Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
1988. január 26., kedd o Húszéves az ISV Fokozott veszélyben a növényvilág Törzskönyvezett sertések, tartásstratégia Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat (ISV) 1968-ban alakult. Mint elsőként elfogadott sertéstartási rendszer szolgálja a magyar nagyüzemi sertéstenyésztést és a hústermelés szervezését. A hazai 800 sertéstenyésztő nagyüzemből 350-ben segíti szaktanácsokkal, a technológiai és takarmányozási feltételek kialakításával, formálásával az állattenyésztői munkát. A budapesti központú közös vállalatnak az országban négy területi irodája, kirendeltsége és több üzeme működik. Az ISV Békés megyében ágazati irodát működtet, mely a dél-alföldi partnergazdaságokban folyó hústermelésre a szegedi kirendeltségtől kapja az instrukciókat. A megye sertéstenyésztő és -hizlaló gazdaságai közül tizenhárommal tenyésztési, 40 gazdasággal pedig takarmánygazdálkodási kapcsolatot tart fenn. Tenyésztési programjukat csaknem húsz gazdaságban alkalmazzák. Technológiai berendezéseiket szélesebb körben építették be a korábban kialakított sajátos üzemi tartásrendszerekbe. Az ISV legfontosabb célkitűzése a különböző betegségektől mentes hazai sertésállomány . kialakításában való részvállalás. Az országban — közreműködésükkel — már 4000 tagú az úgynevezett három „m”-es kocaállomány, melynek utódai mentesek a három leggyakoribb állatbetegségektől. A követelmények nagyok. Az ISV partnereit ezek teljesítésének irányába kalauzolja. Nemcsak tenyész- anyagot, hanem választott malacot és árusüldőt is forgalmaznak. Ez a tevékenységük az állattartók számára különösen fontos, tekintve, hogy az ISV egyben állat-egészségügyi garanciát is jelent számukra. — A velünk szemben támasztott minőségi követelményeknek a jövőben az eddigieknél is jobban szeretnénk megfelelni — mondta Hézső Sándor, a dél-alföldi kirendeltség vezetője. — Ezt segítendően kaptuk meg a törzskönyvezési jogot, amivel elsősorban az importból beszerzett tenyész- anyag további hazai útját követjük. Erre módunk lesz, mivel még ebben az évben egy duroktenyészetet hozunk be, de tárgyalunk német lapály és svéd lapály sertések beszerzéséről is. Egy sajátos tartásstratégiát dolgoztunk ki, mivel a korábban importált törzsáila- tok valamilyen oknál fogva nem váltották be minőség- javító „küldetésüket”. De akkori hiányos indíttatásunk folytán nem is tudtuk nyomon követni az importállomány teljesítményét. A tenyésztéssel és a törzskönyvezéssel kapcsolatos intézkedéseinkkel most újabb hibalehetőséget zárunk ki . Benke Imre, a békéscsabai ágazat vezetője említette, hogy vállalják a kistermelők szakmai és technológiai kiszolgálását is a nagyüzemek integráló tevékenységével. Azért így, mert az ISV nem rendelkezik olyan nagy létszámú apparátussal, mellyel ezt felvállalhatná. Tervezőrészlegük azonban felkészült 10-20 vagy ennél is több koca tartására vállalkozó kistermelők épület- és tecnológiai igényének tervezésére, a megyei ágazatok pedig az ilyen nagyságrendű fejlesztésekhez szükséges eszközök, berendezések biztosítására. Ezek az épületek és berendezések „Lego”-játékként csatlakoztathatók egymáshoz, ahogyan a termelő kedve és lehetősége kívánja. Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat az elmúlt húsz esztendőben jó nevű hazai és külföldi cégekkel erősítette meg a gazdasági életben kialakított bástyáit. Legnagyobb külföldi partnerük a nyugatnémet Salvana cég, ahonnan közvetlen import útján szerezték be a szuperpremixe- ket, tápszereket és egyéb takarmánykiegészítőket. De segítséget adtak a nagy hatékonyságú teljes takarmánysorok receptjeinek összeállításában és az egyedi takarmányreceptek számítógépes optimalizálásában. Az ISV kezdeményezésére létrejött a Salvana és a Debreceni Biogal között egy licencszerződés, mely lehetővé tette, hogy hazai előállításból jussanak a termelők mindazokhoz a takarmánykiegészítőkhöz, melyeket korábban a Salvana cégtől importáltunk. A Bio- gal-készítmények hazai forgalmazására az ISV 1983- ban kizárólagos jogot kapott. Az egyes megyékben működő gabonaforgalmi és malomipari vállalatok és a takarmánykeverővel rendelkező partnergazdaságok részére a Debreceni Takarmányforgalmazási ISV-iroda közvetítésével jutnak el a Biogal-termékek. A tenyésztési és takarmányozási módszerek közül a MÉM adatai szerint az ISV élen jár a 100 forint termelési értékre jutó nyereség kitermelésében. Szerepe van ebben a termeltető-szolgáltató tevékenységnek, melyek közül jelentős például a malacstarter táp előállítása, amelyet a megyében a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal végeztetnek. Minden takarmányárusító helyen kapható, így a taggazdaságok mellett a kistermelők is hozzájuthatnak. Még talán annyit kellene megemlíteni, hogy a sertés- hústermelés szervezése mellett az ISV a baromfitenyésztést is programjába vette, sőt a báránytáp előállítását is szorgalmazza. Húszéves tevékenységük eredményét a magyar állat- tenyésztés minőségi változásai mutatják. Emlékezzünk csak a hatvanas évek elejére és végére. Ebben az időszakban 25-30 százalékos felnevelési veszteségek voltak a jellemzők. Ma az akkor nyomasztólag ható megbetegedések száma egyszámjegyűre szorult vissza, közben az emberi törődés és hozzáértés következtében — tagadhatatlan ez is változott — a hazai sertésállomány minősége nemzetközi mércével is mérhetővé vált. Természetesen ebben a munkában sokan közreműködtek, sokan segítettek. Az érdem tekintélyes része mégis a jubiláló ISV-t illeti, mert ez a szervezet tette az országban elsőként battériára a malacot. A változások csak ezután kezdődtek mindenhol. Dupsi Károly Ingatlanárverés! Dévaványán 1988. február 4-én de. 11 órakor árverésre kerül a Dévaványa, Széchenyi u. 31. sz. alatti földszintes házingatlan 500 000,— Ft becsértékben. Bővebb felvilágosítás a Kunság Füszért békéscsabai fiókjánál. Az árverés helye: Dévaványa, Széchenyi u. 31. sz. Értesítjük T. fogyasztóinkat, hogy Békéscsaba, Könyves —Jósika utca részére építettt 20 kV + OTR-állomást 1988. január 27-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos 1 Démász-Uzemigazgatóság, Békéscsaba Kártevők, kórokozók az enyhe télben Ha végiggondoljuk, legalább fél évtizede nem volt ilyen enyhe tél, mint az idei. Az időjárás inkább emlékeztet a késő őszre, vagy kora tavaszra, mint a tél közepére. Talán csak a gyerekek elégedetlenek ezzel, érthetően, hiszen a tél örömeit még pár napig sem tudták élvezni. Mi, felnőttek azonban titkon örülünk, mert várhatóan kevesebb lesz a fűtésszámlánk, a megtakarítás pedig az új árak mellett igazi ajándék lehet. Sok emberben, de főleg mezőgazdasággal foglalkozókban felmerül a kérdés, vajon az enyhe téli időjárás nem kedvez-e jobban a különböző kártevőknek, és kórokozóknak, mint a korábbi zord, hideg időjárás. Kérdésünkkel a békéscsabai MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberét, dr. Vábel János növényvédelmi főmérnököt kerestük meg: — Az enyhe időjárás mindenképpen kedvez az áttelelő állati kártevőknek és a kórokozó gombáknak. Ha kemény, hideg tél van, ezeknek sok egyede elpusztul, és csak egy részük marad életképes. Ilyenkor a tavasszal megjelenő, úgynevezett első nemzedék kisebb veszélyt jelent. Most azonban egészen más a helyzet. Jóval több egyed tud áttelelni, ezért már a tavasz elején arra kell számítani, hogy a kártevők a szokásosnál nagyobb tömegben jelenhetnek meg. A búvóhelyről előkerülő bogarak, rovarok, addig, amíg a petéjüket le nem rakják, a növények zöld részeit fogyasztják. Az első károsító nemzedék még gyérebb létszám esetén is fokozott figyelmet követel. Ez az idei enyhe tél; esetén még inkább így van. Növeli a veszélyt az is, hogy kora tavasszal a kultúrnövények kelés után vannak, gyengék, fejletlenek, és csupán néhány apró kis levéllel rendelkeznek. A kártevők köny- nyen elpusztíthatják az egész levélfelületet, s emiatt a növény elhal, kiszárad. Tudjuk, hogy a levél a növény konyhája, márpedig ha ez sérül, vagy kevesebb lesz, A növényvédő-állomáson mikroszkóppal vizsgálják a lisztharmatgyanús búzatöveket Fotó: Veress Erzsi akkor már csak részben tudja a növény tápanyagigényeit kielégíteni. Ezért aztán a kultúrnövény visz- szamarad a fejlődésben, s ezt a későbbiekben sem tudja már behozni. Ugyanez vonatkozik a gombákra. Az úgynevezett áttelelő változatok az enyhe időjárás miatt kevésbé veszítik el csírázóképességüket, s ha ezzel egy párás, csapadékos tavasz párosul. akkor nagyobb mértékű elszaporodásra lehet számítani. Az általános tájékoztatáson túlmenően a következő konkrét veszélyekre hívta fel a szakember! a figyelmünket: — Először is a talajlakó — pajorok,' drótférgek — polifág kártevők jelentenek veszélyt, amelyek valameny- nyi növény gyökerét károsíthatják. A nagyüzemeknek mindenképpen fel kell készülni a talajfertőtlenítésre. Ajánlatos azonban, hogy a kiskerttulajdonosok is nézzenek szét a portájukon. Kellemetlen meglepetés érheti őket, ha a szépen soroló veteményesükből egyik napról a másikra eltűnik a növények egy része. Először a kártevők mennyiségét kell meghatározni. Ajánlatos kora tavasszal, a talaj felmelegedése után egy-két ásónyom mélységben több helyről mintát venni. Ha négyzetméterenként egy-két darabot találunk, már ajánlatos talajfertőtleníteni. Nem szabad azonban indokolatlanul, pontos felmérések nélkül a szert kijuttatni. Ugyanis azontúl, hogy rendkívül költséges, környezetünknek is árthatunk vele. Külön kitérnék még az őszi búzára. A jól fejlett, sűrű állomány, és a csapadékos enyhe időjárás együttesen komoly feladat elé állítja a növényvédős szakembereket. Munkájukkal oroszlánrészt vállalnak abban, hogy az ígéretes búza valóban azt hozza, amit most mutat. Mindenekelőtt a. lisztharmat ellen kell hatékonyan fellépni. Még mielőtt szabad szemmel látható lenne a pelyhes penészszövedék, ajánlatos elkezdeni a védekezést. Az őszi búza felületkezeléses gyomirtása a késő őszi csapadék segítségével sikeres volt. Az így kezelt táblák gyommentesek. Ott azonban, ahol nem volt őszi gyomirtás, fokozott figyelmet kell fordítani a tavaszi állománykezelésre. Itt elsősorban a nap- raforgó-árvakelésekre és az egyszikű gyomokra kell figyelni. Hatékony technológiánk van a napraforgó- árvakelések kiirtására. Ugyanis 1987-ben Békés megyében voltl a legtöbb napraforgóterület, s a szétszóródott magvak — miután csíraképességük akár 5-6 évig is fennmarad — eluralkodnak az utánuk következő vetéseken. Beszélgetésünk végén azt is megtudtuk, hogy az enyhe időjárás miatt a gazdaságokban jelenleg is dolgoznak a növényvédős brigádok. A gabonafutrinka ellen védekeznek, mivel a kártevő legalább másfél hónappal korábban megjelent a táblákon. A rendhagyó meleg tehát kedvez nemcsak az embernek, de a kártevőknek is. Azonban úgyj gondoljuk, ha több is lesz a növényvédelmi munka, s ennek költségei, a jobb termésre1 mindenképpen megvannak a remények. És ez ma a legfontosabb. Rákóczi] Gabriella Zárszámadás elölt Dombegyházán A Dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben elkészült az elmúlt gazdasági év mérlege. Az év közbeni változások, valamint a már több éve tartó aszály miatt elsősorban a növénytermesztésben jelentkezett kiesés. Mint Fülöp Sándor, a szövetkezet elnöke elmondotta, 1986-hoz képest 24 millió forinttal csökkent a növény- termesztési főágazat árbevétele. Jelentős, mintegy 20 millió forint a növénytermesztés fedezeti összegének mérséklődése is. Az állattenyésztésben a tervezett szinten alakultak a mutatók. Már évek óta az egyik legjelentősebb mel- téktevékenységet folytató szövetkezet megyénkben a dombegyházi. Tavaly őket sem kerülte el a rendelések miatti termelésvisszaesés, így kevesebbet hoztak a közösnek a melléküzemágak. A kieséseket elsősorban a háztáji és kereskedelmi tevékenység pótolta. A termelő- szövetkezet élelmiszerboltokat, házépítők boltját tart fenn, és az őszi felvásárlási láz alaposan csökkentette készleteiket. Így a tervezettnél nagyobb árbevételt értek el a kereskedelmi ágazatban, de mivel ennek a tevékenységnek alacsony a jövedelemtartalma, nem sok nyereséget hozott. összességében 1987-ben 470 millió forint árbevételt értek el, mindez 32-vel haladja meg az 1986. évit. Nyereségük 13 millió forinttal lett kevesebb, mint egy évvel korábban, a szövetkezet eredménye 31 millió forintot tesz ki. A tsz-ben bruttósításra csaknem 6 millió forintot fordítottak. Ami 1988-at illeti, a szövetkezet elnöke néhány változásról számolt be. A növénytermesztésben csökkentik 25 százalékkal a cukorrépa vetésterületét. Megpróbálkoznak a munkaigényesebb, több nyereséget adó fűszer- és gyógynövények termesztésével. Mintegy 400 hektáron a háztájiban és a közösben termelik ezeket a drogokat. Az állat- tenyésztésben az idén mintegy 24-25 millió forinttal kívánják növelni az árbevételt. Ezt az új 600 kocás sertéstelep belépésével érik el. Várhatóan hízókibocsátásuk 7500-zal emelkedik 1988-ban. Szerkezetmódosítást valósítanak meg a melléküzem- ágaknál is. Az év elején létszám-átcsoportosítást hajtottak végre, mintegy negyven dolgozó esetében. A békéscsabai Uniconnak az ingek mellett ruhákat is készítenek az idén, míg az Evig- től újabb villanymotor-tekercselésre kaptak megbízást. A jövőben a faipari ágazat kerítésbetét-elemeket gyárt. Pillanatnyilag szinte minden kapacitásuk lekötött, gondok az építőágazatnál jelentkeznek, mivel csak az első félévre van rendelésük. Á szabályozóváltozások és áremelkedések miatt mintegy 12 millió forint árbevétel-kieséssel számolnak 1987- hez képest. Gondot okoz az is, hogy a melléktevékenységeknél 10 százalékkal magasabb, összességében 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük- V. L.
