Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
1988. január 19„ kedd € A közelmúltban „keresztelték” át a Körös Kazángyártó Vállalat által gyártott és ésaknem 20 évig ÉTI néven forgalmazott gázkazánokat Thcrmotékára. Képünkön a családi házak fűtésére kiválóan alkalmas kazánok a végszereidében Fotó: Veress Erzsi Hol van már a tavalyi hó? És ha leesik az idei? (Folytatás az 1. oldalról) Kovács Ernő, a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat igazgatója: — Nem jellemző, hogy kifogott volna rajtunk az idő. Tavaly, január 11-én ugyan volt egy kis nehézségünk, de egy-két óra alatt megoldottuk és se előtte, se utána már semmi fennakadás nem történt. Minden ősszel megtartjuk a műszaki gépszemlét. Ez megtörtént október 22-én. amikor nyolc gépünket készítettük fel a télre. Ugyanakkor szerveztük meg a téli műszakbeosztásokat, ügyeleteket, készenléteket. Évek óta jól működő CB-s hírláncunk segíti a munkát, ha leesik a hó. Mi nem toborozunk rendkívüli hómunkásokat, mert saját embereinkkel oldjuk ezt meg. Ez anyagiakban azt jelenti, hogy a dolgozók órabérükre plusz 7 forintot, illetve éjjel 9 forintot kapnak, ha hómunkát is végeznek. A raktárakban 200 tonna só és 300 köbméter homok áll rendelkezésre az utak szórására. Idézetek a tavalyi Népújságból: 1987. január 16. „A szerda esti és éjszakai ónos eső kritikus helyzetet okozott megyénkben. A csúszós utakon több jármű elakadt. A Közúti Igazgatóság gépei az utakat sóval és homokkal szórták fel. .. Szeghalomból és Gyomaendrődről nem tudtak indulni a járatok.” Január 27. „Továbbra is áldatlan állapotok uralják a megye alacsonyabb rendű útvonalait... A vasárnap és hétfőre virradóra feltámadt szél hótorlaszokat emelt Vésztő és Okány között. Hasonló hóátfúvások voltak Gyula és Lökösháza között, valamint Kevermes térségében is. Ezen az útszakaszon autóbuszokat kellett kimenteni a hóból. ..” Bízzunk abban, hogy az idén nem kell ilyen „kritikus” helyzetbe kerülnünk. Ha mégis? Olvastuk! Mindenki felkészült a télre, ha nem is a rendkívülire. Mert hogy arra nem lehet — azt állítják. Eltűnődöm, vajon a skandináv országokban például hogyan készülnek fel a minden évben megismétlődő „rendkívüli” időjáII magyar egyházak nemzetközi tevékenysége Emberi jogok és vallás- szabadság Európában a békéért, Helsinki szellemében címmel nemzetközi szimpóziumot rendeznek február 3. és 6. között Velencében. A tanácskozásra — amelyen az európai biztonság és együttműködés mgeteremtését célzó helsinki záróokmányt aláírt nemzetek képviselői találkoznak — magas rangú magyar küldöttség utazik Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével. A delegációnak tagja lesz Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. E tény is jelzi: ma már a magyarországi egyházak, s a hivatal tevékenysége figyelemre méltó szerepet játszik külkapcsolataink alakításában, s rendszeressé váltak az ÁEH-nak a nemzetközi egyházi és világi központok vezetőivel, képviselőivel, egyes befolyásos egyházi személyiségekkel folytatott tárgyalásai. Az Állami Egyházügyi Hivatal illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az utóbbi időben bővültek a szocialista országok egyházügyi hivatalai közötti két- és többoldalú kapcsolatok. Tavaly például hét szocialista ország egyházügyi hivatalának vezetőivel és munkatársaival találkoztak a magyar hivatal vezetői. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről, s összehangolták feladataikat a nemzetközi munka legfontosabb területein. Az ÁEH érdemi kapcsolatot tart fenn a nemzetközi egyházi világ- szervezetekkel is. A képviselőikkel folytatott tárgyalásokon a hazai egyházakat érintő ügyek mellett elsősorban a nemzetközi élet időszerű kérdéseit vitatják meg. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden hazai és nemzetközi fórumon fellépnek a béke, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a népek közötti bizalom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mellett. Következetes állásfoglalásaikkal. alkotó vélemény- nyilvánításukkal nagy tekintélyt vívtak ki maguk és hazánk számára is. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a magyarországi egyházak képviselői számos egyházi világszervezetben fontos vezető tisztséget töltenek be. Az elmúlt években több nemzetközi egyházi szervezet Magyarországon tartotta rendezvényeit. Kiemelkedő fontosságú rendezvény volt a keresztény békekonferencia és az európai katolikusok berlini konferenciájának több tanácskozása, a zsidó világkongresszus végrehajtó bizottsági ülése. Ugyancsak Budapesten tartotta — első ízben szocialista országban — VII. nagygyűlését a Lutheránus Világszövetség. A világgyűlés jelentőségét mutatja, hogy a résztvevők dokumentumaikban állást foglaltak a fegyverkezési verseny megszüntetése mellett, hangsúlyozták a békéért, a társadalmi beilleszkedésért és a faji megkülönböztetés felszámolásáért folyó nemzetközi összefogás szükségességét. Itt választottak először magyar elnököt a világszervezet élére a néhai Káldy Zoltán püspök személyében. Az utóbbi években elmélyült és új eredményeket hozott a marxisták és a hívők közötti párbeszéd, amely magyar kezdeményezésre nemzetközivé szélesedett. Budapesten tartottak először — 1984-ben — nemzetközi marxista—keresztény dialógust, majd ennek eredményeire építve 1988 októberében megrendezték — ugyancsak a magyar fővárosban — a marxista és a katolikus tudósok nemzetközi tanácskozását. A partnerek a világnézeti, az ideológiai különbségek ellenére is, képesek voltak az emberiség és a társadalom számos nagy kérdésének megvitatására és a közös felelősség vállalására. A magyarországi egyházak nemzetközi békemozgalmi munkájuk legjelentősebb részét a keresztény békekonferenciában és az európai katolikusok berlini konferenciájában fejtik ki. A magyar egyházak sokat vállaltak e két egyházi békemozgalom teológiai alapjainak kidolgozásában, a legfontosabb társadalmi kérdésekben azonos felfogást valló egyházi erők tömörítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy megalakult a keresztény békekonferencia, amely a világ protestáns és orthodox egyházainak progresszív erőit fogja össze. Emellett a magyar egyházak képviselői rendszeresen részt vesznek a Béke Világtanács és más nemzetközi békeszervezetek és mozgalmak békeakcióiban; álláspontjukkal, felkészültségükkel eredményesen segítik e szervezetek tevékenységét. Jelentős a magyar egyházak képviselőinek az európai biztonság és együttműködés megteremtése érdekében, a helsinki záróokmány megvalósításáért végzett munkája. Felismerték, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése olyan történelmi jelentőségű feladat, amely minden jó akaratú ember összefogását igényli. Aktív szerepet vállaltak az európai kulturális fórum előkészítésében és munkájában is. A fórum résztvevőinek lehetőséget teremtettek a magyar egyházak sokoldalú kulturális tevékenységének megismerésére, bemutatva, hogy tevékenységükben, felfogásukban él és hat Helsinki szelleme. Egerben kultúrcentrummá alakítják a felújított kispréposti palotát. Itt kap helyet az UNESCO műemlékvédelmi szervezetének, az ICOMOS-nak regionális irodája, valamint az egri városszépítők egyesülete is. Az 1758-ban Gerl Mátyás tervei alapján épített palota egy részében Kiss Róz Ilona keramikusművész állandó kiállítása látható Fotó: szabó Sándor Maradók és elhullók A terv- és prognóziskészítők talán soha nem voltak olyan nehéz helyzetben, mint manapság. Ha pusztán a jelenből hosszabbítják meg a jövő vonalát, nem biztos, hogy jó nyomot rajzolnak a fejlődésnek. Ezért az építőipar legközelebbi jövőjének felvázolásához is elegendő, ha azokat a követelményeket vesszük alapul, amelyek az egész népgazdaságot meghatározzák. Az első, hogy az egyensúly javításához gyors, operatív intézkedésekre van szükség, amelyekhez igazodni, alkalmazkodni nem lesz egyszerű a vállalatoknak. A másik, logikus feladat, hogy hosszabb távon is megalapozzuk egyensúlyi helyzetünket, mert ez a reform alapköve. Mindezek ismeretében arra számíthatnak az építők, hogy a vállalkozói szellem felértékelődik, ennek következtében a verseny is élesedik. Egyre fontosabb lesz a piaci információ, például arról, hogy az ország mely térségében van építési kereslet. Várhatóan tovább folytatódik az igények differenciálódása, és nem lehet arra számítani, hogy új nagyberuházások indulnának. Emiatt kevesebb, kisebb értékű megbízással keresik meg majd az építővállalatokat, amelyek számára az lesz a ritka, ha új épületet kell emelniük. Gyakrabban fenntartásra, felújításra, karbantartásra számíthatnak. Egyetlen ágazat sem lehet meg anélkül, hogy valamilyen határok között meg ne tervezné a jövőjét. Az előzetes számítások szerint az építőiparban 1988—89-ben a termelés mérsékeltebb ütemben fog növekedni a korábbiakhoz képest, mintegy 6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is azzal kell számolni, az építőszervezeteknek át kell alakulniuk a piac megváltozott igényei szerint. A legdrasztikusabb változás a lakáspiacon várható, tekintve, hogy az állami lakások építésének aránya nem fog tíz százaléknál többre növekedni. Ennek