Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
1988. január 21., csütörtök o Takarmányozási kísérlet a Békéscsabai ÍG-ban Csökkent a költség, nőtt a tejtermelés Hódiköt helyett Beköt Gazda- és szerkezetváltás Csnrváson Méretre szabják a kelmét Sok szó esik napjainkban a takarmányozásról, mintáz állattenyésztés egyik leg- költségigényesebb tényezőjéről. Éppen ezért figyelemre méltó az a féléves gyakorlat, amelyet a Békéscsabai Állami Gazdaságban valósítottak meg a szarvas- marhák takarmányozásában. Az utóbbi időben több jelentős változásra került sor a gazdaságban és most az állattenyésztésben igyekeztek hasznosítani az élenjáró külföldi tapasztalatokat. Petruzsán Mihály főállattenyésztő a következőképpen foglalja össze az eljárás eddigi eredményeit: — Sokszor törtük a fejünket, hogyan lehetne megoldani a tehenek egyenletes, azonos szintű takarmányozását egész évben. Nem tartottuk szerencsésnek a zöldetetést, mivel szaporodásbiológiai zavarokat okozott. Az sem mellékes szempont, hogy a zöld lucerna minősége vágáskor napról napra romlik. Sokáig megoldatlan volt hazánkban a magas fehérjetartalmú takarmányok tartósítása, a szenázskészí- tés. Ezek a takarmányok nehezen silózhatók és nem mindig biztosítottak az erjedés feltételei. Most már bevallhatom, bennünk is volt némi szorongás az új Vicon, holland eljárás bevezetésével szemben. Szerencsére a tapasztalatok ránk cáfoltak. Az elmúlt esztendőben határoztuk el, hogy az első lucernanövedé- ket fogjuk zöldbimbós állapotban levágni, majd rövid fonnyasztás után a korszerű Vicon-bálázóval tömöríteni. Azzal számoltunk, hogy a 300 hektáros területről mintegy 120 vagon zöldtakarmányt tudunk betakarítani. Az etetési próbák után a kedvező tapasztalatok birtokában döntöttünk úgy. hogy a második növedékből is készítünk szenázst. Így ösz- szesen 210 vagon takarmányunk lett. A beltartalmi vizsgálatok azt igazolják, hogy nagyszerűen beépíthető a lucernaszenázs a tejtermelő tehenek takarmányoA tervek szerint hazánk a jövőben több korszerű kanadai gyártmányú, Slowpoke típusú nukleáris fűtőművet vásárol meg, s a magyar energiaügyi szervek, illetve vállalatok együttműködnek a kanadaiakkal ilyen fűtőművek harmadik piaci értékesítésében is. Minderről a napokban született megállapodás az érdekelt magyar és kanadai cégek között. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban az MTI munkatársának elmondta: az zásába. A változások érzékeltetésére néhány számadatot mondok: míg 1986-ban az egy tehénre jutó tejtermelés 5740 liter volt, s a literenkénti önköltség 7,60 forint, addig tavaly 6705 liter tejet fejtünk egy tehéntől, s az önköltség is csökkent, 6,80 forintra. Mindez a 880 átlagos tehénlétszám mellett azt hiszem, jó eredménynek számít. A tejtermelés emelkedése mellett javult a szaporodásbiológiai helyzet, csökkent a két ellés közti idő. A legfrissebb adatok alapján elmondhatom, hogy januárban másfél literrel több az istállóátlagunk, mint tavaly ilyenkor volt. Gyakorlatilag tehát zökkenőmentesen tudtunk átállni a téli takarmányok etetésére. Gazdaságunkban bevezettük a monodiétás, állandó takarmányozást, amely 5 komponensből áll. Az állatok lucernaszénát. fűszénát, siló- kukorica-szilázst, abrakot és Vicon-szenázst kapnak az esztendő minden napján. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy emelkedett az e'ső osztályú tej aránya, és a dolgozók keresete is nőtt. Nemcsak az állattenyésztési szakembereké, hanem a takarmányozásban tevékenykedőké is. mivel az ő bérük is kapcsolódik a mindenkori tejtermeléshez. Az eljárástól a hozam szinten maradását, valamint a tejzsírszázalék stabilizálását várják a gazdaságban, amely jelenleg eléri a 4 százalékot. A takarmányoptimalizálási programot az Állami Gazdaságok Csongrád—Békés Megyei Szakszolgálati Állomása készítette el. Érdekes még megemlíteni, hogy jelenleg a 880 tehénből 170 az, amely átlagosan naponta 36 liter tejét termel. Az idén 300 vagon szenázst kívánnak készíteni a csabai gazdaságban. Nemcsak a szarvasmarhákkal, hanem anyajuhokkal is kipróbálták az új takarmányt, és kedvező tapasztalatokat szereztek. Ami a költségeket illeti, 1200-1400 forint az új eljárással készített takarmány tonnánként. A szarvasmarha-ágazat eredményét együttműködésben érdekelt magyar vállalatok, az Energiagazdálkodási Intézet, az Erőterv és az Erőmű Beruházási Vállalat, valamint a kanadai Energie Atomique du Canada (EAC) a 2-10 megawatt teljesítményű, tehát kisebb távfűtőrendszerként alkalmazható fűtőművek telepítését tervezi, az előzetes igényfelmérések alapján Magyarországon elsőként mintegy tíz helyen. A későbbiekben esetleg vegyes vállalatot is létrehoznának közös export szervezésére. jól mutatja, hogy tavaly 24 millió forint vállalati szintű nyereséget hozott a BÁG- nak. A műszaki szakember szemével, hogyan minősíthető a Vicon 1600-as gép. A kérdésre Rozgonyi Zoltán főmérnök válaszol: — Tavaly béreltünk az IKR-től egy Vicon 1600-as gépet, a hozzá tartozó bálafogóval, és a szársértő kaszával. összesen 6 ezer bálát készítettünk, melyből kétezret bérmunkában partnereinknek, a derekegyházi és a Gorzsai Állami Gazdaságnak. A működtetéshez szükséges traktorokat mi adtuk. A kaszálógéppel nem voltunk megelégedve, mivel az üzembiztonsága nem volt elég jó. A kazalba rakáskor három bálát kell egyszerre megfognia a Caterpillar rakodónak és levegőmentesen egymás mellé rakni. Megállapítottuk, hogy a Vicon-bá- lázó magas műszaki színvonalat képvisel, automatikus vezérlésű, ezért úgy döntöttünk, hogy lízing formában beszerzőnk egyet, mintegy 5 millió forintért. Gondot egyedül a kötöző magyar acélhuzal minősége jelentett. Reméljük, az ózdiak jobb minőséget produkálnak az idén, mint tavaly. Az egész eljárás lényege a tömörség biztosítása. Egy kazalba 24- 36 bálát kell rakni, majd légmentesen fekete fóliával lezárni. Fontos a kazal alá az egyenletes terep előkészítése is. A Békéscsabai Állami Gazdaságban most bevezetett új eljárás, és komplex technológia nagyban hozzájárult a szarvasmarha-ágazat tavalyi eredményes tevékenységéhez. A korszerű holland gyártmányú Vicon- bálázó jól vizsgázott és kiváló minőségű takarmányt adott. A békéscsabaiak tapasztalataikat és a komplex technológiát szívesen átadják partnereiknek. Bár az eljárás nem kimondottan olcsó, ennek ellenére a jobb termelési eredményekben egyértelműen megtérül. Ezek a Slowpoke típusú atomfűtőművek körülbelül ezer lakás fűtésére és melegvízellátására alkalmasak, a felhasznált nukleáris fűtőanyagot 5-6 évente kell kicserélni. A fűtőműben nem áramot termelnek, hanem a keletkező hőt hasznosítják. Hazánkban hasonló teljesítményű reaktorok a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Központi Fizikai Kutató- intézetben működnek kísérleti, illetve oktató jelleggel, de kifejezetten távfűtésre még nem használnak nálunk ilyen fűtőműveket. Csorváson 1969-ben létesített üzemet a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttáru- gyár. Később fejlesztették ezt a telepet, s 1979-től új helyen, a Rákóczi út 55. szám alatt már korszerűbb körülmények között dolgozhattak a csorvási lányok, asszonyok. A több mint 150 embert foglalkoztató üzem életében jelentős változás történt január elsejével, már nem a Hódiköt a „gazda”, hanem a Békéscsabai Kötöttárugyár. * * * Természetesen nem egyik napról a másikra történt a váltás, sok tanácskozás, megbeszélés előzte meg a névtáblacserét. De nemcsak a névtábla változott, hanem a termékszerkezet is. Csupán az itt dolgozók nem változtak, legfeljebb annyiban. hogy munkakönyvükben immár a Béköt szerepel munkaadóként. A dolgozókat nem érte váratlanul az új helyzet, már tavaly nyár óta tudták, mi lesz a sorsuk. Volt hát idejük felkészülni a váltásra. Miért is volt szükség minderre? A Hódiköt nehéz helyzetbe került, s ezért egykét telephelyének eladására kényszerült. Az eladásra felkínált telephelyek közé tartozott a csorvási is. A Béköt vásárolta meg végül az üzemet, s úgy, hogy mindenki ott maradhatott. Ez már tavaly júliusban nyilvánvalóvá vált, de ettől függetlenül sok kérdés adódott. Munkásgyűléseken — melyeken a Hódiköt és a Béköt vezetői is részt vettek — tisztázták a felmerülő kérdéseket. Mindenki megelégedésére rendeződtek a dolgok, hiszen áthelyezéssel vették át az ittenieket, s minden eddigi eredményeikkel számolnak. * * * Bár végül is mindenki nyugodt lehetett afelől, hogy biztos a munkahelye, azért a legtöbben mégis idegesen ültek le január 4-én a gépek mögé. Ez nem csoda, hiszen kivétel nélkül mindenkinek mást kell csinálnia, mint amit évek hosszú során megszokott. Gyakorlatilag a teljes gépparkot kicserélték, méghozzá néhány nap alatt, az elmúlt év végén, s a Béköt profiljának megfelelő termékek előállítását kellett megkezdeni már az első napon. Az átállás, természetesen, nem mehet zökkenőmentesen egyik napról a másikra, épp ezért három hónapos betanulási időt szablak meg a gyár vezetői. Erre az időszakra olyan bérezési rendszert alakítottak ki, mely szerint senki sem járhat rosszul. Április elsejétől lép életbe majd ezen a telephelyen is a teljesítmény szerinti bérezés. A betanulást, az átképzést a gyár szakemberei a helyszínen folyamatosan segítik. * * * Az egyik legrégebbi dolgozó. Szkaliczki Jánosné, aki egyben a telepvezető — korábban is ő volt — így vélekedik a váltásról: — Annak örülünk a legjobban, hogy együtt maradhatott ez a közösség, arról nem is beszélve, hogy a szakma is — lényegében — azonos. Az igaz, most mindenki mást csinál, de nagyon igyekeznek, igyekszünk, be akarjuk bizonyítani a Békötnek: nem csinált rossz „vásárt” velünk. Eddig minden segítséget megkaptunk, sőt már tavaly ismerkedhettünk a gyár munkájával, többször ellátogattunk Békéscsabára és a békési telephélyre is. A munkánkat most munkamódszerátadók segítik, s nyugodtan mondhatom, nagyon lelkiismeretesek. — Korábbi munkahelyünkön sok elismerést szerzett már ez a gárda, szeretnénk itt is megőrizni jó hírünket. Fiú- és férfipólókat készítünk most, s hosszabb távon is ez lesz a profilunk. Célunk az, hogy minőségben és mennyiségben is megfelelő legyen termelésünk. * * * Samu Lászlóné kisebb megszakítással 1969 óta dolgozik a csorvási telephelyen: — Megmondom őszintén, kicsit tartottam a váltástól, hiszen amit korábban csináltam, az már szinte ref- lexszerűen ment. De különösebben nem bánkódom, no, meg a többiek sem, mert hiszen sokkal jobb érzés egy sikeres vállalatnál dolgozni. Hát igen, most tanulunk, de igyekszünk mindannyian. Én is naponta 10-20 darabbal többet tudok teljesíteni. Ügy érzem, áprilisra elérem a 100 százalékot, s nem fogok rosszul járni. * * * Komoróczki Jolán, a Béköt békési telepének vezetője január 4-e óta mindennap Csorváson van. ő elsősorban az itteni vezetők munkáját segíti: — Aránylag zökkenőmentesen történt az átállás. Sok mindent másképp kell csinálniuk az ittenieknek, az adminisztrációs munkát is, mint korábban. Egyre kevesebb segítségre szorulnak, s két hét után már azt mondhatom, a termékek is egyre elfogadhatóbb minőségűek. Én január végéig még mindennap átjövök, de ha szükséges, akkor a továbbiakban is segítem a csorvásiakat. * * * Nyugodtan, jó légkörben zajlott le a csorvási köny- nyűipari telephelyen a gazda- és szerkezetváltás. A gyár vezetőitől azt is megtudtuk, hogy hosszú távon biztosított a munkájuk, elsősorban egy amerikai cégnek készítenek pólókat, s nemcsak a közeljövőben, hanem egy kisebb tétel gyártását máris megkezdhették. Pénzes Ferenc Autócsodák Nekünk már semmi sem jó úgy, ahogy van. Ezt onnan tudom, hogy olvastam az újságban, miszerint a Kapos Volán szervizállomásán, ha az fiutója műszaki fejlettségével, esetleg üzemanyag-fogyasztásával elégedetlen kuncsaft kéri, akkor a Polski Fiat 125-ös, a Lada és a Volga típusú személygépkocsikba dízelmotort szerelnek. Egyelőre csak abban az esetben, ha a tulajdonos dízelüzemű motort is visz magával a szervizbe. Két hét alatt máris kicserélik a motorokat, s ahogy az újság írja, „a szerelési díj az általános forgalmi adó nélkül 10-20 ezer forint”. Csak tudnám mi kerül ennyibe?! Ugyanezt kérdeztem magamtól a közelmúlt egy másik autós hírét olvasva, mely szerint a szegényes gépkocsiválasztékra tekintettel japán licence alapján készülő, indiai gyártmányú, Maruti nevű, 800 köbcentiméteres autócsodákat hoznak forgalomba Magyarorízágon potom 260 ezer forintért! Aztán kiderült, hogy ennek a Kermi által egyszerűen csák „kis ékszerdoboznak” minősített járgány lámpabúrái nem európai szabvány szerintiek, sőt a fékcsöveket is ki kellett cserélni, mert azok nem a mi éghajlatunkra készültek, és mínusz 20 fokon esetleg felmondták volna a szolgálatot. Lehet, hogy a 260 ezer forintban már az előbb említett alkatrészek cseréjének munkadíja is benne foglaltatik...? A napokban azt nyilatkozta a Merkur illetékese, hogy végül is nem olyan sok az a 260 ezer forint, mert „létezik nálunk egy olyan vevőkör, amelynek tulajdonképpen nem számít az ár, sőt a Maruti-vevők elmondták, hogy a család második autójának veszik.” Mit lehet erre mondani?! Még jó, hogy lehet kapni... —oké— Hamarosan üzembe helyezik a gőzölőgépet is Fotó: veress Erzsi Verasztó Lajos Nukleáris energia a távfűtéshez
