Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-19 / 299. szám
NÉPÚJSÁG 1987. december 19., szombat II Cummins Gyulán Fekvő motorok „alapjáraton”... A Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat — mint a neve is mutatja — két fő termékcsoport gyártásával foglalkozik. Az előregyártott betonelemeken — járdalapok, útszegélyek, betoncsövek, csatornaátereszek — kívül 200-féle alumíniumöntvényt — például a Rábának olajteknőket, tengelykapcsolóházakat, nyugatnémet megrendelésre olaj- és gázégőházakat, az USA-ba lámpaoszlopokat — készítenek. Míg tavaly 1 millió 600 ezer forint értékű volt a vállalat tőkés exportja, addig idén ez a szám várhatóan 3 millió 600 ezer forint körül lesz. Jövőre egyébként 5 milliós tőkés exportot terveznek a gyulaiak. A vállalat, ahol egymásnak adják a kilincset a kül- és belföldi megrendelők, két problémával küzd. Az egyik, a kapacitáshiány, a másik, az alapanyag, az —-i alumínium gyenge minősége. A vállalat termelésének legnagyobb részét az alumíniumöntvények. gyártása teszi ki. Nem fémkokillába, hanem elsősorban homokformákba öntik az alumíniumot. Ezzel a technológiával Európa-szerte már csak kevés helyen foglalkoznak. Két éve némiképp visszaesett a már említett nyugatnémet megrendelés, ezért új piacot és terméket kerestek a gyulaiak. Kapóra jött egy amerikai üzletember megrendelése, aki alumíniumból készült utcai lámpaoszlopokat kért a vállalattól. Tavaly még csak 500 mintadarab készült el az oszlopokból, idén pedig már kétezer lámpaoszlopot szállítottak a tengerentúlra. A vállalat idén kötött üzletet egy NSZK—osztrák érdekeltségű céggel, amely korlátoszlopok iránt érdeklődött. A gyártás január elején kezdődik, s március végéig kétezer díszes oszlop szállítására kötöttek szerződést a felek. A közös érdekeltségű cég egyébként jövőre összesen 10 ezer ilyen alumíniumoszlopot kíván vásárolni. Ez év november elején a világ egyik legnagyobb autóbusz- és teherautómotorgyára, az amerikai Cummins igazgatója, a gyár skóciai összeszerelő üzemének műszaki menedzsere, a Cummins nyugat-európai igazgatója, valamint az amerikai gyár magyar származású mérnöke látogatott el Gyulára, üzletet ajánlva a vállalatnak. Az előzményekről Mikló Gábor, a vállalat igazgatója így tájékoztat: — 1985 végén a Csepel Autógyár és a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat képviselői meglátogattak bennünket, s elmondták, hogy a Cummins, amely a világ számos országába szállít nagy teljesítményű, ugyanakkor kis fogyasztású, környezetkímélő motorokat, felkereste a Csepel Autógyárat, mondván, hogy ők eddig csak álló motorokat — melyben függőlegesen mozognak a hengerek — gyártottak, s most szeretnének a magyarokkal együttműködve a jövőben fekvő motorokat készíteni. Az állómotornak nagy hátránya, hogy nagyobb helyet foglal el. Az üzlet megköttetett, s a Csepel Autógyár egy kutatóintézettel közösen megtervezett egy, az amerikai igényeknek megfelelő fekvő elrendezésű motort. A Cummins vezetői elégedettek voltak a tervvel, s szerették volna, ha ezt a motort itt, Magyarországon gyártanák. A Csepel Autógyár elfogadva az üzletet, öntvény- gyártót keresett a munkához. Mivel a nagy öntödék nem vállalták el a feladatot, így jutottak el hozzánk, 1985 végén Gyulára. Ajánlatuk szerint mi készítenénk a motorokhoz szükséges harmincféle öntvényt, melyek megmunkálását a csepeliek végeznék. Nekünk akkoriban sem volt erre kapacitásunk, hiszen a Rá- báyal az idő tájt kötöttünk egy hosszú távú szerződést, miszerint évente 17 ezer olájteknőt gyártanánk részükre. Ehhez négymillió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kaptunk, melyből — hozzátéve Az alumínium öntési hőmérséklete 720 Celsius-fok Fotó: Veress Erzsi a mi négymillió forintunkat — egy 8 milliós kapacitás- bővítő gépi beruházást hajtottunk végre, s egy úgynevezett szalagszerű termelést valósítottunk meg. Ez elsősorban a Rába-termékek gyártására alkalmas, a Cummins-alkatrészek készítésére azonban nem. Erőnkön felül, ennek ellenére gyártottunk néhány motorra való alkatrészt. A Csepel Autógyár megmunkálta öntvényeinket, s a skóciai üzemben összeszerelték az alkatrészeket. A motort „levizsgáztatták”, s jó eredmények születtek. Sőt, hallottunk olyan véleményt is, hogy a magyar motor egyes paraméterei jobbak a korábbi Cummins-féle állómotorokénál. Tavaly hetven motorra való alkatrész megmunkálására vállalkozott a Csepel Autógyár, idén pedig 150-re. Az új motor iránti érdeklődést jelzi, hogy az angol Leyland cég máris kétezer darabot kíván rendelni. Mi azonban már ez év nyarán jeleztük, hogy havi 10 motorgarnitúránál többet nem tudunk gyárta- nir egyrészt a kapacitáshiány miatt, másrészt amiatt, hogy az öntvények egy része nem volt elfogadható minőségű. Porózusak ugyanis az öntvényeink. Ez lehet öntési hiba is, de véleményünk és a Vasipari Kutatóintézet fémöntészeti részlegének vizsgálata szerint, nem megfelelő minőségű az alapanyag . . . A gyulai vállalat évente 500 tonna alumíniumot dolgoz fel, amit a Metallo,glóbustól kapnak, illetve néha nem kapnak. Többször volt gond az alapanyag-ellátással. Laikusok számára érthetetlen módon a gyulaiak nem tiszta, kiváló minőségű alumíniumot kapnak feldolgozásra, hanem az apci hulladékfeldolgozó és -tömbösítő gyárból érkezik az alumínium. Ez a gyár korábban a Metalloglobus tulajdona volt, ám ez év elejétől önálló gyárként működik. A hulladékalumíniumot itt „javítják fel”, szükség esetén az Alukertől kapott tiszta, jó minőségű alumíniummal. A gyulaiak megvizsgálták a szabvány minőségűként kapott alapanyagot, s kiderült, hogy az messze nem felel meg a szabvány által előírt követelményeknek. Az anyagban lévő szennyező anyagok mértéke ugyanis jóval magasabb a megengedettnél. ■— Emiatt nem érdemes reklamálni, hiszen az alapanyag-szállító monopolhelyzetben van. Inkább igyekszünk beszerezni a szükséges, alumíniummennyiséget — mondja Mikló Gábor. — Elmondtuk a Cummins képviselőinek is, hogy például az idei második félévre a Metalloglobus nem is igazolta vissza megrendeléseinket. Naponta ide-oda telefonálva sikerült beszerezni néhány száz kilogramm alapanyagot. Beszéltem az Alu- ker illetékesével is. aki úgy tájékoztatott, hogy alumíniumot egyelőre nem tud szállítani, tőle független okok miatt. Végül is három feltétel hiányzik ahhoz, hogy a Cummins üzleti ajánlatát elfogadhassuk. Egyrészt nincs alapanyagunk, másrészt be kell vezetni a két- műszakos termelést, s ehhez 20 százalék műszakpótlék szükséges, sőt. több dolgozót kellene foglalkoztatni. Harmadrészt. a technikai feltételek is hiányoznak: például a gáz tüzelésű olvasztók helyett — melyek esetenként túlmelegítik az anyagot, mivel hőmérsékletük pontosan nem szabályozható — elektromos kemencék kellenének, ám ezek . beszerzéséhez nincs pénzünk. A Cummins képviselői azonban nem tágítottak, közölték, hogy ők mindezt megértik, de ha most nem. akkor mondjuk meg, hogy mikor tudjuk elkezdeni a motor részegységeinek gyártását. Nem tudtam nekik válaszolni . . . * * * Persze, azért vannak biztató jelek. Az igazgató végezetül elmondta, hogy a Csepel Autógyár a gyártás beindításához néhány százezer dollárt kért, és kapott a Cumminstól. — Úgy vélem, ez az üzlet nemcsak a gyártásban érdekelt feleket érintheti. Ezzel a motorral az Ikarusz- buszok, sőt a Rába-kamio- nok is jobban értékesíthetők lennének a nyugati piacokon — mondta végül Mikló Gábor. Hornok Ernő REPED AZ ANYAG „A motorgyáregységben dolgozók egyetlen olyan Rába-gyári olajteknővel sem számolhatnak, amelyre azt lehetne mondani, hogy jó. Egy-egy teknőt legalább tizenkétszer, tizenháromszor kell hegeszteni, és újraforgácsolni ahhoz, hogy elfogadja a minőségellenőrzés. Ám még ezek után is történhetnek meglepetések. Mert például nem is egyszer előfordult, hogy a hegesztés mellett a felgyülemlett feszültség miatt elrepedt az anyag. Annyira porózus az öntvény, hogy idővel megkezdődött az olaj szivárgása. Némi vigaszt nyújt, hogy Gyulán elfogadható minőségben gyártják az olajteknőket. A gyulai kooperációs partner nem fémkokillába, hanem homokba önti a teknőket. Ezzel a technológiával befolyásolhatják az anyagösszetételt, a minőséget . . . Mégis csak furcsa, hogy a bauxithalmokon levő kis országunkban ilyen nagy gondot okoz az alumínium minősége. Az pedig a legfurcsább dolgok közé tartozna, ha dollárért kellene megvásárolnunk a jó minőségű alapanyagot, hogy gyártmányaink minősége megfeleljen a követelményeknek” — írja a Rába üzemi lapjának december 4-i száma. AZ ÜVEGIPARI MÜVEK OROSHÁZI ÜVEGGYÁRA gépészeti karbantartási területre keres üzemvezető-helyettesi munkakör betöltésére gépész vagy gépész-karbantartó mérnöki, ill. üzemmérnöki végzettségű szakembert legalább 4 éves szakmai gyakorlattal, gépészeti karbantartások szakmai irányítására, karbantartások tervezésére üzemmérnöki munkakör betöltésére gépész vagy gépész-karbantartó mérnöki, ill. üzemmérnöki végzettségű szakembert. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet alapján, megegyezés szerint. Szükség esetén ÁTMENETI LAKÁST biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban az ÜM Orosházi Üveggyár személyzeti és oktatási főosztályán. Cím: 5900 Orosháza, Csorvási út 60—62. Telefon: 374/114-es, ill. 115-ös mellék. Levélcím: Orosháza, Postafiók: 118. 5901. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A Gyomaendrőd és Vidéke Afész 1988. február 1-től 1991. január 31-ig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA az 57. sz. vegyesboltját, Gyomaendrőd, II. kér., 296. sz. A versenytárgyalásra 1988. január 20-án 9 órakor kerül sor Gyomaendrődön az áfész kultúrtermében (Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 33.). A pályázatot legkésőbb 1988. január 12-ig írásban kell bejelenteni a szövetkezet címére (Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 33.). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a fenti címen a közgazdasági főosztály ad. Bővítik a termékválasztékot Rekonstrukció után a Csabai Húsker húsüzeme A Csabai Húsker Szövetkezeti Vállalat húsüzeme 10 évvel ezelőtt kezdte meg működését Békéscsabán. Az eltelt egy évtized során 750 ezer hízósertést vágtak itt le, s dolgoztak fel. Az elmúlt években alaposan megkopott a technika, már az egyszerű újratermelést is nehezítette a meglevő berendezések elavultsága. Éppen ezért határoztak úgy a vállalat vezetői, hogy két ütemben, mintegy 150 millió forintos költséggel felújítják a vágóvonalakat. Az idén mintegy 80 millió forintot használtak fel a tervezett ráfordításból és elvégezték a munka nagyobb részét. Dr. Banda István, húsipari igazgatóhelyettes így értékeli az eddigi felújításokat: — Nagyon fontos volt a korszerű fogadóhely biztosítása. Ezért építettünk egy 600 férőhelyes állatszállást, ahol pihentetni tudjuk a beérkező hízókat. Bővítettük a vágóvonalakat, beépítettünk egy bölcsős forrázó kádat. Vásároltunk egy korszerű Rasima szőrtelenítő gépet. A felújítás után bővült a kapacitás, az eddigi 400 helyett, most már naponta 500-600 sertést tudunk levágni. A tervek között mintegy 8 hetes leállás szerepelt fcz idén, sajnos némi csúszás következett be, így 3 hónaposra húzódott a leállás. Dolgozóinknak sikerült megoldani a kettős feladatot, befejeztük a rekonstrukció első ütemét, emellett, úgy tűnik, elérjük a tervezett 40 millió forintos nyereséget. A húsüzemben kombinált vágóvonalat alakítottak ki, amely az országban egyedülálló. Itt a 100 kilóstól a 400 kilós hízott sertésig bármilyen nagyságú állatot le tudnak vágni. Befejeződött a padozat és a falak burkolatcseréje is. Korszerű, Pietra burkolatot építettek be. Kicserélték a régi ajtókat, modernebb, rozsdamentesre. Elkészült a hűtők burkolása, a csontozóban forgó-válogató asztalokat állítottak üzembe. Űj füstölőket és érlelőkamrákat alakítottak ki. Jól vizsgázott felújítás után a klímarendszer. Megvalósították a melléktermékek értékesítését, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet szállítja el a húsgépet, amelyet a baromfiállománnyal etet fel. Dicséretes munkát végzett a 350 dolgozó. Az év elején szabad szombatokon is vágtak. A vágócsarnok Kulich Gyula szocialista brigádjának tagjai a leállás ideje alatt az Orosházi Állami Gazdaságba jártak hízót vágni, biztosítva ezzel a szükséges alapanyagot. Segítette munkájukat a háromhónapos leállás alatt a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, valamint egész évben a Gyulai Húskombinát. Az idén 80 ezer hízót kívántak feldolgozni, várhatóan. az év végéig túlteljesítik az előirányzatot, csaknem 85 ezer állatot vágnak le. Az év végén segítségükre sietett a DÉTE, valamint a Hódmezővásárhelyi Marx Tsz, így biztosítani tudták a szükséges alapanyagot. Ebben az évben csaknem 1200 tonna szárazárut állítottak elő. Folytatódott a termékfejlesztési munka, elsősorban az olcsóbb, zsírszegény készítményeket hozták forgalomba. Nagy a kereslet a húsüzemben kifejlesztett különböző roládok iránt. A sümegi sonka egy év után elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma emblémát. Felkészültek az év végi hajrára, juhbeles virsliből növelték a termelést. Az új vágóvonalon az október 13-i átadás óta 25 ezer hízót vágtak le. Befejezésül az igazgatóhelyettest a jövő évi elképzelésekről kérdeztük. — Szeretnénk elérni a 100 ezres hízóvágást 1988-ban. Fontos feladatunk, a va- gyonarányos nyereség növelése, a feldolgozottság további javítása. Jövőre végezzük el a melegüzem felújítását, ahol a töltelékáruk készülnek. A szárazárutöltő- műhely rekonstrukciója kerül előtérbe, új töltőgépet állítunk üzembe. Szeretnénk elérni az 1500 tonnás szárazáru-termelést 1988-ban, majd ’89-ben megcélozzuk a kétezer tonnát. Az alapanyag jó részét már szerződésekkel biztosítottuk, legnagyobb szállítónk továbbra is a Gyulai ' Húskombinát marad. Bővítjük a megyén kívüli beszerzéseket, várhatóan 25-30 ezer hízót dolgozunk fel a Dél-Alföld más térségeiből. Ebben az évben 700 millió forintos árbevételt értünk el, s a nyereség 40 millió forint körül alakul. Jövőre szeretnénk tartani ezt a 6-7 százalékos árbevétel-arányos jövedelmezőségi szintet. Néhány területen változás várható az árpolitikában. Jövőre 4-5 új készítménnyel kívánunk jelentkezni a piacon, elsősorban az olcsóbb, minőségi termékek irányába fejleszteni. Azt tisztán kell látnunk, hogy a 150 millió forintos felújítás ellenére sem tudunk exportképes árut kibocsátani. Célunk továbbra is a hazai piaci igények kielégítése. V. L Jobb munkakörülmények között dolgozhatnak a szakemberek a felújított húsüzemben Fotó: Veress Erzsi
