Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1988. JANUÁR 25., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Év végi visszatérítés helyett Árengedmény és felár az áfészekben Szakszervezeti munkabizottság a bérbruttósításhoz Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben több évtizedes hagyomány, hogy minden évben a zár­számadás után a szövetkezeti tagok a nyereségből vásárlá­saik és értékesítéseik alap­ján visszatérítést kapnak. Megyénk áfészei ez év ele­jén is a tavalyi nyereségből mintegy 14-15 millió forin­tot fordítanak erre a célra. A tagok mint vevők anyagi­lag érdekeltek abban, hogy a szövetkezet üzleteiben vásá­roljanak, s mint kistermelők saját szövetkezetüknek ad­ják el áruikat. Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke elmondotta, hogy az év végi visszatérítés rend­szere az elmúlt években többször változott, amely még mindig nehézkes és bo­nyolult. A szövetkezeti ABC- áruházi lánc kiépülése, a kereskedelmi forgalom nö­vekedése, a gyorsabb kiszol­gálás indokolttá tette a vá­sárlási könyvekbe való be­jegyzések csökkentését, az élelmiszer-vásárlások után általányok bevezetését és egyéb egyszerűsítést célzó módszerek alkalmazását. Az áfészek 1988-tól h visszatérítési rendszer újabb megváltoztatását tervezik. Alapvető álláspontjuk az, hogy tagjaikat továbbra is vásárlási és értékesítési visz- szatérítésben részesítik a szövetkezet1 forgalmába való részesedésük alapján. A visszatérítést azonban a ta­gok általában nem év végén összevontan, hanem év köz­ben, a vásárlás vagy a me­zőgazdasági termék értékesí­tésekor kapják árengedmény, illetve felár formájában. Va­lamennyi áfész saját maga állapítja meg a körzetére vonatkozó visszatérítési sza­bályokat, meghirdeti] az ár- engedményes tagsági vásáro­kat. Az áfészek választott testületéi döntenek arról: hol, mikor, milyen áruknál, milyen árengedményt nyújta­nak tagjaiknak. A tagsági kapcsolatok ápolása, erősíté­se megköveteli, hogy rendsze­res időközönként minden ré­teg: idősek, fiatalok nagycsa­ládosok, kistermelők élvez­hessék a kedvezményeket. Re­mélhető, hogy a változtatá­sok hatására bővül az in­gyenes, vagy kedvezményes tagsági szolgáltatások köre. Az a kívánatos, ha a felvá­sárlásnál a bevezetett fel­árak piacképes áruk átadá­sára ösztönöznek. Az áfé­szek tagjai az elmúlt évtize­dekben hozzászoktak, s' kü­lönösen az idős tagok ma is ragaszkodnak a vásárlási és értékesítési visszatérítési könyv használatához. Ezért nem lesz könnyű Változtatni a megszokott gyakorlaton. A szövetkezetek akkor járnak el helyesen, ha az eddigiekhez hasonlóan, vagy ennél magasabb szinten el­ismerik a tagság közremű­ködését. A visszatérítés és a kedvezmények módosított rendszere fontos eszköze le­het a versenyben való hely­állásnak. Csak akkor érheti el a célját és növelheti az áfész társadalmi elismerését, tekintélyét, ha a szövetkeze­ti tagság is megtalálja a szá­mítását. S. S. A vasasszakszervezethez tartozó mintegy 250 kohá­szati, gépipari és villamos- energia-ipari vállalat közül 200 már a múlt év végén, a többi pedig ezekben a na­pokban fejezte be a kollek­tív szerződések módosítását, rögzítve a bérek bruttósítá­sának szabályait is. Így az ipari dolgozók döntő több­sége január közepéig meg­kapta a bruttósításról szóló tájékoztatást. A vasasszakszervezet ta­pasztalatai szerint körülbe­lül 20 nagyvállalatnál, így a Csepel Autógyárban, a Me­dicorban, a Videotonban, az Újpesti Gépelemgyárban és a Telefongyárban- rugalma­san, konfliktusmentesen, jól és szervezetten oldották meg a bérek bruttósítását, mert a felkészülést már tavaly nyáron elkezdték. A válla­latok egy része azonban túl kényelmesen várta meg az amúgy is későn közreadott jogszabályokat és útmutatá­sokat. A bérek bruttósítása, a kollektív szerződés módosí­tása a legtöbb gondot a de­cember 31-én megszűnt Ganz-MÁVAG-ban okozta. A szanálást követően január 1- jétől ugyanis összesen 16 szervezeti egység alakult meg, köztük hét önálló Ganz-gyár. A korábbi üze­mi vezetőknek és társadal­mi szervezeteknek, így a szakszervezeti testületeknek is most hirtelen olyan önálló vállalati problémákkal kel­lett szembenézniük, mint a vagyonmegosztás, a szerve­zeti és működési szabályza­tok összeállítása, vállalati tervező munka stb. Ráadá­sul január 15-ig kellett meg­oldaniuk a bérek bruttósítá­sát is. A Ganz-üzemekben folyó ilyen irányú munka segítésére a vasasszakszer­vezet munkabizottságot ho­zott létre, tagjai közösen a vállalati szakemberekkel, vezetőkkel végezték el a fel­adatokat. Több helyen fe­szültségek keletkeztek, pél­dául a Ganz Felvonógyárban a szakszervezeti bizalmi tes­tület elutasította azt a ter­vet, amely szerint az ott dol­gozók jövedelmének alig 40 százalékát kitevő alapbére­ket bruttósítanák. Ez eset­ben ugyanis jelentős nettó keresetcsökkenéssel számol­hattak volna a munkások és az alkalmazottak. így a vállalat vezetése át­dolgozta a javaslatot, végül is a keresetek! 80 százalékát adó bérelemeket bruttósítot­ták, s ezt a szakszervezeti testület is elfogadta. A va­sasszakszervezet munkabi­zottsága úgy értékelte a Ganz-gyárak bérbruttósítá­sát, hogy azok szembetűnő­en eltérnek egymástól, s kér­ték a még működő szerve­zési és szervezeti koordiná­ciót ellátó Ganz-gyári ope­ratív bizottságot, hogy kí­sérje figyelemmel az egyes önálló gyárakban a jövedel­mek alakulását. Ha munka­helyi problémák merülnek fel, függesszék fel az alkal­mazott módszer végrehajtá­sát, s megfelelően módosít­sák azt. A szakszervezet szerint hasonló gondok további 8-10 leányvállalatnál is adódtak, mert a bruttósítást eseten­ként kevésbé hozzáértő szak­emberek alakították ki. A bérbruttósítást a leg­több iparvállalat saját for­rásból kívánja biztosítani, eddig a Ganz-MÁVAG 16 szervezeti egységén kívül 4-5 más vállalat jelezte, hogy élni kíván a hitel le­hetőségével is. Az elmúlt év végéig 2 ezer 500 sertésvelúr férfikabátot ké­szítettek a francia Version Francaise cégnek a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat központi műhelyében. A kizárólag hazai alapanyagból varrt kabátok a legfrissebb di­vatirányzatnak megfelelően készültek Fotó: Veress Erzsi Befejeződtek a munkásőrség egységgyűlései A körmendi és a karcagi egység gyűlésével — ame­lyet Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi mi­niszter. illetve Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter részvételé­vel tartottak meg — szom­baton befejeződtek a mun­kásőrség egységgyűlései. A januárban hét végi pi­henőnapokon, nagy társa­dalmi nyilvánosig, előtt megtartott évzáró-évnyitó rendezvényeken a munkás­őrök értékelték tavalyi fel­adataik teljesítését, és is­mertették az idei politikai, kiképzési célokat. Az egy­séggyűléseken részt vettek a párt és a kormány vezetői, akik tájékoztatták a testü­let tagjait az ország előtt álló tennivalókról, a mun­kásőrök további helytállását kérve a feladatok megoldá­sához. Az egységgyűléseken elis­meréseket adtak át a ki­emelkedően dolgozó mun­kásőr közösségeknek, s a szolgálatukat hosszabb ide­je példásan teljesítő mun­kásőrök közül többen a Ha­za Szolgálatáért Érdem­érem és a Szolgálati Ér­demérem különböző fokoza­tait, illetve a Kiváló Mun­kásőr és a Kiváló Parancs­nok jelvényt vehették át. A testület tevékenységét segí­tő 85 ipari, mezőgazdasági nagyüzem, intézmény kitün­tető plakettet és díszokleve­let kapott. Tizenhárom egy­ségben új csapatzászlót avattak, a békési munkás­őrök pedig felvették Apáti Nagy Endre munkásmozgal­mi személyiség nevét. Az egységgyűléseken esküt tett a testület soraiba lépő csak­nem háromezer új munkás­őr. Az évzáró-évnyitó rendez­vények után országszerte megkezdődik az 1988. évi kiképzés a munkásőrségnél. Elsőként az egység- és az alegységparancsnokok felké­szítését szervezték meg a parancsnokságok. Brigádvetélkedö Mezőhegyesiek lettek az elsők 0 KISZ feladatai a fiatalok szabadidős tevékenységeinek fejlesztésében A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­ja tiszteletére vetélkedőt hirdetett meg az elmúlt év elején a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Békés Me­gyei Bizottsága, összesen 120 brigád nevezett. A munka­helyi döntőket 1987 végén tartották meg. Több témakörben — a NOSZF jelentősége, kül- és belpolitika, irodalom — kel­lett folyamatosan készülni­ük a brigádoknak, míg vé­gül az elmúlt hét végén, szombaton nyolc 3-5 fős csa­pat részt vehetett a Hidas­háti Állami Gazdaság mu- ronyi művelődési házában megrendezett megyei dön­tőn. Mind a nyolc brigád fel­készült erre a megméretés­re, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egy-két pont különbség volt csupán közöttük az összegzésnél. Sőt, a második és harmadik helyezett csapatok sorrend­jét csak újabb feladat adá­sával dönthette el a zsűri. Az első helyen a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kom­binát Labor brigádja vég­zett, míg a második a Bé­késcsabai Állami Gazdaság Kulich, a harmadik pedig a Vetőmagtermeltető Vállalat orosházi területi központjá­nak Lenin nevű brigádja lett. Különdíjat a Hidasháti A. G. Béke brigádja ka­pott. A KISZ-szervezetek kultu­rális szervező szerepének erősítését, új típusú ifjúsági közösségek kialakítását szol­gálva jelentős kezdeménye­zések valósultak meg az el- rríúlt két évben. Sok helyen viszont még nincsenek felké­szülve a KISZ-szervezetek a társadalmi változásokra, kezdeményezésekre, nem ér­zik felelősségüket, szerepü­ket a helyi kulturális re­formfolyamatok elindításá­ban. Így összegezhetők a KISZ Központi Bizottsága „A KISZ tennivalói a fiata­lok szabadidős lehetőségei­nek fejlesztésében” című ha­tározatának megvalósításá­ról szerzett tapasztalatok — tájékoztatták az MTI mun­katársát az ifjúsági szövet­ség vezető testületének kép­viselői. Az egyik legjelentősebb eredmény, hogy a KISZ KB 1985-ben megszületett hatá­rozatára építve az Állami Ifjúsági és Sporthivatal el­készítette a gyermek- és if­júsági korosztályok szabad­idős kezdeményezéseit támo­gató programját. Ennek alapján az ÁISH is javasolta az egyesületekre vonatkozó jogszabályok módosítását. A határozat szellemében az ifjúsági szövetség, a Ha­zafias Népfronttal közösen, évente megszervezi az új vá­rosok találkozóját, amely a résztvevő városok kulturális arculatának megőrzését, fej­lesztését szolgálja, t Ezek egyik eredménye volt pél­dául, hogy fiatal építészek részt vesznek a városok tör­ténelmi központjainak, mű­emlékeinek megóvásában. A fiatal közművelődési szak­emberek számára olyan pá­lyázatot hirdetett meg a KISZ, amely új művelődési módszerek kidolgozását ösz­tönzi, s támogatja a legsi­keresebb pályázatok megva­lósítását. Az eddigi ' eredmények alapján az ifjúsági szövetség minden lehetséges eszközzel segíteni kívánja a fiatalok közösségi szabadidős kezde­ményezéseit. Ennek érdeké­ben kialakítja a Horizont if­júsági hálózatot, amelynek célja egyrészt az ifjúsági szabadidős társaságok támo­gatása, olyan videotéka-há­lózat kialakítása, amely az ifjúsági csoportokat foglal­koztató kérdések feldolgo­zásához kedvezményesen biz­tosít műsoros kazettákat, másrészt a meglévő 1 intéz­ményhálózatot profiljában alkalmassá tegye speciális ifjúsági feladatok ellátására. A KISZ KB] az ÁISH-val együttműködve, az anyagi feltételek megteremtése cél­jából kísérletként új elosztá­si gyakorlatot vezet be. Oj munkamegosztást ala­kítanak ki az amatőr moz­galom támogatásában is az ÁISH-val, a Művelődési Mi­nisztériummal és a szak- szervezetekkel közösen. Az amatőr ösztöndíjjal ezentúl egy-egy, hosszú távon haté­kony kezdeményezést ösztö­nöznek, ahelyett, hogy szét­apróznák azt. Az ifjúsági szövetség szor­galmazza, hogy olyan új könyvszerkesztőség1 jöjjön létre, amely a fiatal magyar írók műveit adja közre. Tervezi — az Iparművé­szeti Főiskolával közösen — olyan innovációs park ki­alakítását, amely pályázato­kat ír ki, információkat gyűjt és továbbít, piackutató tevékenységet folytat, nyere­ségérdekeltségű szerződések közvetítésére vállalkozik. A győztes: a mezőhegy esi Labor brigád Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents