Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. JANUÁR 19., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Napirenden a munkaidőalap védelme Textilruházati vállalatok elismerése (Archív felvétel 1987-ből) Hol van már a tavalyi hó? A Minisztertanács 1986- ban hozott határozatot a munkaidőalap védelmére, a munkafegyelem javítására. Ezt követően a megyei és területi szervezetek is meg­határozták a legfontosabb tennivalókat. A magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy egyharmadát adják a kistermelők. Ezen belül az állattenyésztésben az előállí­tott termék mennyiségének csaknem a felét a kisgazda­ságokban termelik meg. Er­ről a két napirendről tár­gyalt, tegnap, hétfői ülésén a megyei pártbizottság gaz­daság- és szövetkezetpoliti­kai bizottsága Kiss Sándor­nak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével. Elsőként Klaukó Mátyás osztályvezető előterjesztésé­ben megvitatták a munka- időalap védelmére tett in­tézkedések megyei tapaszta­latait. Többek között megál­lapították: a tanácsok, in­tézmények, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek az ügyfélfogadási, nyitva tartá­si idők meghosszabbításával igyekeztek hozzájárulni a munkaidőalap védelméhez. A vállalatok, szövetkezetek az egész napos és az úgyneve­zett törtnapi veszteségek csökkentésére, az általános munkafegyelem erősítésére, a munkahelyi italozás visz- szaszorítására tettek intéz­kedéseket. Békéscsabán, a 10. Számú Általános Iskolában tegnap a tanítás ugyanúgy kezdő­dött, mint bármelyik más hétköznapon. Becsengettek, nyolc órakor a hetesek je­lentettek a tanároknak, majd megkezdődtek a felel- tetések, az órák. Így volt ez a második emeleti, magyar I. számú tanteremben is: Ne­gyed kilenc után nem sok­kal azonban az 5. cének itt órát tartó dr. Ribai Istvánná arra lett figyelmes, hogy a hátsó sorokban ülő gyere­kek egyre inkább fintorog­nak. Végül is Borza Edit szólt: tanárnő, füstszagot érzek! — Nem látszott semmi, s én a katedránál nem érez­tem a füstöt — mesélte 11 órakor még mindig idegesen a tanárnő. •— Mindenesetre kinéztem a folyosóra, s na­gyon megijedtem, mert vas­tag volt már a füst, s az egyik beépített szekrény már lángokban állt. Azonnal szóltam a gyerekeknek, akik elindultak az udvarra, s vé­gig kiabálták a folyosókat: tűz van, tűz van! Orosz György, az iskola igazgatója is az események hatása alatt volt, amikor őt kérdeztük. — Fél kilenc előtt egy-két perccel hallottam meg a csengetést, mely tüzet jel­zett — mondta. — Ahogy elhangzott a tűzriadót jelen­tő csengetés, minden osz­tályból megindultak a gye­rekek az udvarra, a koráb­ban már begyakoroltak sze­rint. Nem volt semmi pá­nik, tervszerűen ürítettük ki a termeket. Szerencsére sen­Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy szükség volt az adminisztratív intéz­kedésekre, de a megoldás elsősorban a dolgozói érde­keltség további fokozásával a folyamatos munka- és anyagellátás biztosításával, a következetesebb számonké­réssel érhető el. A testület vitájában öten kértek szót. Többek között rámutattak, sok az adminisztratív szabá­lyozás, a helyi vezetőkre kellene bízni a döntés jogát. Ezt követően Józsa Béla, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke adott tájé­koztatást az állattenyésztés helyzetéről a kisgazdaságok­ban. Békés megyében az utóbbi három évben állatfa­jonként eltérően alakult a kisüzemi gazdaságok állatál­lománya. Dinamikusan emel­kedett a baromfifélék szá­ma. kismértékben csökkent a szarvasmarháké, jelentő­sen a juhoké. A sertésállo­mány az 1985—86. évi visz- szaesés után tavaly némi­képp emelkedett a kisterme­lőknél. A beszámolót követő vitában a hozzászólók azt hangsúlyozták, a kisgazda­ságok termelési kedvének megtartása