Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
1987. december 17., csütörtök o A mai megyei tanácsülés tárgyalja Űj kezdeményezéssel találkozik az olvasó ezeken .a hasábokon. Első alkalommal közöljük — kivonatosan — a megyei tanácsülés napján a testület által tárgyalt főbb napirendek írásos előterjesztéseit. Tesszük iezt egyrészt azért, hogy a lakosság jobban megismerje a vitatott témákat, másrészt azért, hogy nagyobb terjedelmet biztosítsunk a tanácsülésről szóló tudósításnak. így ugyanis mód lesz a vita részletesebb ismertetésére, egyes tanácstagok megszólaltatására, vélemények ütköztetésére. Gyakorlatilag tehát egy megyei tanácsülésről két anyag is megjelenik, >az ülés napján <az írásos előterjesztés rövidített változata, másnap pedig — holnap — az eseményről szóló helyszíni tudósítás. Reméljük, ezzel jól szolgáljuk a lakosság gyors, .hiteles, az eddiginél részletesebb tájékoztatását. Hz élelmiszergazdaság távlati fejlesztési koncepciéjának megújítása A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlesztésére 1974-ben készült távlati terv, mely 1985-ig irányozta elő az ágazatok fejlesztését. Ez alatt az időszak alatt ágazataink az előzetes várakozást meghaladóan fejlődtek. A most tárgyalásra kerülő koncepcióban a megye természeti és közgazdasági adottságaiból, ágazataink jelenlegi helyzetéből indulunk ki. Több tervciklust átfogó időszak prognosztizálása a jelen helyzetből és a belátható változásokból kiindulva is, nagyrészt csak feltételezésekre alapozva lehetséges. Ez a tény tendencia jellegű jelzéseket tesz lehetővé. A mezőgazdaság hozamainak növekedése várhatóan évi 1,5-2,0 százalék, az ezredfordulóig 25-30 százalékos lesz, ezen belül a növénytermesztésé valamivel nagyobb (évi 2,0-2,5 százalék), az állattenyésztésé kisebb (évi 1,4-1,8 százalék) lesz. NÖVÉNYTERMESZTÉS A növekedési üteme az ezredfordulóig 30-35 százalékban várható. A hozamok mérsékeltebb növekedése mellett még jobban előtérbe kerül a minőség és a jövedelemtermelő képesség javítása. A megyei gabonatermés volumene 1990-re 1,7-1,8 millió tonna, az ezredfordulóra 1,8-1,9 millió tonna lehet. A termelési előirányzatok teljesítésének feltétele a technológiák korszerűsítése és a talajerő-gazdálkodás javítása. Az ipari növények vetésterülete mintegy 10 százalékkal csökken, elsősorban a cukorrépa miatt. A cukorrépa-termésátlag mintegy 20-25 százalékos növekedése várható (48-50 t'ha). Az egyéb ipari növények (rostkender, seprűci- rok) vetésterülete valószínűleg szinten marad. Az olajos növények vetésterülete várhatóan mintegy 8 százalékkal emelkedik, elsősorban a szója 60-70 százalékos területnövekedése miatt. Szálas- és tömegtakarmányból a szükséglet — 200 000 tonna széna és 1 200 000 tonna erjesztett lédús takarmány — a vetés- területen és a megnövekedett gyepterületen megtermelhető, ha a melléktermékek hasznosítása fokozódik. Vetőmagtermelés jelenleg Megyénk nemzetiségi politikáját az internacionalizmus, a politikai felelősség- érzet és a humanizmus jellemzi. Az alkotmányban biztosított egyéni és kollektív jogok nemzetiségi — szlovák, román, német, délszláv — lakosságunk életében, a mindennapok gyakorlatában megfelelően érvényesülnek. Nemzetiségi politikánk fontos törekvése a nemzetiségi igények kielégítéséhez szükséges anyagi, tárgyi, személyi és intézményi feltételek folyamatos biztosítása. A megye párt- és állami vezetése megfelelő figyelmet fordít e kérdés megoldására. A nemzetiség lakta településeken a VI. ötéves tervben jelentős tanácsi fejlesztés valósult meg. mintegy 30 ezer hektáron folyik a megyében. Országos megítélés szerint a rubel- elszámolású vetőmagexport 50 százalékkal, a nem rubel- elszámolású 100 százalékkal növelhető. A jelenlegi zöldségtermő terület (11 000 hektár) a megyei feldolgozókapacitás igényét és a lakosság ellátását távlatban is biztosítani tudja. Alapvetően javítani kell a forgalmazás-termelés összhangján. Gyümölcs- termesztés mintegy 1000 hektáron folyik jelenleg. E terület messze nem elégíti ki a megye lakossági és feldolgozóipari igényét, további 1000 hektár gyümölcstelepítés várható. Állattenyésztés A megye tenyészállatlétszáma az ezredfordulóig lényegesen nem fog változni, csak a szektorok közti arány tolódik el a nagyüzemek javára. A sertésnél a szaporaságok javítása érdekében a nagyüzemi tenyész- állomány 3-as mentesítését folytatni kell. Az egy kocától felnevelt hízók számát a jelenlegi 16,5-ről 1990-ig 17 darabra, 2000-re 18 darabra kell növelni. Az előállított hízók száma így: 1990-ben 1 400 000, 2000-ben 1 500 000 darab. Szarvasmarha-tenyésztésben a marhahús csökkenése miatt a húshasznú tehénállomány csökkenése (3600 darabról 1600 darabra) és a tejhasznú állomány ugyanilyen arányú növekedése várható. A fajlagos tejhózam a jelenlegi 5700 liter tehénről 6500 literre emelkedhet. Az ösz- szes tejtermelés az 1986. évi 196 722 ezer literről 230 000 ezer literre emelkedik. A juhtenyésztés javulására abban az esetben lehet számítani, ha a világpiaci árak ezt lehetővé teszik. A baromfitenyésztés volumene az utóbbi 5 évben évről évre emelkedett és a felvásárlás 1986-ban elérte a 60 900 tonnát. A fogyasztói és a külkereskedelmi igények növekedése esetén a mennyiség 30-40 százalékkal növelhető. TOVÁBBI FELADATOK A nagyüzemi szervezeti keretek alkalmasak a feladatok megoldására. Alapvető átrendezés nem indokolt, de ahol a gazdasági egyensúly helyreállítása ezt indokolja, ezt is elő kell segíteni egyszerűbb szövetAz összes tanácsi fejlesztésből (5456 millió forint) 41 százalékkal (2244 millió forinttal) részesedtek azok a települések, ahol nemzetiségiek is élnek. A fejlesztések — különösen az alapellátásban — minőségi változást eredményeztek. Az oktatási és kulturális ellátásban kiemelt feladat volt az általános iskolai osztálytermek számának növelése. A megyében 525 millió forintot használtunk fel erre a célra, ebből 286 millió forintot (54,5 százalék) nemzetiségiek által is lakott településeken. A tervidőszakban 70 új osztályterem épült, melynek egyharmadában nemzetiségi oktatás folyik. kezeti formával. A megye mezőgazdasági nagyüzemei a VI. ötéves terv ideje alatt évente átlagosan 2 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. Ez a szükséges fejlesztésekre — néhány helyen a szintentar- tásra sem — volt elegendő. A következő években ezen összegnek legalább 10-15 százalékos reálértékben történő növelése indokolt. A vízgazdálkodásban a meliorációs munkák üteme minden jel szerint csökkenni fog, mert az e célra fordítható összeg reálértéke csökken. A meglevő mintegy 100 000 hektár mellett további 60-80 000 hektár meliorálása lehetséges. Az öntözött terület további 15 000 hektárral nőhet és elérheti a 35 000 hektárt. A talajerő-gazdálkodás javításában van a megye növény- termesztésének egyik legnagyobb tartaléka. Lényeges előrehaladásnak kell bekövetkezni a mezőgazdaságban termelődő biomassza (istállótrágya, hígtrágya, növénytermesztési mellék- termékek, stb.) talajerőutánpótlási célra történő hasznosításában. A tudomány fejlődése meggyorsul és rövidebb idő alatt veszi át a gyakorlat a tudomány eredményeit, elsősorban a biotechnológia terén. A fogadókészség lényeges javítása szükséges. A tervezett eredmények elérésének alapvető feltétele a szakemberhelyzet további javulása. Az ágazatban dolgozó szakemberek száma mintegy 500 fővel fog bővülni és létszámuk eléri a 2500 főt. Az új szakemberek letelepedését elsősorban az elmaradott térségekben kell támogatni. A megye élelmiszeriparának fejlesztésében elsősorban a minőség javítására, a feldolgozottsági fok növelésére, a költségek csökkentésére és kismértékben a kapacitás bővítésére kell törekedni. Űj beruházásként az alábbi üzemek kerülhetnek megvalósításra: szarvasi tejüzem, békéscsabai sörgyár, mezőkovácsházi húsüzem, szeghalmi kenyérgyár, mezőkovácsházi kenyérgyár, tótkomlósi kukoricamalom (amennyiben a termékére igény lesz). Emellett kívánatos lenne minél több mezőgazdasági üzemben vagy azok társulásaival kisebb élelmiszer-ipari üzemet létesíteni. a nemzetiségi ANYANYELVOKTATÁS A nemzetiségi létet biztosító tényezők közül legfontosabb az anyanyelv ápolása. Megyénkben 3 tannyelvű és 31 nyelvet oktató óvodában folyik nemzetiségi nyelvoktatás szlovák, román, német és szerb-horvát nyelven. A megyében három iskolatípusban tanítják a nemzetiségi nyelvet: tanítási nyelvű és nyelvoktató általános iskolában, valamint tanítási nyelvű gimnáziumban. Az 1987/88. tanévben került bevezetésre egy új típusú nyelvoktatási forma szlovák nyelvből, a kétnyelvű nemzetiségi oktatás Békéscsabán, a Padrach Lajos Általános Iskolában. Az általános iskolai nemzetiségi nyelv tanulása középiskolában biztosított. A román gimnáziumban 1980—1985. között 141 tanuló érettségizett, a szlovákban 68. Mindkét gimnázium elsődleges funkciójának — a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítésnek — megfelelően tesz eleget. A vizsgált időszakban (5 év átlagában) a felsőfokú továbbtanulásra jelentkezőknek 83 százalékát vették fel a román és 64 százalékát a szlovák gimnáziumból. A tehetséges tanulók számára minden iskolában működnek szakkörök, melyek a nyelvművelés mellett jól segítik a hagyományápolást. A nemzetiségi iskolák és ifjúsági szervezeteik folyamatosan gazdagítják cserekapcsolataikat (sítáborozás, úttörőfesztivál), melyben jelentősek a testvérvárosi kapcsolatok. KÖZMŰVELŐDÉS Nemzetiségi feladataink megvalósításában az oktatás alapvető fontossága mellett kiemelt szerep hárul a köz- művelődés intézményrendszerére. A nemzetiségi lakosság közművelődésének szervezője és színtere általában az adott település művelődési otthona, melyek 50 százaléka leromlott állagú. Az amatőr művészeti csoportok számában az utóbbi öt évben számottevő gyarapodás nem volt, de szakmai munkájuk erősödött, melyet bizonyítanak a minősítéseken elért kiváló eredmények és kitüntetések. A nemzetiségi klubok száma az elmúlt öt évben 9-ről 12megye 1988-ban a tanácsok kiadásainak fedezésére 6,8 milliárd forintot lehet számításba venni. Ebből a meglevő intézmények működtetésére, fenntartására, felújítására, valamint a belépő fejlesztésekre (pl.: általános iskolai napközi otthonos csoport, általános iskolai tanulócsoport, szakmunkás- képző osztály, általános és gyermekorvosi körzet stb.) 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre. összességében megyénk költségvetési irányszáma amellett, hogy nagyságrendjében a szigorító és központi intézkedéseket visszatükrözi, a kiemelt fontosságú alapellátási területen a fenntartási, illetve kismértékben az előrehaladási lehetőséget is magában hordozza. A tanácsi fejlesztési tevékenységgel szemben 1988- ban támasztott alapvető követelmény, hogy az MSZMP KB 1987. július 2-i állás- foglalásában és az Ország- gyűlés által 1987. szeptember 17-én elfogadott kormányzati munkaprogramban foglaltak végrehajtása e területen is megkezdődjön. A megye 1988. évi szabályozott fejlesztési lehetősége a csökkenés, illetve az általános forgalmi adó ellentételezés és -támogatás eredményeként 896,5 millió forint. Ezt kiegészítheti az úgynevezett fejlesztési célú érdekeltségi bevétel, amely — a jelenlegi bizonytalan- sági tényezőket is figyelembe véve — 487,6 millió forintra tehető, így a fejlesztésre fordítható pénzeszközök 1988. évi előirányzata — maradvány nélkül — 1384,1 millió forint. Társadalompolitikai és gazdasági érdek, hogy nehezebb körülmények között is érvényre jusson a lakás- ellátás, lakásgazdálkodás, a középiskolai tanteremfejlesztés, az egészséges ivó- vízellátás fejlesztésének elsődlegessége. A megyei tanács 1987. szeptember 24-i ülésén állást foglalt e követelmények érvényesítésében. Az éves megyei terv véglegesítését a helyi tanácsokkal történő kétszeri egyeztetés előzte meg. A lehetőségek és a problémák kölcsönös feltárásával biztosítottnak látszik, hogy a tanácsok fejlesztési tevére nőtt. Űj csoport alakult Tótkomlóson, Békéscsabán és Pusztaottlakán. A klubok ismeretterjesztő és nyelvművelő tevékenysége jelentős. Szép eredmények vannak a hagyományok gyűjtésének terén és erősödő a- honismereti jelleg is. A Megyei Művelődési Központ alap- és továbbképzéseket szervez, melyek tematikájában nemzetiségi táncok, nemzetiségi -motí- vumvilág, szőttestechnika és népdalgyűjtés szerepel. 8 alkalommal került megrendezésre a megyei nemzetiségi klubtalálkozó. 1986. elején került átadásra a városi nemzetiségi klubház Békéscsabán. Nőtt a közösségi együttlétek és a hagyomány- ápoló rendezvények száma. Tevékenységük kiterjed minden korosztályra, melynek színvonala elismerést érdemel. A megyében a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását nemzetiségi bázis- könyvtárak végzik (Batto- nya, Gyula, Békéscsaba) regionális szerepkörrel. A könyvtárak évente rendszeresen 15-20 nemzetiségi íróolvasó találkozót rendeznek, közreműködnek az olvasótáborok megszervezésében. A Békés Megyei Múzeumi szervezet munkája a megye egész területére kiterjedően szervezni. 1983 novemberében készült el a kétegyházi románok életmódját, lakás- kultúráját bemutató román tá.iház. A nemzetiségi köz- művelődés és ismeretterjesztés szempontjából jelentős az 1980-ban megnyitott — 1985-ben, a harmadik békéscsabai nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferencia tiszteletére felévi költségvetése kenységében megfelelő hangsúlyt kapnak az elsődlegességet élvező feladatok. A beruházások kényszerű mérséklése nem mentes a konfliktusoktól. A tanácsok többségét igen hátrányosan érinti, nem egy esetben a befejezések elhúzódása többletköltségekhez vezet. Ilyen nehéz körülmények között a feladatok újbóli rangsorolása szükséges, s előtérbe kerül az ellátóképesség javításának nem beruházás útján történő megoldása. Erőteljes tanácsi és lakossági igény van a feladatok megkezdésére, olyan esetekben is, amikor a forrás nem elegendő. A megye 1988. évi terve 2300 lakás felépítését irányozza elő. Az összes lakásépítésből 800 lakás OTP- és lakásépítő-szövetkezeti beruházású társasházként valósul meg. A folyamatban levő lakásépítések a tervezett lakásszám befejezését lehetővé teszik. Fokozott figyelemmel kell kezelni a fiatal házasok, a kettő- vagy többgyermekes családok, valamint egyéb kiegielt rétegek lakáshoz juttatását. Az emelkedő lakásárak mellett az előző években megegyező, 700-750 programos család lakásgondja oldható meg 1988-ban. A lakáshoz jutás segítésére 70 millió forint tanácsi kiegészítő hitelkeret áll rendelkezésre. Az egészségügyi ágazat kiemelt feladata a békéscsabai kórház második ütemének előkészítése. Elkészült a létesítmény kiviteli terve, melyet jóváhagyásra az ÁTB elé kell terjeszteni. Az építési terület kisajátítása a tervezett ütemnek megfelelően folytatódik. A békéscsabai mentőállomás jövő évi befejezését jelenleg bizonytalanná teszi a forráshiány. A szociális helyzet javítása szempontjából kiemelt réteg, az időskorúak szociális ellátásának intézményrendszere tovább fejlődik 1988-ban. Befejeződik a VI. ötéves tervben elkezdett 250 férőhelyes békési szociális otthon építése és régi épületének felújítása. Medgyesegyházán a helyi egészségügyi ' létesítmény (szülőotthon) átalakításával 30 férőhelyes gondozási egység kerül kialakításra, összességében a tervidőszakra tervezett szociális otthoni fejlesztések mérsékújított — állandó történetinéprajzi kiállítás, amely a „Néprajzi csoportok Békésben a XVIII—XX. században” címet viseli. 1985-ben felújított, restaurált anyaggal adták át ismét a közönségnek a békéscsabai szlovákság XIX. századi hagyományos lakáskultúráját bemutató szlovák tájházat. A tudományos szakbizottság, a megyei levéltár, a moziüzemi vállalat, a Békés Megyei Jókai Színház, a TIT szintén sokat tesz az ügyért. EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK Mindezekből megállapítható, hogy a nemzetiségi politika folyamatos érvényesítésével több területen előrelépés történt megyénkben. A megyei tanács a nemzetiségi politika eredményes végrehajtása érdekében széles körű együttműködésre törekszik, melyhez a Művelődési Minisztérium és a Nemzetiségi Szövetségek (különösen a szlovák és a román) jó segítséget biztosítanak. A Hazafias Népfront — sajátos eszközeivel — aktívan részt vállal nemzetiségi lakosaink érdekeinek képviseletében, jelentősebb nemzetiségi programok megvalósításában (megyei nemzetiségi klubtalálkozók megszervezése). A megyei nemzetiségi albizottság tagjainak anyanyelv, foglalkozás és munkahely szerinti megoszlása jól szolgálja a nemzetiségi politika kérdéseivel kapcsolatos információk összegyűjtését, az eredmények számbavételét és a jelentkező problémák reális megfogalmazását. lödnek, az év során azonban meg kell kezdeni a későbbre tervezett beruházások előkészítését. Közös erőfeszítések eredményeként 1988-ban előrelépés érhető el a középiskolai hálózat fejlesztésében. A céltámogatás megemelt ösz- szege az érintett helyi tanácsok forrásaival kiegészülve, biztosítja a folyamatban levő 16 tanterem befejezését és 40 tanterem építésének megkezdését. Az egyeztetések alapján a tervidőszak során még további 24-26 tanterem építésének a kezdésével lehet számolni. A tanítóképző főiskola torna- csarnokának a tervezése befejeződik, s az év eleji versenytárgyalás ajánlataitól függően várható döntés a kivitelezés kezdésében. Az ivóvízminőség-javító beruházás üteme lassul, részben- a központi forrás- csökkenés, részben pedig az érintett települések társberuházói hozzájárulásának csökkenése miatt. Számolni kell a program műszaki tartalmának átértékelésével és egyes feladatok átcsoportosításával. Tovább folytatódik a közművesítés társulati és társulási programok keretében. A gazdaságilag elmaradott térségekbe tartozó települések kiemelése, megkülönböztetett kezelése az 1988. évi terv készítésekor is érvényesül. A céltámogatások a középtávú terv első két évében felülmúlták a tervezettet és ez folytatódik 1988-ban. A számítások szerint 10,8 millió forint cél- támogatást kapnak a térségek általános iskolára, a vízellátás fejlesztésére, bérlakások építésére és áthúzódó beruházásként orvosi rendelő építéséhez. A kereskedelem és közlekedés, hírközlés fejlesztését szolgáló megyeközponti alapok felosztásánál is szerepet kaptak a gazdaságilag elmaradott térségek támogatását segítő szempontok. A munkahelyteremtő beruházásokhoz, az ehhez kapcsolódó termelő infrastrukturális fejlesztésekhez nyújtható támogatások megyei alapja 1988-ban 25 millió forint. Ebből a megyei tanács vb korábbi határozatával 17,8 millió forintot gazdálkodó szervezeteknek munkahelyteremtésre, pályázati úton már szétosztott. II nemzetiségi politika megvalósítása, oktatás és közművelődés helyzete 1988.
