Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-25 / 20. szám
1988, január 25„ hétfő lENiUMTd Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnök-helyettese, a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság társelnökei szombaton tárgyalásokat folytattak Prágában. Áttekintették a kormányfők tavaly augusztusi budapesti találkozóján elfogadott határozatok teljesítésének helyzetét, értékelték az 1987. évi kétoldalú árucsere-forgalom alakulását, és véleményt cseréltek az 1988. évi kölcsönös áruszállításokkal összefüggő kormányszintű teendőkről. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Skoda személygépkocsik gyártásába történő magyar bekapcsolódás lehetőségeire, a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdésekre, valamint a mikroelektronikai, a vegyipari és a könnyűipari együttműködés bővítésére. Marjai József ellátogatott a Mlada Boleslav-i Skoda személygépkocsigyárba. Marjai Józsefet a nap folyamán fogadta Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A tárgyaláson részt vett dr. Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Marjai József hazaérkezett Budapestre. TELEX • MAGYAR—KOMÁN TÁVIRATVÁLTAS Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere között táviratváltásra került sor az első magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 40. évfordulója alkalmából. • LENIN-RENDDEL TÜNTETTÉK KI SEVARDNADZÉT Lenin-renddel tüntették ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert! — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének erre vonatkozó rendeletét vasárnap hozták nyilvánosságra Moszkvában. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a szovjet diplomácia vezetőjét a párt és a szovjet állami szolgálatában szerzett nagy érdemeiért 60. születésnapja alkalmából részesítették e magas szovjet kitüntetésben. • KB-ÜLÉS ÉS JELÖLŐGYÜLÉSEK Ülést tartott vasárnap a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága. A csütörtökön Szófiában összeülő országos pártértekezlet utolsó előkészületeként a résztvevők megvitatták és véglegesítették a tanácskozás elé terjesztendő határozat- tervezet szövegét. A Központi Bizottság tagjai sorába kooptálta Sztojan Kosz- tov Ovcsarov gazdasági és szervezési minisztert. Közben — változatos érdeklődéstől kísérve — országszerte folynak a február végi helyhatósági választások jelöltjeinek gyűlései is. A Rabotnicseszko Delo — a BKP központi napilapja — vasárnapi számában érdekes példákat hoz fel mind a „több”, mind a „kevesebb” érdeklődésre. A főváros egyik választási körzetében például élénk vitát váltott ki a nagy számú jelenlevő között a hazafias front két „hivatalos” jelöltjének személye, mert a választók nem ismerték őket, nem tudtak róluk véleményt alkotni. Ezért maguk újabb két névvel egészítették ki a listát. Ez az első ismert eset, hogy háromnál több jelölt versengjen egy helyért. Kerékpárját maga előtt tolva gázol a hóban egy brit postásnő 1988. január 22-én, amikor a nagy mennyiségben lezúduló hó több helyen fennakadásokat, sőt baleseteket okozott a közlekedésben Egy másik szófiai körzet gyűlésén mindössze tucatnyi választó jelent meg több mint ezer család „képviseletében”, az elnöklő párttitkár mégis úgy döntött, hogy a gyűlést meg kell tartani. Nem csoda, ha a Rabotnicseszko Deloban megjelent írás „paródiának” nevezi a /.választási gyűlést”, amelynek „semmi köze a Bulgáriában kibontakozott átalakítási folyamathoz”. • ÁTTELEPÜLÖK Az NDK hatóságai lehetővé tették az NSZK-ba való kiutazást több olyan, az áttelepülési már régebben szorgalmazó személynek, akit az NDK biztonsági szervei január 19-én Berlinben ideiglenesen őrizetbe vettek rendzavarásért. Az NSZK- beli Giessen város központi fogadóhelyére pénteken és szombaton összesen 37 ilyen áttelepülő érkezett. Mint már jelentettük, a rendzavarás NDK-források szerint annak a hagyományos megemlékező felvonulásnak az alkalmával történt, amelyen a berlini dolgozók vettek részt a munkásmozgalom két kimagasló alakja, Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyilkolásának évfordulóján. Az említett fiatalok ezt a megemlékezést vélték alkalmasnak arra, hogy olyan feliratos táblákat emeljenek a magasaba, amelyeken távozási szándékukra hívták fel a figyelmet. • RÓMA VÉDELME Róma történelmi központját a városi tanács rendeletére február elsejétől napközben lezárják az autóforgalom elől, mert a járműközlekedés okozta környezetszennyeződés veszélyes méreteket öltött. A rendelet értelmében hétfőtől péntekig, reggel hét órától este tízig csak a különleges engedéllyel rendelkező járművek használhatják a belvárosi utcákat, és ez alól nem kivétel a városi tömegközlekedés sem. Ezzel párhuzamosan a római hatóságok harcot hirdettek a belváros zajszintjének csökkentéséért is. Ennek érdekében kevésbé hangos szirénákkal látják el a megkülönböztetett jelzésű járműveket, átalakítják a hangjelzéses riasztóberendezéseket. Dél-koreai gép rejtélyes eltűnése és újabb kérdőjelek A dél-koreai repülőgép rejtélyes eltűnése, amely a szöuli verzió szerint egy Észak-Koreá- ban kitervelt bombamerénylet következménye, változatlanul foglalkoztatja a japán szakembereket és a sajtót, mivel az üggyel kapcsolatban egyre több a kérdőjel. A Sukan Szánkéi, az egyik legnagyobb televíziós társaság és kiadócsoport hetilapja például ismerteti egy japán professzor műszeres vizsgálaton alapuló elemzését: eszerint a magát Kim Hjon Hi észak-koreai ügynöknek valló nő sajtó- tájékoztatóját nem lehet másként értékelni, mint kitűnő színészi teljesítményt. Mások felhívják a figyelmet arra, hogy egy olyan felkészültségű és politikailag elkötelezett ügynök esetében, mint amilyennek vallomása alapján beállították Kim Hjon Hi-t, még nem volt példa ilyen gyors megtörésre. Nem meggyőző a vallomást tevő nő 25 (egyes források, szerint 26) éves életkora sem: vallomása szerinti iskolázottsága és az állítólagos különböző kiképzések alapján ugyanis legalább 28 évesnek kellene lennie. Ennél is feltűnőbb viszont, hogy miközben a dél-koreai vizsgálati anyag szerint bizonyított tény, hogy a nő északkoreai tájszólásban beszél, olyan kifejezéseket használ, amelyek a KNDK-ban ismeretlenek. Az is a rejtélyek közé tartozik, hogy ha — mint azt a szöuli hatóságok bejelentették — Bécs óta figyelték és követték a pár minden lépését, akkor miért hagyták őket leszáll- ni a repülőgépről, és ha már így történt, miért nem vizsgálták át a csomagtartókat. Ezzel összefüggésben több japán forrásból is megerősítették, hogy a dél-koreai légitársaság járatain magán a repülőgépen is személyi motozást tartanak a repülésbiztonsági tisztek. Azoknak észre kellett volna venni a nylon zacskók veszélyes tartalmát és azt is, hogy a gép indulása előtt a vallomás szerint sietve távozó pár hátrahagyta személyi poggyászát. A japán sajtó mindezzel ösz- szefüggésben rámutat: tényleges bizonyítást még mindig nem nyert, mi történt a repülőgéppel. A tokiói külügyminisztérium magas rangú diplomatája pénteken tért vissza Szöulból, ahol egy órán keresztül beszélt Kim Hjon Hi-vel, de a sajtónak nem volt hajlandó ezután nyilatkozni. ELŐREJELZÉS A legnagyobb kamcsatkai vulkánok megmászása nélkül is gyors információt szerezhetnek a tudósok azok állapotáról, és ennek alapján előre jelezhetik az elkövetkező időszakban várható vulkáni aktivitást. Ezt a lehetőséget biztosítja a szeizmológiai automatizált adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Távol-keleti Központja Vul- kanológiai Intézetében helyeztek -üzembe. A módszer a vulkáni tevékenység és kitörés mechanizmusa törvényszerűségeinek tanulmányozásán alapul. A legmegbízhatóbb „hírnöknek” eddig a földrengés bizonyult, mert gazdag információt szolgáltatott a vulkán belsejében a kitörést megelőző folyamatokról. A szeizmikus módszert a szovjet tudósok több ízben is sikerrel alkalmazták az előrejelzéseknél többek között a Bezimjannyij, a Sevelucs, a Tolbacsik és a Klucsevszkij kitörésének esetében. HONTALANOK MÜNCHENBEN Münchenben befejeződött a hontalanok nemzetközi éve. A városi hatóság szerint Münchenben 5000 hontalant jegyeztek be. A jótékonysági egyesületek becslése szerint azonban a városban legalább 10 ezer olyan szegénysorsú ember él, akinek nincs hol laknia. A hontalanok között egyre több a fiatal. A városi hatóság és a jótékonysági egyesületek men- helyeket . rendeztek be a hontalanok számára. GYERMEK KAPTA MEG AZ AIDS-T Görögországban egy hétéves gyerek betegedett meg AIDS- ben, három évvel ezelőtt vérátömlesztés alkalmával fertőződött meg e betegség vírusával. Abban az időben a vérplazmát nem ellenőrizték úgy, mint most. A gyereket egy athéni kórházban ápolják. Görögországban egyébként eddig 60 ember betegedett meg AIDS- bon, közülük huszonheten meghaltak. Ezenkívül az országban 5000-7000 AIDS-vírushordozó van. Felrobban-e az „etnikai bomba” a Szovjetunióban? Q Maszhud Dzsunuszov professzor válaszol Lev Bobrovnak, az APN szemleírójának kérdéseire KÉRDÉS: A Szovjetunió 280 milliós lakosságán, belül a legnagyobb a 140 millió főt számláló orosz nemzetiség. Mindamellett a két legutóbbi népszámlálás között eltelt húsz esztendő alatt lélekszámúk csupán 20 százalékkal növekedett, miközben a kazahoké 81 százalékkal, a kirgizeké 97, a türkméneké 102, az üzbégeké és a tad- zsikoké 107 százalékkal. Egyes nyugati megfigyelők ebből arra a következtetésre jutnak, hogy előbb vagy Utóbb éppen ezek a „muzulmán” népek alkotják majd a szovjet népességen belül a többséget. Véleményük szerint ez a fordulat elkerülhetetlenül küzdelemhez kell, hogy vezessen az „orosz többséggel” szemben, mindenekelőtt a hatalom csúcsain, beleértve az SZKP Központi Bizottságát, a Szovjetunió Minisztertanácsát, s Legfelsőbb Tanács elnöksége stb. Mi erről az ön véleménye? VÄLASZ: Az „időzített bombára” vonatkozó eszme- futtatások a burzsoá propaganda kedvenc témái közé tartoznak, amikor a Szovjetunió belső problémáival foglalkoznak. Ez a téma nem kerül le a napirendről, nemrégen a NATO legfőbb katonai vezetői is megvitatták washingtoni ülésszakukon. Nem hinném, hogy a szovjet társadalom nemzetiségi összetétele önmagában különösebben izgatná az atlanti tömb tábornokait. Inkább abban reménykednek, hogy bekövetkezik a nemzetek közötti antagonizmus robbanása, ami megbontaná szövetségünk egységét, „repedéseket idézne elő a tömbön belül.” Hasonló jóslatok már korábban is elhangzottak. Adolf Hitler, amikor a Szovjetunió elleni támadást előkészítette, ugyancsak abban reménykedett, hogy az „agyaglábakon álló kolosz- szus” (ahogyan soknemzetiségű államunkat nevezte) az első külső támadás nyomán széthullik. Azt hitte, hogy országunkat belülről szétrobbantják a nacionalizmus és a szeparatizmus erői. A lélektani hadviseléssel foglalkozó apparátusától a führer szakadatlanul azt követelte, hogy „ösztönözzék a nézetkülönbségek és a széthúzás bármilyen formáit a helyi lakosság és az oroszok között.” A nácik különleges propagandaszolgálata csupán az agresszió első négy hónapja alatt 400 millió röpcédulát szórt le szovjet területre, amelyek orosz nyelven arra uszítottak, hogy „szabaduljanak meg az oroszok uralmától”. A mérgezett magok azonban nem fogantak meg a kívánt módon. Ekkor a nácik egy másik tényezőben reménykedtek: abban bíztak, hogy bekövetkezik a nemzetiségi villongások robbanása a hátországban, ahová a megszállt európai övezetekből a menekültek áradata beözönlött. Csakugyan, a háború kezdetétől fogva az Uraiba, a Volga-vidékre, Kazahsztánba és Közép-Ázsiá- ba 25 millió szovjet állampolgár települt át — többségükben nők, öregek és gyerekek. Mindannyiukat etetni és itatni kellett, el kellett látni lakással, munkahelyet, iskolai férőhelyet kellett biztosítani számukra. Sok mindent el kellett vonni az őslakosságtól, hogy mindezt biztosítani lehessen az áttelepültek millióinak. Ez még a béke és a bőség időszakában is nehéz feladat a helyi