Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

1 1987. december 29., kedd Százhuszonöt kilométer a felhők felett Pontosan nyolc esztendő­vel azután, hogy a szovjet kormány igenlően válaszolt Babrak Karmai akkori af­gán' vezető segítségkérésére, a világsajtóban erősödnek az afganisztáni háború végét jövendölő kombinációk. A térségből érkező legújabb hírek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy igazi öröm­hírt várni még korai. Annak, hogy mi és miért történik ott, szinte iskolapéldája a Hoszt város körüli fejle­ménysorozat. Az új hét azzal a hírrel kezdődött, hogy a kabuli kormány kénytelen volt ko­moly csapatkontingenseket küldeni az ország délkeleti, Pakisztánnal határos részé­re, elsősorban a negyven­ezer lakosú Hoszt várost egy másik településsel, Gardez- zel összekötő létfontosságú út felszabadítására. Afganisztán terepviszo­nyait, bizonyos értelemben a hadviselés jellegét is megha­tározza, hogy a földkerek­ség egyik legmagasabban fekvő országa. Az az út, amelyért most Nadzsibullah elnök katonái most küzde­nek, ugyancsak „a felhők felett” húzódik a két emlí­tett város között, százhuszon­öt kilométer hosszúságban. Ennek a mostani kemény harcnak az előtörténete po­litikailag is rendkívül tanul­ságos, és sokat elmond arról, miért olyan nehéz Afganisz­tánban véget vetni a véron­tásnak. A kormány többször is ja­vasolta a Hoszt körül har­coló „dusmanoknak” (ellen­forradalmároknak), hogy tárgyalások útján egyezze­nek meg a Paktia tartomány (ennek székhelye Gardez) el­látásához oly fontos útvonal- használatáról. A Kabul ál­tal életbe léptetett húszna­pos fegyverszünetet azonban a dusmanok — pakisztáni fegyverek, sőt, segédcsapa­tok segítségével — tevékeny­ségük fokozására használták fel, és létszámukat is jelen­tősen növelték. A központi hatalom ezek után egyszerűn nem tehetett mást, mint amit tett: intéz­kedéseket hozott a fontos út használhatóvá tételére, a tér­ség megtisztítására. Az of- fenzíva — hangsúlyozta a külföldön lévő Nadzsibullah elnök távollétében egyik he­lyettese — csak akkor kez­dődött meg, miután a másik fél minden békegesztusra fegyverropogással reagált. Ez a „felhők felett vezető út” nagy politikai tanulsága: hogy a megegyezéshez e tá­voli országban sem elég csu­pán az egyik fél jóakarata. Harmat Endre TELEX • MOSZKVA Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök hétfőn Moszkvába érkezett. A Ke­resztényszociális Unió (CSU) elnökét a szovjet kormány állami külgazdasági bizott­sága hívta meg. • NAIROBI Az ugandai rádió jelenté­se szerint megállapodással ért véget a két ország elnö­kének hétfői csúcstalálkozó­ja. Daniel Arap Moi kenyai és Yoweri Museveni ugandai elnök a határ menti Malaba kenyai városban kétórás csúcstalálkozón vitatta meg a két ország határvidékén kialakult feszült helyzetet. A határvillongások két hét­tel ezelőtt kezdődtek, és csaknem egy hétig tartottak. • KAIRÓ A közel-keleti helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt egymással hétfőn Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Alois Mock. Az osztrák alkancel- lár és külügyminiszter szom­baton érkezett négynapos hivatalos látogatásra Egyip­tomba. | Tömeggyilkos ■ A francia nyomozók a napokban alig hittek a sze- : • műknek és a fülüknek; a század talán legborzalmasabb j • bűnözőjét fogták el, aki három év óta rettegésben tar­i tóttá Párizs magányos hölgyeit. A 24 éves Thierry Pau- ! ■ Un a két napja tartó kihallgatás során eddig 19 öreg- • S asszony meggyilkolását és még többnek a megtámadását • ! ismerte be. A Martinique-szigetén született fiatalembert \ i a napokban tartóztatta le egy nyomozó. Mielőtt hozzá- [ ! lépett, még egyszer megnézte azt a robotképet, amit az • S utóbbi hónapokban a gyilkos támadását szerencsésen ■ l túlélő öreg hölgyek személyleírása alapján rajzoltak. ; I A fiatalember hasonlított a képre, s amikor a rendőr \ j megbilincselte, meg sem próbált ellenállni. A párizsi \ | rendőrség három éve hajszolta sikertelenül az öreg höl- ; j gyek rémét, 1984 októbere óta. Több „hullámban” 38 : ; idős, magányos asszonyt öltek meg a lakásán. Amikor ! • októberben megindult a legújabb támadássorozat, a fő- j • városi rendőr-főkapitányság már minden mozgósítható I i nyomozóját bevetette. A szervezett bűnüldöző detekti- j i vek is a mániákus, feltételezhetően kábítószer-élvező i i gyilkost keresték. Aztgn találtak helyette egy jól ápolt, ] i kiegyensúlyozott fiatalembert, aki szemtelen nyugalom- • ■ mai sorolta kérdésükre több mint 20 „esetét”. Paulin \ j kipróbálta ugyan már a kokaint, de a pénzért nem ká- : j bítószer őrjítő vágya, egyszerűen a könnyű, éjszakai ; | élet hajtotta. A piacok környékén megismerkedett 70 : j év körüli, bevásárlókörúton lévő hölgyekkel. Szóba ele- : j gyedett velük, segített hazacipelni a holmijukat, aztán \ \ megfojtotta vagy leszúrta őket, és elvitte az otthon ku- i ■ porgatott vagyonkájukat. A nyomozók 7 meggyilkolt nő ! • lakásában már azonosították Paulin ujjlenyomatát. Az : ■ iszonyú történetben az egyik legmeglepőbb vonás, hogy j • a fiatalembernek egyszer már meggyűlt a baja a rend- | őrséggel. Garázda viselkedésért őrizetbe vették, de két- \ napi kihallgatás után kiengedték, ujjlenyomatot pedig • nem vettek róla. Ügyvédje, aki legutóbb egy szombaton ; vele ebédelt, hihetetlennek találja, hogy védence alig • ; egy hete gyilkolta meg legutóbbi áldozatát. Szerinte ; Paulin szkizofrén, és csak beképzeli a rengeteg gyil- j : kossá got. la•■«■■■aaa■■■■a■■a■a■■aa■a■■■aaaa■■■a••aaaaaaa■■■■■■M vegyi fegyvert gyárt Hoszein Muszavi Hamenei iráni miniszterelnök kijelen­tette: Irán gyárt „támadó” jellegű vegyi fegyvert, de nem veti be, csak akkor, ha rákényszerítik; emellett nagy hatótávolságú rakétá­kat telepít az iraki—iráni front vonalán, s hamarosan megkezdi a harci gépek gyártását is — jelentették nyugati hírügynökségek az ÍRNA iráni hírügynökség alapján. Muszavi Hamenei az előbbieket az iráni parla­mentben a március 21-ével kezdődő új (iráni) év költ­ségvetésének ismertetésénél mondta el. Hamenei beismerése azzal kapcsolatban, hogy Irán gyárt vegyi fegyvereket, az első hivatalos közlést jelenti arról, hogy a gyártás meg­kezdődött. Eddig iráni szó­vivők csak azt mondták, hogy az ország képes ilyen fegyvereket előállítani. (A vegyi fegyverek gyártását és használatát az 1925-ös genfi konvenció megtiltotta.) Muszavi Hamenei parla­menti beszédében az ÍRNA szerint hangsúlyozta, hogy a háborús erőfeszítések elsőd­leges helyet kapnak az or­szág költségvetésében. • NICOSIA Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter befejezte a „testvéri szellem és megér­tés légkörében” Líbiában folytatott háromnapos tár­gyalásait. A tanácskozásokon mindkét fél elítélte „az Egyesült Államok, a cionis­ták és a térségbeli reakciós rezsimek” lépéseit. A líbiai fél viszont „megingathatat­lan támogatásáról” biztosí­totta Iránt Irakkal folytatott háborújában és a térségbeli „reakciós rendszerekkel” szemben képviselt álláspont­jában. • BONN A két német állam polgá­rai 1987-ben rekordszámban látogattak el egymáshoz. Az idén — a még nyilvánvaló­an nem végleges adatok sze­rint — mintegy hárommil­lió NDK-állampolgár, vagy­is az állampolgárok ötödé látogatott el az NSZK-ba. A látogatások száma ötmillió, mert egyesek többször is utaztak. Ami az ellentétes irányú utakat illeti, 1987-ben négy­millió NSZK-állampolgár lá­togatott el az NDK-ba. • TUNISZ Tunisz és Líbia helyreál­lította a két évvel ezelőtt megszakadt diplomáciai kapcsolatokat. A diplomáciai viszony 1985 szeptemberé­ben szakadt meg. Csiang Csing szabadlábon? Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Csinget szabadon en­gedték a börtönből. Jelenleg Peking egyik külvárosi villá­jában él és egészségileg igen gyenge állapotban van. Le­hetséges, hogy rövidesen sza­badlábra helyezik a négyek bandájának többi tagját is — közölte a szenzációs hírt legújabb számában a Far Eastern Economic Review című hongkongi hetilap. A lap emlékeztet rá, hogy Csiang Csing asszonyt és a „kulturális forradalomban” vezető szerepet játszott né­gyek bandájának többi tag­ját — Jao Ven-jüant, Vang Hung-vent és Csang Csung- csiaót — röviddel Mao Ce- tung halála után, 1976-ban tartóztatták le, 1980 novem­berében állították bíróság elé és 1981 januárjában ítél­ték el. Csiang Csinget halál­ra ítélték, de az ítélet végre­hajtását két évre felfüggesz­tették. A halálos ítéletet 1983-ban életfogytig tartó börtönbüntetésre változtat­ták. A kínai igazságügyminisz­térium szóvivője külföldi új­ságírók érdeklődésére vála­szolva kijelentette, hogy nem áll módjában kommentálni a hongkongi lap hírét. A mi­nisztériumban semmit sem tudnak olyasmiről, amit a Far Eastern Economic Re­view közölt — tette hozzá a kínai szóvivő. TRAGIKUS VÉGŰ HADGYAKORLAT A nyugat-európai invázió­ra készülő amerikai hadse­reggel kapcsolatos, súlyos tragédiára és ennek eltusso- lására derült fény a közel­múltban. Angliában, egy há­borús emlékmű leleplezése kapcsán az eset Délnyugat- Angliában történt 1943 áp­rilisában, amikor amerikai csapatok partraszállási gya­korlatokat hajtottak végre. Mint nemrégiben ismeretes­sé vált, az amerikai alaku­latokat német tengeralattjá­rók támadták meg. össze­sen 749 amerikai katona lel­te halálát, és az életben ma­radottakat a katonai hatósá­gok szigorú titoktartásra kö­telezték. A katasztrófára úgy derült fény, hogy a De­vonshire grófságbeli Torc- rossban leleplezték az el­esettek hősi emlékművét, amelyet a helyi brit polgá­rok emeltek. Több mint 43 év után, csak most derült ki, hogy e balul végződött hadgyakorlat során, több amerikai katona vesztette életét, mint amennyien Perl Harbourban pusztultak el a két és fél évvel korábbi ja­pán légitámadások követ­keztében. TEMETÖBOTRÄNY Nagy felzúdulást keltett munkáspárti körökben, hogy London Westminster kerü­letének helyi tanácsa potom pénzért adott el három te­metőt. A régi temetők eddig a konzervatív többségű ta­nács tulajdonában voltak, és a helyhatósági szervek egyenként — írd és mondd — öt pennyért, összesen te­hát 15 pennyért adták el őket. A három temetőt egy svájci központú vállalat vá­sárolta meg, amely — úgy hírlik — összesen 2 millió font sterlingért akarja újra eladni az értékes földterüle­teket. A tanácsi hivatal az­zal védekezik, hogy ily mó­don akar takarékoskodni, a három temető fenntartásá­nak évi költsége ugyanis 400 ezer font sterlingjébe kerül. Munkáspárti képvise­lők vizsgálatot követelnek a különös ingatlaneladás ügyé­ben: a furcsa tranzakciót a közvagyon elherdálásának tartják, s felteszik a kér­dést, mi lesz a sírhelyekkel? FELFEDEZTÉK A. NÖVEKEDÉS HORMONJÁT Ha hinni lehet az ausztrá­liai tudósoknak, akkor az alacsony embereknek ezen­túl nem lesznek komplexu­saik. Felfedeztek ugyanis egy bioszintetikus hormont (HGH), amelynek szintézisén három évig dolgoztak a Gavan-intézet és az új-dél- walesi egyetem tudósai. A Sidney Morning Herald cí­mű úiság szerint már meg­kapták az engedélyt, hogy a hormont 40 olyan kislányon és kisfiún kipróbálják, akik­nek növekedési problémái vannak. A kísérleteket a sidneyi Royal Alexandra gyermekkórházban, a mel- bourne-i gyermekkórházban és az Auckland (Oj-Zéland) közkórházban végzik. Ha a kísérletek sikerrel járnak, akkor a hormont 12-18 hó­nap múlva forgalomba bo­csátják olyan spray formá­jában, amit orrba kell fecs­kendezni. Az orvosok azon­ban figyelmeztetnek arra, hogy a hormon csak fiatal korban hatásos. Ezenkívül gyógyítható vele az osteopo­rosis (a csontok csontszövet­tartalmának csökkenése) is. KAMERA A japán Toshiba cég olyan hordozható videokamerát fejlesztett ki, amely térhatá­sú képeket képes felvenni. A felvett filmet vissza lehet játszani pusztán a kamerá­val is, mert beépítettek egy videomagnót. A kamera sú­lya mindössze 1,67 kilo­gramm. Felvételkor a ka­mera „sztereo”-elven műkö­dik: két lencsével dolgozik, és két, kicsit eltérő beállítá­sú képet rögzít. Lejátszáskor azonban már „mono”; egy­szerre mindig csak az egyik kép jelenik meg, ám másod­percenként batvanszor vál­takozik a másik beállítással. Ezt a gyorsaságot az emberi szem nem érzékeli, a képse­besség megegyezik a tele­vízióéval. A Toshiba egye­lőre még nem döntött vég­legesen arról, hogy mikor kezdi árulni az új, 3 dimen­ziós kamerát. HIPERSZÖNIKUS REPÜLŐGÉP Nyugat-Európában az ed­digieket messze túlszárnyaló repülőgép készítését terve­zik. Az EHTV (European Hypersonic Transport Ve­hicle) 30-40 kilométeres ma­gasságban, 234 utassal, a hangsebesség 4,5—6-szorosá- val szállna a kontinensek között; a London—New York távolságot másfél óra alatt tenné meg. A gép egyébként a tervezett kétfo­kozatú űrszállító jármű, a Sacnger „leszármazottja” lenne, azénál kisebb hajtó­művel. 2010-ben például így nézne ki egy repülés a Saengerrel: valamelyik nagy európai légikikötőből indul­na a kétfokozatú jármű az Egyenlítő irányába, és a Föld forgási irányával pár­huzamosan érné el a 35 kilométeres repülési ma­gasságot, valamint a hétsze­res hangsebességet. A má­sodik fokozat itt leválna, és 280 másodperc alatt 8 km/s sebességet érne el 80 kilo­méteres magasságban. A 400 kilométeres magasságú föld körüli pályára saját hajtóművének további im­pulzusai segítenék a jármű­vet. AZ ÖTÖDIK RETROVIRUS A retrovírusok családja még egy taggal bővült — ír­ja az amerikai Science szak- folyóirat. Előterjesztették, hogy neve HTLV—5 legyen. Ez a vírus egy ritka leuké­miafajtát idéz elő, amely rendellenességeket okoz a bő­rön. A retrovirus nevét az a víruscsalád viseli, amelynek ribonukleinsavában állatokat megtámadó rákgének van­nak. Az AIDS-vírus is ide tartozik. Az új retrovírust olasz orvosok azonosították 7 páciensnél, ezek mind 50 éven felüliek, és Közép-, va­lamint Dél-Olaszországból származnak. Az eddigi retro­vírusok a HTLV—1 és a HTLV—2 leukémiát és lim- fómát okoznak, a HÍV—1 és HÍV—2 pedig AIDS-t. Mind az öt retrovírusnak van egy közös tulajdonsága: a nyl- roksejteket támadják meg. A SZOVJETUNIÓBAN MEGJELENIK A DOKTOR ZSIVÁGÓ A Szovjetunióban először jelentek meg Borisz Pasz­ternák Doktor Zsivágó című regényének részletei. Az Aganyok hetilap közölte a regény 4. fejezetének részle­teit, amelyek 1955-ben íród­tak. A regényért, mint isme­retes, Paszternák Nobel-dí- jat kapott, de arra kénysze­rítették, hogy utasítsa el. Az egész regényt a Növi Mir fo­lyóirat fogja közölni folyta­tásokban a januári számtól kezdve. Paszternákot 1958- ban kizárták a Szovjet írók Szövetségéből, de nemrég újra felvették a szövetségbe. DALI ÄLFIA „Fia született” Salvador Dalinak, a világhírű festő azonban cseppet sem örült ennek a hírnek. Az újszülött ugyanis 44 éves, s azt állítja magáról, hogy ő Salvador Dalinak és élettársának, Gá­lának 1943-ban a franciaor­szági Perpignanban szüle­tett gyermeke. A férfi, aki egyébként festőművész, Jo­seph van Roy Dali névvel írja alá műveit. Minden va­lószínűség szerint azért, hogy ő is részesüljön abból a hír­névből, amely „fogadott ap­ját” övezi. Polgári neve egyébként közel sem ilyen hangzatos: Giuseppe Rossi. Az önjelölt Dali-gyermek azonban öngólt lőtt: a 83 éves Dali ügyvédei szerint Rossi nyilvánvalóan csaló, mivel 1943-ban Dali és mú­zsája nem jártak Perpignan­ban. Ami még kellemetle­nebb: az ügyvédek olyan or­vosi igazolás birtokában vannak, amely szerint Gálá­nak egy 1934-ben végrehaj­tott műtét következtében, többet nem lehetett gyerme­ke. Rossz tanuló zsenik Helmut Zilk bécsi polgár- mester repült ugyan a gim­náziumi első osztályból, mégis oktatási miniszter lett, majd később a — városhá­za főnöke. A neves popénekes, Falco számára a VI. osztály volt a végállomás, mert 400 óra hiányzása volt — ám így kezdődött a karrierje, ami­vel hatalmas vagyont kere­sett. A zseni Einsteinről pe­dig köztudomású, hogy min­den idők legismertebb rossz tanulójává vált. Semmi kétség: a legtöbb ember azért boldogul az életben, mert az iskolában megszerzi a hozzávaló tu­dást. De vannak kivételek is, mint a fenti három. Csak­hogy, azt senki sem mond­ja meg, miért éppen tehet­séges gyerekek boldogulnak olyan nehezen az iskolában. Saját meglepetésünkre ki­derítettük, hogy Winston Churchillnek, az angol ál­lamférfinak ugyanolyan rossz osztályzatai voltak, mint a ragyogó rajzolónak és költőnek, Wilhelm Bosch- nak, vagy Henry Kissinger, volt amerikai külügymi­niszternek, valamint Franz Grillparzer költőnek (aki­nek az apja például kény­telen volt megvesztegetni a vizsgáztatókat). Gerhard Prause írónak feltűnt mind­ez, és kutatni kezdett. Az eredmény: akkoriban az iskola gyakran a verések és más megaláztatások kín­zó sorozata volt. Ez aztán nem sok örömet és kedvet csinált a gyerekeknek a ta­nuláshoz. De miért vannak még ma is emberek, akik az élet­ben sikeresek, az iskolában viszont nem? Ma már nincs verés az iskolákban, és leg­feljebb a rossz jegyektől reszketnek. Aki tehát ma menekül az iskolától, nem azért teszi, mert ott nem le­het kibírni. Az ilyen gyereknek talán az az érzése, hogy valamit jobban vagy szívesebben csinál, amit az iskolában sajnos, nem tanítanak. Fal­co is talán annyi zenét ta­nult, hogy megtudta kompo­nálni slágerét, a „Nie wieder Schule” (Soha többé iskolát) című dalt. Justus Liebig, a nagy ku­tató például szívesebben ke­vert porokat és savakat, mint hogy az iskolapadban üljön. Tizenhárom éves pati­kusinasként mégiscsak sike­rült neki összehozni egy akkora robbanást, amely el­vitte a patikus házának te­tejét. Egy mihaszna? Ellenkező­leg. Egy másik rossz tanulóból nyugatnémet kancellár lett: az egész NSZK úgy össze­szorította száját, mint a fogorvosnál, amikor Konrad Adenauer elmesélte a tévé­ben, hogy csak azért tudott átmenni az érettségin, mert előre megszerezte a kérdé­seket. Az öreg róka helye­sen fűzte azonban hozzá: „Lehet az életben sikert el­érni jó iskolai jegyek nél­kül is. Csakhogy, ez sok- kal-sokkal nehezebb”.

Next

/
Thumbnails
Contents