Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
NÉPÚJSÁG 1987. december 24., csütörtök o Békéscsaba Új üzemcsarnok az Északi Járműjavítóban A MÁV Északi Járműjavító Üzemének békéscsabai üzemegysége a héten új csarnokkal bővült. Különféle hajtómotorok álló- és forgórészeinek nagyjavítását végzik majd a 800 négyzet- méteres épületben. A szegedi Délterv tervei alapján a fővárosi 31. sz. Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készült a 22 millió forintos beruházás. A gépészeti és technológiai berendezések szerelését a járműjavító saját kivitelezésben valósította meg. Az új üzemcsarnok három hónappal a határidő előtt túl van a műszaki átadáson. Két műszakban 70 ember dolgozik majd itt a jövő év első negyedévének végétől. A korszerű csarnokban az anyagmozgatás teljesen gépesített. A jó munkakörülményekről kifogástlán világítás, automatika, klimati- zálás és állandó hideg-meleg víz gondoskodik. (u) Ezt a félautomata hegesztőberendezést részben a járműjavító dolgozóinak ötletei alapján fejlesztették ki Fotó: Fazekas Ferenc Az ÁISH felhívása Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal igazgatási és jogi, valamint tanácsi főosztálya, illetve a KISZ Központi Bizottságának Értelmiségi Fiatalok Tanácsa pályázatot hirdet ifjúsági és sportigazgatással foglalkozó tanulmányokra. A pályázat célja, hogy országos és helyi szinten egyaránt felszínre hozza az ifjúsági és sportigazgatás fejlesztését szolgáló elképzeléseket, megvalósítható javaslatokat. A részletes pályázati feltételeket, illetve 'az egyes témakörök felsorolását az Ifjúsági és Sportközlönyben találhatják meg az érdeklődők. Mosolyrend kuratórium Megalakult a napokban a Mosolyrend kuratóriuma. A sok országban meghonosodott, a gyerekek által a nekik kedves felnőtteknek adható Mosolyrendet hazánkban először tavaly, a parlamenti fenyőünnepségen nyújtották át Halász Judit színésznőnek. Az átadás az országházi ünnepségről azonban ebben az évben elmarad. A Képes 7, a Pajtás, a Magyar Televízió Tízentúli- ak Társasága (TTT) szerkesztősége és a Magyar Úttörők Szövetsége közös támogatásával decemberben megalakult hat magyarországi gyermekváros 2-2 gyerektagjából a Mosolyrend kuratóriuma. Ez dönt majd az átadási ünnepség megszervezéséről, felügyel a gyerekektől beérkező javaslatok számlálására, és szavazategyenlőség esetén állást foglal, hogy ki legyen a Mosolyrend kitüntetettje. A kuratórium januárban hirdeti meg a gyerekszavazatok leadásának módját, határidejét. A kitüntető címet a gyermeknapon adják majd át. Nem kell tv-előfizetési díjat fizetniük az egyedül élő idős nyugdíjasoknak A kormány és a SZOT megállapodásának megfelelően az egyedül élő, 70 éven felüli nyugdíjasok, valamint a 70 éven felüli nyugdíjas házaspárok, akik más családtaggal nem élnek együtt és egy nyugdíjjal rendelkeznek, 1988. január 1-jétől mentesülnek a televízió előfizetési díj alól. A televízióelőfizetők nyilvántartása a személyi adatokat, családi körülményeket nem tartalmazza, ezért a jogosult előfizetőnek szükséges nyilatkoznia arról, hogy a mentességi feltételeknek megfelel. E nyilatkozathoz forma- nyomtatvány készült, mely a kézbesítőknél, a kézbesítő postahivataloknál rendelkezésre áll. Aki a televíziódíjat a kézbesítőnél nyugta alapján egyenlíti ki, a nyugta átvételekor közölje a kézbesítővel, hogy e mentességi kategóriába tartozik. Ha az előfizető az ismételt kézbesítéskor sem tartózkodik a lakásán, a kézbesítő értesítést hagy. Ebben az esetben a kézbesítő hivatalnál lehet bejelenteni a mentességet. Akik OTP-, vagy takarékszövetkezeti átutalási betétszámlán fizetik a televíziódíjat, megbízásukat a kiállított formanyomtatvány átadásával, mentességükre hivatkozva vonhatják vissza. Akik a televíziódíjat a távbeszélő számlával együtt fizetik be, megbízásukat a kitöltött formanyomtatvány átadásával egyidejűleg vonják vissza a távközlési díj- elszámoló hivatalnál (1911 Bp. VI., Nagymező u. 52.). Aki a kormány és SZOT megállapodásában meghatározott feltételeknek 1988. január 1-jét követően felel meg, az a jogosultság keletkezését követő hónap első napjától mentesül a televíziódíj fizetése alól, az említett eljárás szerint. Önálló tagozatok a Kioszban Mérleg — hajnalig a rádióban A Magyar Rádió Mérleg című éjszakai adása december 25-én este új vállalkozásba kezd; 22 órától reggel 6 óráig az év eseményeit, történéseit teszi mérlegre. A nyolcórás programban többek között szó lesz a re- formáramlátokról és változásokról, a művészet kritikájáról, illetve a kritika művészetéről. Megszólal Hubay Miklós, Temesi Ferenc, Ancsel Éva, Siposhe- gyi Péter. Magyarország 1987 címmel1 válogatás hangzik el az év napilapjaiból, heti és havi folyóirataiból. Fórum a természet- gyógyászatról műsorrészében pedig egyebek között a reflexológiáról, a talpmaszszírozásról, az íriszdiagnosztikáról, a kézrátételQel való gyógyításról nyilatkoznak az alkalmazók. Telefoninterjú is hallható a mintegy húsz éve távozott volt válogatott labdarúgóval, Varga Zoltánnal. Udvariaskodás nélkül beszélnek külföldi újságírók magyarországi tapasztalataikról, elmondják véleményüket arról, ami tetszett, s arról, ami kevésbé. Végül a New York-i, a tokiói és a Buenos Aires-i MTI-s tudósítók tartanak földrészközi beszélgetést. Az adás ideje alatt a 387-949 és a 388-472-es telefonszámon várják a műsor készítői a hallgatók hívásait. Az érdekképviseleti és érdekvédelmi munka javítására a Kisiparosok Országos Szervezetében a közeli hetekben önálló tagozatokat alakítanak. Elsőként a gazdasági munkaközösségek tömörülnek külön tagozatba megyénként és az országos szervezetnél is. A jogszabályok 1986 éle je óta teszik lehetővé, hogy a grnk-k a KIOSZ tagjaként vegyék igénybe annak érdekvédelmi, érdek- képviseleti tevékenységét. Eddig ezzel a lehetőséggel körülbelül ezer gmk élt. Az önálló vállalkozói tagozat életre hívása azért előnyös számukra, mert a gmk-k tevékenysége sajátos, a kisiparosokkal1 szemben itt társas magánvállalkozásról, az ezzel járó nagyobb felelősségről van szó. II felzárkózás önmagában kevés Beszélgetés Kiss Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával Változik-e megyénk helyzete a jövőben? Milyen esélyünk vám. a felzárkózásra. a nálunk fejlettebb területek Utolérésére? A változó |körülmények ,teremtenek-e számunkra kedvezőbb fejlődési lehetőségeket? Hogyctn alapozza meg a megye gazdasága |a fenti célokat? E kérdésekről beszélgettünk Kiss Sándorral, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai titkárával, akit néhány fió- natpju választottak meg e tisztségre. *** — A „felzárkózás” önmagában kevés, ha mindig csak követésre vállalkozunk, lassú a haladás. Mi „kitörésről” is beszélgetünk, tehát szükségesnek tartjuk, hogy egyes területeken, ahol megfelelő adottságaink vannak, saját gondolatokkal, elképzelésekkel előretörjünk. Ilyen részterületek akadnak az iparban, az exportban, még az infrastruktúrában is. Erre a területre egyébként jellemző, hogy a termelőegységek és a lakosság saját eszközeivel tisztességesen rásegít a fejlesztésekre, akár gázvezeték, akár a szennyvíz- elvezetés kiépítéséről van szó. Folyik a telefonhálózat fejlesztése és e téren 1991 —92-re, úgy tűnik, az