hatalmi szerveknek Ám maguk az őslakosok — tatárok, kazahok, kirgizek, üzbégek, türkmé- nek és tadzsikok — mindennemű parancs nélkül megtették azt, amit a legtermészetesebb emberi kötelességüknek éreztek: megosztották hajlékukat és betevő falatjukat a más nyelven beszélő menekültekkel, gondjaikba vették a nincsteleneket, nevelőszülőként befogadták azokat a gyerekeket, akik a háború forgatagában elvesztették szüleiket. Azonban nem lehet normálisnak tekinteni, ami ezt követően lejátszódott. A nacionalisták által felszított fiatalok több mint tíz órán át randalíroztak az utcákon. A rendőrök közül sokan megsebesültek, egyikük meghalt. A rendbontók soraiban egyetlen áldozat sem ,volt. A jövőt illetően Kazahsztánban levonták és levonják a megfelelő következtetéseket. Gorbacsov, bz SZKP KB főtitkára a Központi Bizottság 1987. januári plenáris ülésén megállapította: „Az Alma Atában történtek újra csak arra késztetnek bennünket, hogy foglalkozzunk a nemzetiségi viszonyok fejlesztésével, az internacionalista nevelés erősítésével kapcsolatos problémákkal. Különösen | fontos, hogy megóvjuk a nacionalizmus bomlasztó hatásától a felnövekvő nemzedéket”. KÉRDÉS: Térjünk vissza a szovjet közép-ázsiai köztársaságokban végbemenő „demográfiai robbanáshoz”. Ilyen jelenség ugyanis valóban létezik. Miért ne lehetne feltételezni, hogy az ázsiai arctípus rövidesen többségbe kerül a Szovjetunióban? Válasz: A születések felfutása nem szokott a végtelenségig tartani. A forradalom előtti orosz falvakban sok asszony öt-nyolc, vagy akár tizenegy gyereket is szült. Az ország ipari és kulturális fejlődése foyamán azonban ez a jelenség fokozatosan megszűnt. Maga az orosz nő döntött így, miután a forradalom jóvoltából az összes állampolgári jogot elnyerte. A családtervezés, a születéseknek a házastársak által kezdeményezett tudatos korlátozása a születések számának mutatóit még azokban a régiókban is csökkentette, ahol a Szovjetunió viszonylatában a legmagasabbak voltak. Például Azerbajdzsánban, vagy Kazahsztánban. Igaz, létezik egy ellenkező előjelű példa is. Tádzsikisztán. Itt ugyanis a negyvenes évekkel összehasonlítva I a születési arányszám tíz százalékkal növekedett. Ez mindenekelőtt az egészségvédelem fejlődésével magyarázható, amelyet ma már a legtávolabb eső hegyi településeken is sikerült jól megszervezni. Ezenkívül Tádzsikisztánban országos viszonylatban a legmagasabb a falusi lakosság aránya. márpedig a falusiak körében szilárdabbak a sokgyerekes család intézményének hagyományai. A városi lakosság aránya a közép-ázsiai köztársaságokban egyelőre fele akkora, mint az egész Szovjetunió átlaga. Az urbanizáció folyamata előbb vagy utóbb ezt az utolsó „egyenlőtlenséget” is megszünteti majd. Az egész világon mindenütt (Kínát is beleértve) a városok lélekszámúnak növekedése elkerülhetetlenül maga után vonja a ' demográfiai felfutás megszűnését. KÉRDÉS: De ha az abszolút mutatószámok tekintetében bekövetkezik is a csökkenés,! a Szovjetunió ázsiai köztársaságaiban a lakosság számának növekedése még mindig gyorsabb ütemű lesz, mint az európai részen élő lakosság számszerű növekedése. Nem ez a helyzet? VÄLASZ: Nem. A maga idejében ez a növekedés zéró növekedéssé válik, miként ez most a balti köztársaságokban, Belorussziában és Oroszország európai részének sok körzetében tapasztalható. A világ minden országa el fog jutni az ilyenfajta egyensúlyhoz (vagyis, hogy annyi ember születik évente, amennyi meghal). Miként a demográfusok előre jelzik, a Szovjetunióban mintegy nyolcvan év múlva 400 millió fős összlakosság mellett végbemegy ez a stabilizálódás. Milyen lesz ebben a helyzetben a nemzetiségek aránya? Nehéz lenne megjósolni. Ügy vélem, hogy utódainknak ez már a XXI. században nem lesz alapvető fontosságú. Nekik az „etnikai bombára” vonatkozó eszmefuttatások éppen olyan őskori lázálomnak tűnhetnek majd, mint a neutron- bomba mindenhatóságára vonatkozó illúziók. (Folytatjuk)