politikai feladat. Olyan támogatási, ösztönzési rendszerre van szükség, amely elősegíti a fiatalok mind nagyobb arányú be­kapcsolódását a háztáji ter­melésbe. ,, ¥ kinek sem lett semmi baja, az ijedtségen kívül. A tűzriadó elrendelésével egyidőben értesítették a tűzoltóságot is. Imreffy Ist­ván, az intézmény gondnoka időközben már megkezdte poroltóval a tűz oltását, me­lyet véglegesen a pillanatok alatt a helyszínre érkező tűzoltók fékeztek meg. A vizsgálat a rendőrség bevonásával, azonnal meg­indult a helyszínen. Ugyan­A Szovjetunió magyaror­szági kereskedelmi képvise­lete több textilruházati kol­lektívát elismerő oklevéllel jutalmazott az 1987. évi pon­tos, ütemes és jó minőség­ben teljesített szállításokért. A Hungarotexen keresztül exportáló vállalatok és szö­vetkezetek közül a Debrece­ni Ruhagyár, a Zsanett Ru­házati Konfekcióipari Le­ányvállalat, a Pexi Export Tegnap ülést tartott a Kis­kereskedők Országos Szerve­zetének Elnöksége. A testü­let arról tárgyalt, hogyan ké­szítették fel a magánkeres­kedőket az új adórendszer bevezetésével összefüggő te­endőkre. Megállapították, hogy több mint hatezren vettek részt azokon a buda­pesti és vidéki tanfolyamo­kon, amelyeken az adóható­ságok szakemberei tartottak előadásokat. Az új adórendszer a kiske­reskedők dolgát sok szem­pontból megkönnyíti. Ked­vező például az úgynevezett önadózás bevezetése, ami azt jelenti, hogy az adó alapját és összegét a kereskedő sa­akkor a második órát is megkezdhette minden osz­tály, csupán három osztály­nak kellett ideiglenes körül­mények között tanulnia. A tűz martalékává egy folyosói beépített szekrény, s az abban tárolt télikabátok, tornazsákok, s a gyerekek egyéb iskolaszerei váltak. Összesen tizenhét gyerek holmija égett hamuvá. Értesítették az Állami Biz­tosítót is, melynek képvise­lője, Stelkovics Károly, az ÁB Békés Megyei Igazgató­ságának csoportvezetője is rögtön az iskolába sietett. Miután felmérte a kárt, a következőket mondta: — Körülbelül negyven, öt­Társulás és a Budapesti Népruházati Szövetkezet, a Soproni Ruhagyár és az Uni- con Ruházati Vállalat része­sült elismerő oklevélben pontos, kiváló , minőségű szállításaiért. E hat vállalat a Hungarotex szovjetunióbe­li konfekciókivitelének csak­nem egyharmadát készíti a Raznoexport Külkereskedel­mi Egyesülés megrendelésé­ját maga számolhatja ki, eb­be hivatalos szerv nem avat­kozik bele. Előnyös az is, hogy ezentúl nem a teljes nyereség után kell adózniuk, tartalékolhatnak fejlesztésre is. Az adózással kapcsolatos teendőket egyszerűsíti, hogy a jogszabály lehetőséget ad az adó kiszámolásának kor­rigálására — akár a követ­kező évben is. de minden­képpen az adóellenőrzést megelőzően. A korábbiaknál kevesebb adminisztrációt ró a vállalkozókra, hogy a ven­déglátásban 4 millió forin­tos, a kereskedelemben 8 millió forintos forgalomig átalányban is fizethetik az adót. ven ezer forint kár érhette a 17 gyereket, illetve a szülei­ket. Az elégett holmik listá­ját szerdán feldolgozzuk, s csütörtökön már rendezzük is a károkat, a szülők az ÁB városi fiókjában vehetik fel a pénzt. Az épületrész­ben is, ahol a tűz volt, elég jelentős a kár. Ez utóbbit egy héten belül térítjük meg az iskolának. * * * Tegnap késő délutánig még nem derült fény arra, mi okozta a tüzet az iskolá­ban,- mindenesetre bűncse­lekmény gyanúja sem me­rült fel. A tűz keletkezésé­nek okát tovább vizsgálják. P. F. És ha leesik az idei? Bár igazán nyoma sincs a télnek, mégiscsak gondol­nunk kell arra, hogy bár­mely pillanatban kaphatunk egy kiadós hóesést. Balga­ságnak tűnik, hogy ilyenkor, január derekán érdeklő­dünk: hogy állunk a hóra- jégre való felkészüléssel — mégsem hisszük, hogy a kér­dés haszontalan. A választ elsőként Máté Andrástól, a közúti igazga­tóság megyei főmérnökségé­nek vezetőjétől kapjuk. — Természetesen hónapok óta készenlétben állunk és gondolom, egy átlagos tél semmiféle problémát nem okozhat a munkánkban. — És ha a „tél nem tud­ja”, hogy átlagosnak kell lennie? — Egy rendkívüli időjárás kivédésére is van kidolgo­zott stratégiánk. Ha kitör a hóvihar és méternyire fújja a havat, akkor azokból a megyékből kapunk segítsé­get, ahol kevésbé rosszak az időjárási viszonyok. Emel­lett a mezőgazdasági üze­mekkel is szerződést kötöt­tünk gépjeik használatára, szükség esetére; 72 masinánk segíti az ember munkáját, nehéz- és könnyűgépek egy­aránt megtalálhatóak közöt­tük .. . Botyánszki János, a Bé­késcsabai Városgazdálkodási Vállalat igazgatója: — Nem vásároltunk újabb gépeket, mert véleményünk szerint a tavalyi gépparkkal is elláthatjuk feladatainkat,, ha a földrajzi helyzetünknek megfelelően alakul az idő­járás. Ha viszont nagymér­tékű jegesedés következne be, az bizony problémát okoz. Megfelelő mennyiségű sót, homokot és salakot „spájzoltunk” be. Megszer­veztük a buszperonok, a tej­porgyár. a kórház, a füszért és ezek környékének megkö­zelítését. Ha szükség lesz rá, ismét felveszünk rend­kívüli hómunkásokat, akik­nek nappalra 250, éjjeli mű­szakra 350 forintot fizetünk. Ez az összeg azonban több is lehet, ha a tanács úgy rendelkezik. Van elég hóla­pátunk raktáron, így a hó­munkásoknak nem kell ma­gukkal hozniuk. A jég eltakarításához ne­hézgépekre van szükségünk, amiből csak kettővel rendel­kezünk. De ahogy az elmúlt évben is tettük — szükség esetén —. bérbe vesszük a tsz-ek gépparkját is. Kovács Pál, a szarvasi ta­nács városgazdálkodási osz­tályának főelőadója: — Nem voltak „zűrök” Szarvason az elmúlt év ne­héz téli időszakában sem. Azt gondolom, ez az idén is így lesz. Időben kötöttünk megállapodásokat a tsz-ek- kel gépeik használatára. Á tanyák térségének tisztítását például az örménykúti Fel- szabadulás Tsz végzi majd; 15-20 gép látja el a város és a városkörnyék járhatóvá tételét. Megfelelő só- és ho­mokmennyiséggel rendelke­zünk. Ha jégpáncél fedi majd az utakat, környezet- védelem ide, autóvédelem oda, natúr sót leszünk kény­telenek kiszórni és az ol­vadó jeget tolólapátos jár­művel elszállítani. Bánfalviné Feldmann Ágo­ta, az orosházi költségvetési üzem köztisztasági részlegé­nek vezetője: — 1987-ben is megbirkóz­tunk a hóval, jéggel. Re­méljük, ez évben is sikerül. Két vagon sót és 300 köb­méter homokot tárolunk. A hóeltakarítást is saját dol­gozóinkkal oldjuk meg, akiknek 30-35 forintos óra­bért fizetünk. Hat gépünk dolgozhat majd az utakon, ha leesik a hó ... (Folytatás a 3. oldalon) A beépített szekrényben 17 gyerek holmija égett porrá Fotó: Kovács Erzsébet Csorvási hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ■ban A Csorvási Lenin Termelőszövetkezet 1976. január 1- jével kezdte meg önálló gazdálkodási tevékenységét. Az ezt megelőző év szeptember 20-i közgyűlésén döntött ugyanis úgy a tagság, hogy a helyi Hunyadi és a Rákó­czi Termelőszövetkezetek egyesüljenek, melyek a koráb­bi évek során szintén két-két tsz fuzionálása során jöt­tek létre. Az azóta eltelt immár 12 esztendő során a Le­nin Tsz — az utóbbi évek páratlanul aszályos időjárása ellenére is — dinamikusan fejlődött. A közelgő zárszám­adás előtt nyilatkoztak munkatársunknak az ágazatveze­tők a szövetkezet elmúlt évi tevékenységéről (az 5. olda­lon), abból az alkalomból, hogy a Békés Megyei Népúj­ság hagyományaihoz híven, alkalmanként egy héten át igyekszik megismertetni az olvasókkal egy-egy telepü­lés életét, jelen esetben Csorvásét. Tűz az iskolában „Tanárnő, füstszagot érzek!” Magánkereskedők és az új adórendszer fl Kisosz elnökségének ülése

Next

/
Thumbnails
Contents