Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

1988. január 21., csütörtök

KUilUl-fiTH

Tárgyak, arcvonások, látomások

Dante—Dali-kötet a Kner Nyomdából

Salvador Dali extravaganciájáról, zűrjeiről, botrányairól sokat tud a világ, művészetéről annál kevesebbet. Így van ez hazájában, Spanyolországban, és itt, nálunk is. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében akad egy-két rajz a szürrealizmus legszélsőségesebb mesterétől, de műveinek reprodukcióival alig lehet találkozni. Maradnak hát a szenzációhajhászó laptudósi- tások — delíriumról, neurotikus megnyilvánulásokról, hallucinációkról, s mindarról. ami a iközönséget megbotránkoztatja, pukkasztja. Ezért is különös jelentőségű volt az a kiállítás, amelyet a Budapest kiállítóteremben rendeztek a múlt év végén Dali Dante-illusztrációiból. A kiállítás egy könyvpremierhez is kapcsolódott: Dante Isteni színjátékát Salvador Dali festményeivel a Helikon Kiadó jelentette meg. A reprezentatív, igen szép album Szántó Tibor tervei alapján a békéscsabai Kner Nyomdában készült.

Dante és Dali: sokat ígérő páros, fantasztikus találkozás! S ami a kötet megszületését illeti, hát az előtörténet. hogy úgy mondjam, illeszkedik a nagy festő életébe. Bemard Peix urat. az Edition Prestige de France igazgatóját és tulajdonosát kérdeztük meg telefonon. Párizsból, mi is történt a száz színes Dali-illusztráció létrejöttétől a magyar kiadásig.

— Peix úr, a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Dante—Dali-könyv harminc illusztrációja válogatás abból a századból, amely az olasz kormány megbízására készült 1952-ben. Mit jelent ez?

— Pontosabban az történt, hogy Dalit magával ragadta, lenyűgözte Dante Alighieri varázsa, és akvarelleket festett az Isteni színjátékhoz. Elutazott ezekkel Olaszországba. s felajánlotta illusztrációként. A kulturális miniszternek először tetszett az ötlet, tetszettek Dali akva- relljei. ám azután közölte a mesterrel, hogy mégiscsak .jobb lenne az blasz író mellé olasz festő, nem pedig spanyol. Erre Dali méregbe jött. gyorsan összepakolta a műveit, és elhagyta Olaszországot.

— S mi történt azután, hiszen ez a magyar kiadás most a harmadik?

— A francia Josep Fórét fedezte fel Dali illusztrációit néhány évvel az olaszországi „próbálkozás” után. Fórét úr kiadójához fűződik az első kiadás. Az akvarellekről két francia művész fametszeteket készített. így a munka elég soká, 1955-től 1960-ig tartott. Dante művét 12 kötetben jelentették meg, minden énekhez tartozott egy illusztráció, és közölték a fametszetek külön nyomatát is. Csodálatos kiadvány volt. mindössze 100 példányban és őrült drágán! Majd a Heures Claires Kiadó könyve következett: négyezer fölötti példányszámban. Aztán a második kiadás mégiscsak Olaszországban látott napvilágot ... Tehát a magyar változat most a Kner Nyomdában a harmadik.

— ön személy szerint segítette ezt a kiadást. Miért?

— Amikor Budapesten jártam, tapasztaltam, menynyire nem ismerik Dali művészetét. Hogy milyen téves nézetek vannak forgalomban Magyarországon, ahogyan a világ többi országában is.

Sem Magyarországon, sem Franciaországban, sehol sem ismerik igazán Dalit. Azt hiszik róla, hogy fasiszta volt, hogy szimpatizált Fran- coval, közben csak arról volt szó, hogy Francónak tetszettek Dali képei. Micsoda különbség! Amerre csak járok, próbálom megmagyarázni. hogy Dali mindenekelőtt festő, óriási festő, az egyik legnagyobb a világon. S minden egyes kiállítás vagy kötet segíthet abban, hogy az emberek felfedezzék az igazi Dalit. Dali művészetét. Sokszor bohócot csinált magából a nyilvánosság előtt, igaz. Sokszor meg szenvedett, küzdött — az is Dali. . . Hadd említsem meg, hogy mennyire örültem a magyar közönség őszinte érdeklődésének, annak, hogy ott igazán nyitott fülekre találtam.

— S hogy tetszik önnek a Kner Nyomda Dante—Dalikötete?

— Mestermunka! Gyönyörű! Amilyen remekmű a fordítás, olyan maga a könyv is. Hamarosan újból Magyarországra megyek, újabb könyveket szeretnék nyomtatni — ilyen színvonalon.

— önről azt mondta Szántó Tibor, mindent tud Daliról. Valóban súlyos beteg?

— Nagyon súlyos. Már évek óta nem tud festeni s em ...

* * *

Igen, a szürrealisták körül mindig is volt botrány bőven —1 tűnődöm el, miután megköszönöm Peix úrnak a beszélgetést, és leteszem a telefont. A mozgalom írói, festői kihívóan hirdették, hogy kirándulnak az álomba, a szabad képzelgésbe, hogy a valóságot egy magasabb rendű j ábrázolásban tárják elénk. Az alkohol és a morfium eszközként kellett a szárnyaláshoz, a varázs fokozásához. A csoda keresésére indultak. Breton szavait tűzték zászlójukra: „Seul, le merveileux est beau”. (Egyedül a csodálatos szép!)

A gyümölcstál — női arc, a hullámzó itáj — kutyafej: jellegzetes Dali-motívumok. Lelkünk, tudatalattink belső világának ötvözése a külső valóság dolgaival, tárgyaival. Sokszor meghökkentő, összefüggéstelen kapcsolat,1 fura aprólékosság. Tárgyak és látomások mosódnak össze: „Emberek voltunk, s fává kelle lennünk .. .”,1 „Arcát igazi ember arcának hinnéd — De teste végig kígyó teste innét.” De ezek már Dante szavai, a Pokol-fejezet az Isteni színjátékból.

Niedzielsky Katalin

„Emberek voltunk, s fává kelle lennünk ..

HONGSZÓRÓ

Operai helyzetkép

Akár a színház, az opera is legalább annyit — ha nem többet — került terítékre a század folyamán: létében kérdőjelezték meg. De él, mert e műfaj nélkül sem egész az emberiség. Kell az ének, a zene magas fokon is, szerte a világban. S magyar csillagai is, akik eljutnak ma is a legrangosabb külföldi színpadokra. A Mérleg című késő esti kulturális műsor — szerkesztő-műsorvezető Rékai Gábor — nyitó darabja e körül forgott. Négy tételben: Kincses Veronika a művészekről, Szo- kolai Sándor a 'művekről, Petrovics Emil az igazgatásról, Tokody Ilona pedig a jó értelemben vett reklámról beszélt.

Tokody többek közt egy roppant érdekes londoni esetet mondott el a Covent Garden öt előadásáról. Rajta kívül még három híres vendégművész szerepelt, s óriási hirdetéseken saját nyelvükön invitálták a közönséget. Az előadásokat pedig kivetítették a nagy piactérre, hogy az ott összegyűlt publikum — főleg helybeli és turistafiatalok — is részese lehessen az élménynek. Első nap ezerötszáz, az ötödiken ötezer ember ünnepelte kint tombolva a művészeket, akik külön nekik is megköszönték az ovációt. A rendkívüli rendezés oka: a Covent Garden nagyon szegény — a legnagyobbaknak sem tud teljes gázsit fizetni —, lássák hát a közpénzek kezelői, hogy igenis kell az opera és segítsenek.

Létezik-e harmadik út?

Vagyis, hogyan állunk az egészséges kompromisszummal, ez akart a lényege lenni a Mozgó Világ utóbbi öt éve megmérettetésének. S a főszerkesztő. P. Szűcs Julianna volt a legilletékesebb, hogy arról beszéljen, aminek az indulását a riporter így jellemezte: indulatok kavarogtak a folyóirat körül, s hálátlan feladat volt a vezetést elvállalni. P. Szűcs szerint is, de mára már hálás lett. Akkor a lap kis hazai tükör volt. ez azóta naggyá vált, és nemcsak a kultúrpolitikában. Akkor sok bizonytalanság; sőt bizalmatlanság volt velük szemben, de megálltak a lábukon. Szükség van erre a lapra, hiszen annyi a kibeszéletlen góc a társadalomban, sok a politikai-társadalmi törésvonal, a vélemény- különbség, az intolerancia, stb.

Módszere? Mivel előzőleg műkritikus volt, nemcsak póluspkban gondolkozik, látja a keresztbe menő vonalakat is, ugyanis nemcsak támogatott művészek és egyéni utat járók léteznek, hanem a kettő közöttiek is. Szerkesztői munkájára értve: a barrikádok között húzódik a harmadik vonal. S úgy látja — és ezért optimista . hogy az értelmiségiek közt is egyre kevesebb a vagy- vagyban gondolkozó, ugyanakkor óriási a ma iránti érdeklődés, és elementáris erő a közgazdasági, szociológiai szemlélet és a társadalmi öntudatosodás.

Nagyon jó riport volt. ha két dologtól eltekintünk. Egyik: hiányzott a folyóirat előélete, az, hogy az első években valami szörnyű szakzsargonban íródott, aztán mikor egyre jobban hangot talált az olvasókkal, kiütött a botrány. Enyhén szólva, pesszimistának 'minősítették, és a kulturális kormányzat lemondásra szólította fel a vezetőket. Nem tették meg, és erre jött a vihart kavaró leváltás. A másik, amit meg kellett volna említeni: megítélés terén mit haladt a hazai helyzet, mennyivel több kritikát bír el az életnek ez a része.

M

Heti ajánlatunk

A mezőgazdaság iránt érdeklődőknek szombat délben a Szanálás helyett szakszövetkezet című műsort, a színház kedvelőinek pedig vasárnap délelőtt Móricz Zsig- mond Légy jó mindhalálig-ját ajánljuk a kecskeméti társulat előadásában. yass Márta

Lakodalom az egész világ (10.)

Bugyi-sztori: Ürményházától Amerikáig

— Száztíz perces koncerteket tartottunk, plusz a ráadások. Volt olyan nap, hogy háromszor is felléptünk. Egy ilyen alkalommal, amikor három fellépésünk volt, az egyik faluba éjfél körül érkeztünk. Azt gondoltuk, hogy semmi sem lesz a fellépésből. Mégis megtartottuk, mivel a közönség teljes létszámban ott ült és türelmesen várt bennünket. Művelődési házakban, átlagban 600 férőhelyes termekben muzsikáltunk. mindenhol telt ház előtt. S szinte mindenhol a közönség velünk együtt énekelte a számokat. Gyönyörű érzés volt — meséli Bugyi Gyula.

— A topolyaiak ezt a két turnét a kiskunhalasiakkal ütötték nyélbe cserealapon. A mi ottani fellépéseink ellenében ők megszervezték magyarországi együttesek vajdasági vendégszereplését, így hangversenyezett Vajdaságban az R-Go, az Edda, Korda György, a 100 folk Celsius. Mi itthon dinárban kaptuk az ottani fellépésekért a tiszteletdíjat, a magyarországi zenekarok pedig hasonlóan otthon forintban. A baj csak ott volt, hogy a magyarországi együttesek itt a Vajdaságban nem ltudták

ledolgozni azt az összeget, amit mi Magyarországon megkerestünk a szervezőknek.

Egyik előbbi fejezetünkben részletesen leírtuk,'hogy milyen bonyodalmakkal járt az első nagylemezük kiadása. A Halvány őszi rózsa és az ismeretlen vajdasági 3+2 azonban nem várt óriási kasszasikert hozott a Ju- gotonnak.

Változott a helyzet. Most már a Jugoton kérte a Bugyi fivéreket, hogy készítsenek egy másik nagylemezt. Először is megtérítették az első nagylemez stúdióköltségeit a zenekarnak, majd a második nagylemezhez a lehető legkedvezőbb feltételeket és exkluzív szerződést ajánlottak fel: míg az első lemezért a zenekar 8 százalékot kapott, ennél a másiknál a maximális 12 százalékot ajánlotta fel a Jugoton. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy reklámanyagot (képeket, poszterokat, plakátokat) készítenek a zenekarnak.

A 3+2 most már válogathatott, hogy hol és melyik stúdióban készíti a felvételeket. Nem kellett elkapkodnia az ügyet. A Jugoton kötelezte magát, hogy fizeti a

stúdióhasználati díjat, bármennyire is rúg az összeg.

Az együttes tagjai a bu- kovaci Barbaro magánstúdió mellett döntöttek, a hangfelvevő Ivan Latkovic volt. A második nagylemez zenei anyagát 80 óra stúdiómunkával készítették el (a Halvány őszi rózsát 30 óra alatt voltak kénytelenek ösz- szecsapni).

A számokat ezúttal is úgy válogatták, mint az első nagylemeznél: azt vették

fel, ami a fellépéseken a legnagyobb sikert aratta, de ami nem fért rá az első nagylemezre. Sorrendben a következő számok kerültek a nagylemezre: Fa leszek, ha..., Hej, de kutya jó kedvem van, Életemben csak két nőt szerettem, Hát, ide figyelj, Lajos, Zöld mezőn, Nem fáj, Lila orgonák, Két lakat, A házunk tetején zsuppfödél van, Nem vagyok én már az, aki voltam. Az album címe: Hej, de kutya jó kedvem van. Ezúttal a lemezen nem kapott helyet egy saját szerzemény som, valamennyi szám átdolgozás.

Sajátos érdekességnek (vagy minek nevezzük?) számít a Fa leszek, ha ... című szerzemény, amely, mint ismeretes, Petőfi Sándor

versének megzenésítése. Csakhogy a Bugyi fivérek túl kurtának találták Petőfi eredeti szövegét és a nagy magyar költő utólagos engedelmével (?) két strófával megtoldottéit a verset (amire Petőfinek rövid élete alatt nem jutott ideje). A következő két versszakkal:

„Barna kislány fekete szemébe szerelmes lett egy szőke legény, Meg van az a sors könyvébe írva el- kárhozik ő majd a szegény.

Mért van az, hogy mindig azt kívánjuk, aki hűtlen, aki mást szeret? Mért van az, hogy szívepedve várjuk, pedig rajtunk ő majd csak nevet.”

A Hej de kutya jó kedvem van nagylemez 1986. december 23-án jelent meg az üzletekben. A kezdő példányszám 100 ezer volt. (Az első nagylemeznél 15 ezret nyomtak csak először.) Egy hét alatt a másik nagylemezből 47 ezer darab kelt el. Azóta a Hej, de kutya jó kedvem van lemez összpéldányszáma meghaladta a 150 ezret.

A 3+2 együttes 1987 nyaráig négy ízben volt magyarországi hangverseny- kőrúton. Habár az ŐRI (Országos Rendező Iroda) egyik illetékese kijelentette, hogy addig harcol, míg a 3+2-t ki nem küldik Magyarországról. a Bugyi fivérek 56 hangversenyt adtak északi szomszédainknál. Mint

ahogy ők mondják, a térképen már nem maradt nagyobb város, ahol ne léptek volna fel. A legtöbb esetben sportcsarnokokban játszottak, egy-egy fellépésükön átlagban 1600 hallgató előtt, a belépőjegy 120-160 forint volt.

Az ellenük indult hadjárat legfőbb oka, hogy a magyarországi hivatásos együttesek, énekesek veszélyeztetve érezték magukat. Több ízben megtörtént, hogy neves budapesti együttesnek vagy énekesnek le kellett mondania szereplését a 3+2 miatt. A hallgatókat egyszerűen más, igényesebb koncert nem érdekelte, csak a 3+2-t lehetett eladni telt háznak. Volt olyan eset az egyik magyarországi városban. hogy Bródi-koncertet kellett lemondani, mivel csak 20-30 jegyet adtak el, viszont másnap a 3+2 fellépésére több mint ezren voltak kíváncsiak.

— Feketelistán vagyunk Magyarországon. Voltak kellemetlenségeink is, sokan telefonáltak. hogy ne is jöj-. jünk. mert kiszúrják az autó gumiját, meg hasonlók — meséli Bugyi Zoltán.

A legjelentősebb magyar- országi fellépésre a Budapesti Sportcsarnokban került sor 1987. február 27-én. Körülményesen indult ugyan a dolog, de a 3+2 együttes legjobb és a leglátogatottabb koncertje volt. A Budapesti Sportcsarnok zsúfolásig megtelt, mintegy tízezer ember hallgatta őket,

illetve énekelte velük és táncolta végig a Bugyi fivérek fellépését. A 3+2- nek sikerült az, ami Tina Turnernak vagy James. Brownak nem sikerült, megtöltötte a sportcsarnokot.

íme, hogyan írt a fellépés körülményeiről M. Mészáros László újságíró a Népszabadságban (a cikk címe: Bugyikért harcoltak az irodák):

— Amikor Elton John Magyarországon koncertezett, fellépése kevesebb nézőt vonzott a Budapesti Sportcsarnokba, mint a Kombinéjáról nevezetes 3+2 együttes, amely ugyanitt február 27-én lépett a publikum elé. S bár az előadás előtt már eladtak 150 ezer lemezt a lakodalmas rockstílusra éhes rajongóknak, mégsem volt biztos, hogy lesz koncert a Budapesti Sportcsarnokban. Nem mintha a Bugyi testvérek — a 3+2 törzsgárda tagjai — Tiem repestek volna az örömtől, hogy ott játszhatnak, ahol Tina Turner szép mívű lába taposta a színpadot. Ök az első hívó szóra jöttek, vállalván azt is, hogy a bevétel egy része az állatok javát szolgálja majd. Ahogyan Keszte Éva, a koncert szervezője elmondta, éppen az Országos Rendező Iroda próbálta a jugoszláviai zenekar pesti bemutatkozását kátyúba juttatni. (Magyar Szó.)

Csorba Zoltán (Folytatjuk)

......második Ország kerül íme szóra / ahol

k

itisztul az emberi szellem / s méltóvá lesz, hogy legyen ég lakója”