Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
1988. január 5., kedd ■KUslUkWci Thatcher asszony 3167 napja Miniszter az öbölnél Margaret Thatcher brit miniszterelnök újabb rekordot döntött vasárnap. Már eddig is ő volt Nagy-Britan- nia első női kormányfője, és az első miniszterelnök ebben a században, akinek harmadszor is sikerült — a tavaly júniusi választások eredményeként — elnyernie ezt a tisztséget. Vasárnaptól ő a legrégebben szolgáló brit kormányfő e században: betöltötte a 3167-ik napot is a Downing Street 10-ben, megdöntve ezzel az eddigi csúcsot, amelyet a liberális párti Herbert Asquith tartott 1908. április 5-től 1916. december 7-ig, több, mint nyolc évig tartó kormányfői hivatalával. A londoni fogadóirodákban valószínűleg hamarosan megnyílik a licit: túlszárnyalja-e a „vaslady” Lord Salisbury múlt század végi 13 és fél éves kormányfői időtartamát, vagy minden idők brit rekordját, Lord Liverpool 1812. és 1827. között majdnem 16 éven át tartó „első miniszteri” szolgálati idejét? Thatcher asszony mostani hivatali ideje a papírforma szerint mindenesetre 1992-ig tart, s a 62 éves miniszterelnöknő vasárnapi magabiztos nyilatkozataiból ítélve, valószínűleg akkor sem akar majd búcsút mondani posztjának. Nyilván szeretné folytatni szigorúan kialakított napirendjét, amelybe — saját bevallása szerint — most kényelmesen belefér a férjével, Denisszel elfogyasztott reggeliről maradt edények mosogatása is az államügyek mellé, nemkülönben este a vacsorafőzés. Margaret Thatcher ugyanis nemcsak jó miniszterelnök, jó családanya is. „Amikor először átléptem ezt a küszöböt (mármint a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki hivatal és lakás küszöbét, 1979. május 4-én) az ország a „brit betegségtől” szenvedett. Most viszont a „brit gyógymód” a világhírű” — állította ki saját politikai és gazdaság- politikai bizonyítványát Margaret Thatcher vasárnap. Kétségtelen — s hívei elsősorban ezt emelik ki — kormányzatának keserű pirulái, a közkiadások csökkentése, a szakszervezetek hatalmának megtörése, a munkáspárti kormányzatok idején nagyra nőtt állami szektor kiárusítása, magánkézbe adása, az inflációellenes politika meghozták gyümölcsüket. A brit gazdaság most gyorsan növekszik, az egyik legélénkebb Nyugat-EurópáMargaret Thatcher országos rekordot javított. Nyolc éve és 244 napja brit miniszterelnök. Ilyen sokáig egyetlen kormányfő sem maradt a posztján ebben az évszázadban ban, s közel annyi a kisrészvényes, mint a szak- szervezeti tag. A „népi kapitalizmus” konzervatív párti programjának persze megvannak a maga áldozatai is: a nyugdíjasok, a bányászok, a nyomdászok és más „nem haladó” iparágak növekvő számú volt munkásai, a leépített állami egészségügyi szolgálat kárvallottjai. Miközben az is tény, hogy az elöregedett birodalom, Nagy- Britannia nemzetközi tekintélyét ugyancsak a vaslady állította helyre, Keleten és Nyugaton egyaránt. Thatcher asszony azt ígéri, hogy továbbra is folytatja azt a politikát, amelyet apjától, a grathami fűszerestől tanult: késedelem nélkül fizesd be adódat, rendezd számláidat, ne élj lehetőségeiden felül, takarékoskodj, légy becsületes és öntudatos. Amikor feldereng a XXI. század hajnalpírja, Nagy- Britanniát talán még mindig ezen elvek szerint kormányozza majd Margaret Thatcher. Népszerűségi mutatója a mostani rekorddöntés napjaiban igen magas volt. Bár ezt Londonban nemcsak Thatcher asszony személyes és kétségtelen kialakult varázsának tudják be, hanem annak is, hogy ellenfelei, őfelsége kormányának jelenleg munkáspárti ellenzéke még mindig nem tud előállni olyan egységes programmal és olyan személyiséggel a párt élén, amely és aki hitelesen helyettesíthetné a grathami fűszeres tömör krédóját. Mészáros György Frank Carlucci, az Egyesült Államok új hadügyminisztere a földkerekségnek napjainkban egyik legneuralgikusabb térségébe, a Perzsa- vagy másképpen Arab-öbölhöz látogatott. A nemzetközi közvéleménynek több oka is van arra, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelemmel kísérje ezt a körutat. Az egyik ok az, hogy a politikában is sokszor érvényes az a régi megállapítás, amely szerint „a stílus5» az ember”. Carlucci útja alighanem alkalmas lesz bizonyos összehasonlításokra is elődjével,' Caspar Weinber- gerrel kapcsolatban. A „Bicska Maxinak” nevezett Weinberger közismerten a szovjet—amerikai enyhülés első számú „áldozata”: a rendszeressé vált csúcstalálkozók idején egyszerűen tarthatatlan volt az a szélsőséges, kiélezett magatartás — és ennek valamennyi, mindig a durvaság határát súroló stílusjegye —, amit Weinberger képviselt. A Gorbacsov-látogatás küszöbén kikényszerített hadügyminiszter-váltásról minden kommentátornak ez volt a véleménye, hogy Carlucci új, hajlékonyabb vonalvezetést testesíthet meg elődje „nagy dorong” politikájával szemben. Mivel az öbölmenti. körút bizonyos értelemben az amerikai hadügyminisztérium új főnökének „premierje” lesz, érthető, hogy az utazást kísérő figyelem ezúttal túlnő a meglátogatott sáv önmagában is nagy „helyi értékén”. Nem mindegy, hogyan kezeli Carlucci az öbölben állomásozó amerikai flottaegységek rendeltetését és jellegét. Ez a hatalmas katonai erő ugyanis bármelyik pillanatban nem a feszültség enyhítésének, hanem eszkalációjának (fokozatos növelésének) eszköze lehet. És lagalább ennyire, nem mindegy, mit mond (es hogyan mondja) a miniszter a meglátogatott országokban, Szaúd-Arábiában, Kuvait- ban, Bahreinben és Ománban. Ezek az országok a két harcoló fél közül az ugyancsak arab Irakot támogatják a nem arab Iránnal szemben. Ez szívük joga, de más kérdés, hogy egy nagyhatalom, vagyis az Egyesült Államok jó szolgálatot tesz-e a béke reményeinek akkor, ha — mint a Weinberger- korszakban tette, még a hírhedt fegyverbotrány ellenére is — szintén ezt teszi. * Lehet, sőt, valószínű, hogy egy kiegyensúlyozottabb, mindkét fél szempontjából jobban figyelembe vevő politika nagyobb esélyekkel kecsegtetne. Erre utalhatott Velajati iráni külügyminiszter, aki kijelentette — és aligha véletlenül éppen Carlucci körútja előtt —, hogy „Irán kész a párbeszédre”. Harmat Endre Az izraeli légierő egy palesztin kommandóakció megtorlásául dél-libanoni menekülttáborokat bombázott. Sokan meghaltak és megsebesültek Szovjetunió: Merre folynak a folyók? A moszkvai vízgazdálkodási tervezőintézet bekerült a történelembe: ez az az intézmény, amely terveket készített és hatalmas munkálatokba fogott a szibériai folyók fizének megfordítására és délre vezetésére. A munkálatokat környezetvédők tiltakozásai nyomán tavaly az SZKP KB határozatára leállították. Mi történt azóta az intézetben? — Erre a kérdésre kereste a választ a napokban a Pravda. Az intézet eddig saját fő feladatának a „folyók megfordítását” tekintette. Bár ez a feladat most megszűnt, de — amint a Pravda hangsúlyozza — továbbra is az intézmény kezében maradt a korábbi hatalom, továbbra is tőle függ országszerte az öntözés és talajjavítás, dönt folyók, tavak és tengerek sorsáról. „Nincsenek biztosítékok, hogy ilyen körülmények között az intézet non talál mégiscsak lehetőséget annak bebizonyítására, hogy a terv jó volt. Vagy ami még súlyosabb, nem hozza a társadalmat olyan helyzetbe, hogy a dédelgetett elképzelés végrehajtása elkerülhetetlenné válik” — figyelmeztet a Pravda. A feladat megszűnt, maga a szervezet azonban él és virágzik. 23 milliárd rubelt költ évente. Kidolgozta az országos talaj javítási és vízgazdálkodási tervet, az ország mezőgazdasági célú vízellátásának általános rendjét, regionális terveket készített, megszabta aKasz- pi-, Fekete, Azovi- és Balti-tenger medencéjének vízvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, elfogadta a Bajkál, az Arai és az Iszik- kul környezetvédelmi tervét. / A Pravda újságírója számára azonban figyelmeztető jel, hogy az intézménynél zárt párttaggyűlésen vitattak meg mindebből sokmindent. A 400 párttag nem akarta megosztani elképzeléseit az 1300 párton kívülivel. A beszámoló mértékkel kritikus és önkritikus volt, szó esett benne terv- túlteljesítésről, a nőtanács munkájáról, a kisegítő gazdaság eredményeiről, csak arról nem, hogyan irányítja a pártszervezet az intézmény belső átalakítását. A peresztrojka nem szerepelt napirenden. „Ezt a gyűlést akár tíz évvel ezelőtt is tarthatták volna” — jegyezte meg a Pravda. Egyetlen szó sem esett az intézetet érintő központi bizottsági határozatról sem. Arról, hogy milyen tanulságokat kell abból levonni a munkára, az intézet tevékenységére, és általában az ország vízgazdálkodására. Az pedig még véletlenül sem került szóba, hogy elsősorban a lelkiismeretlen és gi- gantomániás tervezőmunka keltette fel a figyelmet, váltotta ki a közvélemény és a környezetet felelősen védők ellenkezését a tervvel kapcsolatban. Az intézet végső soron sok milliárd rubel sorsáról dönt. Tevékenysége minden szovjet embert közvetlenül érint, ugyanakkor teljesen kizárja a nyilvánosságot. Egyetlenegy kimutatás nem készült arról, milyen egy itt tervezett, majd végrehajtott vízépítési munkának a hatékonysága. A központi bizottsági döntés után sietve összegyűjtöttek elég feladatot ahhoz, hogy az intézmény létét indokoló feladat megszűnte után se kelljen megválni egyetlen dolgozótól, ne változzék meg az állománytábla, ne csökkenjenek a fizetések. Továbbra is folyik a második Volga—Don csatorna tervezése, jóllehet ennek a csatornának az lenne a feladata, hogy tovább ossza az észak-kaukázusi területek irányába a Volgába „átvezényelt” évi 19 köbkilométer vizet. Az intézet továbbra is osztja, vezényli az ország vízkincsét. Nem egy illetékes párttisztviselőnek is az a véleménye, hogy az intézet azért került nehéz helyzetbe, mert „hozzá nem értő írók egy csoportja hűhót csapott a folyókkal kapcsolatos elképzelés körül”. Az év kellős közepén kellett gyorsan más munkákkal lekötni a létszámot, de most már nincs gond — mondják. Megfeledkeznek arról, hogy az akadémia öt tagozata — köztük a geológiai és geofizikai, a geokémiai és bányászati, valamint a gazdasági is — a terv ellen foglalt állást. „Sajnos a felsőbb pártszervek egyetlen egyszer sem vizsgálták, hogy a KB határozatát hogyan dolgozta fel az intézet pártszervezete. Ehelyett mind. az intézetnél, mind a kerületi pártbizottságon semmibe veszik a nyilvánosság szerepének erősítését célzó kongresszusi útmutatást, s közyetve megkérdőjelezik a KB döntését” — írja aggodalommal a Pravda. M. Lengyel László BENZIN VAGY DÍZELOLAJ? A 12. kőolaj-világkonfe- rencia szerint a közúti közlekedés erőgépe a jövő században is a dugattyús, folyékony szénhidrogén üzemanyagú robbanómotor lesz. Némi változást jelent majd a dízelmotor széles körű elterjedése: 2005-re a dízelolaj-fogyasztás a tőkés világ üzemanyag-fogyasztásában a jelenlegi 33 százalékról 39 százalékra emelkedik (a repülőgép üzemanyagával együtt számolva). Ugyanakkor a közlekedésben a benzinfogyasztás részaránya a jelenlegi 43 százalékról 40 százalékra fog csökkenni. A motorhajtó benzinen belül Nyugat-Európában a szuperbenzin-fogyasztás a normálbenzin négyszerese, az USA-ban pedig a fele. Fejlődés elsősorban az üzemanyag adalékaiban várható. VÖLGYEK A FÖLD MAGJÁN A geológusok már régóta tudják, hogy a Föld korántsem gömb alakú. A forgás következtében ellapulnak a sarkok és megnövekszik az egyenlítői átmérő. A kutatók figyelme azokra az egybeesésekre irányul, amelyek a kéreg besüppedése és a bolygó gravitációs és mágneses terének megváltozása között jelentkeznek. Műholdak segítségével fedezték fel ezeket az egybeeséseket. A műholdak röppályáját pontos távmérővel figyelték, és mindig eltérést tapasztaltak, amikor azok az Indiai-óceán felett haladtak át. Ebből arra következtettek, hogy a gravitáció különösen Srí Lanka fölött gyengébb. A további vizsgálatok felfedték, hogy az óceán felszínén is mélyedés van, ezen az alacsony gravitációjú területen, amely csészealj formájú, 2 ezer kilométer széles, és 130 méter mély. 1979-ben műholdat indítottak a Föld mágneses terének feltérképezésére. Ekkor mágneses eltérést is tapasztaltak az Indiai-óceán területén. A mágneses eltéréseket a felszínen lévő mágneses sziklák is okozhatják. Az anomália függőleges komponensének vizsgálata azt mutatta, hogy az eltérések a Föld magjában keringő elektromos áramból erednek. A kutatók feltételezik, hogy az eltérést a Föld magjában lévő 5-10 kilométer mély völgy okozza. Itt a kisebb sűrűségű földkéreg vastagabb, mint más területeken, ezért kisebb a gravitáció. A mag méretbeli eltérései okozzák viszont a mágneses eltéréseket. ATLASZ Beij ingben eredeti atlaszt adtak ki Kína lakosságáról. A nyolc részre osztott, 137 térképes mű ismerteti a lakosság elterjedésének arányát, etnikai szerkezetét, és felkészültségi fokát. Az atlaszt az 1982-es népszámlálás eredményei alapján készítették el, és jelentős hozzájárulást képez a Föld lakossága összetételének tanulmányozásában. SZIVATTYÚ IS, MOTOR IS Az autóbuszok indulásakor nő a zajszint és a környezetszennyezés, a hatásfok pedig csökken. E három fogyatékosságon kíván segíteni a Saab-Scania új berendezése, a nyomásakkumulátoros hajtás: a busz lassulás közben töltődik fel energiával, ezt tárolja, majd az induláskor hasznosítja. A vizsgálatok szerint a busz üzeme nemcsak csöndesebb és tisztább, de az üzemanyag-felhasználás is kevesebb körülbelül 30 százalékkal. A szerkezet lényege egy szivattyúként és motorként is működő hidraulikus berendezés és egy nyomásakkumulátor, azaz hengeres tartály, melyben dugattyú jár, egyik oldalán nitrogéngázzal, a másikon olajjal töltve. A szivattyúmotor a busz hajtott tengelyéhez kapcsolódik. Fékezéskor a szabályozó számítógép a szivattyút indítja be, ez növeli az olaj nyomását az akkumulátortartályban. A dugattyú elmozdul, összenyomja a nitrogéngázt. Indításkor a rendszer fordítva működik. A mikroprocesszor motorként kapcsolja a szivaty- tyút, amely a busz saját motorja helyett gyorsít. 30- 45 kilométer óránkénti sebesség elérésekor a dízelmotor átveszi a hajtás szerepét. GALAMBREKORDER Belgiumban nemrég árverésre került egy postagalamb. A 41 ezer font sterling, amit új tulajdonosa kifizetett érte, rekord a maga nemében: átszámítva aranyba, a galamb súlyának tízszerese jönne ki. Igaz ugyan, hogy a galamb sem egy „akárki”, hanem hitelesített bajnok: egy verseny alkalmával 950 kilométer távot repült be, 80 kilométeres óránkénti átlagsebességgel. Rekordját valószínűleg nem lesz alkalma megjavítani, vásárlója ugyanis kizárólag némesítési célokra fogja használni. A CANNES-I FILMFESZTIVÁL kezdeményezője, Philippe Erlanger 84 éves korában elhunyt. A hetedik művészet egyik legnagyobb támogatója már 1938-ban gondolt egy nemzetközi filmverseny megrendezésére, ötlete megvalósítására csak a második világháború után kerülhetett sor. Az első Cannes-i film- fesztivált 1946»ban rendezték meg. Erlanger egyébként Franciaország nagy történelmi személyiségei — közöttük III. és IV. Henrik, XIII. Lajos, Richelieu — életrajzának szerzője is. SCI-FI Annak ellenére, hogy a tudományos-fantasztikus regények korlátozott helyet foglalnak el az irodalomban, rendkívül nagy az elterjedésük és az érdeklődés irántuk. Két kritikus és egy író elhatározta, hogy egységbe foglalja a sci-fi világát, ösz- szeállítja a legismertebb írók életrajzát és bibliográfiáját, s tanulmányt ír a fontosabb témákról. Guinot- nak, Andrevonnak és Bar- low-nak sikerült remek dolgozatot írnia, amely érdekes adatokat kínál nemcsak a sci-fi „szakértők”, hanem az átlagolvasó számára is. PASSZÍV DOHÁNYZÁSRÓL Brit kutatók legutóbbi vizsgálataik nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányfüstöt beszippantó nem dohányzókat 10- 30 százalékkal nagyobb mértékben érheti tüdőrák, mint a dohányosokat. Nicholas Wald londoni szakember szerint a tüdőrákesetek egy- harmadát nem dohányosoknál a passzív dohányzás okozza, amely hozzájárul a szívbetegek egészségi állapotának rosszabbodásához és légzési zavarok fellépéséhez a gyermekeknél. A nagy-britanniai egészségügyi nevelési tanács kampányt indított a dohányzás csökkentésére; ugyanakkor arra kívánja rábírni a cigaretta- gyárakat, hogy fokozzák kutatásaikat a dohány káros tulajdonságai csökkentésére.