átlag fölé kerülünk. Békéscsaba, Gyomaendrőd és Szarvas térségében megoldódott e gond; Sarkad, Szeghalom és Orosháza bekapcsolása is befejeződik a tervidőszakban. Tény, hogy később kezdtük a fejlesztéseket, viszont az újabb technikát alkalmazva előbbre léphetünk. A megye gazdasági szerkezetére jellemzőek a kis méretek, a széles keresztmetszet, a sokféle tevékenység, a mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság nagy súlya, a kisgazdaságok fokozott szerepe. Mindez a jelenlegi helyzetben relatív előnnyé vált, kevesebb a közvetlen gondunk. Békés megyében az idén 30 százalékkal nő a konvertibilis export. Igaz, hogy kevés a felsőfokú végzettségű szakember, de ezzel együtt is a szakmakultúra nagy nálunk. A munkások, a dolgozók tudására, hozzáállására, tapasztalatára gondolok. Rövid idő alatt elérhető az exportképes termék kibocsátása, a legjobb példa erre a köny- nyűipar. A rugalmasság, a nagy variációs készség, a gyors váltás felértékelődik a tőkés piacon és ezek a jegyek nem idegenek a mi kisgazdaságainktól sem.. Nálunk nem tört meg a gépipar fejlődési üteme, főként mert nem a szocialista és fejlődő országok piacára dolgoztak. — Az iparnak és az exportnak az országos átlagot meghaladó dinamikája tehát jövőre is megmarad ... — Békés megye ipara eltér az országostól. Itt akkor léptek be a nagyobb üzemek, gondolok például a konzervgyárra, a hűtőházra, üveggyárra, amikor nagyjából már létrejöttek a kétoldalú szocialista árukapcsolatok. Ebből adódott, hogy a „felesleget” tőkés országokba értékesíthette az ipar, így alakult ki a körülbelül kétharmados tőkésexport-arány. A nyolcvanas években ez romlott valamelyest, mivel a termelők a jövedelmezőbb szocialista piacra igyekeztek szállítani. Ezt a lépést jól megszenvedte például az Énei, a gyomaendrőd! cipészszövetkezet, mert nagyon keményen kell küzdenie, hogy visszaszerezze néhai tőkés piaci pozícióit. A „kényelmesebb” évek alatt fejlesztésben, minőségben visszacsúszott. Az, hogy a megye több üzeme, akár bérmunkában, akár más formában tőkés piacra dolgozik hosszú évek óta, olyan szakmakultúrát jelent, mely a jövőt is megalapozhatja. Aki ezen a piacon megállja a helyét, az mindenhol. Három év viszonylatában 10-15 százalékos növekedéssel számolunk az iparban. Az exportfejlesztésekre eddig 26 pályázatot nyújtottak be az üzemek. A gépek, a fejlettebb technika behozatala felé, úgy tűnik, ezen az úton lehet haladni. A másik fontos „eszköz” a működő tőke behozatala. Több próbálkozás is folyik, s ha nem jön közbe semmi, jövőre áttörés várható e téren. Kedvező, hogy egyre nő azoknak a vezető kollektíváknak a száma, amelyekkel ezeket a fejlesztéseket meg lehet valósítani, amelyek jól alkalmazkodnak, gyorsan kapcsolnak, élnek a lehetőségekkel. E szempontból említést érdemel a Béköt, a Forcon, a konzervgyár, a húskombinát, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó és a Békéscsabai ÁG. — Békés megyében nincsenek nagy nehézipari üzemek és nincsenek — legalábbis most úgy tűnik — válságágazatok. Ami hátrány volt, most előnnyé változott? — Veszélyes gondolat, válság bárhol lehet, függetlenül attól, mivel foglalkozik az üzem. Ha a piaoképesség és a jövedelmezőség követelményét nem teljesíti, kész a válság. Ezért egy cég sem ülhet nyugodtan, a verseny erősödik és mindenképpen az átlag fölé kell emelkednie annak, aki nem akar elveszni. — A stabilizáció és a kibontakozás jegyében mik a megye legfontosabb feladatai? — A stabilizációban benne foglaltatik a kibontakozás mikéntje. Ezért is fontos határozottabb szakmai képzési struktúra megteremtése. Fel kell számolni például a szakmunkásképzés hiányát Szarvas és Szeghalom térségében. Közvetlen üzemi kapcsolatokon alapuló, a vállalati igényekhez gyorsabban igazodó szakmunkás- képzésre van szükség. Ennek megfelelően alakítandó a szakközépiskolai struktúra is. A gépipari, villamossági és elektronikai képzésnek erősödnie kell. Így lehet az általában gyenge középirányítói szintet javítani. Ez és az előzőekben említett tényezők, a működőtőke-bevonás, a gazdálkodók magatartása jelenti tulajdonképpen a stabilizációt és ennek üteme dönti el a kibontakozást. — A mai és a jövőben erősödő foglalkoztatási gondok enyhítésénél, a munkahelyteremtésnél melyek a fő szempontok? — Foglalkoztatási gondok az elmaradott térségekben jelentkeznek és itt többnyire hiányzik az az egység, tsz vagy áfész, vagy egyéb, amihez kötni lehetne a fejlesztéseket. Nincs tőkéjük, s kevés pénzzel csupán a meglevő gondok oldása lehetséges. Ennél azonban előbbre kell nézni, olyan alapokat teremteni, amire később építhetünk, amivel a távlati foglalkoztatás is megoldható. A településeknek arra kell törekedniük, hogy minimum háromféle foglalkoztatást (például: mező- gazdasági, könnyű- vagy élelmiszer-ipari és valami egyéb, magasabb szintű munkát) nyújtson helyben. A mezőgazdaság nem képes ezt a problémát egyedül felvállalni, megoldani. Központilag a kimozdulást lehet támogatni, ennek eszköze a munkahelyteremtő pályázatok rendszere, a csíra, amiből kifejlődhet valami. — A párt és a kormány közti feladat- megosztásról sok szó esik mostanában. Erősödik a kormány gazdaságszervező funkciója. Megyei szinten milyen változást jelent ez és hogyan nyilvánul meg vállalati szinten? — Itt nincs olyan markáns változás, mivel a megyei szintet inkább a végrehajtó funkció jellemzi. Elsődlegesen eddig is a figyelemfelhívás a lehetőségekre, a hiányosságok, mulasztások feltárása, azok felszámolásának kezdeményezése, a súlyosabb problémák megoldásának segítése jellemezte tevékenységünket, mely feladatokat a megyei tanáccsal és a társadalmi szervekkel közösen végeztük. Elég jó rendszerű munkamegosztás alakult ki. Most újragondoljuk, mit hogyan csináljunk, hogy jobban megfeleljen ennek a felfogásnak. Ezzel összefüggésben felvetődik: mennyire erősíthető a vállalati önállóság és a felelősségvállalás. Ha gond van, nagyon igénylik a pártbizottságok tanácsait, esetleg „védelmét”. A jövő, a kibontakozás szempontjából azonban erősíteni kell a jók segítését, hogy legyen húzóerő. Nem gyakorlat nálunik, hogy a politika dönt, a tanács pedig végrehajtja. A feladatokat a tanáccsal, az érdek- képviseleti szervekkel, a nagyobb üzemekkel együtt, határoztuk meg. Talán ennek köszönhető, hogy nem is volt nagyobb eltérés a tervek és a tények között. — Ön milyen elvek, elképzelések, munkastílus megvalósítására törekszik munkája során? — Dolgozni és gondolkodni, ez a két legfontosabb. Keresni a kölcsönös érdekeket a különböző partnerekkel és ezeket érvényre juttatni, akár megyéről, vállalatról vagy emberről van szó. Fontos dolog, hogy a gondokat megosztjuk, de még jobb, ha az eredményekkel is ezt tesz- sziik, mert ez további sikerekre sarkall. És ha a részérdekek olykor nem esnek egybe, a partnereket akkor se veszítsük el. Ügy gondolom, minden vezetőnek „feszítenie” kell a kollektívát, melyet irányít, mozgásban kell tartania, nem engedve, hogy elfásuljon, ellustuljon. Ez csakúgy lehet, ha a vezető is újít, persze a kezdeményezést ne sajátítsa ki magának. Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a párt, a politika csak akkor sikeres, ha a gyakorlat is az! Szatmári Ilona
