Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-19 / 299. szám
I 1987. december 19., szombat NÉPÚJSÁG Közel három évtized a játékos kezdettől a nyelvtudás jelentőségéig Színes képek, betű- és ragozási táblázatok segítik a tanulást Békés megyében három nyelven, szlovákul, románul és németül -folyik nemzetiségi nyelvoktatás. Németül két településen: Gyulán és Eleken. Gyulán a Kun Béla úti óvodában eddig két, az idén három csoportban ismerkedhetnek a gyerekek a német nyelvvel, Eleken az 1. és a 2. sz. óvoda egy-egy csoportjában tanulnak . németül. A végzős nagycsoportosok a Gyulai 3. Sz., illetve az Eleki Általános Iskolában folytathatják a tanulást, minkét helyen egy-egy németes osztály indul évfolyamonként. S mindkét helyen gondot jelent, hogy vagy kevés a megfelelő képesítésű tanár, vagy pedig csak alapfokú nyelvvizsgával, esetleg még azzal sem rendelkeznek a gyerekeknek németet tanító pedagógusok. Gyulán, a 3. sz. általános iskolában az 1959 60-as tanévben kezdődött a német nyelvoktatás, a tanulók első és második osztályban heti öt, harmadiktól nyolcadik osztályig heti hét órában ismerkednek szüleik, nagyszüleik anyanyelvével, a németes osztályba jelentkezők nagyobb része ugyanis nemzetiségi családokból származik. Kár lenne tagadni, valami szorongatott kicsit belülről, amikor megláttam a Béke sugárúti gesztenyefá- kat. és átléptem az iskola küszöbét. Hány év is telt el azóta? Éppen akkor indult a „hármas’'-ban a nyelvoktatás, mi voltunk az első „németes" osztály. Kis hatévesek, akik egyszerre tanultunk írni-olvasni és egy másik nyelven megszólalni . . . Első szótárunk rajzfüzet volt. mivel leírni még nem tudtuk, hogy „der Baum”, „das Haus”, csak lerajzolni. Nem mi választottuk ezt az osztályt, a több óraszámot, a több tanulnivalót. hiszen nem tudhattuk még, hogy miről is van szó. Szüléink döntöttek helyettünk, s csak jóval később láthattuk be. milyen igazuk volt! A nemzetiségi családból származó gyerekek nagyszüleik, elődeik életéhez, történetéhez kerülhettek közelebb a német nyelv segítségével. És valamennyien elindulhattunk azon az úton, amely anyanyelvűnk mellett egy újabb nyelv, sokaknak egy idegen nyelv elsajátításához vezetett; s később rájöhettünk. milyen fontos az ember életében a nyelvtudás, mennyi lehetőség, élmény, tapasztalat forrása. S hogy mennyire létszükséglet a mai modern világban, különösen nekünk, magyaroknak ! — A Kun Béla úti óvodából. kap ka tanulóink nagy száza általában évente 2d ' eket. akik a Németvároson laknak, szüleik, nagyszüleik német nemzetiségiek. Ezenkívül fel tudunk még venni 10-12 gyereket a városból, akiket érdekel a nyelvtanulás — mondja Bordás Antalné igazgató. — Az érdeklődés ennél sokkal nagyobb, de mivel nemzetiségi nyelvoktatásról van szó, a nemzetiségi családok gyerekeit részesítjük előnyben. Létszámra való tekintet nélkül felvesszük év közben azokat a gyerekeket, akik az NDK-ban születtek, a család visszatelepült, s itt akarják folytatni a tanulást. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel akár még egy tagozatos osztályt indíthatnánk! Űjabban a TIT keretében is foglalkoznak óvodások nyelvtanításával, s azóta még fokozottabb a nyelv iránti igény. Tizenöt éve Horváth Erzsébet tanít németet az iskolánkban, eredményeink elsősorban a tanárnő lelkiismeretességének. szakmai és módszertani félkészültségének köszönhetőek, s annak, hogy kiválóan tud együttműködni a gyerekekkel és a szülőkkel. A másik, hogy tanulóink többsége igen jó képességű. A szülői szándék pedig, hogy a gyerek idejöjjön, biztosíték nekünk arra. hogy otthon is mindent megtesznek a jó tanulmányi eredményekért, egyébként nem vállalnák a plusz nyelv tanulásával járó több terhet.- Szeretik a gyerekek a német órát? — Megszeretik, mert a tanárnak sikerül játékosan, szemléletesen- megszerettetni velük. S észre sem veszik, hogy tanulnak. Kolléganőnk tudatosan előkészíti a nyelvtani alapokat — folytatja dr. Csanálosi Árpádné igazgatóhelyettes. — Ismert, hogy nagyon rosszak a tankönyvek, nem segítik a nevelőt. Tehát a nyelvtanár válogat és állítja össze azt az anyagot, amivel dolgozik majd. Fontos feladatunk, hogy a nyelv mindennapos használatára, felhasználhatóságára, a beszédkészségre jobban odafigyeljünk, mint ahogyan eddig tettük. Az igazgatónő folytatja: — Hagyomány iskolánkban, hogy minden évben német nyelvű műsort adnak a tanulók a szülőknek, a nagyszülőknek; mesékből, versekből, népi játékokból. Az utóbbi években ezt a műsort márciusban, a kulturális seregszemlén rendezzük meg, s így ápoljuk a nemzetiségi hagyományokat. Egyben figyelemfelkeltésnek is alkalmas a rendezvény. Kapcsolatot tartunk a nemzetiségi klubbal, illetve idős emberekkel, akik, ha a nyelBordás Antalné: „Rendkívül nagy az érdeklődés a német nyelv iránt ’’ Dr. Csanálosi Árpádné: „... nagyon rosszak a tankönyvek ...” Fotó: Veress Erzsi vet nem is beszélik már, de régi szokásokról, hagyományokról sokat tudnak. Évente ellátogatunk a németvárosi öregek napközi otthonába. ‘- Emlékszem, mi annak' idején rajzoltunk első szó- tárunkba . . . — Kezdetben ma is úgy megy az oktatás — mondja dr. Csanálosiné —, játékkal és rajzolással. A gyerekek énekelnek, verseket tanulnak, játszanak, s így rögzül fülükben a helyes kiejtés és a sok új szó. — Otthon vagy esetleg egymás között beszélget-' nek-e a gyerekek németül? — Tavaly a 4. a-ba érkezett két gyerek az NDK-ból, remek hatással voltak az osztályra, ott beszélgettek a gyerekek németül — válaszol -Bodnárné. — Sajnos, otthon nem jellemző, hogy németül folyna a társalgás, nagyon kevés családban fordul elő. A nagyszülők már idősek, a szülők közül is inkább az. . segítik a gyerekeket, akik fiatalabbak, néhány éve ide jártak iskolába, s maguk is tanulták a nyelvet, belátják a nyelvtudás fontosságát. —- A nagyobbak, a felső tagozatosok vajon sejtik-e, rájönnek-e, mit jelent, ha valaki beszél egy második nyelvet? — A nyelvtanulás nehéz dolog — magyarázza az igazgatóhelyettes. — A gyerekek általában nem szeretik. Itt döntő szerepe van annak, hogy milyen a nevelő. Mert ki szeret sokat ülni a könyv mellett és magolni? Pedig a nyelvtanulás, ugye, főleg ebből áll. Igyekszünk azt a lehetőséget megnyergelni, hogy próbálkozzunk megszerettetni a nyelvet. A felső tagozaton már a legtöbben belátják, milyen fontos a nyelvtudás. A németes osztályban végző nyolcadikosok általában a gimnáziumban is ezt a nyelvet választják. — Végre ebben az évben indult haladó osztály a németül már nyolc éve tanúlóknak az Erkel Ferenc Gimnáziumban, de korábban Bajára kellett menni annak, aki folytatni akarta a tanulást. — Ennek a lehetőségnek valóban nagyorv örültünk, a másik a mezőberényi kétnyelvű gimnázium, ahová 5 németes tanulónk jelentkezett. Mezőberény nincs is olyan messze, inkább el merik engedni a szülők a gyerekeket — fűzi hozzá az igazgatónő. Az eredmények szépek, a lelkesedés méltányolandó, ám elgondolkodtató az a tény, hogy az iskolában egyetlen tanárnő tanít németet, vagyis minden osztályt ő tanít. Harmadik éve hirdetnek pályázatot — eredmény nélkül! Gondot jelent az is, hogy. például a népviseleti ruhákra semmilyen anyagi támogatást nem kapnak, s így az összes kiadás a szülőket terheli. Problémáikról a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Főosztályát tájékoztatták tavaly, kérték segítségüket, de válasz még nem érkezett. Horváth Erzsébet legkisebb tanítványaitól az 1. a-ban — 32 gyerek — amikor megkérdeztük, szeretik-e a német órát. kórusban felelték: „Azt szeretjük legjobban!" — Szeretik, várják g. gyerekek a német órát — mondja a tanárnő. — Rengeteg mondókát, éneket tanulunk, mindent igyekszünk játékosan megoldani. így sok olyan szó rögzül, amelyet később felhasználunk. Elsősorban a mindennapi beszédhez szükséges szókincset igyekszünk elsajátíttatni az első négy osztályban. Ezen az órán éppen az igeragozást készítettük elő, a gyerekek ez persze nem tudják, nem is mondom meg nekik. Csak játékos formában, cselekvéseket jelezve lehet az elsősökkel foglalkozni. Még színházat is szoktunk játszani! Kép. játék és hallás után, magnóval, néha diákkal dolgozunk. Jövőre kezdjük az írást, azt készítjük most elő, hogy a gyerekek különbséget tudjanak tenni a magyar és a német abc között. — ön az egyetlen német tanárnő. Nem sok az óraszám. a leterhelés? — Nekem nem. Szeretem a gyerekeket és szeretek tanítani. Nézem a kis arcokat, egykori osztálytársaim vonásai után kutatok. Bizony, a gyerekek között akadhat olyan, akinek szüleivel talán egyszerre kezdtem tanulni a „der, die, das”-t... Niedzielsky Katalin MOZI Ahhoz már hozzászoktunk az utóbbi évek filmjeinek, színdarabjainak és könyveinek jóvoltából, hogy legendás történelmi személyiségekről hullik le a lepel, hogy jellembeli gyengéikbe, lelki konfliktusaikba, szerelmeikbe, kalandjaikba, magánéletük legrejtettebb titkaiba, tévedéseikbe, netán bűneikbe is bepillanthatunk. Mindez egyszer a történelmi tények tiszteletben tartásával történik, máskor meg nem. De hát ki akarná számonkénti művészeti alkotásokon azt, amire a tudomány hivatott: a teljes történelmi hűséget?! Olykor ismereteink vagy ízlésünk tiltakozik némiképp az ellen, amit látunk, olvasunk, mégis elfogadjuk, hogy a korábban szinte szentként tisztelt, bálványozott hírességek is „csak” emberek voltak, s ugyanúgy éreztek, szerettek, tévedtek, sőt rosz- szat is cselekedtek, ahogyan bárki más. Bizonyos szempontból — mondjuk, ha magához az emberhez, az egyénhez kerülhetünk ily módon közelebb —, még hasznos is lehet az ilyen lepellerántás. Elfogadjuk, belenyugszunk, hozzászoktunk. Nem látom be viszont, miért kellene a nem túl jó, nem túl érdekes, nem elég művészi színvonalú filmekhez hozzászoknunk. Vitézy László új magyar filmjének — Érzékeny búcsú a fejedelemtől — története a XVII. század első felében, az akkor fénykorát élő Erdélyi Fejedelemségben játszódik. A gazdasági és kulturális felvirágzás a viszonylagos függetlenségnek, az pedig Bethlen Gábor fejedelem külpolitikájának köszönhetően vált lehetővé. Nyugatról a Német—Római Császárság. Keletről a terjeszkedő Török Birodalom szorongatta a Magyar Királyság három részre szaÉrzékeny búcsú a fejedelemtől kításakor Erdélyt. Onnan a kultúrát, a haladást, innen „a rettegett oltalmat” akarta Bethlen Gábor, ezért jó kapcsolatra törekedett mindkét irányba, s gyakran csak „diplomáciai kötéltánccal” sikerült egyensúlyoznia. Mindebből igen keveset mutat a film. Az öregedő, súlyos beteg, már halálára készülő fejedelemmel találkozunk, aki felkéri Don Diego di Estradát, hogy a velencei lovag az idegen szemével írja meg uralkodásának történetét. Hamarosan kiderül azonban, hogy a múlt őszinte feltárása nélkül nem lehet a jelenről sem, s egyáltalán életrajzot írni. Régi képek peregnek előttünk, a halottak újra élnek — a lovag írása, illetve fel-: olvasása nyomán. Udvari intrikák, hálószobatitkok jelzik a fejedelem közvetlen környezetének „békéjét”, azt a légkört, ahol az idegenek — elsősorban a fejedelem- né, Brandenburger Katalin és Don Diego — kiszolgáltatottak, magukra maradnak, s kedvteléseikben, érzéki gyönyörűségeikben csak addig nyújtózkodhatnak, amíg nem ütköznek a többiek érdekébe. Érzékeny búcsú a fejedelemtől: történelmünk, Erdély, a témától és olyan színészektől, mint Bessenyei Ferenc, Avar István, Cserhalmi György, valahogy többet vártam . . . N. K. Technikusképzés úi szakágazatban Nemcsak az év végi ünnepek közelednek, de a pályaválasztás időszaka is. Éppen ezért lapunkban egyre többször nyújtunk jelentkezési lehetőséget az új képzési formákat biztosító iskoláknak. Most a technikus- képzés új formájáról, s egy új műszaki szakközépiskola békéscsabai alapításáról lesz szó. Az új iskolával kapcsolatos előkészületekkel Gyulafalvi Ernőt bízták meg, így őt kértük meg, foglalja ösz- sze a békéscsabai gépipari technikumhoz/ illetve szak- középiskolához fűződő legfontosabb információkat. — Ismeretes, hogy az ország gazdasági stabilizációjában és a kibontakozási programban nagy szerepet szánnak a műszakiaknak. Az ipari termékszerkezet átalakításához, az új technikák, technológiák létrehozásához, működtetéséhez nélkülözhetetlenek a széles látókörű, alkotó szellemű mérnökök, technikusok és szakmunkások. Képzésükhöz pedig jó iskolaszerkezet, . hatékony oktatás szükséges felső- és középfokon egyaránt. A középiskolákban három évvel ezelőtt kezdődött el a megújított technikusképzés. Ebben a képzési formában öt év a tanulmányi idő. A tanulók a negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek, és aki akar, jelentkezhet felsőfokú intézménybe, vagy az ötödik évfolyamon maradva — a csak szakmai képzést nyújtó egy év után — technikusképesítő vizsgát tehet. — Az új gépipari szakközépiskolában milyen szakokon folyik képzés az 1988 1989-es tanévtől? — Az épületgépész szakon a 611-es ipari szakmunkás- képzőben, Békéscsabán, már két évfolyamon folyik az oktatás. Az itt tanulóknak a víz-, gáz-, a melegvízellátási, a fűtési, a klimatizálási és a szellőzési berendezéseket kell megismerni. Emellett megtanulják a csévezetékrendszerek tervezését, létesítésének módjait, valamint a szerelvények, a munkaeszközök és a szükséges munkaerő kiszámítását is. Az e szakhoz kapcsolódó munkakörök száma negyven. A végzettek majd dolgozhatnak a szerelőiparban, a kivitelező építőiparban, a vízellátási, csatornázási és tüzeléstechnikai vállalatoknál. De várják őket a gázszolgáltatásban, s a műszaki tervezés területein is .. . Az új iskolába kerülnek át az épületgépész-osztályok, és szeptemberben egy osztálynyi tanulót tudunk felvenni erre a szakra. — A gépipari szaközépis- kolában ezenkívül új szakképzésre is vállalkoznak ... — Egy osztálynyi tanulóval megkezdjük a gépgyártás-technológiai képzést. E komplex ismereteket nyújtó szakon a tanulók műszaki ábrázolással. a gépipari gyártási eljárások tervezésével, gépek, eszközök, szerszámok, készülékek tervezésével foglalkoznak. Megismerik továbbá a gépipari technológiákat: a forgácsolást. hegesztést, kovácsolást, hőkezelést és még sok mindent. Foglalkoznak a gyártás anyagaival, a gépelemekkel, a gépek, szerszámok, készülékek szerelésével. Vezérlés- technikai, automatizálási, számítástechnikai és programozási ismereteket is szereznek. Elhelyezkedési lehetőségük igen széles körű lesz a majdani végzősöknek. — Lányok is jelentkezhetnek? — Elsősorban fiúk jelentkezését várjuk, egyelőre a 611-es szakmunkásképzőben. Azt azért még szeretném hangsúlyozni, hogy e két technikusképző szakra a megye minden általános iskolájából lehet jelentkezni. (bsc)
