Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1888. JANUÁR 30., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM „A friss szemlélet sohase hagyja el önöket” Pál Lénárd, a KB titkára Szarvason Pál Lénárd a tsz zárszámadó közgyűlésén méltatja az elért gazdasági-politikai eredményeket Tegnap, január 29-én Szarvasra látogatott Pál Lénárd, az MSZMP KB tit­kára. Jövetelének célja: meghívót kapott a Szarvasi Dózsa Tsz zárszámadási közgyűlésére. Ennek a meg­hívásnak tett eleget, majd Szarvason járva — mondot­ta — nem mulaszthatja el, hogy az ország rangos kuta­tóintézetei közül — halte­nyésztési, öntözési és az ar­borétum — valamelyikébe el ne látogasson. Így a köz­gyűlés után a Haltenyésztési Kutatóintézetet kereste fel. Pál Lénárd a kora dél­előtti órákban érkezett Szarvasra. Az MSZMP vá­rosi bizottságának épületé­ben Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, és Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke társaságában fogadta őt Sonkoly János, a városi pártbizottság első tit­kára, továbbá Pataki István, Szarvas város tanácselnöke. A beszélgetés kapcsán fel­elevenítették a KB titkárá­nak jó fél évvel ezelőtt Szarvason tett látogatását, amikor látva a Dózsa Tsz sokrétű vállalkozásait, ezek gazdasági hasznosságát, a zárszámadási közgyűlésen való részvételre kötelezte el magát. A Vajda Péter Művelődé­si Központban délelőtt 10 órakor Stafira Sándor tsz- elnökhelyettes megnyitó szavai után Kovács Péter tsz-elnök összegezte az 1987. évi termelőmunka eredmé­nyeit. Elöljáróban utalt ar­ra, hogy a Szarvasi Dózsa Tsz megalakulásának 40. évébe lépett. A megalaku­lás óta talán egyik esztendő sem adott annyi és olyan kegyetlenül nehéz feladatot, mint a 39. év. Történelmi időszakot élt át a szövetke­zet, és szorgalmas dolgozó tagsága. Növelte feladatai­kat az ország mindenki ál­tal jól ismert gazdasági helyzete, a nemzet kibonta­kozási programjából való nagyon jelentős résztválla- lás, a megújulásra törekvés. A1 szövetkezeti kibontakozás terve találkozott a párt és a kormány gazdaság-meg­újítási programjával, azok­kal a gazdaságfejlesztő tö­rekvésekkel, melyekre az ágazat vezetése is pályáza­tok útján ösztönözte a vál­lalkozó üzemeket. Gazdasági eredményeik közül kiemelte: a hat éve tartó aszályos időjárás elle­nére 905 millió forint ter­melési értéket produkáltak. 32 millió forint tervezett költséget takarítottak meg, s kereken 52 millió forint nyereséget értek el. A nem­zeti jövedelemhez 140 mil­lió forintnál is nagyobb összeggel járultak hozzá, miközben növelték tartalé­kait is. Nyereségtartalék­számlájukon már 27 millió forintot kezelnek, mely biz­tos anyagi hátteret ad ez évi és további munkájuk­hoz. Ez a szövetkezet különö­sen abban tűnt ki, ahogyan és amilyen eredménnyel mozgósította tagságának megtakarított pénzét szövet­kezeti célok elérésére. Ezen a számlán 1987 végén már 114 milliót tartottak, illetve mobilizáltak 3,5 millió pe­csenyecsirke felnevelésére, a húskacsaprogramra és fóliaházuk megépítésére. Nem szeretnénk további eredmények felsorolásával lekötni olvasóink figyelmét, de annyit még kérem fo­gadjanak el, hogy ez a szö­vetkezet 2000 hektár szántó meliorációs munkálatainak elvégzésére vállalkozott, és az öntözéses gazdálkodás további fejlesztését vette programjába. Tavaly egy, az idén három, jövőre pe­dig öt lineális öntözőgépet üzemeltetnek, s olyan! terü­leteken termelnek majd 10- 12 tonna szemes kukoricát, ahonnan az aszályos évek­ben csak 15-20 mázsa ter­mést takaríthattak be hek­táronként. I A különböző bizottságok jelentéstétele után vita kö­vetkezett. Szót kért és fel­szólalt Pál Lénárd. — Megtisztelő számomra, hogy közgyűlésükön részt vehetek — mondotta. Igazán kimagasló eredményeket ér­tek el. Az itteni munka jó példája annak, hogyan kell reagálni a körülöttünk vál­tozó világ kihívásaira. A nyáron itt jártam, körül­néztem a gazdaságban. Ak­kor úgy fogalmaztam, hogy amit láttam, üzenet mások­nak, üzenet a holnapnak. Szívből örültem annak a friss szemléletnek, melyet itt lépten nyomon éreztem. Bizakodó emberekkel talál­koztam. Most meggyőződ­hettem arról, hogy jogosan bizakodtak, felelősségük teljes tudatában végezték, szervezték munkájukat. Lám, mire voltak képesek? A hozzáértés, az emberi erőforrás csodákra képes. Számunkra ez a legnagyobb érték. És most ez a szövet­kezet arra is vállalkozik, hogy az alacsony nyugdíja­kat újabb összegekkel ki­egészítse. Megilletődve hall­gattam az elnöki beszámo­lónak ezt a részét. Példa­mutató erejűek ezek az in­tézkedések, akárcsak a töb­biek, melyek a hajdani mostoha adottságú terüle­ten születtek — mondotta befejezésül. A közgyűlés végül jóvá­hagyta az 1987. évi gazdál­kodásról készített előter­jesztéseket, a nyereség fel­(Folytatás a 3. oldalon) A zsúfolásig megtelt nagyterem Befejeződött a KISZ Központi Bizottságának ülése A „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vita- sorozat szervezési és tartal­mi feladatait előkészítő munkáról, valamint az ifjú­sági szövetség kiemelkedő tavaszi politikai eseményei­ről döntött tegnap a KISZ Központi Bizottsága a két­napos zánkai ülés befejezé­seként. A csütörtökön megtartott szekcióülések tapasztalatait összefoglalva Gönci János, a KISZ KB titkára megállapí­totta: a társadalom egészé­ben. így a fiatalok körében is vita folyik a szocializmus alapvető kérdéseiről. Ezért határozott úgy az ifjúsági szövetség vezető testületé, hogy vitasorozat szervezésé­vel kapcsolódik be ebbe az eszmecserébe. A „Milyen szocializmust építsünk?” vi­tasorozatot a tervek szerint — a szakmai előkészítés után — áprilisban kezdik meg. A KISZ KB döntött arról, hogy a vitasorozatot egy rö­vid, de mozgósító erejű fel­hívás formájában hirdeti meg. A vitavezetők felkészí­téséhez vitaanyagot bocsáta­nak rendelkezésükre, s más háttéranyagokkal is segítik őket. A KISZ legfontosabb tava­szi politikai feladatairól, ese­ményeiről már a csütörtöki tájékoztatón elhangzott: a KISZ KB mostani ülése a ta­vaszi politizáló munka két fontos témáját, a lakásgaz­dálkodás átfogó korszerűsíté­sét. valamint a szocializmus­kép alakításának vitáját alapozta meg. Emellett az if­júsági szövetségnek is meg kell kezdenie a felkészülést az 1990. évi választásokra, ha el akarja kerülni, hogy ad­minisztratív eszközökkel biz­tosítsák a fiatalok részvéte­lét a tanácsok, illetve az Or­szággyűlés munkájában. A hagyományos tennivalók so­rába tartozik az értékelő­tervező KISZ-taggyűlések megrendezése, az ifjúsági parlamentek munkájának segítése, valamint a tavaszi történelmi ünnepek meg­szervezése is. Az ülésen közérdekű beje­lentés hangzott el a számító­gépek magánimportját kor­látozó intézkedésről. Ennek kapcsán a testület megerősí­tette, hogy támogatja a gaz­dasági hatékonyság növelé­sét szolgáló számítástechni­kai kultúrát, az ennek eset­leg ellentmondó intézkedé­sekkel nem ért egyet. Ezért fokozott figyelemmel kíséri az intézkedés nyomán kiala­kult helyzet megoldására irányuló állami törekvéseket. A munka befejezéseként a KISZ Központi Bizottsága zárt ülésen személyi kérdé­sekben döntött. A klubtörténeti kiállításon fotók, dokumentumok segítségé­vel ismerkedhetnek a klub történetével az érdeklődők Fotó: Kovács Erzsébet Jubiláló szlovák klub Az országban elsők kö­zött, Békéscsabán jött lét­re szlovák klub 1973-ban. Akkori vezetője, Hlebnyicz- ki János a szlovák tannyel­vű iskola pedagógusait, di­ákjait gyűjtötte maga köré. Hidasi Tibor, az őt követő klubvezető a hagyományok ápolását, s az országjárást tartotta a közösség legjobb összekovácsolójának. Utóda. Baukó Dóra a szlovák iro­dalommal ismertette meg a tagságot. Minderről István Anna, az őket követő klub­vezető beszélt annak a klub- történeti kiállításnak a meg­nyitóján, melyet tegnap délután rendeztek meg Bé­késcsabán, a városi nemze­tiségi klubházban. E szép épületet a jubiláló klub két éve vehette birtokába. A klubtörténeti kiállítás megnyitóját követően a Bé­kés Megyei Művelődési Köz­pontban folytatódott az ün­nepség, melyen az alapító és a jelenlegi tagok mellett a Békés megyei testvérklubok képviselői is részt vettek. Elsőként a 15 éves klub pá­vakörének műsorát hallgat­ta meg a mintegy 200 ven­dég, majd dr. Pap István, a Megyei Művelődési Köz­pont igazgatója többek kö­zött arról szólt, milyen fon­tos szerepet tölt be a klub a nyelvi kultúra és a nem­zetiségi hagyományok ápo­lásában. Jó lenne — mond­ta —, ha több fiatalt sike­rülne bevonni e munkába. Az ünnepi beszédet követő­en a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének és a városi tanács képviselőinek köszöntő sza­vai következtek. Végül az ünnepi torta gyertyáinak meggyújtásával elkezdődhe­tett a vigalom. Hétfőn kezdődik a téli vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok az idén is meg­rendezik a hagyományos sze­zon végi téli vásárt, amelyre ezúttal február 1. és 13. kö­zött kerül sor. A kedvez­mény mértéke most is 20-40 százalék lesz, de az olcsób­ban kapható holmikból ke­vesebbet kínálnak a boltok­ban, mint az elmúlt évek té­li kiárusításain, részben a múlt év végi nagyarányú vá­sárlások rhiatt, részben azért, mert az év végi leltá­rozási, átárazási munkák mi­att a vállalatok igyekeztek készleteiket minél jobban csökkenteni. Az ország 36 Centrum­áruházában eredeti áron mintegy 250 millió forint ér­tékű a vásári árukészlet, ez a tavalyinak körülbelül két­harmada. A nagykereskedel­mi partnerektől, illetve a termelőktől a vásár ideje alatt további szállítmányo­kat is várnak téli árukból. Az engedmény mértéke átla­gosan 33-34 százalék. Bősé­ges a kedvezményes árukí­nálat női és férfipulóverek­ből, női ruhákból, kabátok­ból. férfinadrágokból, keve­sebb van viszont a szokásos­nál bőr- és szőrmeárukból, csizmákból és fehérneműk­ből. Az áruházak egy részé­ben — például a Corvinban és a Lottóban, a vidéki cent­rumok közül Szegeden — in­kább méterárut, lakástextí­liákat és konyhafelszerelési cikkeket ajánlanak olcsób­ban. A Centrum-áruházak közül a kispestiben, amely vasárnap is nyitva tart, már január 31-én megkezdődik a szezon végi vásár. A Skála-Coop áruházaiban és üzeleteiben a vásári áru­alap 500 millió forint érté­kű. Bár széles a választék, egv-egy termékből általában kevesebb van. mint a koráb­bi években. A Skála Buda­pest Nagyáruházban eredeti áron 240 millió forintnyi téli holmit kínálnak 30-40 száza­lékos engedménnyel, elsősor­ban női, férfi- és gyermek- felsőkonfekciót, ezen kívül néhány sportcikket. A Skála Metróban 25 millió forintnyi engedményes női, férfi- és gyermekcsizmát, cipőt, bébi- overállt. valamint női és fér­firuhát ajánlanak. A Skála Sprintben az engedményes áruk mennyisége alig több mint harmada a tavalyinak, főleg női és gyermekruhákat, s kisebb mértékben lakás- textíliákat adnak olcsóbban. A Ruházati Bolt Vállalat üzleteiben ezúttal 41,3 millió forint értékű a vásári áru­készlet. Arra számítanak, hogy a két hét alatt ennek mintegy 75 százaléka elkel majd, s főleg a szövet téli­kabátoknak, a téliesített bal­lonoknak, a szőrme- és mű­szőrme sapkáknak, valamint a gyermekholmiknak lesz sikere. A Cipőbolt Vállalat 10 ezer pár férfi és 14 ezer pár női téli lábbelit kínál a vásár idején 30 százalékos kedvez­ménnyel. A leárazott gye­rekcipőkből ezúttal lényege­sen bőségesebb a választék, mint tavaly volt: 50 ezer pár gyermekcsizmát és meleg ci­pőt szándékoznak eladni 40 százalékos engedménnyel. A tőkés importtermékek kivé­telével valamennyi téli gyer­mekcipő olcsóbban lesz kap­ható, ezenkívül a gyermek­lábbeliket árusító üzletekben átlagosan 50 százalékos áron számos, nem kifejezetten té­li gyermeklábbelit is árusí­tanak a vásár alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents