Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

NÉPÚJSÁG Korszerűsödik a Kner gépparkja Az NSZK-ból érkezett szerelők új gépeket állíta­nak be Békéscsabán, a Kner Nyomdában. Ahogy azt Furák Gábortól, a Kner Nyomda vezérigaz­gatójának műszaki helyette­sétől megtudtuk, 10 millió dolláros világbanki hitel se­gítségével NSZK, svájci és osztrák gépekkel korszerűsí­tik a nyomdatechnikai fo­lyamatokat. 1987-ben kapták az elsőt és ez év júniusáig összesen 24 gépet szerelnek fel, ame­lyek a legkorszerűbb euró­pai színvonalat képviselik majd. Ez egyrészt a régeb­bi gépek cseréjét, másrészt a kapacitásbővítést jelen­ti. Ez a beruházás a korsze­rű csomagolás színvonalas végrehajtását hivatott biz­tosítani. — Hogyan sajátítják el a gépek kezelésének techniká­ját a nyomda dolgozói? — Szakembereink kiutaz­nak és a helyszínen tanul­mányozzák a gépek kezelé­sét. Egyébként a 24 gép többségében számítógép-ve­zérlésű. Jelenleg két gépet szerel három NSZK-ból érkezett szerelő ... S úgy tűnik, hogy a dobozragasztó, -csomagoló (képünkön) automata né­hány nap múlva üzemkész állapotban lesz. g y Fotó: Veress Erzsi Inv-DDŐ a televízióban Üj műsorral jelentkezik a Magyar Televízió művelődé­si főszerkesztősége január 25-én, hétfőn reggel 9.05 órakor. Az induló távokta­tási program első sorozata „TÁV-ADÓ” címmel az adó­zással kapcsolatos gyakorla­ti tudnivalókról szól, főleg a vállalati pénzügyi szak­emberek és a vállalkozók számára, tízszer egy órában. Az első két előadás témája a személyi jövedelemadó. Az előadások anyaga VHS-kazet- tán megvásárolható a Tele- videónál. * * * Amint az MTV művelő­dési főszerkesztőségében el­mondták, az új távoktatási sorozatokat a külföldi tele­víziók kedvező tapasztalatai alapján indítják útjára. E műsortípus előzményeivel az elmúlt években már a ma­gyar nézők is találkozhattak a képernyőn: ilyen volt pél­dául a nagy sikerű számító- gépes tanfolyam, a BASIC, valamint a Mindenki isko­lája és a Tv-szabadegyetem természettudományi és tár­sadalomtudományi sorozata. A Pénzügyminisztérium, az MTV és a Televideo Kiadó összehangolt programjával most kezdődő TÁV-ADÓ anyagát nemcsak a televízió sugározza: az oktatási soro­zathoz kazetta és írásos se­gédanyag is kapható. A ter­vek szerint a továbbiakban egy, az informatika tudo­mányával foglalkozó, vala­mint — ugyancsak még az idén — Telepol címmel egy, különböző ideológiai és fi­lozófiai kérdéseket féldolgo- zó-oktató sorozat is indul a képernyőn. Lesz-e troli Békéscsabán? Véleményezték a kerettervjavaslatot Mezőgazdasági tudományos napok Gödöllőn A kérdés nemi valamiféle álomra vonatkozik, de a kö­zeljövő valóságára sem, a megyeszékhely tömegközle­kedését illetően. Mindeneset­re a távlati fejlesztési ter­vekben mindenképpen szá­molni kell a trolibusz-köz­lekedés lehetőségével, ezért rendelte meg a megyei ta­nács közlekedési osztálya azt a kerettervjavaslatot a Köz­lekedéstudományi Intézettől, mely! a békéscsabai városi trolibusz-közlekedés kialakí­tásának lehetőségeit taglalja. * A keretterv javaslatot teg­nap délelőtt véleményezték a megyei és a városi tanács, valamint a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői Békéscsabán. A tanulmány- tervet dr. Zsirai István, a Közlekedéstudományi Inté­zet! osztályvezetője ismertet­te. Az intézet munkatársai a terv készítésénél figyelembe vették a más városokban szerzett tapasztalatokat, s Békéscsaba jelenlegi tömeg- közlekedésére jellemző ada­tokat. Ugyanakkor azzal is számolhattak, hogy a város településszerkezete hosszú távon nem változik jelentős mértékben, vagyis a legtöbb utast szállító járatok útvo­nala sem (módosul lényege­sen, Mindezeket figyelembe véve három trolivonal ki­alakítására látnak lehetősé­get, melyek egyben rend­szert is alkotnának. A terv­ben a következő három út­vonalat javasolják: Lencsési lakótelep—központi térsor— kórház (1); Lencsési lakóte­lep—új autóbusz-állomás (2); új, autóbusz-állomás—kórház —István király tér (3). E három vonal kialakítása ese­tén természetesen az autó­busz-közlekedés; megfelelő átszervezését is végre kell hajtani. Vannak olyan tényezők, melyek a trolibusz-közleke­dés bevezetése ellen szólnak. Ezek elsős.orban anyagi ter­mészetűek. A város tömeg- közlekedési rendszere egy részének trolibuszokkal való megoldása nem kevés pénz­be kerül. A hálózat kialakí­tása jelentős beruházást igé­nyelne, s egy trolibusz üze­meltetése is többe kerül, mint egy autóbuszé. A troli mellett azonban több lényeges szempont szól. Mint minden nagyobb váro­sunkban, így Békéscsabán is, az utolsó 10-15 évben ta­núi lehetünk (környezetünk rohamos romlásának, melyet elsősorban a lényegesen megnőtt autópark, illetve a kipufogógáz okoz. ( Jelentő­sen csökkenne a városköz­pont és az érintett útvonalak mentén a levegőszennyezés, hiszen a trolibusz elektro­mos üzemű. A troli, össze­hasonlítva a busszal, kisebb zajhatást kelt, s ez sem el­hanyagolható szempont. Ki­sebb a vibrációs hatás is az utastérben, „simábban” le­het utazni benne. A tanulmány-, illetve ke­rettervet a megbeszélésen részt vevők egyöntetű elis­meréssel fogadták, s mellet­te foglaltak állást. Hogy mi­kor valósul meg a terv, ar­ra még pontos választ nem adhatunk. Ami biztos: reális számvetések alapján a kö­vetkező évtized második fe­lében kezdődhet meg a tro­libuszvonalak létesítése Bé­késcsabán. Ettől függetlenül a városi tanács illetékesei a fejlesztési terveket úgy ké­szítik, hogy a lehetséges tro­liútvonalakon megteremtsék az újfajta tömegközlekedés feltételeit. P. F. Mezőgazdasági tudományos napok kezdődtek tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A kétnapos ren­dezvényen, amelyen mintegy 500 szakember vesz részt, mezőgazdasági vonatkozású műszaki fejlesztési eredmé­Az idén március 18. és 23. között rendezik meg a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál legjelentősebb idegenforgal­mi eseménysorozatát, az Utazás ’88 kiállítást — je­lentették be itegnap a Ma­gyar Sajtó Házában megtar­tott sajtótájékoztatón. A nemzetközi és hazai turiszti­kai seregszemle helyszíne ezúttal is a kőbányai vásár­város lesz, ahol mintegy harmincezer négyzetméteren mutatkoznak be az utazási és idegenforgalmi cégek. Az eddigi jelentkezések szerint a szokásosnál több kiállítóra számítanak a ren­dezők: 18 országból több mint hnásfélszáz cég jelezte részvételét. Az idén bemu­tatkozik Görögország és Svájc is. A magyar kiállí­tók — utazási irodák, me­gyei idegenforgalmi hivata­lok — bemutatóikkal igye­keznek felidézni egy-egy ha­zai tájegység jellegzetes hangulatát. Az ajánlatok kö­zött szép számmal szerepel­nek olyanok, amelyek a vá­rosok közelében lévő pihe­nő-, üdülőterületekre invi­tálják a kikapcsolódásra vá- gyakozókat. A hagyomá­nyoknak mgefelelően az idei utazás-kiállításon is kínál­nak majd kedvezményes programokat. Az utazás-kiállítás kísérő rendezvényeit az idén is a változatosság, a sokszínűség jellemzi. A „D” pavilont az ÁISH-val karöltve a sport, az egészséges testmozgás je­gyében rendezik be. Lesznek nyékről számolnak be. A nyolc szekcióülésen elhang­zó előadásokban közzétett eredmények közül különösen figyelemre méltóak az ener­giamegtakarítási, a gépkar­bantartási és az elektroni- zálási vonatkozásúak. itt sportbemutatók, találkoz­hatnak az érdeklődők neves sportemberekkel, kipróbál­hatnak különféle sporteszkö­zöket. Az olimpiai mozgalom történetét bemutató kiállítást ugyancsak ebben a pavilon­ban nyitják (meg. Megrende­zik a szabadidőcikk-vásárt, és -bemutatót is, több mint tíz kereskedelmi cég kínál­ja majd a különböző sport- felszereléseket. ruházati ter­mékeket, jó néhányat közü­lük kedvezményes áron. Ez­úttal is találkozhatnak a mikroszámítógépes szakem­berek, a veteránautósok, a mozgásra vágyók pedig részt vehetnek a hagyományos Fesztivál-futáson. Az „A” pavilonban állít­ják fel a kiállítás központi színpadát, ahol egész napos szórakoztató műsorokkal, ve­télkedőkkel, vetítésekkel várják az érdeklődőket. Az ide látogató gyerkek is sok­féle program között válogat­hatnak: újdonság lesz, hogy különféle népi mesterségek fortélyait is elsajátíthatják. Március 21-én szakmai na­pot tartanak. ekkor lesz módjuk a (kiállítóknak, hogy üzleti tárgyalásokat folytat­hassanak egymással. Ezen a napon csak délután lesz nyitva a kiállítás, egyébként egész nap várja a látogató­kat. A MÁV 50 százalékos vasúti kedvezményt nyújt az Utazás és a BTF többi ren­dezvényeire érkezőknek. a BKV sűrítve indítja a 100- as buszokat, valamint a 29- es és a 27-es villamosokat. Utazás ’88 — márciusban 1988. január 20., szerda Kétegyházi kételyek Vendéglátási veszélyek Egy statisztikai adat szerint Kétegyházán nyolc olyan hely létezik, ahol kimért alkoholt árusítanak. Ä helyiek­től viszont azt hallom, hogy rossz a statisztika és je­lenleg „csak” hat található, a hetediket a napokban nyitják. Tegyük fel, hogy nyolc az igaz. Ebben a „fel­állásban” 570 emberre jut egy szeszt árusító üzlet! Hogy sok ez vagy kevés? Sok, ha ezzel szemben azt nézzük, hogy — a megyében — kevés az óvoda, a bölcsőde, a gyógyszertár, az orvosi rendelő és hadd ne soroljam, hogy mi minden még. A községből kaptuk a jelzést. A már meglevő italáru­sító helyeket egy újabbal akarják gyarapítani. Feltették a kérdést is: nem „luxus” ez egy alig ötezer lelket szám­láló községben? Kétegyházán a Gyula és Vidéke Áfész egy régi raktárt alakított át bisztróvá, amit a közeli napokban adnak át rendeltetésének. Ha a jogszabályt nézzük, minden rend­ben van a bisztró nyitását illetően. Minden rendben? Mit is mond a jogszabály?. . . „Alsó és középfokú ok­tatási intézmény, továbbá a száznál több dolgozót fog­lalkoztató munkahely, egészségügyi és felsőoktatási in­tézmény környékén, a bejárattól számított 200 méteres körzeten belül kocsma (italbolt, sörbár, borbár, stb.), borozó és borkóstoló nem létesíthető.” Igaz, ezt a „gye­reket” úgy hívják, hogy bisztró és ez nincs a tiltó lis­tán. De hát a „gyerek attól gyerek marad”, akkor is, ha megváltoztatjuk a nevét. És hát a törvényeket emberek alkotják, lehetőséget hagyva a kivételekre, mint a jelen ■ esetben is. Mert akárhogy is, a bisztró egy iskolával szemben áll, 200 méteren belül és az új sportcsarnok közvetlen közelében. Ki is tudja igazán, hogy hányadik hely lesz a községben — hetedik vagy kilencedik —, ahol majd szeszt ihat a honpolgár kedve és pénztárcája szerint? Mert kedve és oka mindig van ivásra a ma­gyarnak — tudjuk. Hiszen ez az ország népbetegsége! Az alkohol! Ott van — ugye — az iskola mellett még a sportcsarnok is. Ha majd kikap a kedvenc csapat — ok az ivásra, ha nyer. még inkább. Vigadunk, szomorko- dunk, iszunk!(?) Azt mondják a kétegyháziak — akik okkal-joggal el­lenségei a szeszes ital árusításának —, hogy elkelne vég­re egy olyan vendéglátóhely is, ami füst- és szeszmen­tes, hiszen azok is szeretnének néha egy-egy tál ételt kulturált körülmények között megenni, vagy egy üdítőt, netán egy kávét meginni, akik utálják a füstöt és a ka­patos embert! A bisztró üzemeltetői viszont azt állítják, a „boltot” meg sem nyitnák, ha eltiltanák a szesz árusítását. A hasznuk bizony a szeszből lesz igazán és nem a húszon-, vagy harmincvalahány forintért kapható egytálételből. Hogy a szakiskola igazgatójának tiltakoznia kellett volna a szeszárusítás ellen? Bizonyára meg is teszi, ha őt már nem a kész tények elé állítják; miszerint az a bisztró ott, éppen ott, az iskolával szemben lesz. A helyi tanács vezetői körbejárták, nem ütközik-e jogszabályba a bisztró megnyitása? És ahogy azt már vázoltuk, a jogszabálynak itt kiskapuja van. Nincs okuk tehát, hogy tiltakozzanak az üzemeltetés ellen. Különö­sen nincs akkor, ha minden úgy történik, ahogy azt az áfész ígéri: egy kulturált helyet biztosítanak a község­nek étkezéshez, iváshoz. S nem az ő hibájuk lesz — mondják —. ha ez nem sikerül! Múlik ez az emberek tudatán, akik majd vendégei lesznek a bisztrónak. Biz­tos igaz. Az embereken múlik. Csak nem lenne hátrány ezt velük is tudatosítani. Figyelemfelhívónak például feliratokat helyezni el a falakon: „Szeszes itallal nem szolgáljuk ki azokat, akik: káromkodnak, akik már merev részegek, akik nem töltötték be a 18. életévü­ket, akik zajonganak, akik a padlóra köpnek, akik ren­detlenül, szakadtán lépnek a helyiségbe, akik ...” — de azt hiszem, már nem is olyan sok hely maradna azon a falon. Bár azt gondolom, a felíratok önmagukban még soha semmit sem oldottak meg. Ha mégis sikerülne megte­remteni azt az ígért kulturált körülményt — egyesek kételkednek ebben —, a tisztesség úgy kívánja, hogy erről is hírt adjunk! Szívesen tennénk . . . Béla Vali Magas vérnyomási vizsgálat fiataloknál A kardiológiai megbetege­dések egyik rizikófaktorá­nak, a magas vérnyomásnak fiatal korban fellelhető tü­neteiről és befolyásoló té­nyezőiről széles körű kuta­tó-elemző munkával szándé­koznak képet kapni a szak­emberek. Az idén ezer fia­tal felnőtt szűrővizsgálatával folytatódik az a kutatási program, amelyet tíz évvel ezelőtt ebben a témában az Országos Kardiológiai Inté­zet kezdeményezett. A program 1977 és ’81 kö­zötti első szakaszában — KGST-együttműködés kere­tében — NDK-beli, szovjet, kubai és magyar szakembe­rek vettek részt. A kooi'di- nátor szerepére az Országos Kardiológiai Intézet vállal­kozott. Arra a kérdésre ke­resnek választ, előrejelezhe- tő-e a felnőttkori hipertónia már gyermekkorban, s ha igen, milyen tünetek alap­ján. A kutatás során négy országban összesen 18 000 — ötezer magyar — 1964-ben született gyermeket vizsgál­tak meg, s egységes mód­szerekkel részletes informá­ciókat gyűjtöttek össze a szülőkről és a gyerekekről. Mindezek alapján igyekez­nek megkeresni azokat az apró jeleket, amelyek már a betegség kialakulása előtt 10-15 évvel felhívhatják a figyelmet a magas vérnyo­más veszélyére. Arra a fel­ismerésre jutottak, hogy a felnőttkori magas vérnyomás kialakulásában az öröklés­nek, valamint egyes kerin­gési és anyagcsere betegsé­geknek is szerepe van. A kutatás folytatásaként az idén — tíz évvel a kuta­tás megkezdése után — ezer fiatal tizedik éves utóvizs­gálatára . kerül sor. ötszáz olyan fiatalt vizsgálnak to­vább. akinek a vérnyomása az 1977—78-as mérésnél a legmagasabb értéket mutat­ta, további 500 fiatalt pedig alkalomszerűen választottak ki. Az ő „nyomonkövető”, általános egészségügyi és vérnvomásvizsgálatuk újabb összefüggéseket tárhat fel, amelyek további adalékok lehetnek a kardiológiai be­tegségek megelőzéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents