Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

1987. december 17-, csütörtök Befejeződött az RKP konferenciája Bukarestben szerdán befe­jeződött a Román Kommu­nista Párt országos értekez­lete. A küldöttek egyhangú­lag elfogadták Nicolae Ceausescu beszámolóját, a konferencia elé terjesztett két jelentést, valamint a ha­tározatot. A dokumentumo­kat később hozzák nyilvá­nosságra. A szerdai plenáris ülésen a szakszervezetek nevében Miu Dobrescu, az RKP KB PVB tagja, a Román Szak- szervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsá­nak elnöke, a hadsereg ne­vében pedig Vasile Milea tábornok, nemzetvédelmi miniszter támogatásáról biztosította a konferencia dokumentumait. Záróbeszédében Nicolae Ceausescu összegezte a ta­nácskozás munkáját. Egye­bek között bejelentette, hogy Romániában jövőre 1 millió szarvasmarhát vág­nak le belső piaci fogyasz­tásra. ami 300 ezerrel több, mint idén volt. Az állami és szövetkezeti szektorban ösz- szesen 7.5 millió disznót, a magánszektorban mintegy 5 milliót, összesen tehát 12,5 milliót vágnak le belső fo­gyasztásra. Az állami szek­tor fejenként 15 kilogramm szárnyast szállít a belső piacra, s ezenkívül 8 millió juh jut belső fogyasztásra. Az RKP főtitkára beszé­dében ismételten felszólítot­ta a dolgozókat, hogy telje­sítsék odaadóan feladatai­kat, s a következő évben érjenek el jobb eredménye­ket, mint az ötéves terv el­ső két évében. Nicolae Ceausescu közel egyórás be­széde befejezéseként lezárt­nak nyilvánította a konfe­renciát, amely a szervezeti kérdésekre vonatkozóan is állást foglalt. * * * Bukarestben — az orszá­gos pártkonferencia alkal­mából — sajtóértekezletet tartottak a nemzetiségek ok­tatásának helyzetéről. Itt elhangzott, hogy a Romá­niában tanulmányait folyta­tó magyar nemzetiségű kö­zépiskolások aránya — má­sokkal összevetve — jobb „az országos aránynál”. Az Erdély története című (magyar) tudományos mun­kával kapcsolatban elhang­zott kérdésekre válaszolva román részről annak a hi­vatalos álláspontnak adtak hangot, hogy az utóbbi idő­ben két román szerző is helyesen foglalkozott a kér­déssel — így újabb publi­kációra e tárgyban nincs szükség. A sajtóértekezleten — tu­dósítók kérdései alapján — szóba került a Romániából való kivándorlás engedélye­zésének kérdésköre is. „Magyarország baráti, szom­szédos szocialista ország, amellyel Bukarest jó kap­csolatokat tart fenn” — mondották román részről a magyar nemzetiségű állam­polgárok áttelepülési kérel­meinek elbírálásával kap­csolatos kérdésekre. 0 szovjet kiilügyminiszter- helyettes Pekingbe utazik Igor Rogacsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes a jö­vő héten Pekingbe érkezik, hogy tájékoztassa a kínai il­letékeseket Mihail Gorba­csov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai el­nök Washingtonban megtar­tott csúcstalálkozójáról — jelentette be szerdán a kí­nai külügyminisztérium szó­vivője. A szóvivő rámutatott, hogy a tájékoztatásra Kína és a Szovjetunió megállapo­dása alapján kerül sor. Munkában a császár Hirohito japán császár 84 napi szünet után szerdától részlege­sen Ismét ellátja magas hivatalá­nak teendőit. A 86 éves császá­ron szeptember 22-én végrehaj­tott műtét óta a kormány meg­bízása alapján Akihito trónörö­kös látta el ezeket a feladatokat. Közülük a kevésbé fárasztóa­I kat vállalja magára ismét Hiro­hito, aki a tervek szerint január 2-án jelenik meg újra a nyil­vánosság előtt, fogadva az újévi jókívánságokat. Az udvar a 62 éve uralkodó császár kényelme érdekében lé­nyegesen egyszerűsíti a fogadási ceremóniát. Most Hirohito — a korábbi öt alkalom helyett — csak háromszor jelenik majd meg az ünneplő tömeg előtt. A kitüntetések átnyújtása, a kül­földi nagyköveteknek adott au­diencia és a miniszterek kihall­gatása Akihito trónörökös fel­adata marad. Üzemi vita Jaroszlavlban A rossz munkaszervezés és az ezt leplező túlmunkák ellen emeltek szót egy ja- roszlavli üzem munkásai a múlt hét végén. A TASZSZ szovjet hírügynökség adott hírt arról, hogy a Moszkvá­tól mintegy 300 kilométerre fekvő város motorüzemében múlt szombaton a „szoká­sossá” vált szombati túl­munka végeztével a munká­sok egy csoportja az üzem- igazgatóság épülete elé vo­nult, hogy kifogásait és kö­veteléseit ismertesse. Az ügy előzménye, hogy az üzemben az idén már el­érte a húszat azoknak a szombatoknak a száma, amelyeken a munkásokat berendelték munkára, hogy az alkatrészhiányt, s a mun­kaszervezési fogyatékossá­gokból származó egyéb le­maradásokat pótolják. Szombaton az igazgatósá­gi épület elé kivonult dol­gozók az igazgatóval akar­tak tárgyalni, követelve a termelési folyamat megvál­toztatását, áttekinthetővé és egyenletessé tételét. Az ál­taluk vitt transzparensek egyfelől éltették az átalakí­tás és a nyilvánosság politi­káját, másfelől követelték a A Gyulai Lenin Mg. Termelőszövetkezet a Fehér-Körös hidjánál fekvő gyümölcsösében ZÁRTKERTI INGATLANOKAT ÉRTÉKESÍT 45,— Ft négyzetméteres árban. Érdeklődni: dr. Juhász István jogtanácsosnál. Telefon: 61-440, 62-357, 61-613. Békés Város Költségvetési Üzeme magasépítési szakismerettel rendelkező TERMELÉS­IRÁNYÍTÓT * keres felvételre. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni az üzem műszaki vezetőjénél lehet, Békés, Csabai utca 59. sz, alatt. munkával töltött szombatok számának csökkentését. A munkások ezután az igazgató meghívására. bevo­nultak a tanácskozóterembe, ahol szakmai vezetőkön kí­vül jelen voltak a párt- és szakszervezeti tisztségvise­lők is. A munkások a bajok fő forrását abban jelölték meg, hogy a vezetők számá­ra a terv teljesítése minde- nekfölött való cél volt, no­ha ez az elv már régóta el­avult. Az üzemi vezetők nem voltak felkészülve a nyílt vitára, így azt a következő napokban folytatni kellett. A vezetők elismerték saját mulasztásaikat, tévedéseiket. A következő napokban az üzem egész dolgozói kollek­tívájával megismertetik a gyűlésen elhangzott állás­pontot, s közösen keresnek megoldást a problémára. Az ügyet az üzem igaz­gatója úgy összegezte, hogy a demokráciát is együtt kell tanulni, s a legutóbbi napok eseményei sok tanulsággal szolgáltak. Az üzem közös­sége előtt álló problémákat csak együttesen lehet meg­oldani, mindenki felelősség- teljes munkája révén. Megfigyelők emlékeztet­nek rá, hogy eddig a ha­sonló esetekről (rövidebb munkabeszüntetésekről, spontán üzemi vitákról) többnyire a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap adott elsőként hírt, a mostani ja- roszlavli beszámoló pedig a TASZSZ saját tudósítójának riportja volt. AZ ÜVEGIPARI MÜVEK OROSHÁZI ÜVEGGYÁRA gépészeti karbantartási területre keres üzemvezető-helyettesi munkakör betöltésére gépész vagy gépész-karbantartó mérnöki, ill. üzemmérnöki végzettségű szakembert • legalább 4 éves szakmai gyakorlattal, gépészeti karbantartások szakmai irányítására, karbantartások tervezésére üzemmérnöki munkakör betöltésére gépész vagy gépész-karbantartó mérnöki, ill. üzemmérnöki végzettségű szakembert. Bérezés: az 51983. (XI. 12.) ME sz. rendelet alapján, megegyezés szerint. Szükség esetén ÁTMENETI LAKÁST biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban az ÜM Orosházi Üveggyár személyzeti és oktatási főosztályán. Cím: 5900 Orosháza, Csorvási út 60—62. Telefon: 374/114-es, ill. 115-ös mellék. Levélcím: Orosháza, Postafiók: 118. 5901. Tanácsülésekről jelentjük fátkomlós: Juhász Pál személyében megbízott tanácselnököt választottak Tegnap délután tartotta ülését Tótkomlós Nagyköz­ség tanácsa, amelyen részt vett és felszólalt Fazekas Imre, a megyei tanács ok­tatási és személyzeti osztá­lyának vezetője. Elsőként Ba- covszky János társadalmi el­nökhelyettes tájékoztatta a testületet a lejárt határide­jű tanácshatározatok vég­rehajtásáról, és a két ta­nácsülés között a vb által tett fontosabb intézkedé­sekről. A továbbiakban megvitatta a munkafegyelem helyzetéről, a munkaidőalap védelméről szóló előterjesz­tést. Ez megállapította, hogy a munkáltatók jelentős erő­feszítéseket tettek a munka­idő jobb kihasználására, melynek eredményei már mutatkoznak. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a lehetőségeket még koránt­sem használták ki, általá­nossá kell tenni, hogy a főmunkaidő becsülete való­ban rangjára emelkedjen. A következőkben Kajos István, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára tett indítványt meg­bízott ügyvezető tanácselnök választására, e tiszt meg- üresedése miatt. Javasolta, hogy Juhász Pált, a helyi vegyesipari szövetkezet mű­szaki vezetőjét válassza meg a testület megbízott tanács­elnöknek. Mint mondotta, a jelölt vezetői gyakorlata, ismeretei, emberi tulajdon­ságai alkalmassá teszik e feladatkörre. Ezt a véle­ményt több hozzászóló is megerősítette, köztük Karasz Györgyné, a nagyközségi pártbizottság titkára. Más javaslat nem lévén, Juhász Pál neve került fel a szava­zólapra. A tanácstagok ez­után titkos szavazással dön­töttek, mélyítek eredménye: ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag válasz­tották meg ügyvezető ta­nácselnöknek, s 1988. janu­ár 1-től látja el új munka­körét. * * * Juhász Pál 1939-ben szüle­tett Tótkomlóson. Általános iskolai tanulmányait hely­ben végezte, majd 1957-ben Mezőtúron szerzett gépész­technikusi oklevelet. Előbb a tótkomlósi gépállomáson, majd annak megszűnése után az orosházi központi telepen dolgozott 1957-ig. Ekkor került a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezethez, ahol először mint a vasipari üzem vezetője, majd a szö­vetkezet műszaki vezetője­ként dolgozott. Párttag, el­végezte a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemet. Nős, két gyermeke van. Gyomaendrőd Gyomaendrőd Városi Jo- 'í gú Nagyközségi Tanácsa I tegnap, december 16-án délután ülést tartott. Elő- i szőr Nagy Istvánné osztály­ig, vezető számolt be a pénz­ei ügyi, terv- és munkaügyi osztály munkájáról, a taná­csi és intézményi gazdálko­dás helyzetéről. A külterü­leti lakosság élet- és mun­kakörülményeit a közel­múltban mérte föl egy e célra alakult ideiglenes bi­zottság. A tanácsülésen Var­jú József, a bizottság elnö­ke elmondta, hogy míg 1970-ben Gyoma és Endrőd I lakosságának 23,6 százalé­ka, addig 1980-ban 10,2 szá­zaléka élt külterületen. 1985-ben Gyomaendrőd la­kóinak száma 17 ezer 818 volt, ebből Gyoma belterü­letén 10 ezer 376-an, End­rőd belterületén 5 ezer 436- an, a külterületeken pedig 2006-an — a lakosság 11,2 százaléka — éltek. Elhang­zott, hogy a külterületen élők jövedelme kevesebb a nagyközségi átlagnál, sok a S többgyermekes családok száma, növekszik a termé­szetes elöregedés, melyet je­lentősen siettetett az isko­lák körzetesítése. Hét év­vel ezelőtt, 1980-ban meg­szűntek a külterületi isko­lák. A körzetesítés oktatás- politikai előnyeit nem vi­I tatja a külterületi lakosság, ugyanakkor még ma is el­siettetett, bürokratikus döntésnek tartják. Az is­kolák politikai, társadalmi rendezvényei nagyon hiá­nyoznak. A fent említettek eredményeként a fiatal csa­ládok „beköltöztek” a tele­pülésre, ily módon növek­szik a gondozók nélkül élők száma, akik több tár­sadalmi segítséget igényel­nének. A külterületi lakosság ivóvízellátása sokat javult, öregszőlő bekapcsolódott a vezetékes ivóvízhálózatba, 11 közkifolyó biztosítja az ellátást. Nagylaposon a ta­nács, a Béke Tsz és a la­kosság összefogásával a kö­zeljövőben oldják meg a vízhálózat kiépítését. Ko- csorhegyen pedig 1984-ben megfelelő minőségű ivóvi­zet adó kutat helyeztek üzembe. A tanácsülés bejelenté­sekkel zárult. H. E. Medgyesegyháza Nagy érdeklődést váltott ki a medgyesegyházi tanács legutóbbi ülésén az a be­számoló, melyben a község fejlesztési terveiről volt szó, és vázolták a VI. ötéves tervben megvalósított célo­kat. A százszemélyes új óvoda, kövesútépítés három utcában, az öregek pihenő­klubja, a két pedagógus szolgálati lakás és a 26 köz­művesített építési telek (töb­bek között)) mind a további fejlődést szolgálja. A VII. ötéves terv során is számos és jelentős feladat megva­lósítását vállalták, melyek a település gazdasági erejének növelését, az alapellátás kö­rébe tartozó feladatok szín­vonalának emelését szolgál­ják. Megállapították például, hogy a magánerős családi lakóházépítés jelentős a községben, évente 15-20 ház épül, és mintegy 10-15 lakás korszerűsítését fejezik be. Jelentős, hogy új utca meg­nyitásával a telekigényeket ki tudták elégíteni, várha­tóan a VII. ötéves tervben sem lesz ilyen probléma. Mint elmondották, 1988. január 1-től gyermekorvosi szolgálat és nőgyógyászati szakrendelés lesz Medgyes- egyházán, a jelenlegi szülő­otthont pedig az időskorúak szociális otthonaként mű­ködtetik majd. Az épület feltehetően 1988 végére ke­rül olyan állapotba, hogy első lakóit fogadhassa. A beszámoló kitért arra, hogy a^bánkúti iskolások 1988. szeptember 1-től a medgyesegyházi általános iskolában tanulnak, fogadá­sukra az előkészületeket megtették. egy tanulócso­port és két napközis cső-' port megszervezésére kap­tak lehetőséget. Jó hír még, hogy 1988-ban 3 millió 900 ezer forint értékbén köves- utat és kerékpárutat is épí­tenek. A tanácsülés a beszámo­lót megvitatta és elfogadta, majd a nagyközség közrend­jéről, közbiztonságáról szóló tájékoztatót hallgatták meg. Változatosabb szövetkezeti formák Hitelszerződés raktárépítésre Az élelmiszerek és vegyi | áruk tárolására raktárköz­pontot épít Szombathelyen a Kisalföld Élelmiszer- és Ve- gyiáru-kereskedelmi Válla­lat. A 266 millió forintos be­ruházáshoz a Magyar Hitel­bank Rt. 135 millió forintos hitelt nyújt. A hitelszerző­dést szerdán írták alá Győ­rött. A naponta 8-10 vagonnyi áru fogadására alkalmas, -7000 négyzetméteres raktár­ház tervei már készülnek, építését jövőre kezdik meg, s 1990 októberében adják át rendeltetésének. A létesít­mény az aprófalvas Vas me­gye alapellátásának raktári I hátteréül szolgál, s a szín­vonalas kiszolgálással és el­látással hozzájárul az ide­genforgalom igényeinek ki­elégítéséhez. Vas megye éléskamrájá­nak megépítését a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a Vas Megyei Tanács is anya­gilag támogatja. A szövetkezeti formák kor­szerűsítéséről és az ezzel kapcsolatos új lehetőségek­ről a Szövosz, a MÉM, a TIT és a Hazafias Népfront országos értekezletet rende­zett szerdán a TIT Termé­szettudományi Stúdiójában. A meghívott előadók az értekezleten hangsúlyozták: a termelőszövetkezeti terme­lés tapasztalatai arra utal­nak, hogy egyes területeken, országrészekben a nagyüzem és a kistermelés aránya nem alakult megfelelően. Ebben a körben szervezeti változtatá­sokra kerül sor. Azt tervezik, hogy a kellőképpen nem jö­vedelmező gazdaságok szak- szövetkezetté alakulhatnak át, és ily módon alakíthat­ják ki a gazdálkodásnak azt a szerkezetét, amelyik meg­felelő jövedelmezőséget ígér. A közgyűlés dönt majd ar­ról, hogy a földterület me­lyik része maradjon meg to­vábbra is közös művelésben; azokat a részeket, ahol a nagyüzemi gazdálkodás nem eléggé hatékony, a tag, vagy a tagok egy csoportja mű­velheti majd, ám ezek a föl­dek is közös tulajdonban maradnak. A kistermelők számára is megteremtik a szövetkezés lehetőségét. Az értekezleten az előadók azt hangsúlyoz­ták, hogy a kistermelők szö­vetkezetében a résztvevők továbbra is saját területükön gazdálkodnak, változatlan tulajdonviszonyok mellett, ám tevékenységüket új mó­don hangolhatják össze. Olyan szervezetet ala­kíthatnak ki, amelyik vál­lalkozik például a ter­mények értékesítésére, el­szállítására, sőt, közös fel- dqlgozó részleget is kialakít­hatnak, amennyiben az szá­mukra anyagi előnyt ígér. A kistermelői szervezet egyfaj­ta érdekképviseletet is ellát, hiszen azzal, hogy az árut eladásra átveszi a tagoktól, nagy árutömeghez jut; ez a készlet a piaci értékesítésnél nagyobb figyelmet kap majd a felvásárlók részéről, mivel nem pár kilós tételekről van szó. A nagyüzemi gazdaságok­ban, a termelőszövetkezetek­ben a belső vállalkozásokat akarják — egyebek között az önkormányzati munka javí­tásával — felkarolni.

Next

/
Thumbnails
Contents