Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI IINtCS LAPU 1988. JANUÁR 28., (CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter ismerteti az új minisztérium feladatait és hatásköreit Országgyűlési bizottságok ülése Javult az Élővíz-csatorna vizének minősége Megalakul a nagycsaládosok megyei egyesülete , Csak üdvözölni lehet azt az elhatározást, amely arra vonatkozik, hogy a Nagy- családosok Országos Egyesü­letéhez hasonlóan i— a Ha­zafias Népfront támogatásá­val — Békés megyében is létrehoznak egy ilyen, tíz tagnál nagyobb létszámú kö­zösséget. Ennek egyik lelkes híve és segítője dr. Blahut Károlyné, a HNF megyei politikai munkatársa. Tájé­koztatásként többek között elmondta, hogy a várhatóan ez év februárjában megala­kuló szervezetnek tagja lehet minden nagykorú állampol­gár, aki legalább három gyermeket nevel (illetve ne­velt fel) saját háztartásá­ban; azonosul az egyesület céljaival, feladataival; részt vállal a tennivalók ellátásá­ban. valamint az évi 240 fo­rint tagdíjat befizeti. Pár­toló tagok lehetnek azok, akik háromnál kevesebb gyermekről gondoskodnak, vagy gyermektelenek, és ter­mészetesen ők is egyetérte­nek az egyesület célkitűzé­seivel, támogatják ezek meg­valósítását. A beszélgetésen ott voltak a szervezési teendőket ellátó Wagner Sándor MÁV-üzem- gazdász is, aki négygyerme- kes családapa. Amint jelezte, nála lehet jelentkezni az egyesületbe, hétköznap 17 és 18 óra között személyesen, vagy levélben a következő címen: Békéscsaba. Zöldfa u. 1. Hangsúlyozta továbbá: kezdeményezésüknek nem az a célja, hogy „jótékonysági szervezetté" alakuljon át a leendő egyesület. Elsősorban azt szeretnék, ha felvehet­nék a kapcsolatot minden olyan bizottsággal, testület­tel, amelyek a családvéde­lemmel, illetve az ezzel ösz- szefüggő kérdésekkel foglal­koznak. A tervek között sze­repel még a jogsegélyszol­gálati hálózat kiépítése, a különféle előadások és ta­nácsadások szervezése. s minden nagycsaládossal va­ló szoros kapcsolat és tájé­koztatási lánc megteremté­se. Ugyanakkor összekötte­tést igyekeznek létesíteni a kereskedelemmel is. hogy valamennyi akció jellegű te­vékenységben együttműköd­hessenek. Erre már van is példa Budapesten, ahol a Skála Áruház ez év január 29- ére és 30-ára kedvezmé­nyes vásárt hirdetett meg 30- 40 százalékos árenged­ménnyel a már egyesületi tagsággal rendelkező nagy- családosok részére. (Sőt, a gyermekek megajándékozá­sát is tervbe vette.) Egyébként a Nagycsaládo­sok Országos Egyesülete he­lyi csoportokba, illetve egye­sületekbe szervezi tagjait. Az elnökség kívánatosnak tart­ja, hogy előbb a lakó- és munkahelyi közösségek ala­kuljanak meg, amihez segít­séget ad. A belépéssel kap­csolatos felvilágosítást a kö­vetkező címen lehet kérni levélben: Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Buda­pest, József nádor tér 12., 1051; szerdán 10 és 14, vala­mint pénteken 13 és 18 óra között személyesen, illetve a 174-309-es telefonszámon, a félfogadási időben. —y—n Tegnap az újonnan létre­hozott Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um feladatairól és hatáskö­réről együttes ülésen ta­nácskozott az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint te­lepülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága Cselő- tei László elnökletével. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, környezetvédel­mi és vízgazdálkodási mi­niszter szóbeli kiegészítésé­ben utalt arra. hogy az új minisztérium kialakítása a kormány átszervezésének szerves része. Az eddigi el­gondolások szerint 17 főosz­tályra tagolódik az új szer­vezet. s a korábbiakhoz ké­pest 10-20 százalékkal ki­sebb létszámmal látja el a feladatokat. Ez utóbbiak súlypontja nem változik, to­vábbra is megmaradnak a klasszikus környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevé­kenységek. így például a le­vegő és a víz tisztaságának védelme, az árvízvédelem, a természetvédelem. Az együttes tanácskozást követően az Országgyűlés te­lepülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium és a Békés Megyei Tanács tájé­koztatóját hallgatta meg az Élővíz-csatorna vízminősé­gének javítására, illetve a Békéscsabán keletkező szennyvíziszap ártalommen­tes elhelyezésére tett intéz­kedésekről. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjé­ben Varga Miklós környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszterhelyettes hang­súlyozta: az Élővíz-csatorna vizének minősége az 198(1- ban tapasztalt állapothoz ké­pest — az eddigi műszaki és hatósági intézkedések követ­Olcsóbb lesz-e? Primörportyán Nem tudom pontosan, hol, mennyi energiát tudunk megtakarítani eddig az eny­he tél jóvoltából (csak el ne kiabáljuk!). Bizonyára sok helyen tetemes mennyiséget. Valószínű, a fóliasátrak fű­tésére is jóval kevesebb ola­jat, gázt, villanyt kellett a termelőknek felhasználniuk. Értelemszerűen arra gondol az ember, hogy ennek ered­ményeképpen majd — talán — olcsóbban vehetjük meg a primőrt is. Hogy így lesz-e? Erre fértünk választ három kistermelőtől és egy nagy­bani felvásárlótól. GYULA ötletszerűen álltam meg az egyik város széli ház előtt, amelynek udvarán fó­liasátrak virítottak. A bejá­rati ajtón névtábla: dr. Be- liczai Géza. Meghúzom a kolompot. A csengőt helyet­tesíti. Két kölyökkutya igyekszik túlharsognij a ko- lomp hangját. Sikerrel. Fia­talasszony jön ajtót nyitni. kéziében — jelentősen ja­vult. Az Élővíz-csatorna szennyezése példaszerűen mutatja, hogyan teheti tönk­re az ember saját környeze­tét — mondotta —, majd is­mertette azokat a környe­zetvédelmi intézkedéseket, munkákat, amelyekkel je­lentősen mértékelték a csa­tornába jutó szennyező anya­gok mennyiségét. A megelő­zést szolgáló legfontosabb intézkedés a békéscsabai, 28 ezer köbméter napi kapaci­tású biológiai szennyvíz­tisztítómű üzembe helyezése volt. A prevencióhoz tarto­zik az is, hogy hatósági elő­írásokkal megakadályozták a szennyvízelvezető rendsze­rek közvetlen hozzákapcso­lását az Élővíz-csatornához. A Vízügyi Alaptól kapott tá­mogatás felhasználásával szivattyútelepeket építettek, s ezek segítségével folyama­tosan friss vizet juttatnak a csatornába a Békési Duz­zasztóműből. Megkezdődött a csatorna medrének rehabi­litációja. Békés város bel­területén már egy hosszabb szakaszon elvégezték a me­der kotrását, s ezt 101 mil­lió forint költséggel további 16 kilométeres szakaszon folytatják. Kellő gondosság­gal jelöltek- ki az úpyBjPVPt^— zett zagytereket is. így az iszapot úgy helyezhetik el, hogy az nem okoz környe­zetvédelmi károkat. A Békéscsabán keletkező szennyvíziszapok ártalom- mentes hasznosításának több módjával is kísérleteznek a Békés Megyei Viz- és Csa­tornamű Vállalatnál. A vég­leges megoldást az iszap víztelenítése és közvetlen mezőgazdasági felhasználá­sa. illetve kisebb részben komposztálása, s a komposzt kertészeti hasznosítása je­lentheti. A képviselők a tájékozta­tót tudomásul vették. Jövetelem célja felől érdek­lődik — aztán mikor meg­tudja, mi járatban vagyok, elmosolyodik. — A férjem bizonyára segítségére lesz. A férj éppen a kutyákat eteti, majd igazán készsége­sen áll rendelkezésemre. Alig hiszi, hogy nem tudtam létezéséről, és igazán vélet­lenül álltam meg a háza előtt. A beszélgetésünkből aztán kiderül, hogy régi ker­tészfamília leszármazottja. A gödöllői egyetem elvégzése után munkába állt, de bi­zonyos körülmények miatt öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy magántermelőként próbálkozik. — Véleménye szerint ol­csóbban jutunk-e az idén primőr áruhoz? Arra gondo­lok, hogy jóval kevesebb energiát fogyasztottak a ta- vaszias tél miatt. Hogy befo­lyásolja ez az árakat? Elmosolyodik, úgy érzem, naivnak találja a kérdést. — Biztos vagyok benne, hogy nem ez dönti el a pri­mőr árait, bármekkora is a tüzelőanyag-megtakarítás. Ne felejtse el, hogy tavaly, tavalyelőtt kemény telünk volt. A fűtési költségek ma­gasra szöktek, és bizony en­(Folytatás a 3. oldalon) Vendégünk a megyei könyvtárban Fotó: Kovács Erzsébet Lukács János látogatása megyénkben Fogadás a megyei pártbizottságon Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap kétnapos láto­gatásra megyénkbe érkezett. A vendéget Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogad­ta Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában. A fogadáson ott volt dr. Lovász Matild, Nagy Jenő, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkárai és Kemény Sándor, a Központi Bizott­ság munkatársa. Szabó Mik­lós köszöntötte a vendéget, és tájékoztatta őt megyénk politikai, gazdasági, társa­dalmi életéről. Szólt az el­múlt év eredményeiről, az idei esztendő indításának ta­pasztalatairól. a megyye előtt álló feladatokról. A tájékoz­tató keretében élénk eszme­cserét folytattak a pártélet időszerű kérdéseiről. A program kora este a megyei könyvtárban folyta­tódott, ahol Kutas Gyula, a városi pártbizottság első tit­kára és Ambrus Zoltán, az intézmény igazgatója fo­gadta a vendégeket. Bemu­tatva a könyvtárat, az igaz­gató elmondta, hogy a 6 ezer négyzetméter hasznos alapterületű intézmény min­den vonatkozásban megfelel funkciójának. Állománya összesen 250 ezer könyvtári egység, amely elkülönített állományrészekre oszlik. A csak helyben használható könyvek és időszaki kiadvá­nyok a könyvtár legértéke­sebb anyagát képezik, segí­tik az önálló tájékozódást, kutatást, a szabad idő kul­turált eltöltését. Az intéz­mény egyben a szlovák nyel­vű irodalom báziskönyvtára is. A zenei könyvtár a ko­moly zenei felvételek mel­lett prózai és meselemeze­ket, valamint nyelvleckéket gyűjt. Állománya 13 ezer hanglemez és 800 kazetta. Lukács János nagy ér­deklődéssel figyelte a könyv­tárat, s lévén Baranya me­gyei, több esetben is pár­huzamot vont a pécsi neve­lési központ és a könyvtár bizonyos funkciója között. Külön elismeréssel szólt a gyermekkönyvtárról, a ze­nei és videoállományról. Ez utóbbihoz az igazgató el­mondta. hogy mintegy 500 videofelvétel áll rendelke­zésre, 4 programon az in­tézmény 7 különböző helyén láthatók a műsorok. A látogatás végén érdekes eszmecserére került sor Lu­kács János és Pocsajiné Fá­bián Magdolna, a közműve­lődési intézményi pártszer­vezet titkára között. Vendé­günk arról érdeklődött, mi­lyen az alapszervezetben a pártélet és melyek az elbe­szélgetések tapasztalatai, ho­gyan látja a párttagság az előttünk álló feladatokat. E beszélgetés akár bevezetése is lehetett annak a prog­ramnak, amely ma követke­zik: az üzemlátogatások után sorra kerülő aktívaér­tekezletnek. * c _

Next

/
Thumbnails
Contents