Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 29., KEDD Ára: 1,80 forint XLIL ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Építőipari mérleg Ki fizeti a kiküldetések költségét? Vizsgálat az importgépek beszerzéséről és kihasználtságáról Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium előzetes számítási anyaga szerint az ágazat túlteljesíti idei tervét. Az építés-szerelési tevékenység az 1,2 százalékos tervezett növekedést meghaladva több mint 2 százalékkal bővül az év végére az előző évhez viszonyítva. Ezen belül főleg a beruházás jellegű építkezések aránya nőtt, mintegy 3 százalékkal, a fenntartási munkák viszont — 0,6 százalékos — visszaesést mutatnak. Az idei terv országosan 60-61 ezer lakás felépítésével számolt, s az előzetes adatok szerint várhatóan az előirányzat alsó határán teljesül a terv. Ezen belül elkészült és az év végéig átadják az állami erőforrásokból tervezett 6000 új lakást is. Javult az átadások ütemessége; a kivitelező vállalatok és szövetkezetek idei kötelezettségüknek mintegy 70 százalékát már október végéig teljesítették. Budapesten további vidéki vállalatok kapcsolódtak be a lakásépítkezésekbe, és ezzel az egyenletesebb ütemű munkát és az idei előirányzat teljesítését segítették. Az országos lakásállomány idei gyarapodásával tovább javult a lakásellátottság: 100 lakásra most már csupán 273 lakos' jut, harminccal kevesebb, mint 1980-ban. Az idén a tervezettnél másfélszer több, ösz- szesen 4400 gyermek részére létesítettek óvodai helyet, továbbá 1200 általános iskolai és 600 középiskolai tantermet építettek a diákoknak. A teljesítmények növekedése mellett általában kedvező változás mutatkozik az építési munkák minőségében. Ám a jövő évtől, a hároméves lakásépítési jótállás feltételeit még határozottabb javulással, előrelépéssel kell megteremteniük a vállalatoknak, a szövetkezeteknek és a többi kivitelezőnek egyaránt. A vállalatok nem rubel elszámolású gép- és berendezés beszerzéseinek alakulását, a termelőeszközök kihasználtságát vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A közelmúltban befejeződött átfogó, országos elemzés több, 1984— 1986-ban megvalósult, illetve folyamatban levő beruházás tapasztalatait összegéé te. A KNEB-jelentés általános érvényű megállapítása, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete az elmúlt öt esztendőben mind kedvezőtlenebbé vált, így beruházási döntéseikben elvesztették anyagi függetlenségüket. Műszaki színvonaluk szin- tentartását többnyire csak külső források — állami támogatások és hitelek — igénybevételével tudták megoldani. A vállalatok legfőbb törekvése ezért a különböző hitelek, támogatások elnyerése lett, s beruházásaikkal is a különféle központi fejlesztési programok pályázati rendszeréhez igazodtak. A felmérés tapasztalata szerint az anyagi függőségnek több kedvezőtlen hatása volt a cégek gép- és berendezésvásárlásaira. Így például több év távlatából megállapítható, hogy a lehetőségek minden áron való kihasználása miatt a beszerzések zöménél nem mérték fel kellő körültekintéssel, milyen teljesítményű gépre van szükség, annak milyen feltételek között kell működnie, s a gyártott termékeket miként és hol értékesíthetik. Ebben szerepet játszott az is, hogy a vállalatok jelentős része a piac- kutatási követelményeket nem az import hatékonyságát fokozó módszernek, hanem hatósági előírásnak tekintette, s csak formailag teljesítette azokat. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a beszerzésekre, hogy a beruházó vállalatok a vizsgált időszakban bevezetett párhuzamos külkereskedelmi jog lehetőségével sem éltek, nem versenyeztették a külkereskedelmi vállalatokat. A külkereskedelmi cégek pedig gyakran egyetlen szállítói ajánlattal is beérték. Csak kevés esetben — szinte kizárólag a világbanki hitelből finanszírozott beruházásoknál — hirdettek versenytárgyalást a lehetséges szállítók kiválasztására, holott a vizsgálati tapasztalatok is. azt bizonyítják, hogy ez a forma nagyban, elősegíti a sikeres áralkut. A KNEB vizsgálata arra is rávilágított, hogy az import engedélyezési eljárás korszerűtlen, bürokratikus, a népgazdasági célokat ad hoc, következetlen módon érvényesítő előírásai a vállalatok jelentős idejét és energiáját kötötték le. Az importengedélyezési eljárás — az egyes ügyek jellegétől függően — három hónaptól két és fél évig is elhúzódhatott. A jelentős adminisztrációval járó eljárás — állapította meg a KNEB jelentése — mind ez ideig nem tudta a vállalatokat gazdaságosabb importtevékenységre szorítani. Ebben közrejátszott az is, hogy a különböző tárcák, hatóságok nem voltak képesek kellő segítséget nyújtani a cégeknek ahhoz, hogy eredetileg nem rubel elszámolású importigényüket szocialista országokból, illetve hazai gyártóktól elégítsék ki. Egyes esetekben ennek éppen ellenkezője történt; a hagyományos szocialista, illetőleg belföldi utánpótlási forrást tőkés importtal cserélték fel. Ami a beruházások hasznosulását illeti, a vizsgálat feltárta, hogy csak kisebbik hányaduk tett eleget az importengedélyezési eljárás, a különféle gazdaságfejlesztési pályázatok, illetve a finanszírozási lehetőségek elbírálása során tett ígéreteknek. A legnagyobb lemaradás éppen a nem rubel elszámolású exportban mutatkozott, ami csaknem 50 százalékos kiesést okozott a tervezett devizabevételekben. Az eredmények elmaradása érezhetően csökkentette a költségvetés tervezett bevételeit is. A beszerzésekhez kapcsolódó külföldi kiküldetéseket vizsgálva a KNEB jelentése megállapítja: egyes cégeknél — az érvényben levő rendelkezésekkel ellentétben — még ma is jelentős a vállalati felső vezetők részvétele az utazásokban. Ezekben még mindig „az egyéni érdekeltség” a legfőbb motiváció. Ezt bizonyítja, hogy a „vevői pozíció” ellenére a vállalati vezetők a piackutatás alapvető eszközének továbbra is a tanulmányutakat tartják. A szerződéseket előkészítő tárgyalások jelentős részét is külföldön bonyolították le, s ezeken a szakértők mellett a vállalatok más vezetői is részt vettek. Több alkalommal — a devizatakarékosságra hivatkozva — éppenséggel a szállító cég kontójára utaztak a vállalati vezetők. A költségeket azonban a külföldiek — természetszerűen — az eladási árban érvényesítették. Mindezek miatt a gép- és berendezésimporthoz kapcsolódó ideiglenes külföldi kiküldetések költsége többnyire indokolatlanul magas volt, esetenként a beszerzett gépek értékének 3-7 százalékát is elérte. A vizsgálat nyomán a népi ellenőrök felhívták a vezetők figyelmét több olyan, vállalati hatáskörben megoldható kérdésre, amelyek teljesítését határozatok, rendeletek írják elő számukra. A vizsgálati tapasztalatok nyomán számos minisztérium és főhatóság tett intézkedéseket a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására. Országszerte megkezdődtek a leltározások. A Szeghalom és Vidéke Afész körösladányi 58- as ruházati boltjában már december 27-én reggel hozzáláttak az átárazásokhoz. Sajti Im- réné, a leltározás vezetője szerint december 31-ig háromezerféle cikket kell „átforgatniuk”. A közel 2,5 millió értékű készlet átárazásán nyolcán dolgoznak reggel 6-tól este 7-ig Fotó: Fazekas Ferenc Vizen a jégtörő Hétfőn, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár óbudai gyárában különleges jégtörővel felszerelt hajót bocsátottak vízre. Az ünnepélyes vízrebocsátásnál jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is. Az új típusú hajó 40 méter hosszúi s két, egyenként 735 kilowatt teljesítményű motor hajtja. A 2000 lóerős vízi jármű kitűzőhajóként is üzemelhet, továbbá felhasználják majd a víziút-szabá- lyozási munkáknál, és nagy teljesítményű hajóvontató felszerelésével segíti a többi hajó és uszály áthaladását a szűk vízi útszakaszokon. A Széchenyiről elnevezett jégtörő vontatóhajót előreláthatóan 1988 első félévében adják majd át a megrendelő Országos Vízügyi Beruházó Vállalatnak. A közelmúltban átadták az újjáalakított solti és jászberényi rádióadót. A 90 millió forint értékű beruházás a svájci Brown Bomveri Company által kidolgozott és szállított energiatakarékos sugárzási rendszer üzembe állításával valósult meg. A kétszer 1000 kW teljesítményű solti és a kétrészes, 250 kW teljesítményű jászberényi adó működése nyomán javul a középhullámon sugárzott Kossuth rádió vétele. A Magyar Posta saját fedezetén túl, az állami juttatásból és világbanki hitelből korszerűsített műsorszóró adó megtakarítása — a korábbiakhoz képest az előzetes próbamérések alapján — megközelíti az 50 százalékot. Ez a mennyiség például Siófok egyévi energiafelhasználásával egyenlő. Felvételünk a solti rádióadó felújított részében készült (MTI-fotó: Kistjenedek Attila — KS) Gázlánggyújtás Köröstarcsán A közelmúltban befejeződött a gázprogram első ütemének megvalósítása Köröstarcsán. Ebből az alkalomból — a gázláng ünnepélyes meggyújtása előtt — Smiri Lajos tanácselnök mondott beszédet a községi összejövetelen. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a csaknem hárommillió forint értékű hálózat a helyi Petőfi Termelőszövetkezet, az érdekelt intézmények, vállalatok, szövetkezetek, valamint a lakosok pénzbeli támogatásával, illetve hozzájárulásával és társadalmi munkájával épülhetett meg. A tanács gondoskodott a tervdokumentáció beszerzéséről, és részt vett a kivitelezés előkészítésében. Az ünnepi összejövetelen ott volt dr. Győrfy László, a Dégáz igazgatója is, aki a gázszolgáltatásba bekapcsolt első ház -falán elhelyezett emléktáblát avatta fel. A tervek szerint 1988-ban tovább folytatódik a gázvezetékek lefektetése 5-10 kilométeres szakaszon, és ezt követi majd a harmadik ütem. Centenáriumi készülődés az elektromosoknál Békéscsabán a Démász- székházban tartotta évzáró értékelő közgyűlését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület békéscsabai csoportjának vezetősége. Az elnöklő Kelemen Sándor beszámolójában részletesen elemezte ez évi munkájukat és ebben kiemelten foglalkozott az ismeretterjesztő rendezvényekkel, a szakmai tanfolyamokkal és a megbízásos munkákkal. A legnagyobb sikere ezúttal is, mint a korábbi években, a Gyulán megrendezett országos szemináriumnak volt. A nívós szakmai előadások mellett olyan kül- és belföldi gyártmánybemutatókat rendeztek, amelyek egyébként csak külföldön láthatók. Elismeréssel adóztak a szervezésben kiválót nyújtóknak, Holl Józsefnek és a gyulai csoportnak. A fürdőváros ezúttal is nagyszerű házigazdának bizonyult, amit az ország minden részéből idesereglett műszakiak is megerősítettek. A Békés megyei szakembereknek több hasznos tanulmányutat szerveztek az MTESZ támogatásával. Ellátogattak egyebek mellett a Budapesti Kongresszusi Központba, a BNV-re, az albertirsai 750 kilovoltos al- áilomásra. Felkerestek több erőművet és megismerkedtek az ikladi villamossági cikkeket előállító gyárral. A szakmai képzésről szólva elhangzott, hogy az idén 160- an szereztek új ismereteket a különböző tanfolyamokon. Ezekkel mintegy félmilliós bevételhez jutottak, amelynek 40. százaléka az egyesület pénztárcájában maradt. Még nagyobb forgalmat bonyolítottak le a megbízásos munkákkal. Ag idén 23 ki- sebb-nagyobb munkák lebonyolításában vettek részt 1,2 millió forintos forgalommal. Természetesen szó volt a — jövő évi főbb feladatokról is. Különleges évnek ígérkezik az előttünk álló, hiszen 100 éve lesz, hogy Magyar- országon megkezdődött a villamosítás. Jövőre lesz 40 éves az MTESZ, és ezen belül éppen negyedszázaddal ezelőtt alakult meg a MEE. Az évforduló méltó megünnepléséhez tevőlegesen szeretne az egyesület is hozzájárulni. Az ülésen több javaslat is elhangzott. Egyebek mellett az is, jó lenne feldolgozni a megyében lezajlott faluvillamosítások történetét. Befejezésül a jól dolgozó aktívákat megjutalmazták. Béla Ottó