következtében a hagyományosan lakást építő szervezeteknek is más megélhetési forrás után kell nézniük. Hasonló sorsra jutnak a kommunális építéssel, vagy csak mélyépítéssel foglalkozó vállalatok. Mivel minden feladatból kisebb lesz az igény, az tud jól felkészülni a jövőre, aki „több lábon áll”, vagyis kapacitásával, termelési szervezetével készen áll arra, hogy bárhol, bármilyen kisebb értékű megbízást is elvállaljon. Ennek következtében az állóeszközpark is „mozgásnak indul”, és oda rendeződik, ahol a legjobban hasznosul. A szakmunkási gárda is abba az irányba mozdul majd, ahol a legtöbb szükség van rá, és ahol a legjobban megfizetik. Erre csak azok a kisebb-nagyobb szervezetek lesznek képesek, amelyek az építési piacon stabil és biztos helyet vívnak ki maguknak a versenytársak között. ley várható, hogy az életképes szervezeteknél növekszik a termelés hatékonysága, amelyek viszont alkalmatlannak mutatkoznak a jövedelmező munkára, azok sem megélni, sem munkatársaikat megfizetni, sem önmagukat fejleszteni nem lesznek képesek. A következő esztendőkben érdekes jelenségek tanúi leszünk. Például annak, hogy egyszerre, egy időben megy végbe a termelési kapacitások fejlesztése, máshol pedig azok leépítése. A kereslet változásai nyomán a termelésben és a fejlesztési politikában is az alkalmazkodóképesség lesz a vezérelv. Az évek óta szorgalmazott, de jövőre már élesben tapasztalható változások a magasépítőipar vállalatait hozzák a legsúlyosabb helyzetbe, amelyek már eddig is nehezen álltak meg a lábukon. Részben a nagy állami elvonások, részben pedig a vállalatok gazdálkodásának gyöngeségei okozzák, hogy a legnagyobb lakásépítő szervezetek tartósan „gyengélkednek”. Értük már senki nem nyújthat mentőövet. Ha saját programot dolgoznak ki életben maradásukra, és azt sikerül is végrehajtani, akkor 1988-ban átviszik a „lécet", és újból állhatnak a startvonalhoz. A versenybe indulóknak csak akkor van esélyük a gazdaságos, jövedelmező termeléshez, ha szervezetüket a piaci igényekhez alakítják, ami nem feltétlenül a zsugorodási- politikát követeli meg. Hanem azt, hogy például a jótállás kötelező vállalására kisebb, belső szervezeti egységeket hozzanak létre. A minőségi munka egyébként is az a kulcsszó, amit minden építőnek tanácsos a zászlajára írni. Az építési költségek, és ennek következtében az árak növekedésével párhuzamosan ugyanis ez lesz a választóvonal a megmaradók és az elhullók között. _ szjkora _ flz Európa Könyvkiadó újdonságai Az elmúlt napokban több új kötetet jelentetett meg az Európa Könyvkiadó. A regények, elbeszélések sorában látott napvilágot Ivan Gon- csarov A letűnt század szolgái című kötet, amely az Oblomov és a Szakadék című klasszikus regények világhírű szerzőjének kisprózáiból ad válogatást. Ku Hua kínai író Hibiszkuszháza című regénye az első olyan mű volt a kínai irodalom 1979- ben kezdődött újraéledése után, amely hitelesen ábrázolta: milyen eszmei rombolást okozott a szélsőbaloldali irányvonal a kínai falvakban a „kulturális forradalom” éveiben. A Janus elnevezésű kétnyelvű sorozatban ezúttal Franz Kafka két elbeszélését, A fűtőt és Az átváltozást jelentették meg, magyar és német nyelven. Az ókori irodalom klasszikusainak munkásságával megismertető sorozatban ismét kiadták a klasszikus latin próza legnagyobb mestere, Marcus Tullius Cicero válogatott műveit. A történet- tudomány iránt érdeklődők Philippe Buonarrotti összeesküvés az egyenlőségért című könyvét vehetik kézbe. A szerző a francia forradalmi eszmények megvédésére és visszaállítására megindult szervezkedés részvevőjeként számol be az összeesküvésről. Az új ég és új föld című kötetben az 1920-as évek szovjet—orosz irodalmi életének dokumentumai olvashatók. A gyűjtemény írásainak töbsége először lát napvilágot magyar nyelven. A művelődéstörténeti kiadványok sorát gazdagítja Heltai Gáspár Száz fabula című könyve. A XVI. században élt író, fordító, könyvnyomtató munkáját az irodalomtörténet a magyar irodalom és nyelv jelentős értékeként tartja számon. A kiadó ismét közreadta — immár harmadik, bővített kiadásban — az István király emlékezete című könyvet. Az új kiadásban helyet kaptak István király törvényei, a püspökségeket, kolostorokat alapító oklevelei, valámint a korai magyar krónikák személyéről és uralkodásáról szóló elbeszélései is. A latin írás.történetét Jakó Zsigmond és Radu Manolescu, a kolozsvári, illetve a bukaresti egyetem professzorai 1971-ben jelentették meg. A kiadó e tanulmányt adta most közre, a kötetet gazdag könyvészeti jegyzetek sora zárja.
