Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 29., KEDD Ára: 1,80 forint XLIL ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Építőipari mérleg Ki fizeti a kiküldetések költségét? Vizsgálat az importgépek beszerzéséről és kihasználtságáról Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium elő­zetes számítási anyaga sze­rint az ágazat túlteljesíti idei tervét. Az építés-szere­lési tevékenység az 1,2 szá­zalékos tervezett növekedést meghaladva több mint 2 szá­zalékkal bővül az év végére az előző évhez viszonyítva. Ezen belül főleg a beruhá­zás jellegű építkezések ará­nya nőtt, mintegy 3 száza­lékkal, a fenntartási mun­kák viszont — 0,6 százalé­kos — visszaesést mutatnak. Az idei terv országosan 60-61 ezer lakás felépítésével számolt, s az előzetes ada­tok szerint várhatóan az elő­irányzat alsó határán telje­sül a terv. Ezen belül elké­szült és az év végéig átadják az állami erőforrásokból ter­vezett 6000 új lakást is. Ja­vult az átadások ütemessége; a kivitelező vállalatok és szövetkezetek idei kötele­zettségüknek mintegy 70 százalékát már október vé­géig teljesítették. Budapes­ten további vidéki vállalatok kapcsolódtak be a lakásépít­kezésekbe, és ezzel az egyen­letesebb ütemű munkát és az idei előirányzat teljesítését segítették. Az országos la­kásállomány idei gyarapodá­sával tovább javult a lakás­ellátottság: 100 lakásra most már csupán 273 lakos' jut, harminccal kevesebb, mint 1980-ban. Az idén a terve­zettnél másfélszer több, ösz- szesen 4400 gyermek részére létesítettek óvodai helyet, to­vábbá 1200 általános iskolai és 600 középiskolai tanter­met építettek a diákoknak. A teljesítmények növeke­dése mellett általában ked­vező változás mutatkozik az építési munkák minőségé­ben. Ám a jövő évtől, a há­roméves lakásépítési jótállás feltételeit még határozottabb javulással, előrelépéssel kell megteremteniük a vállala­toknak, a szövetkezeteknek és a többi kivitelezőnek egy­aránt. A vállalatok nem rubel elszámolású gép- és beren­dezés beszerzéseinek alaku­lását, a termelőeszközök ki­használtságát vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A közelmúltban befejeződött átfogó, orszá­gos elemzés több, 1984— 1986-ban megvalósult, illet­ve folyamatban levő beru­házás tapasztalatait össze­géé te. A KNEB-jelentés általá­nos érvényű megállapítása, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete az elmúlt öt esz­tendőben mind kedvezőtle­nebbé vált, így beruházási döntéseikben elvesztették anyagi függetlenségüket. Műszaki színvonaluk szin- tentartását többnyire csak külső források — állami tá­mogatások és hitelek — igénybevételével tudták megoldani. A vállalatok leg­főbb törekvése ezért a kü­lönböző hitelek, támogatá­sok elnyerése lett, s beru­házásaikkal is a különféle központi fejlesztési progra­mok pályázati rendszeréhez igazodtak. A felmérés tapasztalata szerint az anyagi függőség­nek több kedvezőtlen hatá­sa volt a cégek gép- és be­rendezésvásárlásaira. Így például több év távlatából megállapítható, hogy a le­hetőségek minden áron való kihasználása miatt a be­szerzések zöménél nem mérték fel kellő körültekin­téssel, milyen teljesítményű gépre van szükség, annak milyen feltételek között kell működnie, s a gyártott ter­mékeket miként és hol ér­tékesíthetik. Ebben szerepet játszott az is, hogy a válla­latok jelentős része a piac- kutatási követelményeket nem az import hatékonysá­gát fokozó módszernek, ha­nem hatósági előírásnak te­kintette, s csak formailag teljesítette azokat. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a beszerzésekre, hogy a beruházó vállalatok a vizsgált időszakban beveze­tett párhuzamos külkeres­kedelmi jog lehetőségével sem éltek, nem versenyez­tették a külkereskedelmi vállalatokat. A külkereske­delmi cégek pedig gyakran egyetlen szállítói ajánlattal is beérték. Csak kevés eset­ben — szinte kizárólag a világbanki hitelből finan­szírozott beruházásoknál — hirdettek versenytárgyalást a lehetséges szállítók kivá­lasztására, holott a vizsgá­lati tapasztalatok is. azt bi­zonyítják, hogy ez a forma nagyban, elősegíti a sikeres áralkut. A KNEB vizsgálata arra is rávilágított, hogy az im­port engedélyezési eljárás korszerűtlen, bürokratikus, a népgazdasági célokat ad hoc, következetlen módon érvényesítő előírásai a vál­lalatok jelentős idejét és energiáját kötötték le. Az importengedélyezési eljárás — az egyes ügyek jellegétől függően — három hónaptól két és fél évig is elhúzód­hatott. A jelentős adminisztráció­val járó eljárás — állapí­totta meg a KNEB jelenté­se — mind ez ideig nem tudta a vállalatokat gazda­ságosabb importtevékeny­ségre szorítani. Ebben köz­rejátszott az is, hogy a kü­lönböző tárcák, hatóságok nem voltak képesek kellő segítséget nyújtani a cégek­nek ahhoz, hogy eredetileg nem rubel elszámolású im­portigényüket szocialista or­szágokból, illetve hazai gyártóktól elégítsék ki. Egyes esetekben ennek ép­pen ellenkezője történt; a hagyományos szocialista, il­letőleg belföldi utánpótlási forrást tőkés importtal cse­rélték fel. Ami a beruházások hasz­nosulását illeti, a vizsgálat feltárta, hogy csak kisebbik hányaduk tett eleget az im­portengedélyezési eljárás, a különféle gazdaságfejleszté­si pályázatok, illetve a fi­nanszírozási lehetőségek el­bírálása során tett ígéretek­nek. A legnagyobb lemara­dás éppen a nem rubel el­számolású exportban mutat­kozott, ami csaknem 50 szá­zalékos kiesést okozott a ter­vezett devizabevételekben. Az eredmények elmaradása érezhetően csökkentette a költségvetés tervezett bevé­teleit is. A beszerzésekhez kapcso­lódó külföldi kiküldetéseket vizsgálva a KNEB jelenté­se megállapítja: egyes cé­geknél — az érvényben le­vő rendelkezésekkel ellen­tétben — még ma is jelen­tős a vállalati felső vezetők részvétele az utazásokban. Ezekben még mindig „az egyéni érdekeltség” a leg­főbb motiváció. Ezt bizo­nyítja, hogy a „vevői pozí­ció” ellenére a vállalati ve­zetők a piackutatás alapve­tő eszközének továbbra is a tanulmányutakat tartják. A szerződéseket előkészítő tár­gyalások jelentős részét is külföldön bonyolították le, s ezeken a szakértők mellett a vállalatok más vezetői is részt vettek. Több alkalom­mal — a devizatakarékos­ságra hivatkozva — éppen­séggel a szállító cég kontó­jára utaztak a vállalati ve­zetők. A költségeket azon­ban a külföldiek — termé­szetszerűen — az eladási ár­ban érvényesítették. Mind­ezek miatt a gép- és beren­dezésimporthoz kapcsolódó ideiglenes külföldi kikülde­tések költsége többnyire in­dokolatlanul magas volt, esetenként a beszerzett gé­pek értékének 3-7 százalé­kát is elérte. A vizsgálat nyomán a né­pi ellenőrök felhívták a ve­zetők figyelmét több olyan, vállalati hatáskörben meg­oldható kérdésre, amelyek teljesítését határozatok, ren­deletek írják elő számukra. A vizsgálati tapasztalatok nyomán számos minisztéri­um és főhatóság tett intéz­kedéseket a kedvezőtlen je­lenségek visszaszorítására. Országszerte megkezdődtek a leltározások. A Szeghalom és Vidéke Afész körösladányi 58- as ruházati boltjában már december 27-én reggel hozzáláttak az átárazásokhoz. Sajti Im- réné, a leltározás vezetője szerint december 31-ig háromezerféle cikket kell „átforgat­niuk”. A közel 2,5 millió értékű készlet átárazásán nyolcán dolgoznak reggel 6-tól este 7-ig Fotó: Fazekas Ferenc Vizen a jégtörő Hétfőn, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár óbudai gyárában különleges jégtö­rővel felszerelt hajót bocsá­tottak vízre. Az ünnepélyes vízrebocsátásnál jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter is. Az új típusú hajó 40 mé­ter hosszúi s két, egyenként 735 kilowatt teljesítményű motor hajtja. A 2000 lóerős vízi jármű kitűzőhajóként is üzemelhet, továbbá felhasz­nálják majd a víziút-szabá- lyozási munkáknál, és nagy teljesítményű hajóvontató felszerelésével segíti a töb­bi hajó és uszály áthaladá­sát a szűk vízi útszakaszo­kon. A Széchenyiről elnevezett jégtörő vontatóhajót előre­láthatóan 1988 első félévé­ben adják majd át a meg­rendelő Országos Vízügyi Beruházó Vállalatnak. A közelmúltban átadták az újjáalakított solti és jászberé­nyi rádióadót. A 90 millió forint értékű beruházás a svájci Brown Bomveri Company által kidolgozott és szállított energiatakarékos sugárzási rendszer üzembe állításával va­lósult meg. A kétszer 1000 kW teljesítményű solti és a két­részes, 250 kW teljesítményű jászberényi adó működése nyo­mán javul a középhullámon sugárzott Kossuth rádió vé­tele. A Magyar Posta saját fedezetén túl, az állami jutta­tásból és világbanki hitelből korszerűsített műsorszóró adó megtakarítása — a korábbiakhoz képest az előzetes próba­mérések alapján — megközelíti az 50 százalékot. Ez a mennyiség például Siófok egyévi energiafelhasználásával egyenlő. Felvételünk a solti rádióadó felújított részében készült (MTI-fotó: Kistjenedek Attila — KS) Gázlánggyújtás Köröstarcsán A közelmúltban befejező­dött a gázprogram első üte­mének megvalósítása Kö­röstarcsán. Ebből az alka­lomból — a gázláng ünne­pélyes meggyújtása előtt — Smiri Lajos tanácselnök mondott beszédet a községi összejövetelen. Egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a csaknem hárommillió forint értékű hálózat a helyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet, az érdekelt intézmények, vál­lalatok, szövetkezetek, vala­mint a lakosok pénzbeli tá­mogatásával, illetve hozzá­járulásával és társadalmi munkájával épülhetett meg. A tanács gondoskodott a tervdokumentáció beszerzé­séről, és részt vett a kivi­telezés előkészítésében. Az ünnepi összejövetelen ott volt dr. Győrfy László, a Dégáz igazgatója is, aki a gázszolgáltatásba bekapcsolt első ház -falán elhelyezett emléktáblát avatta fel. A tervek szerint 1988-ban to­vább folytatódik a gázveze­tékek lefektetése 5-10 kilo­méteres szakaszon, és ezt követi majd a harmadik ütem. Centenáriumi készülődés az elektromosoknál Békéscsabán a Démász- székházban tartotta évzáró értékelő közgyűlését a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület békéscsabai csoportjá­nak vezetősége. Az elnöklő Kelemen Sándor beszámoló­jában részletesen elemezte ez évi munkájukat és ebben kiemelten foglalkozott az is­meretterjesztő rendezvé­nyekkel, a szakmai tanfo­lyamokkal és a megbízásos munkákkal. A legnagyobb sikere ezúttal is, mint a ko­rábbi években, a Gyulán megrendezett országos sze­mináriumnak volt. A nívós szakmai előadások mellett olyan kül- és belföldi gyárt­mánybemutatókat rendeztek, amelyek egyébként csak kül­földön láthatók. Elismeréssel adóztak a szervezésben ki­válót nyújtóknak, Holl Jó­zsefnek és a gyulai csoport­nak. A fürdőváros ezúttal is nagyszerű házigazdának bi­zonyult, amit az ország min­den részéből idesereglett műszakiak is megerősítettek. A Békés megyei szakembe­reknek több hasznos tanul­mányutat szerveztek az MTESZ támogatásával. El­látogattak egyebek mellett a Budapesti Kongresszusi Központba, a BNV-re, az albertirsai 750 kilovoltos al- áilomásra. Felkerestek több erőművet és megismerked­tek az ikladi villamossági cikkeket előállító gyárral. A szakmai képzésről szólva el­hangzott, hogy az idén 160- an szereztek új ismereteket a különböző tanfolyamokon. Ezekkel mintegy félmilliós bevételhez jutottak, amely­nek 40. százaléka az egyesü­let pénztárcájában maradt. Még nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le a megbízásos munkákkal. Ag idén 23 ki- sebb-nagyobb munkák lebo­nyolításában vettek részt 1,2 millió forintos forgalommal. Természetesen szó volt a — jövő évi főbb feladatokról is. Különleges évnek ígérke­zik az előttünk álló, hiszen 100 éve lesz, hogy Magyar- országon megkezdődött a villamosítás. Jövőre lesz 40 éves az MTESZ, és ezen be­lül éppen negyedszázaddal ezelőtt alakult meg a MEE. Az évforduló méltó megün­nepléséhez tevőlegesen sze­retne az egyesület is hozzá­járulni. Az ülésen több ja­vaslat is elhangzott. Egye­bek mellett az is, jó lenne feldolgozni a megyében le­zajlott faluvillamosítások történetét. Befejezésül a jól dolgozó aktívákat megjutal­mazták. Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents