Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 18., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 898. SZÁM Az Országgyűlés elfogadta Emlékünnepség a jövű évi költségvetést Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi állami költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját. A vitában elsőként Polgári István Hajdú-Bihar megyei képviselő kapott szót, majd Mag Pál Csongrád megyei, dr. Borsos Sándor Somogy megyei, Vassné Nyéki Ilona Pest megyei, Horváth János Fejér megyei, Szalai Istvánná Vas megyei, Simon Péter Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselő felszólalása következett. Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes válaszolt. Háromszáz évvel ezelőtt, 1687. december 17-én ért véget a több mint kilencven esztendeig tartó török uralom Egerben. Erről a nevezetes évfordulóról emlékeztek meg csütörtökön Egerben. A városházán ünnepi tanácsülést tartottak. A Dobó István Gimnáziumban Horváth István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes felavatta Dienes Gábor Mun- kácsy-díjas festőművész Csata jelenet című falfestményét. A Dobó-szobor megkoszorúzása után katonai tiszteletadás mellett vonták fel a vár ágyúdombján Eger város új zászlaját. Szerelik a főáramkörű kapcsolórészeket. Felvételünk a Gans Árammérő Gyár battonyal egységében készült Fotó: Kovács Erzsébet Medgyessy Péter válasza Ülést tartott a megyei tanács Napirenden az élelmiszer-gazdaság fejlesztése, a nemzetiségi politika és a gazdálkodás Békés Megye Tanácsa december 17-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — Békéscsabán a városi tanács dísztermében tartotta ülését. Az elnökségben ott volt dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára, valamint a megyei tanács tisztségviselői. A napirend — amelynek írásos előterjesztéseit lapunk tegnapi számában már közöltük — a következő volt: — az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztési koncepciójának megújítása, Murányi Miklós megyei tanácselnök-helyettes előterjesztésében — a nemzetiségi politika megvalósítása, a nemzetiségi oktatás és közművelődés helyzete, dr. Becsei József megyei tanácselnökhelyettes előterjesztésében — Békés megye' 1988. évi gazdálkodási előirányzatainak meghatározása, Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese előterjesztésében — bejelentések, interpellációk. Medgyessy Péter bevezetőben köszönetét mondott a vitára jellemző reális hangvételért. Olyan kérdések kerültek terítékre — mondotta —, amelyekről a kormány is tudja, hogy fontosak, és úgy vélekedik, hogy azokat a következő időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kormányprogram megvalósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kormányzattól cselekedeteinek intenzitását, de az eredményeket még korai lenne. A ma lejátszódó folyamatokat ugyanis alapvetően az évekkel ezelőtt meghozott döntések határozzák meg. A közelmúltban elfogadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt, inkább évek múlva érezteti hatását. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógyszerekhez térítésmentesen jussanak hozzá. A pénzügyi kormányzat korábban azt tervezte, hogy bizonyos körben ingyenessé teszi, más körben viszont drágítja a gyógyszerellátást. Miután ez összességében rontotta volna a lakosság életszínvonalát, olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást terjesztenek a Parlament elé. A miniszterelnökhelyettes nem javasolta, hogy a tanácsi pénzeszközök A kormánytagok egy csoportja szétosztásánál a fejkvótába az ideiglenes lakosokat is beszámítják. Az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésére más módon is meg lehet találni a pénzforrásokat. Mi lesz a sorsa a tehó- nak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem javasolja központi intézkedéssel megszüntetését; mert ahol kellően megszervezték felhasználását, ott.jól szolgálja á lakossági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a személyi jövedelemadók. Ez 60 milliárd forinttal növelné a költségvetési hiányt, amelyhez a parlament nyilvánvalóan nem járulna hozzá. Viszont a kormányzat szándékában áll, hogy 1989-től a helyi tanácsok bevételévé tegye a személyi jövedelem- adóból befolyt összegeket. Ezáltal növelhető érdekeltségük az adó következetes behajtásában. Medgyessy Péter elmondotta, hogy a kormányzat egyelőre csak a 70 éven felüliek nyugdíjának teljes mértékű kompenzálására tud vállalkozni. Erre adottak az anyagi eszközök, s ez az a korhatár, ameddig még kiegészítő munkával valamilyen módon tudják pótolni jövedelmüket az idős emberek. Képviselői kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a költségvetésben a táppénz jelentős növekedése részben a bruttósításból származik, részben abból, hogy a kiadások közt most már megjelenik a szövetkezeti tagok táppénze is. A társadalom- biztosítás egyéb kiadásaiban a gyógyszerekre fordított állami támogatás képviseli a legnagyobb hányadot. A nyugdíjrendszer és a lakás- politika korszerűsítésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy azok tervezetein már dolgoznak a szakemberek, és rövidesen a Parlament elé kerülnek az elgondolások. A vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozással kapcsolatban a kormányzat álláspontja az, hogy a teljesítmény és a bér egyénileg köthető össze. Vállalati szinten ez a módszer nem vált be. Egyébként meghatározott kör számára — olyan vállalatoknak, amelyek támogatás nélkül gazdálkodnak, és nem belföldi áremeléssel növelik eredményüket — teljes szabadságot adnak a bérpolitika terén. Ezzel összefüggésben aláhúzta: az inflációnak alapvető gazdasági okai vannak, többek között az, hogy nem teljesítmények szerint fizetik ki a béreket, a termelési szerkezet korszerűtlen, pazarló az erőforrások felhasználása, s nem elég szigorú a pénzpolitika. Ezeken a gondokon kell segíteni, hogy csökkenteni lehessen az inflációt. Ezzel együtt a kormányzat kötelessége, hogy 1988-ban garantálja az életszínvonal tervezettnek megfelelő alakulását. (Folytatás a 2. oldalon) Az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztési koncepciójának megújításáról szóló előterjesztéshez Murányi Miklós fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította többek között, hogy az 1975— 90-es időszakra kidolgozott és elfogadott távlati fejlesztési terv alapvetően helyesen határozta meg az ágazat fejlődésének- főbb irányait. Számos tényezővel azonban érthetően nem lehetett számolni. Ilyen volt például az egész világ gazdaságát megrázó és napjainkig ható energiaár-robbanás közvetlen és közvetett hatása; a műszaki, agrokémiai, genetikai fejlődés hatása; a piaci viszonyok átrendeződése. Mindezek ellenére Békés megye mezőgazdasága és élelmiszeripara eddigi történetének legdinamikusabb fejlődését érte el, és gyakorlatilag minden mutató alapján túlteljesítette az 1985-re tervezett fejlődési számokat. Ezután a fejlesztések mellett felszínre került feszültségekkel foglalkozott az előadó. Az aszály szerteágazó negatív hatása csökkentette az üzemek eredményét, mozgásterét, jövőt megalapozó fejlesztési lehetőségeit. Az ország általános gazdasági gondjai miatt a szabályozó rendszer fokozatosan csökkentette a termelők rendelkezésére álló forrásokat. Ilyen körülmények között dolgozták ki az előterjesztett fejlesztési koncepciót, amely éppen az előzőek miatt csak kereteiben fogalmazza meg a tennivalókat és a távlatot is azzal a tudattal rajzolja meg, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően rendszeresen át kell tekinteni az elképzeléseket, és a valós helyzethez igazítani a szükséges célokat, feladatokat. Hangsúlyozta; megyénkben ennek az ágazatnak a fejlesztéséről nem mondhatunk le. A napirend feletti vitában szót kért Győrfi Károly, a Teszöv elnöke. Bevezetőben elmondta, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése december 10-én programot fogadott el a stabilizáció és kibontakozás 3-5 éves időszakának legfontosabb tennivalóira. Szólt arról, hogy az utóbbi öt évben a fejlesztés lelassult, a tartalékok az üze(Folytatás az 5. oldalon) Tóth Máté megyei tanácstaggal, a Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz elnökével az első napirendi pont témájáról, vagyis a mezőgazdaság gondjairól, terveiről, közelebbről a melléktevékenységről beszélgettünk az ülés szünetében. — Nálunk úgy döntött a vezetőség, hogy a melléktevékeny- j séget folytatni kell, mert kizárólag az alaptevékenységben nem tudjuk gazdaságosan foglalkoztatni a nagy létszámú tagságot. 2700 hektár a szántónk és 410 az állományi létszám. Már 50-60- an dolgoznak a varrodában, a Béköt helyi telepén, és vannak bedolgozók is. Emellett foglalkozunk faipari termékek előállításával, különböző forgácsoló munkákkal. Szeretnénk a háztájiban rejlő lehetőségeket is mind jobban kihasználni, ezért > kézimunka-igényes növényeket a háztájiba visszük át. Ezzel • foglalkoztatási gondok egy részét is megoldjuk, és a Jövedelmezőségben is jelentős ez a tevékenység. Összességében jó a koncepció, a terv, amit nekünk kell végrehajtani és tartalommal megtölteni. Ogy vélem, minden gazdaságnak magának kell megtalálni azt az utat, módot — figyelembe véve saját adottságait —, afnivel ennek az elvárásnak meg tud felelni.
