Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
1987. december 29., kedd Az idegenforgalom alakulása Építőipari Békés megyében költségtérítések módésítása Kitüntetés Tegnap Békéscsabán, a Békés Megyei Tanács épületében Gyulavári Pál, a tanács elnöke kitüntetéseket adott át. Nyugdíjba vonulása alkalmából Gonda János, a Geszti Egyetértés Tsz elnöke a Munka Érdemrend ezüst, Krajcsó György, az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békéscsabai üzemegységének vezetője a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Egy nyaklánccal kezdődött Ötvösmester a főutcán Manapság másodvirágzását éli a kézműipar, ezen belül a nemesfémművesség. Néhány hónappal ezelőtt egy takaros üzlet nyílt Orosháza főutcáján. Ötvösmester — hirdeti a cégtábla. A kirakatüvegen bekukkantva türelmesen várakozó embereket pillanthat meg a kíváncsiskodó. A mester — Mainkó István — magas pult mögött szorgoskodik. Húszegynéhány éves, szakállas fiatalember, farmerszerelésben . — Gyerekkoromban kaptam egy aranyláncot, és bepillanthattam abba a műhelybe, ahol Jrészítették — meséli. — A lánc nagyon tetszett, és akkor elhatároztam, én is ötvös leszek. — Milyen képességekkel, adottságokkal rendelkezik egy jó ékszerész? Vannak-e különleges tulajdonságai? — Ez utóbbit nem hiszem. A szakmához feltétlenül kell fantázia, szép iránti fogékonyság, kézügyesség, türelem és jó szem. Én leginkább a javításokat kedvelem, mert minden ékszeren — legyen az két egyforma karkötő — más hibát kell /javítani. — Nap mint nap olyan anyagokkal dolgozik, ami más ember számára talán elérhetetlen. Milyen érzés drágakövekkel, arannyal bánni? — Fantasztikusan jó. Az aranyat kedvelem a leginkább, mert azzal bármit csinálok, csupán meghajlítom, máris ékszer hatását kelti. Könnyen megmunkálható, tartja a fényét. Óvatosan kell kézbe venni az egyes munkadarabokat. A múltkor nagyon drága ékszert hoztak az üzletbe. Drágakövekkel kirakott aranygyűrűt kellett javítanom. Bizony megizzadtam a forrasztásnál. Egyébként legyen az bármilyen ékszer, a megmunkálása szigorú fegyelmet igényel. — Volt-e olyan eset, hogy a tulajdonos aranynak hitte gyűrűjét, és rá kellett döbbentenie a valóságra? — Bizony előfordult. Amikor kézbe vettem, azonnal megéreztem a súlyán, hogy ez rézgyűrű. Amikor felvilágosítottam az illetőt, megsértődött, és távozott. Ha nem vagyok biztos a dolgomban, akkor a líbiai kövön karcpróbát teszek, és királyvíz segítségével megállapítom, hogy milyen fémmel állok szemben. — Milyen munkákkal fordulnak az ötvöshöz az emberek ? — Gyűrűk méretre igazításával, kőfoglalással, kőcserével keresnek meg. Arany- és ezüsttárgyak javítása adja a legtöbb tennivalót. (1987. I—III. negyedév) A megye január—szeptember havi idegenforgalma az utóbbi három év közül — az országoshoz hasonlóan — ebben az évben volt a legnagyobb. A vendégek elszállásolási feltételei javultak, amelyhez az időközben végzett beruházások is hozzájárultak. A két jelentősebb fejlesztés: — 1986 évben Gyulán a Thermál Kemping és üdülőháza — ez évben Békés-Dánfo- kon szálloda. Emellett a fizető-vendéglátás bővülése is növelte a férőhelyek számát. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek igénybevételét a megszállt vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának változása mutatja. 1987. I—III. negyedévében a szállodákban 40 957, az egyéb szálláshelyeken 56 343 vendég szállt meg, 3°/p-kal, illetve 5%-kal több, mint két évvel korábban, az összes vendégek száma 4%-kal emelkedett. Az egyéb szálláshelyeken belül a legtöbb vendég (36%) a nyaralóházakat vette igénybe. Figyelemre méltó, hogy a vizsgált időszakban ez évben volt legnagyobb (kétharmad) a külföldi vendégek részaránya, számuk közel 8000-rel volt több, mint 1985. í—III. negyedévében. Idén a külföldi vendégek közel háromnegyede a szocialista országokból érkezett. Legtöbben a Szovjetunióból, majd Lengyelországból, Bulgáriából és a Német Demokratikus Köztársaságból jöttek; arányuk a szocialista országbeli vendégekből — az előbbi sorrendben — 37, 20, 18, illetve 13% volt. A nem szocialista országok vendégei közül legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságból és Olaszországból érkeztek. Emellett említést érdemel, hogy még a tengerentúlról is — elsősorban az Egyesült Államokból — jöttek vendégek, s a tavalyi visszaesés után folyamatosan növekszik a forgalom. A külföldi vendégek közel hattizede a szállodákat vette igénybe; az egyéb szálláshelyeken belül pedig legnagyobb arányban kempingekben helyezkedtek el. A hazai vendégeknél az tapasztalható, hogy az egyéb szálláshelyeken belül a nyaralóházak, penziók, az olcsóbb kiadható szobák szálláslehetőségeit veszik igénybe. A szállodákban a részarányuk pedig csökkent. Az utóbbi három év január— szeptember havi idegenforgalma a külföldi vendégek száma és tartózkodási ideje tekintetében eltérően alakult. Az elmúlt évi csökkenés után ez évben ismét nőtt. A vendégéjszakák száma 1987. I—III. negyedévében kedvezően változott, az ösz- szes 29%-kal, ezen belül a külföldieké 60%-kal emelkedett. Az átlagos tartózkodási idő 3,1-ről 3,9 napra nőtt. Az átlagos tartózkodási idő különbséget mutat a hazai és a kül-földii vendégek esetében. A szállodákban a külföldiek valamivel több időt töltenek el, mint a belföldiek (2,2 napot). Ugyanakkor az egyéb szálláshelyeken a külföldiek kevesebb ideig tartózkodnak (ez évben 5,1 napot) mint a belföldi vendégek. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága A kivitelező építőiparban a béren kívül többféle címen — szerszámhasználat, szállásmegváltás, különélés —• számolnak el költségtérítést a dolgozóknak. Ennek szabályait miniszteri rendeletek és a vállalatok kollektív szerződései írják elő. Az új személyi jövedelemadózási rendszer azonban szükségessé tette, hogy módosítsák az eddigi előírásokat. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter már kiadta módosító rendeletéit; ezek elsősorban azt a határértéket szabják meg, amely alatt a kifizetés adómentes. A vállalat kollektív szerződése nagyobb összeget is törvényesíthet, de ez már beleszámít a dolgozó személyi- jövedelerrtadó-alapjába. Havi 250 forint lesz az a határérték, amely alatt még költségtérítésnek minősül a dolgozó saját kézi szerszámának használatáért kifizetett díj. Az ennél magasabb összeg viszont már az A szilveszterkor hagyományos ételekből és italokból az idén a szokásosnál is jobb ellátást ígér a kereskedelem. A múlt évinél több lesz szilveszterre a bőrös, illetve műbélbe töltött virsli, amelyet még az ünnep előtti órákban is frissen szállítanak a boltokba a húsipari vállalatok. A virsliválasztékot baromfihús-készítmények bővítik, ezek egyre kedveltebbek a fogyasztók, elsősorban a diétázók körében. A tavalyihoz hasonló ko- esonyahús-kínálat várható. Hűtött áru is lesz elég. Az újévi korhelylevesekbe adóalapot növeli. A szállás- megváltási díj új szabálya szerint amennyiben a dolgozó —• a megfelelő feltételek esetén — számlával igazolja a szállásköltséget, akkor a vállalat azt teljesen megtéríti, s ez az ösz- szeg adómentes. Számlaigazolás nélkül azonban legfeljebb havi 1000 forintot lehet költségtérítésként elszámolni. Ha a kollektív szerződés többet enged, akkor az már a dolgozó adóköteles alapját növeli. A családjuktól távol dolgozók kü- lönélési pótlékának módosított összege a jövő évben vidéki munkahelyek esetén napi 40, a fővárosban pedig napi 60 forintig költségtéri- tő jellegű. Ha a kollektív szerződés ennél többet tesz lehetővé, akkor a megemelt pótlék már nemcsak a dob gozó adóköteles jövedelmét, hanem a vállalat nyereségi adó-alapját is növeli, tehál! ezután a munkavállaló és a| munkaadó is adózik. való füstölt húsból, debreceni kolbászból, valamint disznótoros készítményekből szintén elegendőt ígér a kereskedelem. A termelők, a kereskedelmi vállalatok, s a tanácsok kereskedelmi osztályai az ünnepek előtt ügyeleteket tartanak a folyamat»« áruellátás minél jobb megszervezésére. A hagyományos szilveszteri italból, a pezsgőből mintegy 70-félét kínálnak a boltokban, s a kereskedelem készlete az év végi ünnepekre 15-20 millió palack. A választékot kisebb meny- nyiségben a szovjet import bővíti. Hetvenféle pezsgő szilveszterre Egy városiasodó település gondjai Általános rendezési terv készült Sarkadrél A földszintre üzleteket terveztek . (a szerző felvételei) A megye településhálózatfejlesztési tervében Sarkad kiemelten fejlesztendő körzetközpont. Vonzáskörzetébe tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Kötegyán, Üjsza- lonta, Mezőgyán és Geszt. Sarkad 1984-ben kapta az új szerepkört, s mellé városi jogot, ám a kisvárosi arculat kialakítása még cél. Intézményei néhány kivételtől eltekintve elavult épületekben működnek, hiányos az infrastrukturális hálózata, munkát saját lakosságának is nehezen tud adni, nemhogy a környező településekről érkezőknek. A prognózisok szerint továbbra is ingázás, elvándorlás, létszámcsökkenés várható.A problémákra aligha lehet gyógyír a nemrég elkészült általános rendezési terv, de bizonyára szolgálja majd a helybeliek és a környéken lakók jobb életkörülményeit. A fejlesztési elképzelések rendszerbe foglalására a megyei tanács és Sarkad Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa pályázatot írt ki még 1984-ben, majd a központ részletes rendezési tervének elkészítésére újabbat 1986-ban. A Békés Megyei Tervező Vállalat munkatársainak elképzeléseiből ötvöződött általános rendezési tervet novemberben különböző szervezetekben lakossági vitára bocsátották, majd a hónap végén a tanácsülés elé terjesztették. A terv elkészítésében már felhasználták a véleményeket, így a tanácstagok élesebb vita nélkül elfogadták az általános rendezési tervet, csupán kisebb kiegészítéseket tettek. Egyedül abban nem sikerült dönteni, hogy hol legyen az új piac. A kérdés nyitva maradt, s ezt figyelembe vette az ugyancsak ekkor elfogadott tanácsrendelet-tervezet is, amely övezetenként megfogalmazta a telekkialakítási, építési, köz- művesítési szabályokat, összhangban az országos rendelkezésekkel. A tervezők figyelembe vették a település múltját, jelenét, a várható igényeket. A fejlesztési elképzelések megfogalmazásában gondot fordítottak arra, hogy megőrizzék az arra érdemes létesítményeket, feltárják és felhasználják a beépíthető telkeket, s lehetőleg minél kevesebbet bontsanak. A nagyközség igazgatási területe jelenleg 821 hektár belterületből, 11 ezer 705 hektár külterületből és 110 hektár zártkerti területből tevődik össze. A külterület csaknem teljesen mezőgazdasági művelés alatt áll. A terület védelme kiemelten fontos. A táblák határain a dűlőutak és a csatornák mentén a komplex meliorációnak megfelelően erdősávok telepítését javasolják. A Fekete-Körös mintegy 600 méteres partszakasza fürdőzésre alkalmas, érdemes lenne partfürdővé, környezetét üdülőterületté fejleszteni. A telekosztás már elkezdődött, a beépítés egyelőre azonban még nem szabályozott. A ßarkadremetei erdő egy részét kirándulóerdővé lehetne tenni. Ezek már csak azért is fontos kérdések, mert a körzetben egyáltalán nincs üdülőhely, nagyobb parkként pedig egyedül a geszti kastélypark jöhet szóba. A belterületen építeni, illetve újjáépíteni kellene a település intézményhálózatát: többek között új tanács- háza-épületre is szükség lenne. Az egészségügy területén bővítésre szorul az orvosi rendelő, újjá kell építeni a bölcsődét és létrehozni az idősek napközi otthonát, valamint egy 100 személyes szociális otthont. Javítani kell az oktatás feltételein. Égető a tanteremhiány, főként az alsó fokú oktatásban, de a középiskola feladatainak ellátásához is szükség van még további tantermekre. Nem várhat már egy új központi napközis konyha megépítése sem. Nem kielégítő a kereskedelmi és szolgáltató létesítményekkel való ellátottság. Üj szaküzletekre, étteremre, kisebb szállodára lenne szükség. Üj piacot kell kialakítani: helyére több javaslatot tartalmaz a terv. A nagyközség úthálózata történelmileg kialakult. Átbocsátóképessége megfelelő, az utak minősége viszont jóval alatta marad a kívántnak. A 60 százalékos útbur- koltság helyett a település útjainak csak 26,6 százaléka aszfaltozott. Gondot jelent a központon átmenő, Debrecen felé vezető út forgalma: elterelésére azonban nem született érdemi javaslat. Sarkad és Gyula között a Fehér- és a Fekete-Körösön levő közúti hidak elavultak, átépítésük feltétlenül indokolt. A terv szerint a község vízellátására vízműtelepet és újabb ezer köbméteres víztornyot kell építeni — ugyanakkor bővítésre szorul a szennyvíztisztító telep is. Nemrég tanulmányterv készült a szanazugi és a városerdei üdülőterületek, a Defag-telep és a tüdőkórház regionális szennyvíz-elvezetésére. * * * — Mi valósul meg az elképzelésből? — kérdeztük Czeglédi Andrást, a nagyközségi tanács elnökhelyettesét, aki az elmúlt tanácsülésen a terv előterjesztője is volt. — A terv számunkra megszabja az elkövetkezendő időszak feladatait — válaszolta —, az év végére elkészül a központ részletes rendezési terve is, § ezek együttesen mutatják a település megfelelőbb, kisvárosi arculatának kialakítási irányát. A terv jó javaslatokat rögzített, legfeljebb néhány részletet érdemes továbbgondolni. A tanácsülésen sem tudtuk például eldönteni, hogy a megjelölt helyek közül hol alakítsuk ki a piac területét. S hogy mi valósul meg a tervből? Bizonyára nem mindén, hiszen mellé pénz is kell... — Mi lesz a legközelebbi feladat? — Erre az ötéves tervidőszakra az oktatás tárgyi feltételeinek javítását tűztük ki célul. Szeretnénk megszüntetni a váltakozó tanítást, nemrég a 2. sz. általános iskolát két tanteremmel bővítettük, de emellett az 1. sz. általános iskolához legalább nyolc tantermet kell építenünk. Ezenkívül napköziskonyhát és ebédlőt kellene kialakítanunk. Tervezzük a középiskola bővítését is. A kereskedelem és a szolgáltatás helyzete javulni fog, ha a központban elkészülnek a többszintes épülettömbök. A földszinten üzleteket alakítunk ki. A vízhálózat bővítéséhez társberuházóként 22 millió forinttal járulunk hozzá. A jobb minőségű víz várhatóan a jövő évben vezethető be. A szilárd burkolatú utak kiépítését csak a lakosság támogatásával tudjuk folytatni, csakúgy, mint a 77 kilométer hosszú járdahálózat felújítását. — A településen nagy a kerékpárosforgalom. Lesz-e kerékpárút? — Már elkészült egy, a Sarkadkeresztúri úton. Jelenleg épül a cukorgyár felé vezető Anti út kerékpárút ja, amit várhatóan a jövő év tavaszán adnak át. Már elkészültek a Gyulai úti kerékpárút tervei is. — Elterelhető-e a központból a Debrecen felé vezető út? — Megoldás csak jelentős kisajátítás árán kínálkozik. Erre nem vállalkozhatunk. Űtszélesítés mindenesetre lesz. Már végeztettünk zajszintméréseket : a tervezett útkorrekció nem zavarja majd a lakók nyugalmát. — A rendezési terv említi az új, ezer állomásos telefonközpontot. — A jövő év június 30-ra ígérte a posta, hogy átadja az automata telefonközpontot. A 15 millió forintos beruházáshoz hozzájárultak a környező települések is: elmondhatom, hogy összefogással készül. Sajnos Mezőgyán és Geszt egyelőre még nem kerül a rendszerbe. Végül megemliteném még, hogy tervezzük a Gyepescsatorna medrének rendbe hozatalát. A Kövizig és tanácsunk közös beruházásával — reméljük — a pangó vizű, rendezetlen környezetű csatorna mederburkolása a tervidőszak végéig elkészül. Szőke Margit Sarkad központján kanyargós, szűk út vezet át
