÖVETKEZETBEN tegnap délután, az új esztendő harmadik munkanapján tartott munkásgyűlésen Hanyecz Károly elnök köszöntötte a dolgozókat, majd beszámolt a múlt évi munkáról, az eredményekről és tájékoztatást adott az idei feladatokról. Elmondta többek között, hogy 1987 első félévére a szövetkezet piaci kapcsolatai elsősorban a nem megfelelő minőség, és a késedelmes szállítások miatt bizonytalanná váltak. Ezért a második félévre egy három részből álló intézkedési tervet készített a vezetőség. A terv a pénzügyi egyensúlyi helyzet, a minőségi színvonal javítását, valamint a gazdaságosság fokozását volt hivatott elősegíteni. A tervezet végrehajtása már a második félév elején megkezdődött, s ennek is köszönhetően az Énei 1987. évi árbevétele — 506 millió forint — 9 százalékkal volt több az előző évinél. Tőkés exportra 40 millió, szocialista exportra 246 millió, belföldre pedig 221 millió forint értékben szállítottak cipőket. Tavaly összesen 970 ezer pár cipőt készítettek a szövetkezet dolgozói, melyből 65 ezer pár a nyugati piacon. 520 ezer pár a szocialista országokban, és 400 ezer pár itthon talált gazdára. A lábbelik 91,4 százaléka I. osztályú, 7,6 százaléka II. osztályú és 1 százaléka szabványon kívüli minősítést kapott. E két utóbbi kategória részaránya 4 millió forintos eredménykiesést okozott a szövetkezetnek. A nyereség közel 20 millióval maradt el a tervezettől, s alig éri el a 30 millió forintot. Az idei év feladatairól szólva Hanyecz Károly többek közt hangsúlyozta, hogy indokolt tovább bővíteni a termelést, s növelni kell a tőkés exporton kívül a hazai piacra szánt termékek mennyiségét. Ennek érdekében a szövetkezet hosszú lejáratú együttműködési megállapodást kötött a Cor- sóval és a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalattal összesen évi 220 ezer pár lábbeli gyártására. A Topán és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat idén szintén bővíteni kívánja korábbi rendelésállományát. — Szükséges aktívabb piaci munkát folytatnunk. Szélesítenünk kell a kapcsolatainkat a külkereskedelmi vállalatokkal, a kül- és belföldi partnereinkkel. Mindezek mellett folyamatosan korszerűsítjük a belső irányítási és érdekeltségi rendszert, s szigorúbban gazdálkodunk majd a költségekkel. Minden igyekezetünkkel segítjük a szövetkezet teljesítőképességének növelését, és a meglevő erőforrások jobb kihasználását — mondta végül a szövetkezet elnöke. A munkásgyűlésen részt vett és felszólalt Sóczó Ottó, a gyomaendrődi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára is, aki tájékoztatta a dolgozókat a térség gazdasági egységeinek eredményeiről és a várható feladatokról. h f Újabb lépésváltás a Békéscsabai Baromfifeldolgozónál Üj szakasz kezdődött a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a piac és a termelőkkel kialakított kapcsolat rendszerében 1988-ban. Különböző vállalkozásokkal, a termeilőkkel kötött megállapodások, együttműködések folytán közös fejlesztésekbe bocsátkoznak a változó piaci igények kielégítésére. Ulbert István vállalatigazgató a helyzet értékelése kapcsán elmondotta, hogy szeretnék a piacot közelebb vinni a termelői háttérhez. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gyár körzetében mindennemű baromfi nevelését, előállítását, feldolgozását a piac közvetlen igénye alá rendelik. A termelőket arra ösztönzik, hogy olyan áru előállítására összpontosítsák anyagi és szellemi erőiket, melyek értékesítése a lehető legnagyobb jövedelmet biztosítja. A Körösi és a Hidasháti Állami Gazdasággal, továbbá a Gyomaendrődi Béke, valamint a Szarvasi Dózsa Tsz-szel és másokkal kialakított együttműködés keretében csaknem 200 millió forint beruházásra vállalkoznak. Gyomaendrődön évi egymillió liba keltetésére építenek baromfikeltetőt. Hidasháton és Szarvason a nagy testű húskacsa tartását tervezik, melyet vállalati körökben egyszerűen „bar- bari-programként” emlegetnek. Az új vállalkozások jelentőségét, értékét tulajdonképpen az adja, hogy a baromfiiparral együttműködő mezőgazdasági üzemek között vagyonérdekeltségen alapuló kapcsolat jön létre, ami ebben a szakmában újszerű, de mindenféleképpen megfelel és beleillik a megye gazdasága kibontakozási programjába. — Milyen út megtételével jutottak ilyen elhatározásra? — kérdeztük Ulbert Istvántól. — Vállalatunk az elmúlt években, pontosabban az elmúlt igen nehéz gazdasági helyzetben fejezte be a gyárépítő rekonstrukciót. Az előző évekhez képest kapacitásunkat 60-70 százalékkal növeltük, 400-500 új munkahelyet teremtettünk. Erőfeszítéseink révén 1987-ben a rubelelszámolású exportot az előző évhez képest 35 százalékkal, a nem rubelelszámolásút pedig 37 százalékkal növeltük. Vállalatunk az ország dollárbevételeihez az 1986. évi 18,6 millió helyett csaknem 25 (!) millióval járult hozzá. Árualapunkat a bázis 42 300 tonnával szemben 49 500 tonnában határoztuk meg. — Közbevetően szeretném megjegyezni — mondotta az igazgató —, hogy mi csak egyféle piacot ismerünk. Számunkra, az áru gyártásakor még nem eldöntött, belföld vagy külföld melyik része lesz a vásárlónk. Azok a külföldi partnerek, akik tőlünk vásárolnak — még Japánból is — adandó alkalommal ellátogatnak hozzánk, kérik, mutassuk be részükre az üzemet, hogy odahaza a kínált áru mellé a minőség és a tisztaság garanciáját is , ajánlhassák. Ez a közvetlen kapcsolat teszi számunkra lehetővé, hogy telexen vagy néhány perces telefonbeszélgetés alapján 100 ezer dollár nagyságrendű exportszállításokban is megegyezünk. D. K. Az oklevelet Igor Rojko (balról) adta át Szabó Mihálynak Fotó: Veress Erzsi Oklevél a szovjet export túlteljesítéséért A békéscsabai Unicon Ruházati Vállalat kollektívája 1987-ben a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára az éves szovjet exportot teljesítette. Gyönyörű kelméből, a legdivatosabb modell szerint varrott női felsőruházati cikkekből nemcsak mennyiségben tettek eleget a követelményeknek, de a minőség ellen sem volt kifogás. Ezért a vállalat szovjet elismerő oklevelet kapott. Az oklevél átadására szerdán, január 6-án vendégek érkeztek az Uniconhoz: Igor Rojko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének megbízottja, Ligeti Lajos, a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezető-helyettese és Csend Györgyné, a konfekció szovjet csoportvezetője. A kollektíva részére — a megfelelő minőség és határidő betartása elismeréséül — az oklevelet Igor Rojko adta át. Személy szerint elismerő oklevelet kapott Szabó Mihály, az Unicon Ruházati Vállalat igazgatója a jó munkaszervezés elismeréséül. Igor Rojko többek között elmondotta, hogy Magyarországon 300 vállalattal dolgoztatnak, az elismerő oklevelet tizenegy üzem kapta meg, közöttük az Unicon. Megköszönte a vállalat gazdasági és társadalmi vezetőinek, a munkáskollektívának a jól szervezett munkát. A Szovjetunió illetékesei ugyanis külön kéréssel fordultak a magyar partnerekhez: ha lehet, éves tervüket november 7-re teljesítsék, hogy a nagy ünnepre minél gazdagabb legyen a szovjet boltokban a választék. Az Unicon ennek a kérésnek eleget tett, amiért külön elismerés jár. A vendégek ezután gyárlátogatáson vettek részt, elbeszélgettek a munkásnőkkel, akik szép holmikat varrnak többek között a szovjet nők számára is. A. R. Váncsa Jenő sarkad! látogatása Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter tegnap, szerdán Sarkadra látogatott. Először a cukorgyárban vett részt rövid megbeszélésen, majd a városi jogú nagyközség pártbizottságán aktívaértekezletet tartott, amelyen többek között részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is. Váncsa Jenő a mezőgazdaság előtt álló feladatok kapcsán beszélt arról, hogy a megújulás ebben az ágazatban is nyilvánvaló követelmény. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek az eddigieknél hatékonyabbak, eredményesebbek. Szólt az árutermelés, a tervgazdálkodás, a különböző tulajdon- formák szerepéről, majd kötetlen eszmecsere következett. Ramovill-sajtótájékoztató A Ramovill Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat szervizhálózata jelenleg az importból származó tartós fogyasztási cikkek mintegy 30 százalékát javítja, s azt tervezik, hogy az eddigi 5-6 napról 1-2 napra csökkentik a televíziókészülékek, hűtő- szekrények, -ládák, rádiók, magnók, lemezjátszók, videomagnók, személyi számítógépek, háztartási és kerti kisgépek javítási idejét — hangzott el szerdán a Fórum Szállóban tartott vállalati sajtótájékoztatón. A most húszéves vállalatot az Okisz annak idején azért hozta lét re, hogy az országban szétszórtan működő javító-szolgáltató szövetkezeteknek, szervizeknek legyen olyan jogi személy képviselőjük, amely folyamatosan beszerzi és raktározza az anyagokat és alkatrészeket, szerződést köt a gyártókkal a garancia- vállalásra. Jelenleg a Ramovill szervizhálózatához 271 vállalat, szövetkezet, gmk és magánkisiparos tartozik, az 510 szervizműhelyben több mint ötezer műszerész dolgozik. Mivel az állami támogatás megszűnik, szolgáltatásaik árát kénytelenek emelni, ennek mértéke az idén várhatóan 20-22 százalék lesz. Ezt úgy igyekeznek ellensúlyozni, hogy a javításokat a jelenleginél is jobb minőségben és gyorsabban végz'k el. Bővítik a használt nyugati autók szeptemberben megkezdett értékesítését is, a kis fogyasztású gépkocsikból az idén 400-500-at kínálnak konvertibilis valutáért. A csomagolt áru a szállítópályán. Irány a fagyasztó Fotó: Fazekas Ferenc
