Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
1987. december 22. kedd o alkoholizmus, ifjúsági őrjárat, nagy család Fehér botos fiatalok Kormányszóvivői tájékoztató norvégiai randevúja Ülést tartott a megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság Az alkoholizáló és szenvedélybeteg fiatalok számának növekedése aggasztó — állapította meg a Békés Megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottsága a napokban Dobozon összehívott ülésén. A gondok megoldása társadalmi felelősség, azonban félő, hogy a sok bába között elvész a gyerek, azaz, ha túl sokan vállalják fel ezt a kérdést, nem lesz majd igazán gazdája a problémának, és kialakulhat az egymásra mutogatás. A határozat, amely ezzel kapcsolatban született, leszögezte, hogy a társadalom különböző szféráiban dolgozók igen is vállalják el azt a feladatot, amely munkaterületüknél fogva az adott gondból rájuk hárul, és az ezzel kapcsolatos konkrét munkájukat, annak eredményeit egy év múlva tűzzék ismét napirendre. Vita folyt az ifjúsági őrjárat megszervezéséről is, amelynek a tettenérés és ezáltal a megelőzés lenne az elsődleges feladata. A pedagógus, a rendőr- és néhány fiatal alkotta ifjúsági őrjárat azonban csak nagyon kevés helyen működik a megyében, de ez sem rendszeresen, vagy, követke- _ zetesen. Az őrjárat tevékenységét hasznosnak ítélték, így számuk növelését és hatékonyságának fokozását határozták el. A továbbiakban Hevesi József, a Békés Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára a megyében élő cigánycsaládok veszé- lyeztetettségi tendenciáiról beszélt. Kiemelte, hogy a családok életmódváltozása lassan, de jó úton halad. Sok szülő érzi a gyerekei óvodába és iskolába járatásának fontosságát. Gond (nemcsak a cigánycsaládoknál!) a tervezés nélküli és meggondolatlanul sok gyermekszülés, főleg az alacsonyabb műveltségű és képzettségű szülők esetében. Közülük sokan nem a gyerekért, hanem a gyermekből élnek. Mivel társadalmunknak nem a sok gyerek bármilyen áron, hanem a minél több egészséges, munkaképessé váló gyermek születése a fontos, az albizottság törvénymódosító javaslatot tett, amelyet az Országgyűlés megfelelő osztályai elé kívánnak tárni. A javaslat szerint a progresz- szív családi pótlék a harmadik gyermek után lényegesen csökkenjen, megfontoltabb tervezésre sarkallva ezzel a szóban forgó családokat. —gyár Számítógép a munkaidő-nyilvántartásban Az Oslótól 100 km-re levő hurdali üdülőközpont adott otthont nemrégiben a látássérültek első európai ifjúsági konferenciájának. Az Európai Vak Szövetség — az EBU — 24 tagállamát 19 ország 80 küldötte képviselte. Közöttük volt Bartha Zsuzsa, a Felnőttkori Látássérültek Baráti Körének, elnöke és Csák Valéria, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa is. A háromnapos konferenciát az EBU ifjúsági bizottsága a norvég szövetséggel közösen rendezte. Az ünnepélyes megnyitón Arne Husveg, a nemzetközi szervezet elnöke rövid beszédében hangoztatta, hogy az EBU életében is az ifjúság jelenti a jövőt. Kiemelte, hogy a nemzeti vakügyi szervezeteknek a jelenleginél sokkal jobban be kellene vonnia a fiatalokat ■ a szövetségek életébe, vezetésébe. Az elnök elmondotta. hogy célkitűzésük a vakok és látásfogyatékosok életének javítása és arra törekszenek, hogy tagjaiknak biztosítsák társadalmi egyenlőségét, teljes jogú részvételét a társadalom életében. A tanácskozáson sok érdekes téma került terítékre, melyek közül ki- emelkedet a vak gyerekek oktatásformáinak megbeszélése. Ebben a témában mi, magyarok is érdekelve voltunk, hiszen az NSZK-beli, dán, finn tapasztalatok mel- < lett, Bartha Zsuzsa és Csák Valéria a magyar módszerekről adott tájékoztatót: A Tollas Hírek, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat decemberi üzemi lapjában ifjú Kucsera Mihály software-fejlesztő arról ír, hogy 1988. január 1-től új munkaidő-nyilvántartásra térnek át. Erre lehetőséget a vállalatnál működtetett IBM PC kompatibilis számítógép ad. A rendszert a Budapesti Vertikum Szövetkezet gyártja. , A gép ' a számítóközpontban található, az azonosító terminálok pedig lényegében a blokkolóórák szerepét töltik be. Minden dolgozó kap egy azonosító kártyát, melyet a vállalat területén köteles magánál tartani. Ebben szabadszemmel nem látható jelzések vannak, melyek az azonosításhoz- szükségesek. A terminál e jelzések alapján ismeri fel a kártyát és továbbítja a számítógépben raktározott adatokhoz a blokkoláskor közölteket. A gép által készített napi jelentésből a munkahelyi vezetők tájékozódhatnak a későn jövőkről, a szabadságon levőkről, a rugalmas munkarendben dolgozókról, a dolgozók többlet vagy hiányzó munkaóráiról, a hivatalos ügyekben távolié-, vökről, a magánügyeiket intézőkről, a távozásról visz- szaérkezőkről, a munkaidő leteltével eltávozókról. Az új rendszer bevezetésével lehetővé válik, hogy az eddiginél több dolgozó térhessen át a rugalmas munkarendre, ami a tapasztalatok szerint kedvező a munkáltatónak, de a dolgozónak is. d. K. — A vak gyerekek oktatása terén ' két különböző irányzatot különböztethetünk meg, az úgynevezett integrált és szeparált oktatási rendszert. A nyugateurópai és a skandináv országbeliek az integrált oktatás hívei.. Azt szeretnék, hogy a vak és gyengén látó gyerekek speciális iskolákban csak a közlekedést, tájékozódást, s a pontírást, -olvasást tanulják meg, utána a normál iskolákba járjanak a látó gyerekekkel együtt. így a látássérült gyerekek már kicsi korukban megtanulják a társadalmi beilleszkedést, megismerik a látó élet normáit — mondta Bartha Zsuzsa, majd így folytatta: — Természetesen ennek az oktatási formának is akadnak hátrányai. Nálunk az elszeparált oktatási rendszer érvényesül, bár az utóbbi években történtek olyan változások, amelyek az integráció, felé, mutatnak. Iskoláinkat megpróbálják nyíltabbakká tenni, hogy a gyerekeknek több kapcsolatuk legyen családjukkal és a látó közösséggel. Ennek az oktatási rendszernek az á hátránya, hogy a gyerekek felnőve sokkal nehezebben tudnak beilleszkedni a társadalomba. Nagy előny viszont, hogy a csoportos foglalkozások során a tanároknak több idejük jut a gyerekekre és sorstársaik között könnyehben lelhetnek barátokra. Az előadások, a konzultációk tovább^ témái a vakok és a látássérültek foglalkoztatási nehézségei körül forogtak. A küldöttek megállapították, hogy a problémák ugyanazok keleten, mint nyugaton. A skandináv államok képviselői bejelentették, hogy ők már megszervezték a csereüdüléseket és lehetőség nyílik arra is, hogy egy-egy fiatal külföldön vállalhasson munkát. A jelenlevők határozatot hoztak, hogy minden harmadik évben megrendezik a 35 évnél nem idősebb fiatalok európai tanácskozását. A tanácskozások közötti szünetekben két honfitársnőnknek alkalma nyílott kötetlen beszélgetésekre a belga, NDK-beli, svájci és svéd küldöttekkel. Örömmel tapasztalták új barátaik hazánk iránt megnyilvánuló szimpátiáját. A beszélgetőpartnerek is az integrált oktatás mellett törtek lándzsát, ám együttérzéssel hallgatták Zsuzsa és Vali asz- szony okfejtését, mely szerint Magyarország gazdasági nehézségei jelenleg nem teszik lehetővé az említett korszerű oktatási rendszer bevezetését. Ez elsősorban anyagi kérdés! Zárszóként szabadjon a fentiekhez hozzátenni a mi véleményünket. Az integrált oktatás széles körű elterjesztésének valóban anyagi kérdések szabnak gátat. Az viszont már nem a pénzen, hanem a szemlélet változásán múlik, hogy a korábbinál jóval több fiatalt vonjanak be hazánkban is a szövetségi munkába és Magyarországon is megalakuljon az Országos Ifjúsági Bizottság. Ügy véljük, erre jó alkalom nyílik 1988 elején, amikor 5 év múltán újra sor kerül a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tisztújító kongresszusára. Machalek István Ecsegfalva Karácsonyi ajándéknak sem akármilyen Az új takarékszövetkezeti üzletház Huszonhat évvel ezelőtt határozott úgy az akkori Dévaványai Takarékszövetkezet igazgatósága, hogy működési területét Ecseg- falvára is kiterjeszti. Ez azonban még mindig azzal járt, hogy a település lakóinak mindenféle pénzügyeik intézése végett Dévaványára kellett utazniuk. Az igazán megnyugtató helyzet 1974. végén következett be, amikor Ecsegfalván kirendeltségi üzletházat nyitott a Dévaványai Takarékszövetkezet. A 13 év alatt azonban a dévaványai áfész ecseg- falvi kis irodáját, majd a volt vasútállomás épületében kapott helyiséget is kinőtte a takarékszövetkezet. Az 1700 lakos közül ma már 810 vallja tagsági jogon sajátjának a szövetkezeti pénzintézetet, vagyis, az itt élők 47 százaléka kötődik a szövetkezethez. Ugyanis a csaknem 600 betétes 9,4 millió forintját kezelik a kirendeltség dolgozói, miközben 230 helybelit hatmillió forint kölcsönnel segít jelenleg is ez a kirendeltség. Már tíz évvel ezelőtt egyetértett a Dévaványai Takarékszövetkezet igazgatósága azzal, hogy Ecsegfalván új épületbe kerüljön a takarékszövetkezeti kirendeltség. Az 1979-ben bekövetkezett egyesülés miatt azonban átrendeződött a korábban elképzelt fejlesztési koncepció. Jóllehet, a nagy- gyá lett takarékszövetkezet társadalmi és szakmai vezetése mindig napirenden tartotta az ecsegfalviak jogos kérését, teljesülésére- azonban csak most kerülhetett sor. Kanó Károly, a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke a minap rövid házi ünnepségen összegezte az ecsegfalvi kirendeltség lakosságot segítő, eredményes munkáját, de már abban az új üzletházban, mely 1,2 millió forintos költséggel a Dévaványai Nagyközségi Tanács költség- vetési üzemének kivitelezésében épült fel. Az sem mellékes körülmény, hogy a takarékszövetkezet új kirendeltségi üzletháza ott kapott helyet, ahol Ecsegfalva új negyede van kialakulóban. Az új szövetkezeti pénzintézet létrehozásáért — mely szép karácsonyi ajándéknak is mondható — Bencze , Elemér, Ecsegfalva megbízott tanácselnöke mondott köszönetét azoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették valóra váltani e település lakosságának régi kérését. Kép, szöveg: Balkus Imre Januártól emelik a nyugdíjakat, szeptembertől a pályakezdő értelmiségiek kezdő fizetését Az ülést követő kormány- szóvivői tájékoztatón Bányász Rezső részletesen szólt (a Magyar Hírlap kérdésére) a megemelt összegű ellátásokról, amelyeket az érintettek már 1988 januárjában kézhez kapnak. Elmondotta: a hetven éven felüliek és a súlyosan rokkantak nyugdíját 1988-ban 15 százalékkal, de legalább havi 330 forinttal emelik. Az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés keretébe tartozók ellátását további 210 forinttal kell kiegészíteni. A baleseti járadékoknál a kiegészítés összege 100 forint, illetve az úgynevezett negyedik fokozatúaknái havi 210 forint. Havonta 330 forinttal egészül ki a nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlék, a nyugdíjas házastárs utáni jövedelempótlék pedig 180 forintról 390-re emelkedik. Döntés született a családi pótlék és az egy gyermekes családok jövedelempótlékának emeléséről is. A családi pótlék — mint is- mermes — gyermekenként most 400 forinttal növekszik, a gyermek három éves koráig pedig további 100 forinttal. Ugyancsak 400 forinttal nő, havi 350 forintról 750-re. az egy gyermek utáni jövedelempótlék is. A tartósan beteg és a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerek utáni családi pótlék növekedése gyermekenként 500 forint. A gyermekgondozási segély mellett folyósított jövedelempótlék havi 330 forinttal egészül ki, tehát 930-ra emelkedik, az oktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíja pedig havi 210 forinttal nő. A kormány döntött egyes társadalombiztosítási kérdésekben is. Eszerint a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot kell biztosítania a dolgozó részére, ha azt közeli hozzátartozójának otthoni ápolására, vagy saját lakásának magánerős építésére kéri. Ennek időtartama a társadalombiztosítási járulék fizetése esetén biztosításban eltöltött időnek számít. A.kormány határozott a rokkantsági járadék intézményének bevezetéséről is. Ez a teljesen munkaképtelen, családban gondozott személyek részére jár, ál-' lampolgári jogon. Széles körű vita bontakozott ki a Minisztertanácsban a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetéről. Ennek kapcsán (a Magyar Rádió kérdésére válaszolva) a szóvivő bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a pályakezdő értelmiségiek kezdő fizetését 1988. szeptember l-jével fel kell emelni, vagyis, már ekkor el kell érni a bértarifában eredetileg 1991. januárra tervezett mértéket. A jövő év szeptemberétől esedékes alapbéremelést részben a vállalatok saját bérfejlesztési alapjából, részben pedig a költségvetésből fedezik. Az innovációs folyamatban részt vevő alkotó műszaki értelmiség helyzetének javítását kiemelt feladatként kezeli a kormány. A műszakiakat nagy arányban foglalkoztató vállalatoknál a jövő évben központi intézkedésekkel rendezik a béreket. Az ülésen elfogadták a műszaki alkotói díj alapítására vonatkozó javaslatot, valamint döntöttek arról, hogy (a jövőbeli műszaki főtanácsosi, illetve műszaki .tanácsosi cím adományozható vállalati döntés alapján, A tudomány doktorainak illetménykiegészítése január elsejétől nettó 4000 forint, bruttó 7500 forint lesz — közölte Bányász Rezső. Hasonló mértékű emelést határozott el a Minisztertanács az ezt a címet már elért nyugdíjasok számára is. Az intézkedés mintegy 1300 személyt érint, 31 tudományág képviselőjét. A jövőben a magánkereskedőknél a vendéglőkben, valamint a vendégeknek étkezést is nyújtó penziókban és kempingekben 30, az egyéb penziókban, kempingekben, ABC-kisáruházakban, tüzelő- és építőanyag-kereskedésekben 20, az egyéb magán- kereskedőknél pedig 15 alkalmazottat lehet foglalkoztatni — válaszolta Bányász Rezső az MTI érdeklődésére. Az utóbbi hónapok, hetek jelentős belpolitikai eseményeinek nemzetközi sajtóvisszhangjával foglalkozva a kormányszóvivő (az MTI Külföldi Adások Szerkesztőségének kérdésére) elmondta, hogy az utóbbi időszakban mind a szocialista,- mind a tőkés országok sajtója élénk érdeklődést tanúsított Magyarország iránt. A szocialista országok sajtóorgánumai kivétel nélkül foglalkoztak hazánk gazdasági és társadalmi helyzetével, a reform folyamatával, elsősorban a gazdaság rugalmassá tételére és a lakossági szolgáltatások bővítésére irányuló erőfeszítésekkel. A nyugati polgári lapok bizonyos mértékig bizalmat szavaznak a meghirdetett reformintézkedéseknek, s pozitív hangvételű tudósításokban számoltak be a jövő évben érvénybe lépő új útlevél-rendelkezésekről. A kormány hétfői ülésén foglalkozott az államtitok és a szolgálati titok kérdéskörével is. Erre vonatkozott á Magyar Hírlap kérdése, amelyre válaszolva a szóvivő a jogszabály módosításának indokairól tájékoztatott. A most elfogadott változtatás lényege: az a vezető adhat felmentést a titok- tartási kötelezettség alól, aki a szóban forgó adatokat és információkat államvagy szolgálati titoknak minősítette. Ez a fő szabály, s ez gyakorlatilag a sajtóra is érvényes. A szóvivő tájékoztatott arról (a Központi Sajtószolgálat kérdésére), hogy az ülésen a miniszterelnök részletesen foglalkozott a kormány előtt álló feladatokkal. Vázolta, milyen irányban kell gazdagítani a kormány munkáját, miként kell fejleszteni munkastílusát. Foglalkozott azzal is, miként' tervezzék a kormány tevékenységét, hogyan érjék el, hogy kevesebb napirendet, de nagyobb alapossággal tárgyaljanak meg, s tevékenységük ne csak a gazdaság fő- folyamataira terjedjen ki, hanem több belpolitikai, társadalompolitikai, külpolitikai témát is megvitassanak. Bányász Rezső egy, személyét érintő érdeklődésre (Magyar Rádió, Külföldi Adások Főszerkesztősége) is válaszolt. Mint mondta: a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszűnt, az elkövetkező három hónapban kormánybiztosként azt kell segítenie, hogy létrejöjjön egy olyan kormányzati sajtóhivatal, amely megőrzi mindazt a korábbi tapasztalatokból, ami hasznos volt, és mellőzi a felesleges központi irányítást. Előreláthatólag a szóvivő .személyében is változás lesz.
