Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

NÉPÚJSÁG 1987. december 24., csütörtök o Békéscsaba Új üzemcsarnok az Északi Járműjavítóban A MÁV Északi Járműja­vító Üzemének békéscsabai üzemegysége a héten új csarnokkal bővült. Különfé­le hajtómotorok álló- és for­górészeinek nagyjavítását végzik majd a 800 négyzet- méteres épületben. A szege­di Délterv tervei alapján a fővárosi 31. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat kivitelezésé­ben készült a 22 millió fo­rintos beruházás. A gépé­szeti és technológiai beren­dezések szerelését a jármű­javító saját kivitelezésben valósította meg. Az új üzem­csarnok három hónappal a határidő előtt túl van a műszaki átadáson. Két műszakban 70 ember dolgozik majd itt a jövő év első negyedévének végétől. A korszerű csarnokban az anyagmozgatás teljesen gé­pesített. A jó munkakörül­ményekről kifogástlán vilá­gítás, automatika, klimati- zálás és állandó hideg-me­leg víz gondoskodik. (u) Ezt a félautomata hegesztőberendezést részben a járműja­vító dolgozóinak ötletei alapján fejlesztették ki Fotó: Fazekas Ferenc Az ÁISH felhívása Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal igazgatási és jogi, valamint tanácsi főosz­tálya, illetve a KISZ Köz­ponti Bizottságának Értel­miségi Fiatalok Tanácsa pályázatot hirdet ifjúsági és sportigazgatással foglalkozó tanulmányokra. A pályázat célja, hogy országos és he­lyi szinten egyaránt fel­színre hozza az ifjúsági és sportigazgatás fejlesztését szolgáló elképzeléseket, megvalósítható javaslatokat. A részletes pályázati fel­tételeket, illetve 'az egyes témakörök felsorolását az Ifjúsági és Sportközlönyben találhatják meg az érdeklő­dők. Mosolyrend kuratórium Megalakult a napokban a Mosolyrend kuratóriuma. A sok országban meghonoso­dott, a gyerekek által a ne­kik kedves felnőtteknek ad­ható Mosolyrendet hazánk­ban először tavaly, a parla­menti fenyőünnepségen nyújtották át Halász Judit színésznőnek. Az átadás az országházi ünnepségről azonban ebben az évben el­marad. A Képes 7, a Pajtás, a Magyar Televízió Tízentúli- ak Társasága (TTT) szer­kesztősége és a Magyar Út­törők Szövetsége közös tá­mogatásával decemberben megalakult hat magyaror­szági gyermekváros 2-2 gye­rektagjából a Mosolyrend kuratóriuma. Ez dönt majd az átadási ünnepség meg­szervezéséről, felügyel a gyerekektől beérkező javas­latok számlálására, és sza­vazategyenlőség esetén ál­lást foglal, hogy ki legyen a Mosolyrend kitüntetettje. A kuratórium januárban hirdeti meg a gyerekszava­zatok leadásának módját, határidejét. A kitüntető cí­met a gyermeknapon adják majd át. Nem kell tv-előfizetési díjat fizetniük az egyedül élő idős nyugdíjasoknak A kormány és a SZOT megállapodásának megfele­lően az egyedül élő, 70 éven felüli nyugdíjasok, valamint a 70 éven felüli nyugdíjas házaspárok, akik más csa­ládtaggal nem élnek együtt és egy nyugdíjjal rendelkez­nek, 1988. január 1-jétől mentesülnek a televízió elő­fizetési díj alól. A televízió­előfizetők nyilvántartása a személyi adatokat, családi körülményeket nem tartal­mazza, ezért a jogosult elő­fizetőnek szükséges nyilat­koznia arról, hogy a men­tességi feltételeknek megfe­lel. E nyilatkozathoz forma- nyomtatvány készült, mely a kézbesítőknél, a kézbesítő postahivataloknál rendelke­zésre áll. Aki a televízió­díjat a kézbesítőnél nyugta alapján egyenlíti ki, a nyug­ta átvételekor közölje a kéz­besítővel, hogy e mentessé­gi kategóriába tartozik. Ha az előfizető az ismételt kéz­besítéskor sem tartózkodik a lakásán, a kézbesítő értesí­tést hagy. Ebben az esetben a kézbesítő hivatalnál lehet bejelenteni a mentességet. Akik OTP-, vagy takarék­szövetkezeti átutalási betét­számlán fizetik a televízió­díjat, megbízásukat a kiál­lított formanyomtatvány át­adásával, mentességükre hi­vatkozva vonhatják vissza. Akik a televíziódíjat a távbeszélő számlával együtt fizetik be, megbízásukat a kitöltött formanyomtatvány átadásával egyidejűleg von­ják vissza a távközlési díj- elszámoló hivatalnál (1911 Bp. VI., Nagymező u. 52.). Aki a kormány és SZOT megállapodásában meghatá­rozott feltételeknek 1988. január 1-jét követően felel meg, az a jogosultság kelet­kezését követő hónap első napjától mentesül a televí­ziódíj fizetése alól, az em­lített eljárás szerint. Önálló tagozatok a Kioszban Mérleg — hajnalig a rádióban A Magyar Rádió Mérleg című éjszakai adása decem­ber 25-én este új vállalko­zásba kezd; 22 órától reggel 6 óráig az év eseményeit, történéseit teszi mérlegre. A nyolcórás programban töb­bek között szó lesz a re- formáramlátokról és válto­zásokról, a művészet kriti­kájáról, illetve a kritika művészetéről. Megszólal Hubay Miklós, Temesi Fe­renc, Ancsel Éva, Siposhe- gyi Péter. Magyarország 1987 címmel1 válogatás hangzik el az év napilapjai­ból, heti és havi folyóira­taiból. Fórum a természet- gyógyászatról műsorrészé­ben pedig egyebek között a reflexológiáról, a talpmasz­szírozásról, az íriszdiagnosz­tikáról, a kézrátételQel való gyógyításról nyilatkoznak az alkalmazók. Telefoninterjú is hallható a mintegy húsz éve távozott volt válogatott labdarúgóval, Varga Zoltán­nal. Udvariaskodás nélkül beszélnek külföldi újság­írók magyarországi tapasz­talataikról, elmondják véle­ményüket arról, ami tet­szett, s arról, ami kevésbé. Végül a New York-i, a to­kiói és a Buenos Aires-i MTI-s tudósítók tartanak földrészközi beszélgetést. Az adás ideje alatt a 387-949 és a 388-472-es te­lefonszámon várják a mű­sor készítői a hallgatók hí­vásait. Az érdekképviseleti és ér­dekvédelmi munka javításá­ra a Kisiparosok Országos Szervezetében a közeli he­tekben önálló tagozatokat alakítanak. Elsőként a gazdasági mun­kaközösségek tömörülnek külön tagozatba megyén­ként és az országos szerve­zetnél is. A jogszabályok 1986 éle je óta teszik lehető­vé, hogy a grnk-k a KIOSZ tagjaként vegyék igénybe annak érdekvédelmi, érdek- képviseleti tevékenységét. Eddig ezzel a lehetőséggel körülbelül ezer gmk élt. Az önálló vállalkozói tagozat életre hívása azért előnyös számukra, mert a gmk-k tevékenysége sajátos, a kis­iparosokkal1 szemben itt tár­sas magánvállalkozásról, az ezzel járó nagyobb felelős­ségről van szó. II felzárkózás önmagában kevés Beszélgetés Kiss Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával Változik-e megyénk helyzete a jövő­ben? Milyen esélyünk vám. a felzárkózás­ra. a nálunk fejlettebb területek Utoléré­sére? A változó |körülmények ,teremte­nek-e számunkra kedvezőbb fejlődési le­hetőségeket? Hogyctn alapozza meg a me­gye gazdasága |a fenti célokat? E kérdé­sekről beszélgettünk Kiss Sándorral, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága gazda­ságpolitikai titkárával, akit néhány fió- natpju választottak meg e tisztségre. *** — A „felzárkózás” önmagában kevés, ha mindig csak követésre vállalkozunk, lassú a haladás. Mi „kitörésről” is beszél­getünk, tehát szükségesnek tartjuk, hogy egyes területeken, ahol megfelelő adott­ságaink vannak, saját gondolatokkal, el­képzelésekkel előretörjünk. Ilyen részte­rületek akadnak az iparban, az export­ban, még az infrastruktúrában is. Erre a területre egyébként jellemző, hogy a ter­melőegységek és a lakosság saját eszkö­zeivel tisztességesen rásegít a fejleszté­sekre, akár gázvezeték, akár a szennyvíz- elvezetés kiépítéséről van szó. Folyik a telefonhálózat fejlesztése és e téren 1991 —92-re, úgy tűnik, az átlag fölé kerülünk. Békéscsaba, Gyomaendrőd és Szarvas tér­ségében megoldódott e gond; Sarkad, Szeghalom és Orosháza bekapcsolása is befejeződik a tervidőszakban. Tény, hogy később kezdtük a fejlesztéseket, viszont az újabb technikát alkalmazva előbbre léphetünk. A megye gazdasági szerkezetére jellem­zőek a kis méretek, a széles keresztmet­szet, a sokféle tevékenység, a mezőgazda­ság és élelmiszer-gazdaság nagy súlya, a kisgazdaságok fokozott szerepe. Mindez a jelenlegi helyzetben relatív előnnyé vált, kevesebb a közvetlen gondunk. Békés me­gyében az idén 30 százalékkal nő a kon­vertibilis export. Igaz, hogy kevés a felső­fokú végzettségű szakember, de ezzel együtt is a szakmakultúra nagy nálunk. A munkások, a dolgozók tudására, hozzá­állására, tapasztalatára gondolok. Rövid idő alatt elérhető az exportképes termék kibocsátása, a legjobb példa erre a köny- nyűipar. A rugalmasság, a nagy variáci­ós készség, a gyors váltás felértékelődik a tőkés piacon és ezek a jegyek nem ide­genek a mi kisgazdaságainktól sem.. Ná­lunk nem tört meg a gépipar fejlődési üteme, főként mert nem a szocialista és fejlődő országok piacára dolgoztak. — Az iparnak és az exportnak az or­szágos átlagot meghaladó dinamikája te­hát jövőre is megmarad ... — Békés megye ipara eltér az orszá­gostól. Itt akkor léptek be a nagyobb üze­mek, gondolok például a konzervgyárra, a hűtőházra, üveggyárra, amikor nagyjá­ból már létrejöttek a kétoldalú szocialista árukapcsolatok. Ebből adódott, hogy a „felesleget” tőkés országokba értékesít­hette az ipar, így alakult ki a körülbelül kétharmados tőkésexport-arány. A nyolc­vanas években ez romlott valamelyest, mivel a termelők a jövedelmezőbb szo­cialista piacra igyekeztek szállítani. Ezt a lépést jól megszenvedte például az Én­ei, a gyomaendrőd! cipészszövetkezet, mert nagyon keményen kell küzdenie, hogy visszaszerezze néhai tőkés piaci po­zícióit. A „kényelmesebb” évek alatt fej­lesztésben, minőségben visszacsúszott. Az, hogy a megye több üzeme, akár bér­munkában, akár más formában tőkés pi­acra dolgozik hosszú évek óta, olyan szak­makultúrát jelent, mely a jövőt is meg­alapozhatja. Aki ezen a piacon megállja a helyét, az mindenhol. Három év vi­szonylatában 10-15 százalékos növekedés­sel számolunk az iparban. Az exportfej­lesztésekre eddig 26 pályázatot nyújtot­tak be az üzemek. A gépek, a fejlettebb technika behozatala felé, úgy tűnik, ezen az úton lehet haladni. A másik fontos „eszköz” a működő tő­ke behozatala. Több próbálkozás is fo­lyik, s ha nem jön közbe semmi, jövőre áttörés várható e téren. Kedvező, hogy egyre nő azoknak a vezető kollektíváknak a száma, amelyekkel ezeket a fejlesztése­ket meg lehet valósítani, amelyek jól al­kalmazkodnak, gyorsan kapcsolnak, él­nek a lehetőségekkel. E szempontból em­lítést érdemel a Béköt, a Forcon, a kon­zervgyár, a húskombinát, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó és a Békéscsabai ÁG. — Békés megyében nincsenek nagy ne­hézipari üzemek és nincsenek — leg­alábbis most úgy tűnik — válságágazatok. Ami hátrány volt, most előnnyé válto­zott? — Veszélyes gondolat, válság bárhol le­het, függetlenül attól, mivel foglalkozik az üzem. Ha a piaoképesség és a jövedelme­zőség követelményét nem teljesíti, kész a válság. Ezért egy cég sem ülhet nyugod­tan, a verseny erősödik és mindenképpen az átlag fölé kell emelkednie annak, aki nem akar elveszni. — A stabilizáció és a kibontakozás je­gyében mik a megye legfontosabb felada­tai? — A stabilizációban benne foglaltatik a kibontakozás mikéntje. Ezért is fontos határozottabb szakmai képzési struktúra megteremtése. Fel kell számolni például a szakmunkásképzés hiányát Szarvas és Szeghalom térségében. Közvetlen üzemi kapcsolatokon alapuló, a vállalati igé­nyekhez gyorsabban igazodó szakmunkás- képzésre van szükség. Ennek megfelelően alakítandó a szakközépiskolai struktúra is. A gépipari, villamossági és elektroni­kai képzésnek erősödnie kell. Így lehet az általában gyenge középirányítói szin­tet javítani. Ez és az előzőekben említett tényezők, a működőtőke-bevonás, a gaz­dálkodók magatartása jelenti tulajdon­képpen a stabilizációt és ennek üteme dönti el a kibontakozást. — A mai és a jövőben erősödő foglal­koztatási gondok enyhítésénél, a munka­helyteremtésnél melyek a fő szempontok? — Foglalkoztatási gondok az elmaradott térségekben jelentkeznek és itt többnyire hiányzik az az egység, tsz vagy áfész, vagy egyéb, amihez kötni lehetne a fej­lesztéseket. Nincs tőkéjük, s kevés pénz­zel csupán a meglevő gondok oldása le­hetséges. Ennél azonban előbbre kell néz­ni, olyan alapokat teremteni, amire ké­sőbb építhetünk, amivel a távlati foglal­koztatás is megoldható. A településeknek arra kell törekedniük, hogy minimum há­romféle foglalkoztatást (például: mező- gazdasági, könnyű- vagy élelmiszer-ipari és valami egyéb, magasabb szintű mun­kát) nyújtson helyben. A mezőgazdaság nem képes ezt a problémát egyedül fel­vállalni, megoldani. Központilag a kimoz­dulást lehet támogatni, ennek eszköze a munkahelyteremtő pályázatok rendszere, a csíra, amiből kifejlődhet valami. — A párt és a kormány közti feladat- megosztásról sok szó esik mostanában. Erősödik a kormány gazdaságszervező funkciója. Megyei szinten milyen válto­zást jelent ez és hogyan nyilvánul meg vállalati szinten? — Itt nincs olyan markáns változás, mivel a megyei szintet inkább a végre­hajtó funkció jellemzi. Elsődlegesen eddig is a figyelemfelhívás a lehetőségekre, a hiányosságok, mulasztások feltárása, azok felszámolásának kezdeményezése, a súlyosabb problémák megoldásának segí­tése jellemezte tevékenységünket, mely feladatokat a megyei tanáccsal és a tár­sadalmi szervekkel közösen végeztük. Elég jó rendszerű munkamegosztás ala­kult ki. Most újragondoljuk, mit hogyan csináljunk, hogy jobban megfeleljen en­nek a felfogásnak. Ezzel összefüggésben felvetődik: mennyire erősíthető a vállalati önállóság és a felelősségvállalás. Ha gond van, nagyon igénylik a pártbizottságok tanácsait, esetleg „védelmét”. A jövő, a kibontakozás szempontjából azonban erő­síteni kell a jók segítését, hogy legyen húzóerő. Nem gyakorlat nálunik, hogy a politika dönt, a tanács pedig végrehajt­ja. A feladatokat a tanáccsal, az érdek- képviseleti szervekkel, a nagyobb üze­mekkel együtt, határoztuk meg. Talán en­nek köszönhető, hogy nem is volt nagyobb eltérés a tervek és a tények között. — Ön milyen elvek, elképzelések, mun­kastílus megvalósítására törekszik mun­kája során? — Dolgozni és gondolkodni, ez a két legfontosabb. Keresni a kölcsönös érdeke­ket a különböző partnerekkel és ezeket érvényre juttatni, akár megyéről, válla­latról vagy emberről van szó. Fontos do­log, hogy a gondokat megosztjuk, de még jobb, ha az eredményekkel is ezt tesz- sziik, mert ez további sikerekre sarkall. És ha a részérdekek olykor nem esnek egybe, a partnereket akkor se veszítsük el. Ügy gondolom, minden vezetőnek „fe­szítenie” kell a kollektívát, melyet irá­nyít, mozgásban kell tartania, nem en­gedve, hogy elfásuljon, ellustuljon. Ez csakúgy lehet, ha a vezető is újít, persze a kezdeményezést ne sajátítsa ki magá­nak. Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a párt, a politika csak akkor sike­res, ha a gyakorlat is az! Szatmári Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents