Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

1987. december csütörtök Szállodai kedvezmények Együttműködés a társadalmi szervekkel Tanácsülés Békéscsabán Tegnap, december 2-án ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Sasala János tanácselnök vezetésével. Elő­ször megtárgyalták a városi tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek városi bizottságának együtt­működését. Megállapították: a nyílt várospolitika igényli a tanácsi munka társadalmi hátterének szélesítését. A jelenlegi gazdasági nehézsé­geink közepette nélkülözhe­tetlen a társadalmi és tö­megszervezetekkel való kap­csolatok ápolása, fejlesztése, a demokratizmus erősítése. Mindez természetesen nem mentes a vitáktól, de a ha­tározott és önálló vélemény- alkotás jól segíti a várospo­litikai célok megvalósítását. A tanács, valamint a HNF. a KISZ, a szakszervezetek együttműködése a VI. öt­éves tervben bontakozott ki. A megállapodásokat értéke­lik és elemzik. A kapcsola­tok lényege a korrekt tájé­koztatás és annak igénye. Ez elsősorban a testületi ülése­ken való részvétel formájá­ban valósul meg. Ugyanak­kor fontos része az együtt­működésnek, hogy a társa­dalmi szervezetek képviselői o*t vannak a tanácsi dönté­sek előkészítésénél, a végre­hajtásban. Azonban itt még sok a tennivaló, hiszen gyakran előfordul, hogy ezek a szervezetek kimarad­nak fontos várospolitikai kérdések döntéselőkészítési folyamatából, tevékenységük formális. A kapcsolatok leg­látványosabb területe a sok embert mozgósító közös ak­ciók. rendezvények előkészí­tése és lebonyolítása. A vitában felszólalt Kutas Gyula, a városi pártbizott­ság első titkára, aki méltat­ta az együttműködés jelen­tőségét, de a további tenni­valókra is rámutatott. Az ülés bejelentésekkel zárult. Az idén is meghirdetik kedvezményes ajánlataikat a téli, kora tavaszi szezonra a hazai szállodák — jelentet­ték be a Magyar Szálloda- szövetség szerdai sajtótájé­koztatóján. Budapest, valamint 81 vi­déki város és község 143 szállodája 300 programaján­lattal várja a belföldi ven­dégeket a szokásosnál ol­csóbban, több helyütt 50 szá­zalékos kedvezménnyel. A programok választéka és az engedmények fajtája rend­kívül széles körű. Akad olyan szálloda, ahol a szo­bák a hétvégeken, s van több olyan is, ahol egészen húsvétig naponta féláron ve­hetők igénybe. Több helyütt egy-, vagy kéthetes, eseten­ként két-három napos hét­végi programot kínálnak a szokásosnál olcsóbban. Né­hány gyógyszállóban a nyug­díjasoknak ajánlanak ked­vezményes üdülési lehetősé­geket, másutt a gyermekes családoknak adnak enged­ményt az árakból. A szállo­dák egy részében a szerve­zett csoportoknak is olcsób­ban számítják a szobákat és az étkezést, s ha van ter­málfürdő, a napi belépője­gyeket is. Az ország 39 utazási iro­dájának 400 kirendeltségén részletesen informálják az érdeklődőket a kedvezmé­nyes lehetőségekről. A tájé­kozódást segíti a Turizmus című újság most megjelent külön kiadása is, amely 100 ezer példányban látott nap­világot, s szállodánként tar­talmazza a tudnivalókat a kedvezményekről, az igény­be vétel módjáról. A tájékoztatón felhívták a figyelmet az idei kedvezmé­nyes akció egy „szépséghi­bájára” is: az adórendszer változása miatt 1988. január 1-jétől a szállodai szobaárak is emelkednek, s jelenleg még nem lehet tudni, hogy a meghirdetett kedvezmé­nyes árakat — amelyeket a jelenlegi tarifák alapján kal­kuláltak — tartani tudják-e a vállalatok. Eletünk-est Békéscsabán A Mai magyar irodalom című előadás-sorozat kereté­ben kedden este az Életünk nevű, Szombathelyen havon­ta megjelenő folyóirat mun­kájával ismerkedhettek az érdeklődők a megyei könyv­tárban. A kulturális életben sajá­tos szerepük, feladatuk van a vidéki folyóiratoknak, an­tológiáknak. Egyszerre kell a helyi, az adott tájegysé­gekhez kötődő értékek köz­vetítőinek lenniük, ugyan­akkor az országos és egye­temes szellemi életnek pro­duktumait is be kell mutat­niuk, s nagyon nehéz meg­találni az egyensúlyt, a megfelelő arányt. Ezt egyik folyóiratnak sikerül, a má­siknak nem, vagy legalább­is kevésbé. Számos irodalmi, kulturális, művészeti havi, vagy kéthavi — s ennél na­gyobb időközökben megje­lenő — lap van ma Magyar- országon, közülük talán leg­inkább számíthat országos érdeklődésre az öthavonta megjelenő folyóirat, az Al­föld, az Életünk, a Forrás, a Jelenkor, a Tiszatáj. Most az Életünk szerkesz­tőségének munkájával, cél­jaival, gondjaival ismerked­hettünk meg Ambrus Lajos főszerkesztő-helyettes, Gyu- rácz Ferenc belső munka­társ, s Körösi P. József köl­tő segítségével. Nem minden előzmény után 1963-ban indult az Életünk, antológiaként. Az 1970-es évek legvégén már havonta megjelenő folyó­irattá „nőtte” ki magát. Kezdetben elsősorban a he­lyi erőkre támaszkodott, majd folyamatosan tágult a lap látóköre, s egyre többet vállalt fel, a fiatal írók tá­mogatásától az úgynevezett újabb magyar irodalom al­kotásaiig. Ugyanakkor a határainkon túli magyar írók műveinek is teret ad, ápolva, fejlesztve a kapcso­latokat. a hídszerepet tuda­tosan vállalva. A szerkesztőség irodalom- szervező tevékenységéről is szó esett az esten, de a fia­tal írók József Attila Köré­nek aktuális erőfeszítéseiről is tájékozódhattunk Kőrössi P. József révén, aki nem csupán az Életünk egyik ál­landó szerzője, hanem a körnek titkára is egyben. Javult-e a lábbelik minősége? Magyar pezsgő Amerikába Környezeti hatások — légúti megbetegedések Napjaink változékony, csapadékos időjárása tűrő­képességünkön kívül próbá­ra teszi a lábbelik minősé­gét is. Az elmúlt évek ta­pasztalatai sajnos nem ala­kítottak ki kedvező véle­ményt őszre-télre vásárolt cipőinkről, csizmáinkról, sőt ,elterjedt a hír, hogy még a gumicsizmába is betették a „mérsékelten vízálló” fi­gyelmeztetést. Újonnan vá­sárolt cipőink „strapabíró- ságáról” jól tanúskodik a cipőboltokba érkezett rekla­mációk száma. Megyénk né­hány üzletét kerestük meg azzal a kérdéssel, hogyan alakult ez a mutató az el­múlt évihez képest. Szeghalom, áfész cipőbolt Gál Gyula üzletvezető: — Szerintünk a cipők minősé­ge nem javult számottevő­en, ezért elég sok a rekla­máció. A leggyakrabban elő­forduló hibák a következők: talplevállás, festéklepergés; ez utóbbi még a külföldi ci­pőkre is jellemző. Vevőink 1400—1500 forintos cipőket hoznak vissza ezekkel a jo­gos panaszokkal. Gyakori probléma, hogy a női cipők sarka alig egyheti viselés után kifordul. Nem mond­hatók jónak a húzózárak (zippzárak) sem, melyeket ráadásul helyben nem is tudunk javíttatni. A felso­roltak nemcsak egy gyár termékeit jellemzik, hanem egyaránt vonatkoznak a Duna, a Minőségi és a Szombathelyi Cipőgyár ter­mékeire. Békéscsaba, Univerzál-cipőbolt Kovacsik Pál boltvezető: — A reklamációk száma a tavalyihoz hasonló. Leggyak­rabban előforduló hiba a talpleválás, ami a férfi- és női cipőknél egyformán elő­fordul. A hiba forrása va­lószínűleg a gyenge ragasz­tóanyag használata, és a gyártási technológia be nem tartása. Sok kifogásra ad okot a festék .minősége is. A reklamációk száma üzle­tünkben havi átlagban 200- 250, amikor azonban beáll az igazi tél, ez a szám 400- ra is felemelkedik. Van olyan hónap, hogy a vissza­hozott cipők száma forgal­munk 8-10 százalékát teszi ki. Vásárlóink gyakran kér­dezik, hogyan lehet egy csizma mérsékelten vízálló? Erre csak azt tudjuk vála­szolni, hogy — minden el­lenkező híreszteléssel ellen­tétben — cipőgyáraink még nem találták meg a vízálló alapanvagot. Gyula, Univerzál cipöbolt Jánovics Lászlóné boltve­zető: — Boltunkban a rek­lamáció leggyakoribb oka a talpleválás, ami csak a rossz ragasztóanyagnak tud­ható be. Vevőink kifogásol­ják, hogy a sötét bélésű lábbelik egy része erősen fog — nemcsak a zoknit vagy a harisnyát színezik be, hanem a viselő lábát is. össze! megszaporodnak a női csizmával kapcsolatos panaszok. Nem ritka, hogy a csizmasarkat csekély erő­kifejtéssel le lehet válasz­tani. * * * Az elhangzottakból kitű­nik, hogy a cipőkereskede­lem helyzete sajnos nem változott, a lábbelik ára és minősége között tapasztal­ható feszültség állandósult. A gyárak bizonyára folya­matosan kapják az üzletek, a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok visszajelzéseit a felsorolt hiányosságokról. Mi, vásárlók pedig várunk — egyre csökkenő türelem­mel. (marik) Egyre népszerűbbek a Törley Pezsgőgyár termékei az amerikai és a kanadai piacon. A Hungarovin Bor- gazdasági Kombinát — a Monimpex közreműködésé­vel — jövőre az idei meny- nyiségnek a kétszeresét, 600 ezer palack pezsgőt küld a New Work-i Vintners Inter­national cégnek, amely a magyar terméket forgalmaz­za. A szállításról a közel­múltban írtak alá három évre szóló szerződést; ebben a magyar fél azt is vállal­ta, hogy •— megtartva a ma­gyar termékek hagyományos védjegyét — az amerikai íz­léshez jobban alkalmazkodó díszítéssel látja el a palac­kokat. Az amerikai vásár­lók különben főként a szá­raz pezsgőt igénylik. Terts András, a Törley gyár igazgatója elmondotta, hogy az idén a tavalyit mint­egy harmadával meghaladó mennyiségű pezsgőt, össze­sen 1,3 millió palackot érté­kesítenek a konvertibilis el­számolású piacokon. A ko­rábbinál többet igényeltek 1987-ben az angol, kanadai és japán vevők. Kanadában például a tavalyi 800 ezer­rel szemben idén csaknem egymillió palack pezsgő kelt el. Az egészségmegőrző prog­ram hangsúlyozottan fontos része a betegségek megelő­zése, ehhez pedig szükséges a kiváltó okok, a veszélyfor­rások feltárása. A Békés Megyei Köjál település- és környezetegészségügyi osz­tálya más megyék szakem­bereihez hasonlóan vizsgá­latot végez, amelynek célja megismerni a környezeti té­nyezők és az emberek egészségi állapotának ösz- szefüggéseit. A felmérés az Országos Közegészségügyi Intézet szakmai iránymu­tatása alapján készül a me­gyei tüdőgyógyász-hálózat bevonásával. A település­egészségügyi osztály veze­tője, dr. Kádi Ilona felügyel a vizsgálat pontosságára, menetére, s munkatársai már ezekben a napokban járják a békéscsabai utcá­kat. Most elsősorban a lég­zőszervi megbetegedések és a környezeti hatások kapcsolatára kíváncsiak. A tüdőgondozóval szoro­san együttműködve Békés­csabán körülbelül négyszáz lakásba jutnak el a köz­egészségügyi ellenőrök. A város különböző pontjain kérdezik meg a más-más tí­pusú lakóházban élőket. A kérdések széleskörűek; a la­kás tulajdonságairól, a la­kók egészségi állapotát be­folyásoló szokásokról (do­hányzás, gyógyszerszedés) tudakozódnak a kérdezők. Ez a vizsgálat természete­sen nem ad alapot lakás­igény benyújtásához, vagy lakással kapcsolatos perek­hez. A kitöltött adatlapokat az Országos Közegészségügyi Intézet számítógépes prog­ramjában dolgozzák majd fel, és értékelik ki. A ta­nulságok célja kettős; egy­részt megnézik, hogy a sok egyéb ok mellett hogyan befolyásolják a környezeti tényezők a légzőszervi be­tegségek kialakulását, más­részt a hosszú távú lakó­háztípustervek tervezői fi­gyelembe veszik a vizsgálat eredményét is. A Köjál munkatársai le­vélben értesítik azokat, aki­ket nem találnak otthon. Alkalmazkodnak a megkér­dezettek szabadidejéhez, és számítanak segítségükre. A novembertől körülbelül áp­rilisig tartó felmérés ered­ményéről a jövő évben tá­jékoztatják olvasóinkat. B. Zs. A békéscsabai egészségügyi szakközépisko­lában december 5-én, szombaton 9 órától rendezik a hagyományos nyílt napot. Az érdeklődő nyolcadikosoknak és szüleiknek részletes tájékoztatást adnak az iskola fel­vételi követelményeiről, a képzés folyama­táról és a megszerezhető képesítésről. A nyílt napon az iskola tanáraival együttmű­ködve a KISZ-szervezet és az ifjúsági vö­röskereszt tagjai gondoskodnak a program­ról. Bemutatják az iskola egészségügyi gya­korlótermeit, amelyekben az érdeklődő ál­talános iskolások is megpróbálkozhatnak néhány egyszerűbb művelet gyakorlásával. Videó- és számítógépes bemutató egészíti ki a programot. Képünkön: az egyik gya­korlóteremben a nyílt napra készülők egy csoportja. Pedagógiai napok Békéscsabán Tanárok, akik nyitottak az újra A patkányok is az alko­holt szeretik jobban? Ho­gyan tudja a három hata­lom ütközési pontján fekvő Debrecen megőrizni a füg­getlenségét a XVI. század­ban? Kik és hogyan végez­ték a homok kézi kitermelé­sét a Körösön a század ele­jén? Diákotthon, deviancia. Az e témakörökben folyó színvonalas előadások nyi­tották meg december 1-én a békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskola kéthetes rendezvénysorozatát, az úgy­nevezett pedagógiai napokat. Immár kétéves hagyomány, hogy az első nap a városba érkezett friss diplomás fia­talok az egyetemi, vagy fő­iskolai szakdolgozataikkal mutatkoznak be gyakorló kollégáiknak és az érdeklő­dőknek. A megnyitón részt vett dr. Gócser József kandidátus, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola tanszékvezető taná­ra, aki országosan is egye­dülállónak és követendőnek tartotta a Padrah iskolá­nak ezt a kezdeményezését. A kezdeményezés azonban nemcsak erre, hanem az egész pedagógiai napok ki­gondolására és megvalósítá­sára vonatkozik. A tapasz- talatcsere-jellegű pedagó­giai továbbképzés ebben a formában először itt jelent­kezett Békéscsabán, né­hány évvel ezelőtt. Azóta természetesen akadtak kö­vetők, hiszen a Kölcsey ut­cai 3. sz. általános iskolá­ban szintén ezen a héten kezdődtek a pedagógiai na­pok programjai. Ügy tűnik, az itt tanító pedagógusok nyitottak a reformokra, hi­szen két év óta folyó kí­sérleteik elméleti tapaszta­latait foglalták össze a nyi­tónap délelőttjén. Iskolá­juk a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem bá­zisiskoláinak egyike, ahol a helyi nevelési rendszer épí­tése folyik. Mint dr. Novák Pál iskolaigazgató elmond­ta, a helyi nevelési rendszer fogalma egyrészt a minden iskolára egyforma érvény­nyel vonatkozó nevelési cé­lok, másrészt a sokkal konkrétabb iskolacélok együttese. — Hajlamosak tfagyunk bizonyos elemek függetle­nített vizsgálatára, értéke­lésére anélkül, hogy figye­lembe vennénk a vele ösz- szefüggésben álló dolgokat, azokra való hatásukat — fejtegette az igazgató. — A nevelési rendszer egy olyan egész, amely minőségében egy teljesen új kategória, viszont milyenségét a benne élő elemek együttese, és azok összefüggései hatá­rozzák meg. Az elkövetkezendő na­pokban a sajátos formájú továbbképzések keretei szá­mos előadást és bemutató foglalkozást nyújtanak mindkét iskola nevelőinek, a nyílt tanítási napok pedig lehetőséget a szülőknek, hogy betekinthessenek az is­kolában folyó munkába, gyermekeik délelőtti életé­be. — magyar —

Next

/
Thumbnails
Contents