Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1*88. JANUÄK 5., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM eredményes munkáját, elismeréssel szólt az ÁÉV teljesítményéről. Kitért az építőiparra, mint válságágazatra. Hangsúlyozta, hogy a BÁÉV-nál a jó eredmények hosszabb távúak, a belső munkák javításával igyekeztek megfelelni a nehezedő külső körülményeknek, igazodnak a piaci igényekhez, előrelátással, tartalékkal dolgoznak, a meglévő eszközök jó kihasználásával. Sz. A. A CSEPEL AUTÓ SZEGHALMI GYÁREGYSÉGE nagy szerelőcsarnokában délután 14 órakor elcsendesedett a munka. A műszakba jövők és a műszakból távozók nem a gépek közé, illetve a kijárat felé igyekeztek, hanem a csarnok középső hajójába, az évindító munkásgyűlés helyére, hogy meghallgassák Boros Mihály, a Csepel Autógyár 4-es számú gyáregysége igazgatójának előadását, az 1987. évi munkáról és az idei feladatokról. A sok gond ellenére Szeghalmon jó évet zárt a munkáskollektíva. Árbevételi tervüket ötmillió forinttal túlteljesítették. Ezzel lehetőség nyílt az alapbérek tervezett 4,1 százalékos növelése helyett 6,1 százalékos bérszínvonal-fejlesztésre. De változatlanul megmaradt néhány olyan aránytalanság, mely a dolgozókat hátrányosan érinti. Ilyen a munkahelyi pótlék rendezése a hegesztőknél. Termékeik új külföldi piacra találtak Nyugat-Euró- pában és Amerikában, de úgy látszik, hogy a kínai piac érdeklődése is számottevő munkát jelent a jövőben. Biztató, hogy a Szeghalomról kibocsátott alvázak minősége ellen sem a belföldi, sem a külföldi felhasználó nem tett észrevételt. Minden bizonnyal ezzel függ össze, hogy a gépipartól eltérően a szeghalmi gyáregységben van munka, van feladat, így nincs foglalkoztatási gond. (Folytatás a 3. oldalon) Munkásgyíílések megyénkben A szeghalmi munkásgyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatják az 1988. évi feladatokat fogalmazó előadást Hagyomány már, hogy az év első munkanapján megyénk több üzemében munkásgyűlést tartanak. Ezeken beszámolnak az elmúlt esztendő eredményeiről, számot vetnek az idei feladatokkal. Jók ezek a munkásgyűlések annak felmérésére, hogyan tovább. Az idén az erre a kérdésre adandó válasz talán a korábbiaknál is nehezebb. Egy azonban bizonyos: a korábbinál nagyobb teljesítményre, hatékonyabb munkára van szükség. Erről beszéltek az üzemek vezetői a tegnapi munkásgyűléseken, és feltehetően erre gondoltak a dolgozók is. A következőkben öt üzem munkásgyűléséről számolunk be. A BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Jámbor Ferenc igazgató számolt be a kollektívának a múlt évi munkáról, eredményekről és az idei feladatokról. Egyebek között elmondta: a vállalat fő célkitűzéseit teljesítette, mind termelési értékben, mind nyereségben. Az ÁÉV-nál tavaly is kiemelt hangsúlyt kapott az iskolaprogram és a lakásépítés. A megyeszékhelyen átadták a tanítóképző főiskola épületét, és a belvárosi iskolát. Mindkettő határidőre, jó minőségben, a tervezett költségen belül valósult meg — saját technológiai fejlesztésben. A vállalat lakásépítési tervét is túlteljesítette: a tervezett 393 lakással szemben 425 otthont adtak át. Mindezekkel együtt a vállalatnál a 6 százalékos keresetszinttel szemben 10 százalékos bérfejlesztés valósult meg, ami a munkaerő-megtartó képesség növelését is szolgálta. Az elmúlt évben az ÁÉV-nél közel 10 százalékos volt a létszám- csökkenés. A vállalatnak erre az évre is bőven van munkája. Továbbra is kiemelten kezelik a lakásépítést, s az elképzelések szerint ez évben is a tavalyihoz hasonló mennyiségű lakást építenek. A bérgazdálkodást illetően a vállalat mintegy 2,5 százalékos többletbér kibocsátásával számolhat. A megkötött és folyamatban lévő egyéb szerződések egész évre biztosítják a munkát. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában megköszönte a kollektívának az elmúlt év Kürkél a leltározásról és átárazásról Elismerés a kereskedőknek Csak tisztelettel és elismeréssel lehet szólni az elmúlt hetek, sőt, tulajdonképpen hónapok után a kereskedőkről, akik az őszi nagy bevásárlási láz, és az ünnepi forgalom után sem pihenhettek, mert következett a leltár, az átárazás. Ez utóbbiról érdeklődtünk megyénk városaiban a tegnapi napon. Az összkép ismét csak a kereskedőket, s az áfészek, kereskedelmi vállalatok leltározó, árazó dolgozóit dicséri: jól haladtak a nagy munkával, nem egy üzletben a tervezettnél korábban be tis fejezték azt. , BÉKÉSEN Kiss Sándor, a városi tanács megbízott ter- melés-ellátásfelügyeleti osztályvezetője elmondta, hogy a hétfői nappal az üzletek többségében véget ért a leltár, az árazás. A két műszakos élelmiszerboltok vasárnap, illetve tegnap kinyitottak, és szintén lehetett már vásárolni az iparcikkáruházban. Ezzel egy időben kezdett leltározni a Bél- megyer Áruház. A külterületi boltok kedden fejezik be a leltárt. A Tüzép-telep nem zárt ugyan be, de építőanyagot nem árulnak — igaz, kereslet sincs. BÉKÉSCSABÁN Bánki TamásnétóL, a városi tanács kereskedelmi csoportvezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Eszerint az Élésker két műszakos és a nyújtott műszakban dolgozó élelmiszer- üzletei mind kinyitottak, kivéve az Áchim lakótelepi boltot, ahol délelőtt csak tejet és kenyeret lehetett kapni, 14 órától viszont mindent, valamint a Bessenyei utcai boltot, amely pár napig zárva lesz. A kisebb élelmiszerboltok a mai napon nyitnak, a Kálvin utcai üzlet kivételével, amely szabadság miatt három hétig tart zárva. Az áfész-élelmiszerüzletek közül a két műszakban üzemelők január 3-án nyitottak, illetve a Bartók Béla úti üzlet 4-én, a Hadnagy utcai bolt pedig ma nyitott ki. Szintén mától fogadja a vevőket néhány kisebb élel(Folytatás a 3. oldalon) Vizsgaidőszak a Tanítóképző Főiskolán A téli időszak beköszöntővel megélénkül az élet felsőoktatási intézményeinkben. A december végétől január végéig terjedő napokban tesznek ugyanis tanú- bizonyságot a hallgatók eddig végzett munkájukról. Megyénk egyik ilyen iskolájába, a Békéscsabai Tanítóképző Főiskolára látogattunk el, hogy ízelítőt kapjunk a vizsgaidőszak hangulatából. Kovácsné Bányai Julianna, a főiskola tanulmányi előadója tájékoztatott az eddigi vizsgaeredményekről: • — összegezve a rendelkezésre álló adatokat, elég jó eredményekről számolhatok be — mondta. — Az elsőévesek magyar nyelvbők matematikából és rajzból vizsgáztak. Az eddigi eredmények alapos felkészültségre vallanak, mivel két tanulmányi csoportból mindössze egy hallgatót kellett utóvizsgára küldeni. A másodéveseknél anyanyelvi tantárgypedagógiából és rajzból egyetlen hallgatónknak sem kellett megismételnie vizsgáját. Az egyik legnehezebb tantárgyból, pedagógiából azonban 51 hallgatóból 11-et kellett az első nekifutás után eltanácsolni. Erre a vizsgára a felkészülés igen komoly erőfeszítést igényel, mivel a tanulók három félév anyagából adnak számot. * * * Látogatásunk során megkerestünk egy elsőéves vizsgázó csoportot: A helyszín jellegzetes vizsgahangulatról árulkodott: egy frissen vizsgázott hallgatót kisebb csoport vett körül és záporoztak felé a megszokott kérdések: milyen tételt húztál? ... sokat kérdez még a tétel mellett? ... milyen hangulatban van a tanárnő? A „magányos farkasok”, akik nem csatlakoztak a kérde- zősködőkhöz, papírzsebkendőt szorongatva sétáltak fel- alá, vagy komoran lapozgatták tankönyvüket. Az egyik, folyosón üldögélő hallgatót, Dági Katalint szólítottuk meg, hogy mondjon néhány szót a közérzetéről: — Pedagógiavizsgára készülök — mondta. — Bevallom őszintén, hogy van bennem egy jókora adag vizsgadrukk. Elég nagy és tömény a tananyag, de bízom benne, hogy jól sikerül majd a vizsgám. Az anyagban sajnos sok átfedés van, ezért könnyen össze lehet keverni a tételeket, ami „végzetes” lehet — ettől nagyon félek. Dr. E. Szabó Zoltán lesz a vizsgáztató tanár. Nem tudom, hogy milyen a számonkéréseken, de az előadásokon jó benyomást keltett — ez viszont egy kicsit megnyugtat. Van egy kabalababám, egy kis kéményseprő — az „ő” segítségében is bízom. Egy másik hallgató, Berták Gyula így nyilatkozott: — Matematikából vizsgázom. Szilveszter napján volt az egészségtanvizsgám, így erre a maira nem valami sokat tudtam tanulni. Január 1-én kezdtem el készülni; késő éjszakáig tanultam, s így sikerült minden tételt átvennem. Nincs kabalám, sem pedig valamilyen vizsga előtt kialakult, „szerencsét hozó” szokásom. Egyszerűen bízom abban, hogy jó tételt húzok. Remélem, a húszas számút... — mondta és becsukta maga mögött a vizsgaszoba ajtaját. Földi Erzsébet adta át neki a helyét, akinek az arcáról mindjárt látszott, hogy sikeres vizsgát tett. — Nagyon féltem ettől a matekvizsgától — mondta. — Igyekeztem jól felkészülni, ezért a vizsgaidőszak legelején alaposan átnéztem az egész anyagot, az elmúlt napokban pedig tételenként foglalkoztam vele. Mindig bízom magamban, ezért a vizsgák előtt is jól tudok aludni. Szerencsére jó tételt húztam, s négyest kaptam a feleletemre. Papp Jánosáénál vizsgáztam, akit igazságos oktatónak tartanak, és — ami nagyon fontos — csak az év közben leadott anyagot kéri. Van még három vizsgám, ezek közül a pedagógiától tartok leginkább. Remélem, mindhárom jól sikerül. Az egész csak szorgalom és egy kis önbizalom kérdése. Igen, az is — mert azért a tudás a fő ... marik Fotó: Veress Erzsi Növekedett a baromfihús kivitele Az előző évinél 13-14 százalékkal több, mintegy 210 ezer tonna baromfihúst exportáltak 1987-ben a Baromfitermelők Egyesülésének tagvállalatai. Feldolgozó- üzemeikből a legnagyobb mennyiségben vágott, fagyasztott és friss csirkehúst szállítottak külföldre, ösz- szesen 165 ezer tonnát. Ezen felül az igen értékes és tonnánként több valutát hozó liba-, kacsa- és pulykahúsból, valamint libamájból ugyancsak többet juttattak exportra, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású csirkehús exportja 1987-ben megközelítette a 90 ezer tonnát, ami csaknem harmadával több az előző évinél. A konvertibilis elszámolású piacokra a baromfiipar mintegy 200 millió dollár értékű terméket küldött, az előzetes adatok szerint ez három-négy százalékkal haladja meg a tervezettet. A nyugat-európai vevők a korábbi évekénél több csirkehúst, továbbá libát, kacsát és pulykát is rendeltek; a libamájexport pedig megközelítette az ezer tonnát. A termelők számára biztató, hogy az 1988-ra szóló külföldi rendelések szerint tovább növekszik a víziszárnyasok húsa iránti kereslet.
