Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

1987. december 3., csütörtök o Békés kosarat kapott... Hagyománytisztelő, zsűrizett termékek Italtartó bárkosarakat készítenek a nők Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat Békési Kosárgyárának központi te­lepe 1906-ban kosárfonóis­kolának épült. Ez jelzi azt is. hogy Békésen már az 1800-as években létezett a kosárfonó szakma. A gyár munkájáról és a szakma jövőjéről az igazga­tót, Bujdosó Vilmost kér­deztük. * * * — Amikor telefonon ta­lálkozót kértem Öntől, ne­hezen állt kötélnek. Azt mondta, nem szívesen ad interjút.. . — Nézze, én négy éve ve­zetem ezt a gyárat. Az elő­dömnek elég sok gondja volt az újságban akkoriban meg­jelenő cikkek tartalmával.. . — Kérem, mutassa be a gyárat. — Az Erdőgazdasági Fűz­és Kosáripari Vállalathoz tartozunk. Ez egy hét me­gyére kiterjedő országos nagyvállalat, melyhez 6 gyáregység tartozik. (Lenti, Szigetvár,’Sárvár, Tiszafüred, Békéscsaba és Békés.) Ko­sárgyárunknak kilenc telepe van a megyében: három Békésen, egy-egy Békéscsa­bán. Körösladányban. Déva- ványán. Biharugrán és Ele­ken. Gyáregységünk nyolc­száz féle terméket gyárt, en­nek 70 százaléka kosár, 30 százaléka pedig fonott bú­tor. Készítünk többek között állatszállító kosarat, tálcát vi­rágtartót, asztalt, széket, elő­szobafalat.Emellett a békési 3. számú telepünkön fából ké­szített öntőmintákat gyár­tunk az osztrák Voigt cég­nek, a HAFE-nak, és a Me­zőgépnek. Ugyanitt egy varrodánk is működik, ahol a Békötnek dolgozunk bér­munkában. — Térjünk vissza a kosa­rakhoz. Honnan szerzik az alapanyagot, a fűzfavesszőt? — A vállalat előbb felso­rolt gyáregységei szinte ki­vétel nélkül csak fűzterme­léssel foglalkoznak. Békésre már hántolva, osztályozva, kötegelve érkezik a fűzfa­vessző. — Az irodája falára aggatott különböző nemzeti zászlók­ból ítélve nemcsak itthon, hanem külföldön is kapósak a kosarak. — Sőt, nemcsak a kosár­félék, hanem a gyermekbú­torok is. Tizenhét országgal — Kanadától Japánig — vagyunk kapcsolatban, s ez azt jelenti, hogy termékeink 75—80 százaléka tőkés pia­con talál gazdára. Megjegy­zem, jelentős a konkurencia a szakmában. Olcsó és jó minőségű kínai, koreai, ju­Bujdosó Vilmos igazgató Fotó: Veress Erzsi Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Emberismeret, emberszeretet = jó kereskedő Hónapok óta tart a felvásárlási láz, olykor nyitás előtt sorban állnak a türel­mes és türelmetlen vevők. Közeleg a ka­rácsonyi ajándékvásárlási hajrá, az új esztendő elején pedig az árucikkek át­árazása vár a kereskedelem dolgozóira. Az idős eladók szaktudására, gyakorlati tapasztalatára, türelmére, emberismereté­re talán soha nem volt olyan nagy szük­ség, mint ma. Alábbi Írásunk két ma is dolgozó, nyugdíjas kereskedőről szól. Galisz Gézáné az Univer- zál békéscsabai áruházának kötöttáruosztályán dolgo­zik. Műszak végén is friss, jó kedélyű, hallatlan türe­lemmel szolgálja ki a ked­ves vevőt. Jólöltözött, ápolt külsejű, pedáns asszony. — Kereskedőcsaládból származom — magyarázza mosolyogva. — Édesanyám, édesapám és testvérbátyám is kereskedő volt. Én pici koromtól tendenciózusan készültem a pályára. Jó ta­nuló voltam. A nyolc álta­lános után a Körösvidék Rt. divatáruüzletébe jelentkez­tem. Emlékszem, a felvételi „bizottság”, a bolt vezetője egy órán át nyaggatott. Előbb diktált egy jó hosszú szöveget. Fontos volt a he­lyesírás, csakúgy, mint a szép írás. Aztán kaptam számtanpéldákat százalék- számításból, összeadásból, kivonásból, szorzásból, osz­tásból, de kíváncsi volt be­szédkészségemre is. Legna­gyobb örömömre felvettek. — A tanulási idő három év volt. Katonás rend, fe­gyelem volt a boltban. Nyi­tás előtt egy órával kellett bemenni, leseperni a járdát, letörölgetni a kirakatot, a pultokat stb. Télen bekészí­teni a tüzelőt. Délután egy órát ott maradtunk zárás után, kitakarítottunk, haza­vittük a nagyságák csomag­jait. Sem járda, sem vil­lany nem volt egyes utcák­ban. bukdácsoltunk a sötét­ben, de panaszra nem nyílt a szánk. Hetenként kétszer mentünk iskolába, délután 2—5 óra között. Utána visz- sza kellett menni, takaríta­ni. Az ember- és szakma­szeretetei, az udvarias ki­szolgálást a szülőktől örö­költem. de a boltban sok mindent belém sulykoltak még. Tessék előre köszön­ni a vevőnek, az árut nem rátukmálni, nem odadobni, segíteni udvariasan abban, hogy az egyéniségéhez illő árut vásárolja. Azt a szót. hogy nincs, nem volt szabad kiejteni. „Sajnos, elfogyott, de tes­sék befáradni ekkor és ek­kor ...” Hát, így valahogy neveltek minket. Ez belém- rögződött 'egy életre. Az ön­kiválasztó rendszer sokat rontott a vevő-eladó közötti kapcsolaton. De én ma sem bírom megállni, hogy meg ne kérdezzem: miben lehe­tek szolgálatára? Különösen, ha idős vendég jön, vagy olyan, aki először jár ná­lunk, és nem tudja, mit hol talál. — Milyennek látja a vevő­ket? — Többségük hálás a se­gítségnyújtásért. Vannak raplis emberek, akik a ká­kán is csomót keresnek, nekünk akkor sem szabad elveszíteni a türelmünket, pedig mi is emberek va­gyunk, több-kevesebb gond­dal-bajjal, de a magánfáj­dalmat nem szabad a kü­szöbön belül hozni. Nagyon szeretem a fiatalokat. Egy­re többen veszik át a jó modort, de csak azok, akik eredetileg kereskedőnek ké­szültek, nem azért kerültek ide, mert másutt nem vet­ték fel őket. — Örömforrások? — Vevőkkel, főnökökkel, munkatársakkal nem .volt soha összetűzésem. Mun­kám után megbecsülnek. Évek óta dolgozom kiváló szocialista brigádban, a Ki­váló Dolgozó kitüntetést öt­ször kaptam meg. Szilágyi Péterné a rövid­áruosztályon szorgoskodik vidám jó kedvvel. Közel a hetedik X-hez, fáradhatat­lan, lesi a vevők gondolatát, ha valaki nem találja, amit odahaza megálmodott, ad­dig spekulál, amíg meg nem oldja a gondokat. — Én is kereskedőnek ké­szültem kicsi ’korom óta, csak az életben másképp alakult a helyzetem. A me­gyei tanácsnál dolgoztam sokáig adminisztrátorként, majd a Textil-nagykereske­delmi Vállalathoz kerültem. Ez már közelebb állt szí­vem vágyához. Nyugdíjasán goszláv, román és spanyol termékekkel kell versenyez­nünk. A belföldi keresletet pedig kapacitáshiány miatt nem tudjuk kielégíteni. Még néhány száz jól képzett szakembert tudnánk foglal­koztatni, de sajnos, „kihaló- félben” van a szakma. Ma már csak vállalati képzés formájában foglalkozunk az utánpótlással. Itt, Békésen, kevés a jelentkező, inkább a vidéki telepeinken, például Biharugrán érdeklődnek az ott élő fiatalok. Egyébként ha már az üzletről esett szó. ide kívánkozik, hogy a vállalatunk fontolgatja az önálló külkereskedelmi jog megszerzését... — Ha jól emlékszem, a közelmúltban a békési gyár is fontolgatta az önállóso­dást. Nem sikerült a dolog? — Reméltem, hogy nem hozza szóba az ügyet. Nem mi voltunk az önállósodás gondolatának az elindítói. Békés város vezetői támo­gatták leginkább az önálló­sodási törekvést. — És ön? — Hivatalból — mint a vállalati tanács elnöke — én is. De a vállalati tanács tavaly lezárta a vitát, mond­ván, hogy a vállalat szerke­zetén nem kíván változtat­ni. S ebben van is némi igazság, hiszen közgazdasági szempontból nem indokolt az önállósodás. — Ügy tudom, terven fe­lüli nyerséggel zárják az évet. — Mintegy 13-15 milliós nyereséget várunk. Gon­dunk, hogy a jelenlegi sza­bályozórendszer bünteti a magas élőmunkaarányt. Ná­lunk pedig — a dolog ter­mészeténél fogva — szinte kizárólag csak kézi munka folyik. Ily módon exporttá­mogatás nélkül veszteséges lenne a munkánk. Ezért is igyekszünk egyre több zsű­rizett terméket piacra dob­ni, hiszen ezeknek az áruk­nak az általános forgalmi- adó-kulcsa nulla százalék, míg a nem zsűrizett termé­keink adókulcsa 25 százalék. Büszkén mondhatom, hogy a Népi Iparművészeti Tanács több száz termékünket zsű­rizte, s megállapította, hogy ezek hagyománytisztelők, és kiváló minőségűek . . . Hornok Ernő tettem szakvizsgát, és na­gyon boldog vagyok, hogy teljesült gyermekkori ál­mom. Mi, asszonyok, szere­tünk beszélgetni, és ez a tu­lajdonság a kereskedelem­ben előny. Ismerjük a di­vatot, örülünk, ha segíthe­tünk. Jólesik, hogy sokan név szerint keresnek. Töb­bek között előnyomott térí­tőkét, párnákat, hímzőfona­lakat és gobelint is árulunk. Még Nyugat-Németország- ból is vannak állandóan visszatérő vevőink, igyek­szünk beszerezni a legérde­kesebb mintákat, és a hoz­závaló fonalakat. — Boldog házasságban él­tem a férjemmel, 45 évig, orvosfiút neveltünk, szeret a feleségével, gyermekeivel együtt, de nekem, mint anyának nagyon fájna, ha anyagilag rá kellene szorul­nom. Nem és nem, ma­gam akarom eltartani ma­gam, amíg bírom. Ez az érzés nagyon megszépíti idős napjaimat. Azzal együtt, hogy 300 forint rendkívüli nyugdíj-kiegészítésben ré­szesültem, 3400 forintot hoz havonta a posta, ebből pe­dig a magas rezsi, az állan­dó áremelések mellett nem lehetne megélni. Hálás va­gyok a vállalatnak, hogy al­kalmaz, nem kell odahaza üldögélnem a négy fal kö­zött, nap mint nap emberek között lehetek, kiszolgálha­tok, beszélgethetek. — Nagy feladatok várnak ránk, de én boldogan válla­lom, amit rám bíznak. Az a véleményem, ha valaki nem ad magára, nem tevékeny­kedik, nem érdekli semmi, megrövidíti saját életét. Ki­csit nehezebb idők várnak ránk, de ha siránkozás he­lyett mindannyian becsüle­tesen dolgozunk, megoldódik a népgazdaság és a emberek gondja. Ary Róza Az 1988. január 1-jétöl érvényes árindexek O A mai számunkban folytatjuk az adóreformmal összefüg­gő, az általános forgalmi adót is magában foglaló, jövő évi fogyasztói árindexek közlését. Az adatok 1988. január else­jétől érvényesek, és az 1987. november 2-án alkalmazott ke­reskedelmi eladási árakhoz viszonyítva mutatják a válto­zást. 7. Tartósítóipari, édesipari termékek, Fogyasztói árindex egyéb I. (százalékban) Befőtt 101,6 Püré és dzsem ioi,6 ízek 101,6 Szárított, aszalt, porított és cukrozott gyümölcs 101,6 kivéve: szárított, aszalt, cukrozott gyümölcs, csokoládémázzal 91,7 Folyékony gyümölcs 100,9 Gyümölcsbor 108,9 Gyümölcspezsgő 106,9 Gyümölcs habzóbor 106,6 Gyümölcsszörp és -sűrítmény 101,6 kivéve: déligyümölcs- és cola-alapú szörp, sűrítmény 91,7 Hústalan és halas gyermektápszer gyümölcsből 152,3 Húsos és belsőséges gyermektápszer gyümölcsből 135,1 Gyorsfagyasztott gyümölcs — gyümölcs­ös egyéb krém 102,0 Egyéb gyümölcskonzerv 101,6 Főzelékkonzerv 99,3 kivéve: szárított és porított főzelék- és zöldségféle 100,0 hústalan és halas gyermektápszer főzelék- és zöldségfélékből 148.6 húsos és belsőséges gyermektápszer főzelék- és zöldségfélékből 131,9 gyorsfagyasztott főzelék, zöldség, főzelék- és zöldségkrém 102,3 zöldségalapú ivóié 98,9 egyéb főzelékkonzerv 99,3 Paradicsomkonzerv 99,3 kivéve: paradicsomivólé 98,9 Savanyúság 99,3 Melegítve tartósított ételkonzerv (készétel) 99,3 kivéve: melegítve tartósított húsos ételkonzerv, körítéssel (készétel) 106,4 melegítve tartósított belsőséges ételkonzerv körítéssel (készétel) 106,4 Gyorsfagyasztott ételkonzerv 104,8 kivéve: gyorsfagyasztott húsos ételkonzerv, körítéssel 112,0 gyorsfagyasztott húsos ételkonzerv 112,0 Levespor és -kocka 89,6 Lcveskivonat 99,3 Porított ételkonzerv 99,3 Hőkezeléssel előállított félkész ételkonzerv 99,3 kivéve: hőkezeléssel előállított gyorsrizs 89,8 Gyorsfagyasztott félkész ételkonzerv 102,8 kivéve: gyorsfagyasztott, húsos félkész ételkonzerv 109,8 gyorsfagyasztott félkész húsos tészták 109,8 gyorsfagyasztott egyéb húsos félkész ételkonzerv 109,8 Hústalan és halas gyermektápszer készételből 148,6 Húsos és belsőséges gyermektápszer készételekből 131,9 Egyéb ételkonzerv ' 99,3 kivéve: pelyhesitett gyermektápszer 148,6 A holnapi számban folytatjuk a tartósítóipari, édesipari termékek, italok, üdítők árindexeinek közlését. CD-kósziilók és -lemez, optikai tárolóeszküzök a Videotonból Optikai tárolóeszköz-gyár­tási program megvalósítá­sára készül a székesfehérvá­ri Videoton Elektronikai Vállalat. A lézersugárral „felírható” és „olvasható” nagy adattároló-képességű, illetve a különleges hangmi­nőséget visszaadó lemezek, valamint az ezek használatá­ra alkalmas berendezések iránt egyre nagyobb az igény. A vállalat a következő években több lépésben bő­víti termékszerkezetét. A célja, hogy mind a számí­tástechnikában, mind a köz­szükségleti gyártmányok te­rén új, korszerű termékekkel jelenjen meg a világpiacon. 1988—1990 között megkezdi a CD-lemezek, s CD-lemez- játszók, valamint az infor­mációk tárolására alkalmas berendezések és lemezek készítését. A nagyszabású_ program előkészületeként a Videoton Automatika Leányvállalat felkészült a mechadeckek — a lemezjátszók központi egységének — gyártására. A Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikai tanszéke pedig — a vállalat megbízásából — már dolgozik az optikai elemek — különböző rácsok, prizmák — a speciális CD- alkatrészek gyártástechnoló­giájának a kidolgozásán, s részt vállalt a szakemberek képzéséből is. Mivel az optikai tárolóesz­közgyártás alapja a CD-le- mezek előállítása, a Video­ton már jövőre megkezdi az ilyen compact diskek — az egy órányi különlegesen jó hangminőségű zenét tartal­mazó fémlemezek — gyártá­sát. Az új termék előállítá­sára a közelmúltban vegyes­vállalatot hozott létre a Hungarotonnal, a Magyar Hitelbank Rt-vel és a Phi­lips érdekeltségű Kroll Co.- val; a lemezgyárat Székes­fehérvárott építik fel, a gyártási technológiát pedig a Kroll cégtől vásárolták meg. Szakemberei már ta­nulmányozzák a gyártási el­járást. Ügy tervezik, hogy az első években kétmillió, majd évi hatmillió lemezt állítanak elő. Mivel ilyen mennyiséget idehaza nem lehet eladni, az áru kilenc­ven százalékát külföldön — főként nyugat-európai or­szágokban — értékesítik majd. Mire a CD-lemezek na­gyobb tételben piacra kerül­nek, a gyár megkezdi a lé­zeres lemezjátszók készítését is. Előállításukhoz nem lesz szükség új berendezésekre, mivel ugyanazon a gépsoron gvártják őket, amelyeken a Thomson licenc alapján ké­szülő televíziókat. Az új­donságból belföldi értékesí­tésre évi ötvenezer darabot szánnak. A termelés gazda­ságossága érdekében koope­rációs szerződést írtak alá egy szovjet vállalattal; esze­rint a Videoton mecha- decket szállít, s a Szovjet­unióban értékesített készülé­keket a partner cég szereli össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents