Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
1988. január 6., szerda o Hogyan alakulnak a lakásárak? Zúdul ránk az információ. Különösen ami az árváltozásokat illeti. Olvashatjuk: mi, hol, mióta, mennyiért kapható, tejtől a ruhaszövetig, gyermekholmiktól az építőanyagokig. Az építőanyagok árának emelkedésével összefüggően keveset hallottunk viszont még arról, hogy mennyivel kapják drágábban az OTP-lakáso- kat azok, akik ezután fizetnek be jövendő otthonukra? Dr. Szekeres Istvántól, az OTP Békés Megyei Igazgatóságának helyettes igazgatójától kérdeztük: — Emelkedtek-e az új, és a leadott lakások árai 1988- ban? — Vannak olyanok — nem kis számban —, amelyek tulajdonosait már az elmúlt évben kijelöltük. Sőt, megkötöttük a szerződést, és természetesen az árakat még akkor konkretizáltuk. Ebben az esetben tehát nem változtatunk az árakon, még akkor sem, ha a kivitelező esetleg magasabb áron számol el felénk. A lakások árának emelkedése véleményem szerint 1989/1990-ben lesz igazán érezhető. 1988- ban az építőiparral még ezután kötjük meg a kiviteli szerződéseket. Valószínű, hogy a kivitelezők — miután nekik is emelt áron adják az építőanyagokat — nagyobb összegért kötik meg velünk a szerződést, mint eddig, amit vagy elfogadunk, vagy sem! A jelenlegi ár négyzetméterenként új lakásoknál Békéscsabán 15-15 ezer 500 forint. Ha ezt az árat emeli az építőipar, akkor elképzelhető, hogy kevesebb lakás építésére kötjük meg a szerződést. Egyébként a visszaadott ottsonok ára az elmúlt évekhez képest (figyelembe véve egy 55 négyzetméteres lakást) 1987-b'en mintegy 45- 50 ezer forinttal emelkedett, és természetesen ezzel számolunk 1988-ban is. Köztudott, hogy az elmúlt év utolsó negyedében nagy volt a lakásfelvásárlás, már nem jelentkeznek készpénzzel rendelkező vevők, fgy jelenleg azok keresnek meg leginkább minket, akiknek valóban lakásra van szükségük, és nem befektetésre szánják a pénzüket. A leadott lakások árkialakításában figyelembe vesz- szük a kereslet-kínálat törvényeit. Az elmúlt év végén irreálisan magasak voltak a szabadpiaci árak. El kell mondanom, hogy a visszaadott lakásokért most, januárban pontosan annyit fizetünk, mint az elmúlt év decemberében. És talán azt nem is kell hangsúlyoznom, hogy jóval alatta vagyunk a szabadpiaci áraknak. B. V. Régi magyar nyelvemlékek — új kiadványsorozatok Újabb könyvsorozatokban jelenteti meg a régi magyar nyelvemlékeket a Magyar Nyelvtudományi Társaság, folytatva az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének kutatói által feltárt, s már régóta ismert korai kéziratok publikálását. Nemrég kiadták „A magyar nyelvtörténet forrásai” című könyvsorozat első kötetét, amely Török Bálint deákjának, Martonfalvy Im- frének 1535-beli naplótöredékét és 1585-ből való emlékiratát tartalmazza. Ez az egyik legrégibb magyar nyelvű emlékirat. Írója szemtanúként számol bé Buda csellel történt elfoglalásáról, Török Bálint elfogásáról, a török elleni védelmi harcokról. Néhány részletét régebben közölték, de az egész kéziratot korszerű hasonmás kiadásban, betűhű átirattal, jegyzetekkel, történeti bevezetéssel most első ízben tárták a kutatók elé. E sorozat következő kötetében Szamosközy István, XVI. századi humanista történetíró Erdély történetére vonatkozó feljegyzéseinek hasonmása lát napvilágot. A „Régi magyar levelek” című kiadványban a XV— XVI. században írt és elküldött, úgynevezett misszilis leveleket adják közre. A rövidesen megjelenő első kötet az 1541 — Buda török által történt elfoglalása — előtti időkből származó, az utóbbi években felkutatott magyar nyelvű magánlevelek közül több mint háromszázat tartalmaz. E kultúrtörténeti forrásokból főleg a nyelvészek meríthetnek új információkat az évszázadokkal ezelőtt beszélt magyar nyelvről. A további kötetekben birtokos családok levelei olvashatók. A „Régi magyar kódexek” című sorozat — kiadását 1985-ben kezdték meg — a közelmúltban a második könyvvel gyarapodott. Egy kötetben nyomtatták ki két kódex hasonmását és betűhű átiratát bevezetővel, jegyzetekkel. Ezek: a Bod-kódex — a Budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött 16. századi kézirat —, valamint a Sándor István bibliográfusról elnevezett kódex, az ismeretlen dömés apáca által 1521 körül másolt kézirat. Már nyomdában van a harmadik kötet, a Kriza-kó- dex. Az 1532-ből fennmaradt imádságoskönyv másolata színes nyomással készül. Hamarosan átadják nyomtatásra a sorozat negyedik kötetét, a Margit-legendát, a szigeti domonkos apácák legértékesebb kódexének hasonmását. így sokan megismerhetik IV. Béla király leányának, Margitnak 1510-ben másolt életrajzát, amelyet az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek. Ugyancsak ebben az évben adják ki a Chech-kó- dex — az MTA könyvtárában őrzött — 1513-beli imakönyv fakszimiléjét. A sorozat első kötetében a „Köny- vecse az szent apostoloknak méltóságokról” című, 1521- ből származó kódex nyomtatott másolata olvasható. E kódexeket a múlt században kinyomtatták ugyan, de nem fakszimile kiadásban, illetve betűhű átírás, szakszerű magyarázat nélkül, s emiatt a kutatók alig használhatják. A modern filológiai követelményeknek megfelelő kiadás révén viszont lehetővé válik a nem megfelelően közölt, s a még ki nem adott mintegy 30 kódex beható tanulmányozása. Fontos ez azért is, mert nem remélhető, hogy további ilyen korai, terjedelmes magyar kéziratok előkerülnek. Legfeljebb a latin nyelvű kódexekbe, a szöveg szélére bejegyzett néhány magyar szóra vagy mondatra — glosszákra — bukkanthatnak a kutatók. E kiadások másik célja a nemzet legkorábbi szellemi értékeinek a megmentése. A kéziratok állaga ugyanis egyre jobban romlik. Szakszervezeti ifjúsági tagozatok, tanácsok A keret kialakult, de az érdekvédelem nem javult Az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 9-i állásfoglalása után a SZOT 1985. október 25-i plénumán elfogadták a szakszervezeti ifjúságpolitikai munka megújításának programját és döntöttek az ifjúsági tagozatok, tanácsok létrehozásáról. Az állásfoglalásnak egyértelmű volt a célja: az ifjúság szakszervezeti érdekvédelmét úgy kell megvalósítani, hogy az a lehetőségek között a maximális hatékonysággal működjön. A szakszervezeti ifjúsági tagozatok, tanácsok Békés megyében is ez év márciusáig megalakultak, a rendszer működni kezdett. Az új konstrukció mennyiben felel meg napjaink kihívásának, képes-e a fiatalok valós érdekvédelmét ellátni, a fokozatosan romló gazdasági feltételek között? — kérdeztük Eperjessy Józsefet, az SZMT Ifjúsági Tanácsának titkárát. — A SZOT-határozat alapgondolata az volt, hogy az ifjúsági problémák megoldásába a szakszervezet fiataljai közvetlenül is beleszólhassanak, ezzel javítva érdekvédelmi munkánkat. Korábban csak a megválasztott szakszervezeti vezetőik útján vehettek részt a saját, illetve az elsősorban az ifjúságot érintő kérdések, problémák orvoslásában. Magyarán, az új keretek között vállaljanak szerepet saját sorsuk alakításában. Az új konstrukció egyfajta kényszerítő erő is az önálló cselekvésre, érdekvédelemre a szakszervezeti mozgalmon belül. Azokban a szak- szervezeti alapszervezetekben, ahol ezt felismerték a tagozatok, tanácsok megalakulása után, azonnal hozzákezdtek az érdemi cselekvéshez. Például: az Orosházi Üveggyárban, az orosházi áfésznél, vagy. Békéscsabán a tégla- és cserépipari vállalatnál. Ezek az esetek bizonyítják, hogy a szak- szervezeti tagozatok és tanácsok potenciálisan képesek a korábbinál hatékonyabb érdekvédelemre, a fiatalokkal való törődés fontosságának tudatosítására, a szemlélet formálására. Meggyőződésünk, hogy a tagozatok, ifjúsági tanácsok életképesek, de az, hogyan töltik meg tartalommal, az a konkrét szakszervezeti bizottságokon és magukon a fiatalokon múlik. Mert hiába vehetnek részt — jogosítványuk szerint — a vitákban, ha egyszerűen nem mennek el a tanácskozásra.. . — Hogyan fogalmazhatnánk meg az ifjúsági tagozatok, tanácsok szerepét, funkcióját, miben hoztak újat a szakszervezeti ifjúsági munkában? — A szakszervezeti ifjúsági tagozatnak minden harminc éven aluli tagunk automatikusan tagja. A tagozatnak nincs választott vezetősége, csak egy választott vezetője. Ha egy alapszervezetben több tagozat van, akkor a tagozatvezetők alkotják az ifjúsági tanácsot. Üj az is, hogy minden ifjúságot érintő kérdésben a tagozatvezető köteles kikérni a fiatalok véleményét, akik így közvetlenül képviselhetik érdekeiket. Korábban az ifjúsági bizottság véleményezett. — Az érdekvédelmi munka azon áll vagy bukik, hogy egy-egy testületnek milyen konkrét hatásköre, jogosítványai vannak. Azaz föl vannak-e fegyverezve az érdekképviseletre? — A SZOT egy kerethatározatot hozott, nem szabályozta pontosan, hogy mely kérdésekben van az ifjúsági tagozatoknak, tanácsoknak döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattételi, kezdeményezési, vagy ellenőrzési joga. Ezekről a szakszervezetek ágazati központi vezetősége irányelveket adott ki. Van olyan ágazat, amelyiknél behatárolták a feladatokat, előírták, hogy az szb milyen jogokat adjon le. De a legtöbb ágazat ezt a döntést az alapszervezetekre bízta, lehetőséget adott arra, hogy adandó esetben az összes ifjúságot érintő kérdésben a szakszervezeti jogokat a tagozatok, tanácsok gyakorolják! Megítélésem szerint ez a lehetőség a valóban demokratikus ifjúsági érdek- védelemre ad lehetőséget. — Az SZMT adott-e valamilyen orientációt az szb-k- nek a jogosítványok megosztására? — Az SZMT Ifjúsági Tanácsa működési szabályzatát elkészítette, amely önmagában is egy irányt adó dokumentum. Ezenkívül az szb-titkárokkal próbáltuk megértetni, hogy a tagozatoktól, tanácsoktól csak akkor várhatunk érdemi érdekvédelmet, ha tényleges döntési és egyetértési jogokat gyakorolhatnak. Például, ha a fiatalok dönthetik el, hogy közülük ki kapjon kitüntetést, a beutalókat ki kapja meg, a jóléti alapból ifjúsági célra elkülönített pénzt mire használják feli, ha a lakásépítési, -vásárlási kölcsön személyre szóló odaítélése rajtuk múlik, vagy közülük kit iskolázzanak be, stb. Egyszóval, ha lehetőséget kapnak az igényüknek megfelelő program összeállítására, és részesei lehetnek a megvalósításnak is. — Ez így elmondva teljesen logikus, de megértették-e a szakszervezeti bizottságok, hogy célszerű bizonyos jogosítványokat átruházni? — A legtöbb, sajnos, nem. A megalakult mintegy 220 tagozatból és 17 tanácsból mindössze 10 százalékuk kapott érdemi jogokat. Elsősorban a nagy létszámú alapszervezeteknél. Meg kell mondanom, ez az arány nagyon kevés! — Mivel magyarázható ez? — Egyszerűen nem látták még be, hogy a fiatalok nélkül a fiatalok érdekvédelméért dolgozni — csak úgy általánosságban ’ — egyszerűen nem lehet. Az ifjúsági tagozatok, tanácsok rendszere tehát kialakult, de a tényleges érdekvédelemben nem léptünk még előre. A pozitív változás még csak egynéhány helyen érzékelhető. A gyakorlatban a szerkezeti változtatás lényegét, jelentőségét, sem az szb, sem a fiatalok nem értékelik még megfelelően. Lovász Sándor Az új gazdasági körülményekhez, a vállalatok igényeihez igazodva a Volánbusz Vállalat bérautóbuszüzeme az Ikarus 256 típusú, 45 személyes autóbuszok bérbeadásának új formáját vezette be. A vállalatok, üzemek, más gazdálkodó egységek különféle szállítási feladataik lebonyolításához eddig is bérelhettek autóbuszt. Az üzemanyagról és a gépkocsi- vezetőről ilyenkor a bérbevevő gondoskodik, de a javításokat, szervizt a bérbeadó, vagyis a Volánbusz vállalja magára, sőt hosszabb javítás esetén cserejárművet is biztosít. A bérbevevő vállalat kizárólag saját céljaira használhatja a bérautót, így például dolgozói szállítására, vállalati kirándulások lebonyolítására. Az új kölcsönbérleti rendszerben a bérlő három vagy öt év alatt (évenként meghatározott ütemezés szerint) kifizeti a bérlet költségét, s ezután az autóbusz a saját tulajdonába kerül. Viszonylag magas — a beszerzési ár mintegy kétszerese — a kölcsönbérleti díj, de megéri a bérbevevőnek, ugyanis ezt nem a fejlesztési alapjából kell térítenie, hanem költségként számolhatja el. Kedvezőbb a vásárlásnak ez a módja azért is, mert nem egyösszegben, hanem többévi részletben fizetheti ki az árat. A gépkocsi javítását térítés ellenében a Volánbusz soron kívül, és tíz százalékos kedvezménnyel vállalja. Kifejezetten kedvező, hogy az ilyen módon birtokába jutott autóbusszal a vállalat mindenféle megkötés nélkül végezhet fuvarozásokat. Így például felajánlhatja bérfuvarozásra más vállalatok részére, utazási irodákkal köthet szerződést külföldi utak lebonyolítására, vagy akár szerződésbe adhatja a járművet a gépkocsivezetőnek a hét végék, vagy a kevésbé kihasznált napszakok jobb hasznosítására. A Volánbusznak mintegy 600 olyan kisebb-nagyobb járműve van, amelyet bérautóbuszként üzemeltet. Ezek közül 220 a nagybuszok száma. Jelenleg 16 cég él a kölcsönbérlet lehetőségével, köztük állami vállalatok, gazdasági társulások, iskolák. Ügy tűnik, mind nagyobb az érdeklődés az újfajta bérleti rendszer iránt, hamarosan megduplázódik ez a szám. A Volánbusz azt tervezi, hogy ha arra igény lesz, a kisebb járműveket, elsősorban a mikrobuszokat is kölcsönbérletbe adja. Tegnap tűz ütött ki a Békéscsabai Rutex egyik üzemcsarnokában. Egy gépben keletkezett a tűz, és hamarosan lángolt a csarnok tetőszerkezete. A tűzoltókat 5 óra 50 perckor riasztották. A csorvási úti szövetkezetbe Békéscsabáról, Gyuláról és Orosházáról indultak tűzoltóautók. Utóbbiak munkájára végül is nem volt szükség, mert a békéscsabai és gyulai egységek 5 fecskendővel már 7 óra előtt eloltották a tüzet. Az első becslések szerint fél millió forint a kár. Az épület alumínium álmeny- nyezete és a fa tetőszerkezet tönkrement, a cserepek egy része lehullt, összetört. Hogy az ötmillió forint értékű nyugatnémet gép milyen javításokra szorul, azt a következő napokban tudjuk meg. Miközben a tűzoltóság a tűz keletkezésének okát vizsgálta, megkerestem a szövetkezet elnökét, Havas Istvánt. — Felméréseink szerint az épületet másfél-két hónap alatt helyreállítjuk — kezdte az elnök. — Nem is ez a kár okozza nekünk a legnagyobb fejtörést, hanem az, hogy ennek a gépnek a termelését honnan pótoljuk. Mert emellett a gép mellett ugyan csak négyen dolgoznak, a gépről lekerülő, úgynevezett körkötött kelme azonban 400 embernek ád munkát. Mi lesz velük, ha nem sikerül biztosítani az anyag- ellátást. Mindössze három napi készletünk van. — Milyen elképzeléseik vannak a kelme beszerzésére? — Felhívtuk a Békéscsabai Kötöttárugyárat. Segítséget ígértek, de hogy ez a segítség mekkora lesz, és mikortól számíthatunk rá, azt még nem tudjuk. Bizakodunk, ha azonban a Bé- köt nem képes az összes kelmeigényünket kielégíteni, akkor más, messzebb lévő vállalatokhoz kell fordulnunk. Épp itt tartunk, mikor belép Szabó András, a Bé- köt termelési főosztályvezetője. Jó hírt hoz: a békéscsabai üzem képes lesz akár már szerdától naponta egy tonna kelmét szállítani. A 4Ö0 dolgozó tehát egy percre sem marad munka nélkül (!). Havas Istvántól búcsúzáskor még megkérdezem, hogy a Béköt-tel legyártatott anyag árát a Rutex ki tudja-e gazdálkodni, nem növeli-e ez meg az itt készült tréningruhák árát, de az elnök megnyugtatóan bólint, ez nem okozhat gondot. A tűzoltóság szakembereitől az első napi vizsgálatok nyomán a következő tájékoztatást kaptuk. A gép mellett dolgozók a délelőtti műszak kezdete előtt, fél 6- kor bekapcsolták a gép hőrögzítő berendezését, majd öltözni indultak. Mikor 10 perc múlva visszamentek, a gép körzetében másfél méteres lángok csaptak fel. A dolgozók megpróbálták eloltani a tüzet, de ez nem sikerült. A lángok percek alatt belekaptak a tetőszerkezetbe. Valószínűleg a technológiai folyamatok során felgyülemlett szennyeződés segítette a . tűz gyors terjedését. A vizsgálat folytatódik. (ungár) Fotó: Veress Erzsi Autóbuszok kölcsönbérlete
